Lábjegyzet

a Joseph ben Matthias (Flavius Josephus) első századi zsidó történész feljegyezte, hogy abban a korban Róma képviselői évenként jelölték ki és váltották le Izrael főpapjait. Ilyen viszonyok között a főpapi tisztség egy pénzes állássá alacsonyodott le, amely a társadalom legrosszabb elemeit vonzotta. A babilóniai talmud bizonyítja e főpapok némelyikének erkölcsi kicsapongásait (Pesaḥim 57a). A Talmud is hasonló leírást közöl a farizeusok képmutatás iránti hajlamáról (Soṭah 22b).