1:16

bőven. . . ki nem érdemelt kedvességet: Szó szerint: „ki nem érdemelt kedvességet ki nem érdemelt kedvességre”. A „ki nem érdemelt kedvesség”-nek fordított görög szó a khaʹrisz. Ebben a szövegkörnyezetben azt foglalja magában, hogy Isten nagylelkűen ad, nagyon szeret és kedves. Az ilyenfajta kedvességet nem érdemlik ki, nem méltók rá azok, akik kapják; kizárólag az adakozó nagylelkűségén múlik. (Lásd a Szójegyzékben a „Ki nem érdemelt kedvesség” címszót.) Az, hogy a khaʹrisz szó kétszer szerepel a görög an·tiʹ elöljárószóval (-ra, -re), arra utal, hogy a ki nem érdemelt kedvesség bőségesen és folyamatosan árad. A gondolatot úgy is ki lehetne fejezni, hogy „folyamatos [vagy „állandó”] ki nem érdemelt kedvességet”.