2:27

engem: Vagy: „lelkemet”. Ez egy idézet a Zs 16:10-ből, és a héber neʹfes szó a görög pszü·khéʹ szóval van visszaadva; általában mindkét szót „lélek”-nek fordítják. A zsoltáríró a „lélek” szóval magára utalt. Pünkösd napján, amikor Péter bejelentette a zsidóknak Krisztus feltámadását, Jézusra alkalmazta Dávidnak ezt a zsoltárát (Cs 2:24, 25; lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót, valamint az A2-es függ.-et).

sírban: Vagy: „hádeszben”. A görög haiʹdész szó, mely feltehetően azt jelenti, hogy ’a láthatatlan hely’, tízszer fordul elő a Keresztény görög iratokban. (Lásd: Mt 11:23; 16:18; Lk 10:15; 16:23; Cs 2:27, 31; Jel 1:18; 6:8; 20:13, 14.) Ez a vers a Zs 16:10-ből idéz, ahol az ennek megfelelő héber „seol” szó szerepel, melyet szintén „sír”-nak fordítanak. A Septuaginta általában a görög „hádesz” szóval adja vissza a héber „seol” szót. A Szentírásban mindkét kifejezés azt a jelképes helyet vagy állapotot jelenti, ahova vagy amelybe a halottak kerülnek; egy-egy személy sírhelyére más héber és görög szavak utalnak. A Keresztény görög iratok néhány héber nyelvű fordítása (a C4-es függ. úgy utal rájuk, hogy J^{7, 8, 11, 12, 14–18, 22}) a „seol” szót használja itt. (Lásd az A2-es függ.-et.)