9:3

Semmit se vigyetek az útra: Amikor Jézus elküldte az apostolait egy prédikáló körútra, hogy „hirdessék Isten királyságát” (Lk 9:2), útmutatásokat adott nekik azzal kapcsolatban, hogy hogyan lássák el ezt a mindennél fontosabb munkát. Az útmutatásai mind a három szinoptikus evangéliumban fel vannak jegyezve (Mt 10:8–10; Mr 6:8, 9; Lk 9:3). Noha a szóhasználatukban vannak eltérések, mindegyik evangélium arra utal, hogy az apostoloknak nem volt szabad engedniük, hogy elterelje a figyelmüket az, hogy a szükségesnél több dolgot visznek magukkal, mivel Jehova gondoskodni fog róluk. Mind a három beszámoló leírja, hogy az apostolok nem vihettek magukkal két ruhát, vagyis „még egy ruhát” (lábj.) azon felül, ami már rajtuk volt. A hébereknél, úgy tűnik, szokás volt, hogy magukkal vittek egy botot az útra (1Mó 32:10), továbbá a Mr 6:8 ezt írja: „semmit se vigyenek az útra egy boton kívül”. Ezért a Lk 9:3-ban szereplő útmutatást („Semmit se vigyetek. . . se botot”) nem úgy kell érteni, hogy bot nélkül keljenek útra, hanem inkább, hogy ne vigyenek magukkal még egyet a már meglevő botjuk mellett. Jézus tehát arra kérte a tanítványait, hogy ne cipeljenek magukkal felesleges holmikat, melyek csak terhet jelentettek volna nekik, mivel Jehova gondoskodni fog róluk az útjuk során. (Lásd a Lk 10:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet, mely versben Jézus hasonló útmutatásokat adott a 70 tanítványnak, akiket egy másik alkalommal küldött el.)

pénzt: Szó szerint: „ezüstöt”. Vagyis ezüstpénzt.