Hol van az igazság, amely képes szabaddá tenni minket?
„Jézus így folytatta: . . . ’Megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket’” (János 8:31, 32).
1. Miféle szabadságokra vágynak e világban az emberek?
SZABADSÁG! Ez a szó évszázadok óta lázba hozza az emberek szívét és elméjét! Háborúk dúltak a szabadságért. Milliók áldozták életüket érte. Sok ember hasonló érzését fejezi ki Patrick Henry, a több mint 200 évvel ezelőtt élt amerikai államférfi nyilatkozata: „Adj szabadságot, vagy ha nem, jöjjön inkább a halál!” A híres „négy szabadság” megfogalmazása a második világháború idejéből az Egyesült Államok elnöke, Franklin D. Roosevelt nevéhez fűződik. Szólásszabadságot, vallásszabadságot, a nélkülözéstől és a félelemtől való szabadságot követelt.
2, 3. Mi tartozik hozzá az igazi szabadsághoz?
2 Az igazi szabadság azonban — mélyebb értelemben — még ennél is többet kell hogy jelentsen. Az előbb említett négy szabadság például meg tud-e szabadítani bennünket az emberi tökéletlenségtől? Meg tud-e szabadítani a betegségtől? Mindegy, hogy mennyire egészséges valaki, kénytelen szembenézni azzal a kérlelhetetlen ténnyel, hogy előbb-utóbb meg kell öregednie és meg kell halnia. És minek örülhet az ember a sírban? A Biblia így válaszol: „A halottak . . . semmiről sem tudnak.” És azt is mondja: „Jobb egy élő eb, mint egy döglött oroszlán” (Prédikátor 9:4, 5; Károli: 9:7, 6).
3 Ahhoz, hogy az emberiség a szó legteljesebb értelmében szabad lehessen, meg kell szabadulnia a tökéletlenség, a betegség és a halál rabszolgaságából. És ezzel párhuzamosan szükségünk van arra, hogy felszabaduljunk a szegénység, az elnyomás, a bűnözés, a háború terhe alól, a szörnyű dolgok alól, amelyekkel tele van az egész emberi történelem. De hát ki szabadíthat meg bennünket mindezektől? Tudsz-e olyan orvosról, aki garantálni tudja a rákbetegség, a szívbaj és egyéb betegségek gyógyítását? Van-e olyan tudós, aki meg tudná állítani az öregedés folyamatát és végül a halál bekövetkezését, vagy képes lenne valakit visszahozni a halálból az életre? Ismersz-e olyan politikust, aki szavatolni tudná a békét a földön, olyan békét, amelyet nem zavarna meg egy újabb háború? Van-e olyan polgármester vagy rendőr-főkapitány a világ bármelyik városában, aki teljesen meg tudná szüntetni a bűnözést? És melyik az a gazdasági rendszer, amely szabadulást tudna hozni a szegénység, a munkanélküliség vagy az infláció alól, vagy amelyik mindenki számára igazi jólétet biztosítana maradandóan?
4. Min kell alapulnia az igazi szabadságnak?
4 Ha egyáltalán van remény arra, hogy az emberiséget sújtó oly sok mai rossz állapot egyszer kiküszöbölhető lesz, a választ csak az igazságra lehet alapozni. Az igazi szabadság alapja nem lehet sem csalás, sem hazugság. Ezért ha valaki — legyen az élenjáró politikus, tudós, közgazdász vagy lelkész — véleményt mond arról, mi hozhatja meg az emberiségnek a rég óhajtott szabadságot, helyénvaló megkérdezni: Az igazságot szólja-e az illető? Az emberiségnek pedig bőven volt ideje meggyőződni arról, vajon az emberek véleményei, ígéretei és erőfeszítései összhangban vannak-e az igazsággal.
Reménység, amelynek nem az igazság az alapja
5. Milyen mértékben valósult meg az a reménység, hogy megszabadulhatunk a betegségtől?
5 Például néhány évtizeddel ezelőtt sokan úgy gondolták, hogy az orvosi felvilágosodás beköszöntével az emberiség megszabadul a betegségektől. Bár voltak eredmények a gyógyítás terén, megszabadultunk-e a betegségektől? Nem! Példa erre a rák- és szívbetegség, amely csapásként, járványszerű méretekben sújtja az embereket. Egy időben azt is gondolták, hogy a vérbaj az új „csodagyógyszerekkel” elhárítható. A híres angol orvosi szaklap a The Lancet ezt írja: „Az Egészségügyi Világszervezet megállapítása szerint 250 milliós nagyságrendű az új gonorreás, és 50 millió az új szifiliszes megbetegedések száma évente. Az egyéb fertőző nemi betegségek még gyakoribbak” (Vö. Példabeszédek 7:10, 21–23.)
6. Miért mondhatjuk, hogy a tudomány és az ipar nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket?
6 És mit mondjunk azokról a nagy reményekről, amelyeket az utóbbi két évszázadban a tudomány és az ipar keltett az emberekben? Az autót például úgy üdvözölték, mint a technikai fejlődés csodáját. Bizonyos tekintetben kétségkívül az volt. De ma ennek köszönhető, hogy a nagyvárosok forgalmi dugókkal, zajártalommal és levegőszennyeződéssel küszködnek. Ráadásul, szerte a világon, több mint 200 000 ember hal meg és milliók sérülnek meg évente autóbaleset következtében! Orville Wright, a repülőgép egyik feltalálója jól megfigyelte a technikai fejlődés kiábrándító velejáróit. A második világháború alatt a következőket írta Henry Fordnak: „Wilburral együtt azt gondoltam, hogy a repülőgép elősegíti majd a világbékét. Eddig az ellenkezője történt. Az a gyanúm, hogy Ön is, amikor korunk egyik legnagyobb találmányát, az autók tömeges gyártását bevezette, nemigen gondolt arra, hogy az emberek ezt majd . . . a tömegpusztítást szolgáló tankok gyártására is alkalmazhatják. Úgy látszik, az ember semmi hasznos dolgot nem tud bevezetni anélkül, hogy később az emberek káros célra fel ne használnák.”
7. Vajon volt-e valaha is e világ gazdasági rendszerei között olyan, amely mindenki számára megteremtette a jólétet?
7 Vajon a különböző gazdasági rendszerekkel való több évszázados kísérletezés létre tudott-e hozni olyan szilárd gazdasági rendszert, amely mindenki számára egyformán jólétet biztosít? Nem, mert a gazdasági válság ma napirenden van. Jack Weldon, a montreáli McGill Egyetem közgazdaságtan professzora kijelentette: „Minden hozzáértő és becsületes közgazdász kénytelen elismerni, hogy nem tudjuk igazában, hogyan oldjuk meg azokat a főbb problémákat, amelyekkel a mai erősen iparosodott nemzetek szembenéznek. A kevésbé fejlett országokban ennél is rosszabb a helyzet.” Az egyik ilyen országban — a Time folyóirat közlése szerint — „több mint 2 millió gyermek él, akiket nélkülöző szüleik sorsukra hagytak, és további 14 millió gyermek van, akik oly szegénységben élnek, hogy a sorsukra hagyás szinte kívánatosabbnak tűnik”. A világ más részével kapcsolatban a Philippine Daily Express kijelentette: „Becslések szerint közel fél milliárd ázsiai sorolható az ’abszolút nincstelen’ kategóriába, és ez a szám várhatóan még növekedni fog.”
8. Milyen mértékben biztosította a demokrácia a személyi biztonságot az állampolgároknak?
8 Az első világháború alatt az a jól hangzó frázis járta: a háborúra azért volt szükség, hogy így „biztosítsák a világ számára a demokráciát”. Ma kevés olyan ország van, ahol valóban létezik a demokrácia. Még ott is, ahol állítólag demokrácia uralkodik, mennyire biztonságosak a közállapotok? Az Egyesült Államokban minden három család közül az egyik valamilyen bűncselekmény károsultja vagy szenvedő alanya. Warren Burger, a Legfelsőbb Bíróság elnöke kijelentette: „Közeledünk ahhoz az állapothoz, ami leginkább a tehetetlen társadalomra jellemző, vagyis arra a társadalomra, amely még elemi biztonságot sem képes nyújtani állampolgárainak az utcákon, az iskolákban és az otthonaikban.” Majd hozzáfűzte: „Az utolsó tíz évben országos vezetőink és más országok vezetői közül is sokan nemzetközi terrorizmusról beszélnek. A napi, megszokott terrorcselekmények aránya az Egyesült Államok majd minden nagyobb városában meghaladja a ’nemzetközi terroristák’ által végrehajtott terrorcselekmények számát egy adott esztendőben.” (Vö. Prédikátor 8:11.)
9. Beváltak-e a háborúk megszüntetésével kapcsolatos remények ebben a században?
9 Az első világháborúról az a mondás hangzott el, hogy „olyan háború, amely minden háborúnak véget vet”. Az Encyclopedia Americana megjegyzi: „A háború alatt a politikusok és a publicisták az eljövendő nagy napokról beszéltek, amikor nem lesz többé háború, sem fegyverkezés, sem nemzetek közötti összecsapás.” Ennek pont az ellenkezője lett az igaz. Egy dél-afrikai kiadvány, a The Natal Mercury a minap ezt írta: „Woodrow Wilson elnök az első világháborút olyan háborúnak nevezte, amely minden háborúnak véget vet. Jóslata sokkal pontosabb lett volna, ha azt mondja, hogy ez a háború minden békének vet véget.” A cikk hozzáfűzi: „1914 óta a világ valószínűleg több erőszakot és zűrzavart ért meg, mint írott történelme során bármikor.” A világ katonai kiadásai most jóval felülmúlják az évi 500 milliárd dollárt. A nemzeteknek ma elegendő nukleáris fegyverkészletük van ahhoz, hogy több mint egymillió nagyvárost eltöröljenek a föld színéről, vagyis sokkal többet, mint ahány ilyen nagyváros létezik.
10. Mi az igazság az emberi törekvések terén elért eredményekkel?
10 Az az igazság, hogy bármilyen haladást sikerült is elérni a tudomány terén vagy más területeken, az emberiség nem szabadult meg a kizsákmányolástól, a szenvedéstől, a szegénységtől, a bűnözéstől, a háborútól, a félelemtől, a betegségtől és a haláltól. Mennyire igaz a Biblia kijelentése Péter második levele 2:19. verse szerint: „Mialatt szabadságot ígérnek nekik, ők maguk is a romlottság rabszolgáiként élnek.”
Vizsgáljuk meg a vallások „igazságait”
11. Milyen módszert alkalmazhatunk a vallási igazságok állításainak vizsgálatánál?
11 Nemcsak a ma annyira elterjedt nyomorúságos állapotoktól kell megszabadulnunk, hanem a hamis vallásos tanítások szellemi rabságából is. A kereszténység vallásai, de a világ egyéb vallásai is azt állítják, hogy az ő hitnézeteik képezik az igazságot. Ezt könnyebb állítani, mint valóságos tényekkel alátámasztani. Emlékezzünk rá, hogy Isten Szava kijelenti: „A hit halott cselekedetek nélkül” (Jakab 2:26). Jézus Krisztus azt mondta: „Őrizkedjetek a hamis prófétáktól, akik juhok ruhájában jönnek hozzátok, azonban belülről ragadozó farkasok. Gyümölcseikről ismeritek meg őket.” Igen, nemcsak az állításaikról, hanem a termésükről lehet felismerni a vallásrendszereket igaznak vagy hamisnak. A hamisakkal kapcsolatban Jézus így figyelmeztetett: „Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzbe vetnek” (Máté 7:15–20).
12. Mit árul el a világ vallásainak helyzete?
12 Ha egy vallás az igazság szószólója, legalább annyit elvárhatunk tőle, hogy megteremje a követői közötti egységesítő erőt. Jézus azt mondta, hogy az igazságból valóknak „egyek”-nek kell lenniük (János 17:21). Isten Szava azt is kijelenti: „Ne legyenek nézeteltérések köztetek, hogy megfelelően egységesek lehessetek ugyanabban az értelemben és ugyanabban a gondolatmenetben” (1Korinthus 1:10). Ennek különösen azoknál kell megmutatkoznia, akik igazán Istent képviselik, ugyanis „Isten nem a zűrzavar, hanem a béke Isten” (1Korinthus 14:33). E világ vallásai sok ezer szektára és felekezetre oszlanak. Ezeknek tanításai és vallásgyakorlata nagyban eltérnek egymástól, sőt néha még egyazon valláson belül is. Ez a zűrzavar és tévelygés nem származhat Istentől. Az ausztráliai Leaders’ Vision című egyházi folyóirat elismeri: ’Széthúzásban élni annyi, mint a bibliai bűn állapotában élni. Mi a Szent Szellem munkáját láthatóan megtagadjuk.’
13. a) Mit eredményezett a hamis vallásban megmutatkozó egyenetlenség? b) Honnan ered hát ez a hamis vallás?
13 További bizonyítéka is van annak, hogy az ilyen vallások nem képviselhetik az igazságot és nem származhatnak Istentől: ez pedig az egyenetlenségük eredménye. Ha egy vallás az igazságot tanítja, a legelemibb dolog, hogy tagjai ne öljék egymást. Különben milyen igazság és miféle testvériség lenne ez? A történelem tanúsága szerint e világ azonos hitű emberei rendszeresen ölik milliószámra egymást csupán azért, mert más országhoz tartoznak. Időnként arra is volt példa, hogy még egy adott országon belül is ölték egymást az azonos vallású emberek, például felkelések vagy forradalmak idején. A Biblia azt mondja az 1János 3:10–12 versében, hogy „az Ördög gyermekei” azok, akik megölik a ’testvéreiket’. (Vö. 1Mózes 4:8.) Az Isten gyermekei nem ezt teszik, hanem töretlen szeretettel ragaszkodnak egymáshoz. Jézus világosan megmondta: „Arról ismeri fel mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35).
14. Mi az igazság a világi vallás terén, ha Jézusnak a „gyümölcsök”-re vonatkozó szabályát alkalmazzuk?
14 A világ vallásai — rossz gyümölcseikkel, többek között az egyenetlenkedéssel, háborúskodással, az egyre elharapódzó erkölcstelenséggel és a képmutatással — leplezetlenül bizonyítják, hogy nem az igazságot és nem Istent képviselik. Rossz fák, amelyek csak rossz gyümölcsöt teremnek, ezért ’ki kell vágni és a tűzre kell vetni’ őket.
Bizalom az igazság Istene iránt
15. Kibe vethetjük teljes bizalmunkat és miért?
15 Az a tény, hogy az emberek képtelenek igazi szabadságot hozni az élet fontosabb dolgaiban, csak jobban kiemeli, amit a Biblia a Jeremiás 10:23-ban mond: „Nem tartozik a földi emberre az ő útja. Nem tartozik a járókelő emberre még lépteinek irányítása sem.” Nem, Isten nem azzal a képességgel vagy előjoggal teremtette az embert, hogy az ő irányításától függetlenül is sikeresen éljen. Pontosan ez az egyik ok, amiért Isten megengedte a több ezer éves emberi uralmat, hogy egyszer s mindenkorra bebizonyítsa: az ilyen uralom nem képes igazi szabadságot és boldogságot hozni. Ezért mondja a Zsoltárok 146:3. verse: „Ne bízz az előkelőkben, se földi ember fiában, akinél nincs megmentés.” Kiben bízzunk tehát? A Biblia így válaszol: „Bízzál Jehovában egész szíveddel és ne a saját értelmedre támaszkodjál. Minden utadban vedd figyelembe őt, és ő egyengeti majd ösvényedet” (Példabeszédek 3:5, 6).
16. Milyen bizalommal lehetünk Jehova iránt?
16 Miért vethetjük teljes bizalmunkat Istenbe? Azért, mert amint a Zsoltárok 31:5 mondja: ’Jehova az igazság Istene.’ Ha tehát valóban tudni szeretnénk az igazságot az élet fontosabb vitás kérdéseiben, és választ szeretnénk kapni azokra a kérdésekre, amelyek még a világ vezetőit is zavarba ejtik, akkor a választ Istennél megtalálhatjuk. Mivel „lehetetlen, hogy Isten hazudjon”, amit Isten mond, annak meg is kell valósulnia. „A seregek Jehovája megesküdött e szavakkal. ’Úgy lesz, ahogy elterveztem, és úgy, ahogy elhatároztam’” (Zsidók 6:18; Ésaiás 14:24).
17. Hogyan gondoskodott Jehova az igazság forrásáról az őszinte igazságkeresők számára?
17 Isten feltétlenül feltárja igazságait azok előtt, akik őszintén keresik az igazságot, mert a János 8:32 szerint Jézus azt mondta: „Megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket.” Istenhez intézett imájában azt is mondta: „A te Szavad igazság” (János 17:17). Hol tárta fel Isten a „szavát”, az igazságát? Pál apostol így válaszol: „A teljes Írás Istentől ihletett” (2Timótheus 3:16). A világegyetem mindenható Teremtője ezzel azt kívánja mondani, hogy ő a Biblia Szerzője. Hatékony erejével, vagy szent szellemével arra indított hithű férfiakat, hogy írják le az ő gondolatait. Amikor tehát az Írásokat olvassuk, az olyan, mintha maga Isten szólna hozzánk (1Thessalonika 2:13; 2Péter 1:20, 21).
18. Miért nem ésszerű úgy gondolkozni, hogy nem Isten a Biblia szerzője?
18 Egyesek tagadják, hogy Isten lenne a Biblia szerzője. Azt elismerik, hogy emberek írhatnak könyveket. Nos, Isten teremtette az embereket. Nem lenne ellentmondás, hogy az emberek felsőbbrendű Teremtője arra ne lenne képes, amire alacsonyabb rendű emberi teremtményei képesek? Tudósok, elektronikus készülékeik segítségével, utasításokat küldenek az űrben mozgó műholdakra, és távolból határozzák meg azok mozgásának pályáját. A rádióbemondó mikrofonba beszél, és szavait sok ezer kilométerre is meg lehet hallani. A televízió képeket közvetít még a holdról is, és ezeket a képeket otthonunkba juttatja. De Jehova teremtette a fület, a szemet, az elektromosságot és a hangot. „Dinamikus energiája” által vajon nem volna képes kivetíteni gondolatait földi hű szolgái elméjébe? A csodálatos világegyetem hatalmas Teremtője bizony képes egy könyvet létrehozni! (Ésaiás 40:26).
19. Miért szerkesztette Isten a Bibliát úgy, hogy egyes részei nehezen érthetők?
19 Egyesek persze felhozhatják azt, hogy ’nehéz a Bibliát megérteni’. Ez igaz, egyes részeit valóban nehéz (2Péter 3:16). Miért így szerkesztette meg Isten a Bibliát? Azért, mert ő határozza meg, hogy ki jusson az igazság birtokába. Pál apostol Isten igazságairól azt mondta: „Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést” (1Korinthus 3:6). Pál azt is mondta Isten bölcsességéről és szent titkairól: „Nekünk Isten a szelleme által kinyilatkoztatta” (1Korinthus 2:10). Isten fenntartja magának a jogot, hogy csak azoknak tárja fel az igazságait, akik igazán vágynak az igazságra, és akik készek is aszerint élni és hűséggel szolgálni őt: „A Szuverén Úr, Jehova semmit sem tesz anélkül, hogy fel ne tárná bizalmas dolgait szolgáinak” (Ámos 3:7; Dániel 2:28, 47).
20. Hol található az igazság, amely képes szabaddá tenni minket?
20 Igen, létezik az igazság Istene! Igazságai megtalálhatók ihletett Szavában, a Szent Bibliában. Feltárja a szent Iratok értelmét alázatos, egységben élő szolgáinak. Nos, milyen létfontosságú igazságokat tár fel Isten az ő Szavából az igazságkeresőknek, különösen a mi időnkben? A következő cikkben meg fogunk vizsgálni néhányat ezekből az igazságokból.
Emlékszel még ezekre a főbb pontokra?
◻ Milyenfajta szabadságra van valóban szüksége az emberiségnek?
◻ Hogyan hiúsultak meg e világ reménységei? Miért?
◻ Hogyan lehet megkülönböztetni az igaz vallást a hamistól?
◻ Milyen többféle okunk van arra, hogy teljes bizalommal legyünk Jehova iránt?
◻ Kinek tárja fel Jehova az igazságait?
[Kép a 27. oldalon]
Az emberiségnek égető szüksége van arra, hogy megszabaduljon sokféle nyomorúságos körülménytől
[Képek a 29. oldalon]
Jézus így figyelmeztetett a hamis vallással kapcsolatban: „Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzbe vetnek”