LOJALITÁS

A Héber Iratokban a chá·szídhʹ melléknévvel fejezik ki azt, hogy ’a lojális’ vagy ’a szerető-kedvességű’ (Zs 18:25, Rbi8, lábj.). A chéʹszédh főnév a kedvesség gondolatát hordozza, de többet foglal magában annál, mint hogy valaki szeretettől indíttatva gyöngéd törődést vagy kedvességet mutat, bár ezek az érzések is benne vannak a jelentésében. Olyan kedvesség ez, amely szeretettel kötődik a tárgyához mindaddig, amíg az azzal kapcsolatos szándéka meg nem valósul. Isten ezt a fajta kedvességet mutatja ki a szolgái iránt, akik szintén ilyen kedvességet nyilvánítanak ki iránta. Ily módon ez a kedvesség itt fonódik össze a lojalitással, vagyis az igazságos, odaadó és szent lojalitással, és úgy adják vissza, hogy ’szerető-kedvesség’, ’lojális szeretet’ (1Mó 20:13; 21:23; lásd: KEDVESSÉG).

A Görög Iratokban a ho·szi·oʹtész főnévben és a hoʹszi·osz melléknévben benne van a szentség, az igazságosság és a hódolat gondolata, valamint az, hogy valaki odaadó és istenfélő, gondosan megtartja minden, Isten iránti kötelezettségét. E szavak jelentése magában hordozza az Istennel való jó kapcsolatot.

Úgy tűnik, nincs olyan magyar szó, amely pontosan visszaadná a héber és görög szavak jelentését, de a „lojalitás” szó nagyjából kifejezi az értelmüket, mivel magában foglalja az odaadás és a hűség gondolatát is, amikor Istennel és a szolgálatával kapcsolatosan jelenik meg. A szóban forgó bibliai kifejezések jelentését akkor érthetjük meg a legjobban, ha megvizsgáljuk, hogyan használják őket a Bibliában.

Jehova lojalitása: Jehova Isten a Legszentebb, aki ragaszkodik az igazságossághoz, aki megingathatatlan szerető-kedvességet mutat a szolgái iránt, aki még az ellenségeivel is igazságosan és hűséggel bánik, és rendkívül megbízható. Ezt írja róla a Szentírás: „Nagyok és csodálatosak a cselekedeteid, Jehova Isten, aki a Mindenható vagy. Igazságosak és igazak az útjaid, örökkévalóság Királya. Ki ne félne téged, Jehova, és ki ne dicsőítené a nevedet, hiszen egyedül te vagy lojális” (Je 15:3, 4). Mivel Jehovát az igazságossághoz, jogossághoz és a népe iránt mutatott szeretetéhez való lojalitása arra indítja, hogy megtegye a szükséges bírói intézkedéseket, ezért egy angyal arra érzett késztetést, hogy ezt mondja: „Te, aki vagy, és aki voltál, a Lojális, te igazságos vagy, mert ezeket a döntéseket hoztad” (Je 16:5; vö.: Zs 145:17).

Jehova lojális a szövetségeihez (5Mó 7:9). A barátjával, Ábrahámmal kötött szövetsége miatt volt évszázadokon át hosszútűrő és irgalmas Izrael nemzetéhez (2Ki 13:23). Jeremiás próféta által így fordult Izraelhez: „»,Térj vissza, ó, elpártolt Izrael!’ – ez Jehova kijelentése.« »,Nem tekintek rátok haragvó arccal, mert én lojális vagyok’. . .«” (Jr 3:12). Akik lojálisak Istenhez, teljesen rá támaszkodhatnak. Dávid, amikor imában kérte Isten segítségét, ezt mondta: „A lojálishoz lojális vagy, a feddhetetlen, erős emberrel feddhetetlenül bánsz” (2Sá 22:26). Dávid azt kérte a néptől, hogy forduljon el a rossztól, cselekedje a jót, mert, ahogy ő mondta, „Jehova szereti az igazságosságot, és nem hagyja el lojálisait. Ők időtlen időkig megőriztetnek” (Zs 37:27, 28).

Akik lojálisak Jehovához, számíthatnak arra, hogy közel marad hozzájuk és segít nekik egészen a hithű életpályájuk végéig, és teljes biztonságban érezhetik magukat, tudva, hogy emlékezni fog rájuk, bármilyen helyzetbe kerüljenek is. Védelmezi útjukat (Pl 2:8). Megőrzi az életüket, vagyis a lelküket (Zs 97:10).

Jézus Krisztus: Amikor Jézus Krisztus a földön volt, nagyon megerősítette őt az a tudat, hogy Jehova előre megjövendölte róla, hogy nem hagyja a lelkét a seolban, hiszen ő Isten legfőbb ’lojálisa’ (Zs 16:10). I. sz. 33 pünkösdjén Péter apostol a következőképpen alkalmazta Jézusra ezt a próféciát: „[Dávid] előre látva, a Krisztus feltámadásáról beszélt, hogy sem a hádeszben nem hagyják őt, sem a teste nem lát romlást. Ezt a Jézust az Isten feltámasztotta, és e ténynek mi mindannyian tanúi vagyunk” (Cs 2:25–28, 31, 32; vö.: Cs 13:32–37). A The Expositor’s Greek Testament a Cselekedetek 2:27-hez fűzött magyarázatában azt írja, hogy a (Zs 16:10-ben használt) héber chá·szídhʹ szó „nemcsak arra utal, aki vallásos és istenfélő, hanem arra is, aki Jehova szerető-kedvességének a tárgya” (W. R. Nicoll szerk.; 1967, II. köt.).

Lojalitás, melyet Isten megkíván: Jehova lojalitást kíván meg a szolgáitól. Utánozniuk kell őt (Ef 5:1). Pál apostol azt mondja a keresztényeknek, hogy fel kell ölteniük „az új egyéniséget, amely Isten akarata szerint teremtetett igazi igazságosságban és lojalitásban” (Ef 4:24). Amikor a gyülekezetben való imádkozást szorgalmazta, ezt mondta: „Azt kívánom tehát, hogy a férfiak minden helyen kitartóan imádkozzanak, lojális kezeket emelve fel harag és vitatkozások nélkül” (1Ti 2:8). Egy férfi csak akkor válhat alkalmassá arra, hogy Isten gyülekezetének felvigyázójaként szolgáljon, ha lojális (Tit 1:8).