Olvassuk itt el a Jeremiás 45:1–3 versét:

⁶ „A szó, melyet Jeremiás próféta Báruknak, a Néria fiának mondott, amikor ő Jeremiás szájából könyvbe írta ezeket a szavakat, Jósiás fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, ezt mondva: Ezt mondta Jehova, Izrael Istene rád vonatkozóan, ó Báruk! Te azt mondtad: ,Jaj nekem most, mert Jehova bánatot adott fájdalmamhoz! Belefáradtam sóhajtozásaimba és semmilyen nyugalmas helyet nem találtam.’”

8. Milyen tervét fedte fel most Jehova Báruk előtt, Báruk pedig mire törekedett a maga számára?

⁸ Báruknak semmi kilátása nem volt arra, hogy „nyugalmas helyet” találjon magának. Jehova észrevette Báruk befelé irányuló hajlamát és megparancsolta Jeremiásnak, hogy ezt mondja neki: „Ezt mondja Jehova: ,Íme, amit felépítettem, lerombolom, amit ültettem, gyökerestől kiszaggatom, éspedig az egész földet. Ami pedig téged illet, te továbbra is nagy dolgokra törekszel magadnak. Márpedig ne törekedj!’” — Jer 45:4, 5.

9, 10. Miért helytelenítette Jehova joggal azt, hogy Báruk „nagy dolgok”-at törekedett megszerezni magának abban az időben?

⁹ Báruk tudta, hogy miféle „nagy dolgok”-ra törekedett, noha Jehova nem említette meg azokat neki. Jehova nyilván nem helyeselte az ilyen dolgokat, s ezért ő sem törekedhetett utánuk. Miért nem?

¹⁰ Nos, Jehova közvetlen szándéka miatt. Ugyanis Jehova még abban az esztendőben hatalomra emelte Nebukadnezárt Babilon királyaként és őt szándékozott felhasználni Báruk népe elleni ítéletvégrehajtónak. Jehova — különösen Dávid király idejétől kezdve (i. e. 1077—1037) — állandóan építette Izrael királyságát; most azonban már ott tartott, hogy Nebukadnezár által lerombolja ezt a kormányzatot és 2520 évig, vagyis a jelen századunk 1914. esztendejéig szüneteltesse a működését. Egykor régen, i. e. 1473-ban Jehova maga plántálta el Izrael nemzetét az Ígéret földjén és most, több mint 800 évvel később, gyökerestől ki akarta szaggatni. Júda királysága földjének 70 éven át zsidók és háziállatok nélkül kellett pusztán hevernie, mialatt a nép száműzetésben sínylődött Nebukadnezár földjén. Ilyen események közeledtére való tekintettel vajon alkalmas volt-e az idő arra, hogy valaki, aki tisztában volt Jehova Jeremiás által közölt szándékával, személyes természetű „nagy dolgok” után törekedjék? Egyáltalán nem!

11. Mi függött Báruk helyes és azonnali döntésétől?

¹¹ Ezért mondta neki Jehova, hogy ne törje magát ilyen dolgok után. De vajon mi történt volna, ha Báruk továbbra is önző dolgokra törekszik? Szíve mélyén vajon összhangban maradhatott-e volna az üzenettel, amelynek leírásában és hirdetésében felhasználták őt? Nem! Feltétlenül szakadás állt volna be közte és Jeremiás, Jehova prófétája között. Ha tehát Báruk meg akarta őrizni ezt a szívbeli összhangot, vissza kellett fojtania önző törekvéseit. Még 18 évnek kellett eltelnie a bejelentett szerencsétlenségig, Báruknak mégis most kellett döntenie! A saját élete, a „lelke” függött a helyes döntéstől, igen, attól, hogy ragaszkodik-e hozzá. Ezt feltétlenül meg kellett tennie, ha töretlen jó kapcsolatait meg akarta őrizni.