11. fejezet

Miért hisznek oly sokan az evolúcióban?

MIÉRT hisznek oly sokan az evolúcióban, ha a bibliai beszámoló összhangban van, az evolúció viszont nincs összhangban a feltárt tényekkel? Hogy miért fogadják el az evolúciót ilyen széles körben világszerte, annak különböző okai vannak.

Az egyik alapvető ok az, hogy az iskolában a legtöbben tanultak fejlődéstant. A diákok ki vannak téve ezeknek a történelmi, természettudományi, filozófiai, sőt még a vallástanulmányaik során is. Az iskolai tankönyveket többnyire evolucionisták írják, és a legtöbb tanár hisz az evolúcióban. Az evolucionista Rostand a következőket ismerte el:

„Teljesen át vagyunk itatva, telítve vagyunk a fajok átalakulásának elméletével . . . Ezt tanuljuk az iskolában. Gépiesen ismételjük folyton, hogy az élet fejlődés útján jött létre, s az élők az egyik fajból egy másikba alakulnak át.”²¹³

Mivel ezt a tant nemzedékről nemzedékre módszeresen tanítják, nem maradhat hatástalan, annál is kevésbé, mivel a diákokkal ritkán ismertetik az ellenérveket. Az evolucionista C. P. Martin, a McGill Egyetem professzora a következőket írta azokról a diákokról, akiket figyelemmel kísért:

Nem ismerik a nehézségeket . . . és jelentékteleneknek vagy semmitmondóknak tartják; semmit sem hallottak róluk, s meg vannak lepődve, hogy egyáltalán bírálni meri valaki ezt az elfogadott tant.”²¹⁴

A fejlődéselmélet ily széles körű elfogadásának egy másik oka az, amely azonban közeli rokona az előbbinek, hogy számos tekintély védelmébe veszi az evolúciót. Hány laikus merne ellentmondani, ha a vezető tudósok, tanárok és lelkészek azt állítják, hogy az evolúció tény, és burkoltan arra céloznak, hogy csak a tudatlanok nem hisznek benne? Különösen így van ez azok esetében, akik tudományos pályára mennek. Egy biológus professzor az Evolution, Creation and Science (Evolúció, teremtés és tudomány) című könyvében vázolta, milyen befolyással van ez a tanulókra:

„Sokan közülük pusztán a tudósok tekintélytisztelete alapján fogadják el ezt az elméletet, ami a megfélemlítésnek nem mindig a legfinomabb módszerével hat rájuk. Sajnos, a fiatal tudósjelölt gyakran kénytelen elfogadni az evolúciós elméletet, ha nem akarja elveszíteni tekintélyét a befutott tudósok előtt.”²¹⁵

Mivel számos „tekintély” sokat írt már az evolúcióról, a közönséges halandó sokszor úgy érzi, hogy a tudósoknak meg kellett bizonyosodniuk arról. A Modern Science and Christian Faith (A modern tudomány és a krisztusi hit) megjegyzi:

„Ha ránézünk az evolúcióról írt sok vaskos kötet közül egyre, az a benyomásunk támad, hogy kétségtelenül bizonyított tárgy, de ha elolvasunk egy ilyen művet, adatokat találunk örökléstani kísérletekről, továbbá a sejtkutatásról, az itt-ott talált kövületekről, az összehasonlító anatómia eredményeiről stb., amelyek egyes fajoknál egész csekély változásokat, míg más fajoknál nagy állandóságot állapítanak meg. Az eredmény az, hogy ha az ember átolvas egy ilyen könyvet, sok érdekes mellékvágányra téved és szem elől téveszti az evolúció szokásos meghatározását. De az olvasó hajlamos úgy érezni, hogy az, aki oly sokat tud idézni tényleges megfigyelésekből, annak alapvető állítása csak hibátlan lehet, és elfelejti azt a tényt, hogy nem minden adat támogatja ezt az állítást.”²¹⁶

Ismét más oka a fejlődéstan elfogadásának az, hogy az orthodox egyházak mind eljárásukban, mind tanításukban csődöt mondtak. Sokan elidegenedtek Istentől és a Bibliától, mert a különböző vallásszervezetek az elmúlt korszakok alatt rosszra használták fel befolyásukat, türelmetlenek és kegyetlenek voltak. Midőn a gondolkodó emberek látják azt, hogy a papság támogatja a diktátorokat, amint például Hitlert és Mussolinit támogatták, hátat fordítanak Istennek és a Bibliának.

A hamis vallások ellentmondó tanai elősegítik ezt az elidegenedést. Olyan pogány tanítások, amilyen az örök gyötrelem tana, mely szerint Isten örökké betű szerinti tüzes pokolban sütögeti az embereket — s amelyet Isten nevében tanítottak —, a gondolkodó emberek számára szintén visszataszítóak, s ennek logikus következményeként hátat fordítanak a vallásnak. Az így keletkezett űrt később gyakran az evolúció, a kétkedés és az istentagadás tölti ki.

A vallások hamis tanításai következtében egyesek azt hiszik, hogy a Biblia, Isten Igéje a tudományos tényekkel ellentétes dolgokat tanít. Például egyes vallások téves állítása szerint a Biblia azt tanítja, hogy Isten a földet szó szerint hat huszonnégy órás nap alatt teremtette. A tudományos tények viszont azt bizonyítják, hogy a föld sokkal idősebb ennél. Mivel az emberek félreértik a Biblia tanítását, hajlamosak kételkedni a Bibliában. És mivel nem értik meg, hogy a Biblia nem tanítja azt, hogy Isten hat huszonnégy órás nap alatt teremtette a földet, az evolúció felé fordulnak.

A The Biblical Flood and the Ice Epoch (A Bibliai vízözön és a jégkorszak) című könyvben találunk egy mentegetőzést vagy indokot az evolúció elfogadására, amelyet néhány evolucionista beismer. Ezt olvassuk: „Ha Isten teremtette az embert, akkor ez egyben azt is jelenti, hogy bizonyos céllal teremtette meg. Ebből viszont az következik, hogy az ember felelősséggel tartozik a Teremtőjének.”²¹⁷ Az a kívánság, hogy megszabaduljanak ettől a felelősségtől, sokakat az evolúció és az istentagadás felé fordít. Ez tűnik ki a Report című folyóirat 1966. júniusi számában az „Egy vérbeli istentagadó: Aldous Huxley vallomása” című cikkből. Huxley kijelentette:

„Okom volt nem kívánni, hogy a világnak célja legyen; következésképpen feltételeztem, hogy nincs, és erre a feltevésemre minden nehézség nélkül kielégítő indokokat találtam . . . Nekem, és kétségtelenül kortársaimnak is, a céltalanságról vallott filozófia lényegében a felszabadulás eszköze volt. Meg akartunk szabadulni egy bizonyos politikai és gazdasági rendszertől s egyidejűleg egy bizonyos erkölcsi rendszertől is. Tiltakoztunk az erkölcs ellen, mert az korlátozta nemi szabadságunkat.”²¹⁸

Kétségtelenül az elhatalmasodó gonoszság is jelentős tényező, amiért sokan az evolúció felé fordulnak. Az elmúlt századokban sok gonoszság történt. De a bűnözés most ijesztő méretekben növekszik. Háború, betegség és halál sújtja az emberiséget. Sokan nem tudják megérteni, miért engedi meg Isten, hogy mindez bekövetkezzen az emberiségre. Ki, illetve mi az oka ennek? Hogyan engedheti meg a jó Isten a gonosz létezését? Miért nem szünteti meg? Sokan — mivel nem ismerik ezekre a kérdésekre a választ — arra a következtetésre jutnak, hogy vagy nincs Isten, vagy ha mégis van, akkor nem avatkozik bele közvetlenül a földi ügyekbe. Mások azt gondolják, hogy Isten halott. S mivel a fejlődéstan látszólag szükségtelenné teszi Isten létezését, elfogadják ezt a tant.

Nyilvánvaló, hogy a gonoszság létezésével kapcsolatos kérdések válaszra várnak.