Látogatás Kazahsztánba

A KAZAKOK régen nomád életmódot folytattak. Még ma is vannak pásztorok, akik az évszaknak megfelelően más-más legelőkre viszik a nyájaikat. A nyarat a hűvösebb fennsíkok füves területein töltik. Majd ahogy közeleg a tél és a havas idő, lejjebb hozzák a nyájaikat a melegebb alföldekre.

Bár sokan fejlett, modern városokban élnek, a mai napig számos régi hagyományt őriznek. Az ételeik és a kézművességük az őseik nomád életét tükrözi. Gazdag örökségük van a költészet, valamint az ének és zene területén, melyhez a helyi hangszereket használják.

A jurta – a nomádok hagyományos, hordozható háza – a természettel összhangban élő ember jelképe lett. A pásztorok még ma is kedvelik, a városiak pedig szívesen használják különleges alkalmakkor. A turistáknak is kényelmes szállást biztosít. A jurta belseje látványosan bemutathatja, milyen ügyesen hímeznek, szőnek és készítenek szőnyeget a kazak asszonyok.

Vidéken a kazak családok nagy kincsnek tartják a lovaikat. Legalább 21 kazak szó létezik a ló szóra, és egy-egy árnyalattal mind különbözik egymástól. A ló színének megnevezésére pedig több mint 30 szót használnak. Egy szép ló még ma is nagyon sokba kerül, és értékes ajándéknak számít. A fiúk már kiskorukban megtanulnak lovagolni.

Egy hagyományos kazak ételnek mindig kell tartalmaznia húst, amely rendszerint nem túl fűszeres. Két kedvenc italuk van. Az egyik a kumisz, amely kancatejből készül, és állítólag jó az egészségre. A másik a tevetejből készült sűrűbb, enyhén savanykás subat.

Jehova Tanúi fiókhivatala Almati városában van, ahol szívesen fogadják a látogatókat.