19:31

előkészületi nap: A heti sabbatot megelőző nap elnevezése. A zsidók ezen a napon tettek előkészületeket a sabbatra. Ilyenkor előkészítették a sabbatra szánt ételeket, és befejeztek minden olyan sürgős munkát, amely nem várhatott a sabbat utáni napig. Ebben az esetben az előkészületi nap niszán 14-ére esett (Mr 15:42; lásd a Szójegyzékben az „Előkészületi nap” címszót). A mózesi törvény szerint a holttestek nem maradhattak „egész éjjel az oszlopon”, hanem „még aznap” el kellett temetni azokat (5Mó 21:22, 23; vesd össze: Jzs 8:29; 10:26, 27).

töresse el a megfeszített emberek lábát: Ezt a szokást latinul crurifragiumnak nevezték. Ez a büntetésnek egy kegyetlen formája volt, és vélhetően ezzel gyorsították fel az oszlopra feszítettek halálát. Egy oszlopon függő személy nagyon nehezen kapott levegőt. Ha eltörték a lábát, nem tudta megemelni magát, hogy kisebb nyomás nehezedjen a tüdejére, és így megfulladt.

nagy sabbat volt: Niszán 15-e, a pászka utáni nap mindig sabbatnak számított, függetlenül attól, hogy a hét melyik napjára esett (3Mó 23:5–7). Ha ez a különleges sabbat egybeesett a szokásos sabbattal (a zsidó hét hetedik napjával, mely péntek naplementétől szombat naplementéig tartott), akkor „nagy sabbatnak” nevezték. Ilyen sabbat volt a Jézus halála utáni nap is (Jézus pénteken halt meg). Niszán 14-e az i. sz. 29 és 33 közötti időszakban egyedül 33-ban esett pénteki napra. Ez a bizonyíték is alátámasztja, hogy Jézus i. sz. 33. niszán 14-én halt meg.