Vajon te is lojális hirdetője vagy Isten királyi méltóságának?

„Minden alkotásod téged dicsér, ó Jehova, és lojálisaid áldanak téged. Királyi méltóságod dicsőségéről beszélnek és hatalmasságodat hirdetik” (Zsolt 115:10, 11).

1. Jézus milyen mértékben hirdette Isten Királyságát?

JEHOVA ISTENNEK Ábel idejétől kezdve mindig voltak lojális szolgái, akik dicsérték Őt. Jehova kiváló lojális szolgája, egyszülött Fia, Jézus Krisztus élen járt abban, hogy beszélt Jehova hatalmáról és Királyságáról, amely az egész emberiség javát szolgálja. Jézus úgy jött el mint Küldött, Jesse és Dávid megjövendölt leszármazottja, a Király-jelölt és Isten Királysága volt tanításának legfőbb tantétele (És 11:1, 10; Máté 21:1–17). Elhozta a Királyság jó hírét. Mivel az emberek között volt, beszélhetett nekik a Királyság közelségéről, amelyet az ő személye, a Király-jelölt személye képviselt, és arra taníthatta követőit, hogy keressék először a Királyságot (Luk 17:20, 21). Amikor imádkozni tanította a tanítványait, a Királyság eljövetelét hangsúlyozta és azt, hogy az Isten nevének a megszentelését és Isten akaratának a megvalósulását jelenti majd a földön, amiként az a mennyben megvalósult. (Máté 4:23; 6:9, 10, 33)

2. Hogyan indított másokat is arra, hogy bekapcsolódjanak a Jehova királyi méltóságát érintő vitakérdésbe?

² Jézus másokat is elhívott, hogy vele együtt mondják el az eljövendő Királyság jó hírét (Luk 9:1–6; 10:1–12). Jézus követői megértették, hogy királyként való jelenléte a jövőben várható, amint az kitűnik a Máté 24:3 szerinti kérdéséből, amelyet Jézushoz intéztek: „Mondd meg nekünk, mikor lesznek meg ezek és mi lesz a jele a jelenlétednek [görögül: parousia] és a dolgok rendszere befejezésének?” És Jézus a továbbiakban úgy azonosította jelenlétének idejét, mint különleges időszakot, amely alatt beszélnek a Királyságról és rámutatott, hogy ezt az egész lakott földön tanúskodás végett teszik. Mi tudjuk, hogy Jézus jelenléte a királyi hatalomban, s uralkodása az ellenségei közepette 1914 óta befejezett tény, mivel láttuk a „jelt” (Zsolt 110:1; Zsid 10:12, 13; Máté 24:14).

3. Hogyan vett részt Pál Isten királyi méltóságának hirdetésében?

³ „Hogy hírül adják az emberek fiainak az ő hatalmas tetteit és királyi méltóságod pompájának dicsőségét. A te királyságod határtalan időre szóló királyság és uralmad fennmarad minden nemzedéken át” (Zsolt 145:12, 13).

Jézus tanítványai kiemelkedő szerepet töltöttek be abban, hogy rámutassanak az emberek előtt Isten Jézus Krisztus általi Királyságára. Ennek szép példáját találjuk feljegyezve a Cselekedetek 28:23, 30, 31 versében, ahol arról hallunk, hogy Pál prédikált a Királyságról, amikor fogoly volt Rómában. Előzőleg azt írta a korinthusiaknak, hogy a keresztények „követek . . . Krisztus helyett”, és segítenek az embereknek, hogy kiengesztelődjenek Istennel’ (2Kor 5:20). Páltól mint követtől elvárták, hogy annak a Királyságnak és Királynak az érdekében beszéljen, akit képviselt és ő valóban így is tett. Te is ilyen királyi szolgálatra törekszel? Ha igen, akkor vajon továbbra is a Király és a Királyság érdekében beszélsz?

4. Mit mondott és mit írt Pál és János, amit ma Jehova Isten lojális imádóiként ismertethetünk az emberekkel?

⁴ Amikor Pál a Királyság-tanításokat magyarázta, rá kívánt mutatni a Jézus Krisztus és Jehova Isten közötti viszonyra a Királyság-elrendezésben és arra, hogy Jehova a világegyetem nagy Szuverén Ura. „A Krisztus feje pedig Isten” (1Kor 11:3). Pál arról is beszélt, hogy mi fog történni Krisztus 1000 éves uralmának végén (1Kor 15:24–28). Az i. sz. első század vége felé a lojális János apostol szintén leírt szavakat, amelyek Jehova jövőbeni hatalmas tetteire mutatnak előre és megmutatják királyi méltóságának pompáját (Lásd a Jelenések 12:9, 10; 19:6; 20:10, 14; 21:3, 4, 22–24-et!). Ezek olyan dolgok, amelyeket ma ismertethetünk az emberek fiaival, hangoztatva előttük Isten Királyságának fontosságát, amit az emberiség érdekében tesz, s mindezt Jehova dicsőítésére tehetjük. Le kell írni és meg kell magyarázni a Királyságot az emberek fiainak, hogy megláthassák: Isten Királysága az emberiség egyetlen reménysége. Ez a Királyság tartós lesz és fennmarad minden nemzedéken át.a

5. a) Mivel kell Jehova szolgáinak gyakran szembenézniük? b) Az első világháborúban tapasztalt ellenállás dacára Jehova népének mit sikerült azóta megtenni?

⁵ Az ábécé samekh betűje, vagyis a héber ábécé 15-ik betűje alatt a Zsoltárok 145:14 így folytatódik:

„Jehova támogat minden esendőt és felegyenesít minden meggörnyedtet.”

Azok, akik lojálisan imádják Jehovát és hirdetik királyi méltóságát, gyakran találkoznak ellenállással és nehézségekkel, Jehova iránti lojalitásuk következtében (1Móz 3:15). De a múltbeli bizonyítékok azt igazolják, hogy Jehova, ígéreteihez híven, segítette és támogatta azokat, akik őt imádták és felemelte őket, amikor elnyomás alatt voltak (1Mózes 15. fejezet; lásd úgyszintén a Bírák könyvének számos példáját!) Ebben a 20-ik századunkban, egészen 1980. végéig láthattuk, hogyan szabadította meg Jehova a babiloni elnyomásból a felkent maradékot és a „más juhokat”. Az első világháború alatt igen nagy nyomás nehezedett a felkent maradékra. Jehova azonban felemelte őket az ő szelleme és igazságának szava által. Röviddel azután, az Ohio állambeli Cedar Pointban megtartott 1922. évi kongresszusukon, lojálisan elhatározták, hogy hirdetik a Királyt és a Királyságot. Jehova azóta is vezeti őket, ezért az ő neve és Királysága mindenütt ismertté lett az egész világon.

6. Milyen táplálékról gondoskodik Jehova a népe számára?

⁶ „Mindenki szemei reménységgel tekintenek reád, és te idejében megadod eledelüket” (Zsolt 145:15).

Jehova imádóinak ezekben a napokban különösen szükségük van a szellemi eledelükre. Ők „tudatában vannak szellemi szükségleteiknek” (Máté 5:3). Reménységgel tekintenek Jehova azon elrendezésére, amely által ellátja őket gazdag szellemi eledellel (Máté 24:45–47). Isten szolgáinak reménysége ebben a tekintetben mindig bőven teljesült és ők bíznak abban, hogy Jehova továbbra is rendszeresen és „idejében” gondoskodik a szükséges szellemi táplálékukról.

7. Hogyan bizonyul Jehova a nagy Gondviselőnek, különösen az imádat dolgában?

⁷ Ezzel összhangban, a Zsoltárok 145:16 így folytatódik:

„Megnyitod kezed és kielégíted minden élő kívánságát.’

Jehova Isten az egyetlen a világegyetemben, aki korlátlan Gondviselő. Ő a mennyei Atya és Életadó. Bőkezűsége és szerető kedvessége minden teremtésművében megmutatkozik és abban a nagyszerű gondoskodásban is, amelyben az embert és minden többi teremtményét részesítette. Mivel még az imádat szükségességének érzését is belénk oltotta, ezért Jehova nagylelkűen felfedte önmagát és feltett szándékát az emberiség előtt, s akik átadják magukat Jehova Istennek és részt vesznek imádatában és szolgálatában, egyre jobban és jobban tapasztalhatják Jehova bőkezűségét. Ezek a tapasztalatok igen megnyugtatók, és bízhatunk abban, hogy Jehova továbbra is megadja szellemét az ő szolgáinak és sohasem szűnik meg ellátni őket figyelmeztetéssel, irányítással és szellemi segítséggel, még ezekben a nehéz napokban sem (Zsolt 119:129).

8. Hogyan tanúsít Jehova lojalitást?

⁸ Mivel mi lojálisak vagyunk Jehova iránt, Ő is lojális irántunk. Ezért:

„Jehova minden útjában egyenes és minden cselekedetében lojális” (Zsolt 145:17).

Mivel Jehova önátadott szolgáivá és Királysága lojális támogatóivá lettünk, mindig bízhatunk Istenben. Ő igazságosan és jóindulatúan bánik szolgáival. Csodálatos tulajdonságai nem változnak. Ha tehát egyszer vállalkozunk Jehova imádatára és szolgálatára, Ő biztosít arról, hogy soha nem hagy el bennünket. Valóban „minden cselekedetében” lojális. Ezért újabb okunk van arra, hogy beszéljünk másoknak Jehováról és csodálatos tulajdonságairól s meghívjuk őket, hogy csatlakozzanak hozzánk a Jehova lojális dicsőítésére szentelt életmódban (Hasonlítsd össze a 107. zsoltárral!).

9. Milyen szerepe van a hitnek abban, hogy valaki segítségül hívja Jehovát és hogyan kell végezni ezt a segítségül hívást?

⁹ Ennek megfelelően a következő szavakkal dicsőíthetjük Őt:

„Jehova közel van mindazokhoz, akik őszintén hívják Őt” (Zsolt 145:18).

Segítségül hívni Jehovát, nagyon fontos dolog. De igazi hittel kell hívni Őt (Róma 10:10–15). A zsoltáros hangsúlyozza, hogy mennyire közel jön Jehova azokhoz, akik megfelelő módon hívják segítségül Őt. Idetartozik a hit gyakorlása (Zsid 11:6). Jehova segítségül hívása nem valami titkos dolog, hanem annak nyilvános kijelentése az emberek előtt, hogy mi hiszünk Jehovában és bízunk benne. Pál hangsúlyozza, hogy mennyire fontos hirdetni a jó dolgok „jó hírét” és mások javára prédikálni. Jehova dicséretének hangja azoknak az ajkáról, akik segítségül hívják Őt egyre erősödik, amint növekszik a „jó hír” hű prédikálóinak száma, akik Jehováról beszélnek másoknak. Amikor ismertetik az emberekkel Jehovát, az ő dicsőségét és nagyságát, valamint királyi méltóságát, a Jehovát dicsőítők felépítik a hitet ezekben az emberekben, hogy azok is csatlakozzanak hozzájuk és együtt hívják segítségül Jehova nevét és közeledjenek őhozzá. A megmentés útja nyitva áll mindazok előtt, akik törekszenek rá, fajra, bőrszínre vagy nemzetiségre való tekintet nélkül, akik pedig hisznek Jehovában és igaz szívből hívják segítségül Őt, azokat sohasem éri csalódás. Míly csodálatos, hogy Jehova lehetővé teszi számunkra, hogy bensőséges kapcsolatban legyünk Ővele és élvezzük a közelségét! Különösen csodálatos ez ezekben a nehéz utolsó napokban, amikor egyre világosabban látjuk, mennyire szükséges teljesen Jehovára, a megmentés Istenére támaszkodnunk.

10. Miért elégíti ki Jehova azoknak a kívánságát, akik félik öt?

¹⁰ „Teljesíti az Őt félők vágyait s meghallgatja segélykiáltásukat és megszabadítja őket” (Zsolt 145:19).

Akik igazán félik Jehovát, azok átadják neki az életüket és minden vágyuk az, hogy teljesíthessék az ő akaratát. Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk Jehovában, a segítségünk és megmentésünk forrásában, mialatt megpróbáljuk teljesíteni az akaratát. „És ez a bizalom, amellyel vele kapcsolatban rendelkezünk, hogy bármit kérünk is az ő akarata szerint, meghallgat minket. Továbbá, ha tudjuk, hogy bármit kérünk meghallgat minket, tudjuk, hogy megkapjuk a kért dolgokat, mivel tőle kértük azokat” (1Ján 5:14, 15). Tisztában vagyunk azzal, hogy ebben az időben Jehova azt akarja tőlünk: hirdessük a Királyság jó hírét és végezzük a tiszta imádatot. Az legyen a vágyunk, hogy tudomására hozzuk az embereknek a Jehova egyetemes szuverenitását érintő nagy vitakérdést, annak ellenére, hogy ez a tevékenységünk jelentős ellenállásba ütközik. Ezáltal lehetőség nyílik mindenfajta ember előtt arra, hogy elfogadja Jehova üzenetét, higgyen Jehovában, megismerje az emberi család iránt tanúsított türelmét és azt a kívánságát, hogy az emberiség bűnbánatra jusson és megmeneküljön.

11. Hogyan válaszol Jehova az ő szolgáinak segélykiáltásaira?

¹¹ Az tehát a leghőbb vágyunk, hogy ezt a Királyság-munkát végezhessük. Nem egyedül végezzük ezt a munkát. Mi Jehova szolgái vagyunk és vele együtt munkálkodunk. Ezekben a nehéz „utolsó napok”-ban Őt kell segítségül hívnunk, és amikor elérkezik a vitakérdés csúcspontja, és a „Mágógbeli Góg” megindítja támadását az Ezékiel 38. és 39. fejezetének jövendölése szerint, nekünk Jehovára kell bíznunk magunkat és az ő nevét kell segítségül hívnunk, hogy védelemben és megmentésben részesüljünk. Dávid király is rendkívüli módon menekült meg valahányszor csak üldözték az ellenségei. Krisztus Jézusnak pedig az életét kellett feláldoznia Jehova feltett szándékával kapcsolatban, de Jehova feltámasztotta őt. Jehova tehát képes legyőzni mindenféle nyomást vagy ellenállást, amelyet az igazság ellenségei kifejtenek és képes válaszolni szolgáinak segélykiáltásaira, akiknek esetleg meg kell halniuk, de akik a feltámadás által részesülnek megmentésben.

12. Miért nem kell félnünk, amikor sor kerül a gonoszok megsemmisítésére?

¹² Ezért igaz marad az, hogy

„Jehova megoltalmazza mindazokat, akik Öt szeretik, de kiirtja az összes gonoszt” (Zsolt 145:20).

Mivel elérkeztünk a gonoszság tetőfokához és küszöbön áll a „nagy nyomorúság”, nagy áldást jelentenek azok a megnyugtató szavak, amelyek szerint Jehova megoltalmazza mindazokat, akik Őt szeretik (Máté 24:21). Elérkezett a gonoszok megsemmisítésének az ideje és nekünk figyelmeztetnünk kell őket. Jehova szolgái azonban mint csoport arra vannak rendelve, hogy átvészeljék a gonoszokra zúduló „nagy nyomorúságot” és meglássák Jehova szabadítását a saját esetükben. Jehova igazán szereti azokat, akik lojálisak iránta és nem feledkezik meg róluk a gonoszok elleni nagy haragjának idején. Az írásokban sok példáját találjuk Jehova hatalmas tetteinek, amelyek által megvédelmezte és megszabadította népét éppen abban az időben, amikor megbüntette a gonoszokat. Valóban, izgatottan várjuk azt az időt, amikor bekövetkezik a gonoszok megsemmisítése és eltűnnek a színtérről mindazok, akik ellenezték Jehova Királyságát.

13. a) Hogyan oltalmazta meg Jehova az ő modernkori szolgáit? b) Mit tartogat Jehova azok számára, akik szeretik őt?

¹³ Jehova szolgái az „utolsó napok” egész ideje alatt őt hívták segítségül és kimutatták az iránta érzett szeretetüket. Jehova sok nehézségen át megtartotta és megoltalmazta szolgáit, különösen a második világháború idején, amikor a világ különböző részén betiltották a munkát és ezreket zártak koncentrációs táborokba és börtönökbe. Számos támadás érte a tanúkat a csőcselék részéről is világszerte. Mégis előre haladt a Királyság jó hírének a terjesztése és Jehova kedves volt a szolgáihoz, lehetővé tette a növekedést, megerősítette őket, megsokszorozva a számukat mindenütt a világon. Jehovának az a szándéka, hogy a Krisztus Jézus általi Királyság-uralma kiterjedjen az egész földre. Annak a Királyságnak mindig lesznek élő alattvalói ezen a földön, mert a „más juhok” „nagy sokasága” túléli a nyomorúságot, hogy egyesüljön a sok-sok egyénnel, aki előjön a sírokból a feltámadás során. A gonoszok megsemmisítése tehát nem jelent katasztrófát Jehova szolgái számára. Sőt ellenkezőleg, Jehova így válaszol szolgáinak iránta tanúsított szeretetére és megoltalmazza őket, szeretetet, könyörületet és kedvességet tanúsítva irántuk. Nagy szeretetében csodálatos földi Paradicsomot tartogat a „más juhok” számára, ahol örökké tartó életnek örvendhetnek (Luk 23:43). Amikor Jehova egyetemes felsőbbségének vitakérdése lezárul, az csak áldást jelent azoknak, akik szeretik Jehovát és lehetőséget ad nekik arra, hogy egyre jobban értékeljék őt az évek múlásával. Mily csodálatos lesz majd akkor élni, amikor beteljesedik a 150. zsoltár utolsó verse és „minden lélegző” dicséri Jehovát, az összes gonosz pedig eltűnik a színről! (6. vers).

14. Milyen áldásokról beszélhetünk, amelyek Jehovától erednek?

¹⁴ Kérünk, tekints csak vissza és lásd meg a sok-sok áldást, amiben Jehova részesített minket! Lásd, hogyan elégített ki bennünket gazdag szellemi eledellel. Értékeld még jobban a csodálatos kiváltságot, hogy szolgái lehetünk most a jelenben, és értékeld a jövőbeli számos nagyszerű kilátást! Mivel kilátásunk lehet arra, hogy az Armageddont túlélők közé tartozhatunk, örömmel tekintsünk előre a feltámadás idejére és az akkori csodálatos munkára, amikor tájékoztatni és tanítani fogjuk azokat, akik előjönnek a sírokból. Sokan közülük először hallanak majd Jehováról, a Nagy Királyról. Meg kell tudniuk: kinek köszönhetik, hogy újra élhetnek. De vajon ki mondja el ezt nekik? Nem örülünk-e mindannyian annak, hogy mi leszünk azok, akik elmondhatjuk? Igen, mi határozottan számítunk arra, hogy mindörökké dicsőíthetjük Jehovát!

15. Milyen kiváltságokkal rendelkezünk Isten királyi méltóságával kapcsolatosan?

¹⁵ De mit mondhatunk a közvetlen jelenről? Mit teszel te, Jehova királyi méltósága nagy vitakérdésében? Vajon a lojálisak között vagy, akik Jehovában bíznak és nap nap után az ő királyi méltóságának dicsőségéről beszélnek? Bár mindegyikünk Jehova királyi méltóságának lojális támogatója lenne, amely méltóságot trónra emelt Fia, Jézus Krisztus — a Nagyobb Dávid — által gyakorolja, és bárcsak olyan egész szívűek lennénk, mint Dávid volt, abban az elhatározásunkban, hogy nyilvánosan dicsérjük Jehovát! Ő ugyanis azt mondta:

„Jehova dicséretét szólja szám; és az ő szent nevét áldja minden test határtalan ideig, sőt örökké!” (Zsolt 145:21).

[Lábjegyzet]

[Kép a 29. oldalon]

A lojálisak Jehova királyi méltóságának dicsőségéről beszélnek