Járjunk Istennel ebben az erőszakos világban!
„Ne feledd: az utolsó napokban rettenetes idők következnek” (2TIMÓTHEUS 3:1, „THE NEW AMERICAN BIBLE” [ÚJ AMERIKAI BIBLIA]).
1. Mi mutatja, hogy ezek valóban az „utolsó napok”?
UGYE egyetértesz azzal, hogy ezek valóban rettenetes idők? A bibliai szövegben található „rettenetes” szót a görög khalepos kifejezésből idézik. Ezt különbözőképpen fordítják: „nehezen elviselhető”, „veszélyes” „veszedelmes”, „súlyos”, „kemény” és „nagyon nehéz”.a A Máté 8:28-ban ugyanezt a szót használják két, démontól megszállt férfi leírására, akik szokatlanul „elvadultak” vagy „erőszakosak” voltak.b Bizony nagyon is igaz, hogy rettenetes és erőszakos időkben élünk! Pontosan beteljesednek Pál apostol fenti prófétai szavai, és megmutatják, hogy ezek vitathatatlanul az „utolsó napok”!
2. a) Hogyan idézték elő ezeket a rettenetes időket az istentelen emberek? b) Hogyan mutatnak rá az Írások a mai bajok fő forrására, és meddig terjednek ki ezek a bajok?
2 Mi eredményezte hát, hogy ezek a rettenetes idők „az utolsó napok”-ká lettek? Hát nem azok az állapotok, amelyeket Pál előre megjövendölt e szavakkal: ’Az emberek önmagukat szeretők, önuralom nélküliek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, vakmerők, felfuvalkodottak lesznek’? Az ilyen istentelen embereket az a valaki ösztökéli, akit a Biblia „a dolgok jelenlegi rendszerének istene” néven nevez, másutt pedig azt mondja róla, hogy ő az, „akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti”. Ebből ered az a visszataszító állapot, amelyet magunk körül megfigyelhetünk: a kormányzatoknál, az üzleti világban, a vallásban, általában az emberi társadalomban (2Timótheus 3:2–5, 13; 2Korinthus 4:4; Jelenések 12:9, 12).
3. Miért mondhatjuk azt, hogy az erőszak szinte járványszerű méreteket öltött?
3 Amint egyre jobban előre törünk az 1980-as években, a világ az erőszakosság szinte járványszerű terjedését tapasztalja. Csupán 1980-ban, az Egyesült Államokban 1 millió 300 ezer erőszakos bűncselekményt jelentettek be, ami az előző évhez képest 13 százalékos emelkedést mutat. Ezek közül a bűnesetek közül az emberölés volt a fő oka a 25 és 44 év közötti férfiak halálának. Az 1980-ban végződő évtized alatt Nagy-Britannia a gyilkosságok 50 százalékos, az erőszakos támadások 300 százalékos, és a vandalizmus 200 százalékos növekedését jelenti. Franciaországban az összes bűnesetek száma 1963 óta több mint 260 százalékkal emelkedett. De ugyanilyen jelentések érkeznek a világ minden tájáról.
4. Hogyan változott meg a világ arculata 1914 óta, és milyen kérdések vetődnek fel éppen emiatt?
4 Walter Laqueur történész a következőkről számol be: „Az első világháborúig eltelt időszak nagyjából emberségesebb korszak volt. Sajnos, azt kell mondanom, hogy napjainkban olcsóbb lett az emberélet: részben az első és a második világháborúban tapasztalt tömeggyilkosságok eredményeként. Ott vannak azután a mai erőszak-filozófusok, akik még nem léteztek a 19. században. Ezek az emberek azt állítják, hogy az erőszak valami csodálatos dolog, pszichológiai téren is szükség van rá.” Amióta 1914-ben kitört az első világháború, az erőszak világszerte burjánzik. De vajon hogyan tekinti Isten ezt az erőszakot? S hogyan tekintsék azt a keresztények?
Isten nézete az erőszakról
5. a) Milyen korai kezdete volt az erőszaknak? b) Hogyan írta le Jézus az erőszak létrehozóját?
5 A Biblia beszél a történelem egy korábbi időszakáról, amikor „a föld betelt erőszakossággal”. Ez több mint 4300 évvel ezelőtt történt, miután az akkori világ sajnos rosszul kezdődött Ádám és Éva engedetlenségével, amit a Paradicsomból való kiűzésük követett. Később első fiúk, Káin megölte öccsét, Ábelt. Az isteni feljegyzés így számol be erről: „Káin . . . a gonosztól származott és megölte testvérét. És miért ölte meg? Mivel a saját cselekedetei gonoszak voltak, a testvére cselekedetei pedig igazságosak” (1Mózes 6:11; 1János 3:12). Jézus ezt a „gonoszt” az Ördöggel azonosítja, amikor azt mondja: „Az embergyilkos volt kezdettől fogva” (János 8:44). Sátán már Édentől kezdve benyomást keltő hírnévre tett szert azzal, hogy erőszakra ösztönözte az emberiséget.
6. a) Milyen utálatosságok történtek meg Énok napjaiban és milyen reagálást váltottak ki Jehova részéről? b) Miért ’ragadta el’ Isten Énokot a földről? (1Mózes 5:24).
6 Miután Káin megölte Ábelt, az akkori világ állapota egyre romlott. Káin egyik leszármazottja, Lámek szintén gyilkosként szerzett hírnevet magának (1Mózes 4:23, 24). A körül az idő körül történt, hogy [a Séth ágából származó] „Énok, Ádámtól fogva a hetedik”, szintén jövendölt [a gonoszok felől], „amikor azt mondta: ’Íme, eljött Jehova szent tízezreivel, hogy mindenkin végrehajtsa ítéletét és bűnösnek nyilvánítson minden istentelent istentelen cselekedeteik miatt, amelyeket istentelen módon követtek el, és minden gyalázatos dolog miatt, amit az istentelen bűnösök ellene szóltak” (Júdás 14, 15). Isten kiemelte Énokot abból a világból, hogy ne kelljen tovább tűrnie a gonosz emberek részéről jövő erőszakot és gonosz bánásmódot. Mily csodálatos lesz számára a feltámadás Jehova teremtésének békességes „új földjén”! (2Péter 3:13; Zsidók 11:5).
7. Hogyan telt meg az ókori föld erőszakossággal?
7 Énok dédunokájának, Noénak idejében a láthatatlan gonosz, Sátán angyali erősítést kapott. Ezek Isten szellem-fiai voltak, akik engedetlenül lejöttek a földre, hogy az emberek leányaival összeházasodjanak és korcs utódokat hozzanak létre: a nefilim néven ismert óriásokat. Ez a név azt jelenti: „elejtők”. És valóban találóan jellemezte őket, s az emberiség közötti gyilkos viselkedésüket. „Ezek voltak azok a hatalmasok, akik régtől fogva híres emberek voltak. . . . Azután Isten azt mondta Noénak: ’Minden testnek vége elérkezett előttem, mert a föld erőszakossággal telt meg általuk; íme, elvesztem őket a földdel együtt’” (1Mózes 6:1–13).
8. a) Hogyan hasonlít a mai világhelyzet a Noé idejéhez? b) Milyen példát hagyott nekünk Noé és milyen hasznot meríthetünk az ő példájának követéséből?
8 Péter apostol a következőket mondja: „Az akkori világ elpusztult, amikor a víz elborította azt. Ugyanazon szó [Isten szava] viszont a mostani egeket és a földet megőrizte, tűznek tartotta fenn az istentelen emberek ítéletének és elpusztításának napjára.” A bibliai prófécia beteljesedése azt mutatja, hogy a mostani világ nagyon közel van az ítélet napjához. Mit kell hát tennünk, hogy túléljük az ítéletet? Nos, mit tett Noé a családjával együtt? A Biblia így tudósít erről: „Noé az igaz Istennel járt. . . . Noé mindenben aszerint cselekedett, ahogy Isten megparancsolta neki” (2Péter 3:6, 7; 1Mózes 6:9, 22; 7:5). Ehhez az is hozzátartozott, hogy Noé „az igazságosság prédikálója” legyen. Hite által „elítélte a világot” (2Péter 2:5; Zsidók 11:7). Nem kell-e hát szorosan Noénak és családjának példáját követnünk, ha szeretnénk kimenekülni ebből a modern világból, amely „a gonosz hatalmában van”? (1János 5:19).
Az erőszak lépcsőzetes növekedése
9. a) Mit eredményezett az erőszak kiterjedése Noé napjaiban? b) Milyen párhuzamos fejlemények követték a vízözönt és miben érték el csúcspontjukat?
9 Az erőszak fokról-fokra növekedett abban a vízözön előtti világban, amíg Isten végre nem hajtotta ítéletét és el nem pusztította azokat, akik a földet pusztították (1Mózes 6:13, 17). Noé dédunokájának, Nimródnak idejétől — aki „Jehovának ellenszegülő hatalmas vadász” volt — az erőszak ismét fokozatosan növekedett az idők folyamán. Először talán lassabban, később azonban egyre felgyorsuló ütemben (1Mózes 10:1, 6, 8, 9). Idővel megjelent a kard, a nyíl és a nyílvessző, a dárda; a modernebb korban pedig a muskéta, az ágyu és a többi lőfegyver. De az 1914-ben kitört első világháború az erőszak megdöbbentő új fegyvereivel lepte meg a világot: a repülőgéppel, a tankkal és a mérges gázzal. Abban a háborúban a tengeralattjáró igen nagy rettegést okozott, a gépfegyver pedig betű szerint is milliók életét oltotta ki.
10. a) Hogyan teljesedett be Jézus próféciája az „Úr napján” bekövetkező eseményekkel kapcsolatban? b) Miért számíthatunk arra, hogy Jehova hamarosan végrehajtja az ítéletét?
10 Az Úr Jézus Krisztus megjövendölte, hogy az „Úr napján” ilyen fejleményekre számíthatunk. Nos, mi 1914 óta az „Úr napján” élünk (Jelenések 1:10). A jövendölés leírja, hogyan vágtat fehér lovon mint újonnan megkoronázott Király, és hogyan követi majd egy tűz színű ló. A rajta ülő „hatalmat kapott, hogy elvegye a békét a földről, hogy egymást öljék, és egy nagy kardot kapott”. Ez a kard a totális háború kardja! Ez a jelképes kard ma jelképezi mindazt a rettenetes és erőszakos hadieszközt, amit az ember kiagyalt és megalkotott, beleértve a nukleáris fegyvereket, amelyek képesek többszörösen kiirtani földünkről az egész emberi fajt! Ha Noé idejében az óriás nefilimek jelenléte és az emberek égbekiáltó gonoszsága arra késztette Jehovát, hogy ’eltörölje a föld színéről az embereket, mert a föld erőszakossággal telt meg általuk’, mennyivel több okunk van ma arra számítani, hogy a világegyetem legfőbb Ura ismét ’elpusztítja azokat, akik a földet pusztítják’! (1Mózes 6:4, 7, 13; Jelenések 6:1–4; 11:18). Maga Jézus Krisztus mondta a ma élő istentelen emberekkel kapcsolatban: „Amiképpen Noé napjaiban volt, azonképpen lesz az ember Fiának jelenlétekor is. . . . Nem vettek észre semmit, míg el nem jött a vízözön és mindnyájukat elsöpörte” (Máté 24:37, 39).
Keresztény nézet az erőszakról
11. a) Miért helyeselte Isten az ókori Izrael háborúit? b) Hogyan tekinti Isten és Krisztus a modernkori hadviselést? (Vö. 2Korinthus 10:3, 4.)
11 Igaz, hogy Isten ókori szolgái is vívtak háborúkat. De gondoljunk arra, hogy azok teokratikus háborúk voltak, és Isten parancsolta meg azokat. Izrael abból a célból harcolt, hogy megfossza a romlott erkölcsű, démonimádó nemzeteket az Isten tulajdonát képező „föld”-től (3Mózes 18:24–27; 5Mózes 7:1–6). Vajon a nemzetek háborúi — különösen a világuralomért 1914 óta vívott háborúk — Isten jóváhagyásával történtek? Amikor katolikusok mészárolnak le katolikusokat, protestánsok ölnek protestánsokat, buddhisták buddhistákat vagy muzulmánok muzulmánokat, vajon Istennel összhangban járnak el, aki „egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét”? Hogyan tekinti Krisztus, a Békefejedelem azt a vérontást, ami a kereszténységben végbement, amikor kitört az első, majd a második világháború? (Cselekedetek 17:24–26; Ésaiás 9:6). Figyeljük meg, milyen új és magasabb rendű irányadó mértékeket állított fel a keresztények számára a Békefejedelem közvetlenül az erőszakos halála előtt.
12, 13. a) Miért gondoskodott Jézus arról, hogy a tanítványainak kardjuk legyen? b) Mit magyarázott meg Jézus később egész világosan a keresztény hadviseléssel kapcsolatban?
12 A prófécia betöltésében neki jutott szerepre gondolva mondta Jézus a tanítványainak elfogatása előestéjén: „Akinek nincsen kardja, adja el felső ruháját és vegyen rajta kardot. Mert mondom nektek, be kell következnie rajtam annak, amit az Írás mond: ’És a törvénytelenek közé számították.’” Erre azt felelték: ’Uram, íme, van itt két kard’, ő pedig azt mondta nekik: „Az elég.” (Lukács 22:36–38). Vajon mire elég? Először arra, hogy beteljesedjen az Ésaiás 53:12. verse. Másodszor arra, hogy fontos tanulsággal szolgáljon a keresztényeknek.
13 Természetesen kinek lehetne alaposabb oka a kard használatára, mint annak, aki meg akarja védelmezni az Isten Fiát’ Isten azonban nem akarta, hogy Jézust megkíméljék abban az időben. Amikor tehát Péter apostol kardot használt a főpap szolgája ellen, Jézus azt mondta neki: „Tedd vissza a helyére kardodat, mert akik kardot fognak, kard által vesznek el” (Máté 26:52, 53; János 18:10, 11). Jézus ezzel világosan értésünkre adta, hogy a teokratikus hadviselésben attól kezdve nem szabad testi fegyvereket használni.
14. Jézus kijelentése alapján mit foglal magában az, hogy valaki ’nem része a világnak’?
14 Ez egyébként teljesen megegyezik azzal, amit Jézus korábban, ugyanazon az estén közölt a tanítványaival, tudniillik, hogy azért üldözik majd őket, mert „nem képezik részét a világnak”. Ez Jézus imájával is összhangban volt, amelyet azon az estén Atyjához intézett és amelyben kiemelte, hogy — akárcsak ő maga — a tanítványai sem „része a világnak”. Összhangban volt ez azzal is, amit Jézus Pilátusnak mondott: „Az én Királyságom nem része ennek a világnak. Ha a Királyságom része volna e világnak, az én követőim harcoltak volna, hogy ne legyek kiszolgáltatva a zsidóknak. Ámde az én Királyságom nem ebből a forrásból való” (János 15:19, 20; 17:14–16; 18:36).
15. a) Milyen egységhez vezet a világtól való elszakadás? b) Ennek az egységnek milyen árnyalatait írja le az Ésaiás 2:2–4 verse?
15 Vajon elkülönítetted-e magadat ettől a világtól és annak erőszakos módszereitől, ahogy Jézus és a tanítványai az első században? Ha igen, akkor bizonyosan bekerültél abba a csodálatos világméretű egységbe, amelyet csak Jehova Tanúi tapasztalnak ma. Ez az egység az Isten törvénye és a jelen időre vonatkozó akarata iránti engedelmességből fakad. Ma ugyanis a békeszerető keresztények „nagy sokasága” özönlik Jehova nagy szellemi temploma felé, az imádathoz (Jelenések 7:9, 10, 15). Az Ésaiás 2:2–4 így írja le őket: „Az utolsó napokban szilárdan fog állni az ÚR [ÚV: Jehova] házának hegye a hegyek tetején. Kimagaslik a halmok közül, és özönlik hozzá valamennyi nép. Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az ÚR [ÚV: Jehova] hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket utaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az ÚR [ÚV: Jehova] igéje Jeruzsálemből. Ítéletet tart a nemzetek fölött, megfenyíti a sok népet. Kardjaikból kapákat kovácsolnak, lándzsáikból metszőkéseket. Nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul.” (Ökumenikus fordítás).
16. a) Miben térnek el Jehova Tanúi a világtól? b) Mit jövendölt meg a Mikeás 4:1–5 verse Isten népének jólétéről, annak okáról és a végső kimenetelről? c) Mivel kapcsolatban merül fel itt további kérdés?
16 Ezek nem zászlólengető ultra-hazafiak, hanem egy békés, egységes nép, minden nemzetből. Valóban semlegesek a harcoló világban. Miután elmondja, hogyan kovácsolták ezek az emberek ’fegyvereiket ekevasakká’, a Mikeás 4:1–5 leírja szellemi jólétüket és azt a kilátásukat, hogy örökké élhetnek teljes egységben itt a földön. A prófécia szembeállítja őket a világ népeivel és azt mondja: „Minden nép . . . a maga istenének nevében jár; mi pedig Jehovának, a mi Istenünknek nevében járunk határtalan ideig, sőt örökké.” De miközben továbbra is Isten nevében járunk, szembe kell néznünk az erőszakos világ részéről jövő számtalan nyomással. Vajon hogyan tudjuk leküzdeni a felmerülő helyzeteket? Nos, a következő cikk megadja erre a bibliai feleletet!
[Lábjegyzetek]
a Újvilág fordítás, King James Version, Douay Version, English Revised Version, Moffatt, The Living Bible.
b Újvilág fordítás, The New English Bible.
Hogyan válaszolnál az alábbi kérdésekre?
◻ Hogyan mutatja meg a mai világhelyzet, hogy az utolsó napokban élünk?
◻ A Genezisben feljegyzettek szerint milyen nézetet vall Jehova az erőszakról?
◻ Milyen párhuzam figyelhető meg Noé napjai és a modern idők között?
◻ Jézus példájával és szavaival összhangban mitől kell elkülöníteni magukat a keresztényeknek?
◻ Hogyan járhatunk Istennel az Ésaiás 2:2–4, valamint a Mikeás 4:1–5 értelmében, és mi lesz annak az eredménye?
[Kép a 17. oldalon]
Ezek az „utolsó napok” valóban „rettenetes idők”
[Kép a 19. oldalon]
Jézus azt mondta: „Akik kardot fognak, kard által vesznek el”