A hatékony szolgálat még több tanítványt eredményez

„Ezek az ő adományai: némelyek . . . evangélisták, némelyek pásztorok és tanítók, hogy Isten népe felkészített legyen a munkára az ő szolgálatában” (EFEZUS 4:11,12, The New English Bible [Új Angol Biblia]).

1. Mit érzett Krisztus az emberek iránt?

KRISZTUS JÉZUS nem volt remete. Egész szolgálata az emberekre összpontosult. A négy evangéliumi beszámoló szerint Jézus majdnem mindig az emberekkel foglalkozott. Utazásai során látta valóságos állapotukat és szánalmat érzett irántuk. Ha keresztény szolga vagy, vajon érzel-e sajnálatot azok iránt, akikkel találkozol? (Máté 9:35, 36).

2. Hogyan követik Jehova Tanúi Jézus példáját?

² A keresztény szolgálatnak ma is az emberekre kell összpontosulnia. Ennek tudatában alkalmazzák Jehova Tanúi ma a rugalmas megközelítést Isten szolgálatában. Az egész világon arról közismertek, hogy beszélnek az emberekkel: utcán, lakások ajtajánál, a forgalmas bevásárló központokban, autóbusz- és földalatti megállókban, vasútállomásokon, gyárakban, hivatalokban és üzleti negyedekben. Jehova Tanúi evangéliumhirdetőkként jelennek meg mindenütt, ahol emberek vannak. Vajon miért? Azért, mert az „evangélium” szó a görög euaggelion szóból ered, ami azt jelenti „jó hír”. Krisztushoz hasonlóan, Jehova minden keresztény Tanúja a jó hír szolgája kell hogy legyen, vagyis evangélista, evangéliumhirdető. Tehát minden Tanúnak foglalkoznia kell az emberekkel (2Timótheus 4:5; Efezus 4:11, 12).

3. Melyik a keresztény szolgálat legeredményesebb módszere?

³ Hogyan lehet eredményesen elvégezni ezt az evangelizáló munkát? Vajon a számos vallás által használt rádió és tv-adások jelentik a helyes megközelítést? Nos, tedd fel magadnak a kérdést: Képes-e a rádió és a tv azonnal válaszolni a kérdéseidre? Nem, mert bizonyos értelemben ezek személytelen hírközlő eszközök. Még mindig az a legeredményesebb szolgálat, amit egykor Jézus gyakorolt és tanítványai, vagyis amikor szemtől szembe állunk azokkal, akik keresik az igazságot. Ez viszont időt és erőfeszítést követel, ahogy Pál egy egyszerű szemléltetéssel bizonyítja: „Én plántáltam, Apollós öntözött, de Isten az, aki a növekedést adja. Így hát nem az számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja” (1Korinthus 3:5–7).

4. Milyen három lépcsős fokozata van a hatékony szolgálatnak?

⁴ Ezek a szavak a keresztény szolgálat három lépcsőjére utalnak: a plántálásra, a növényápolásra és az aratásra vagy betakarításra. De hát hogyan történik mindez? Először is a plántálásra kerül sor, az első találkozásra a Királyság jó hírével. Azután jön a növényápolás, amelyhez hozzátartozik az elültetett palánta öntözése. És hogyan végzik ezt? További beszélgetésekkel, a kérdések megválaszolásával, a kétségek eloszlatásával. Ez gyakran rendszeres bibliatanulmányozáshoz vezet, ami viszont mélyen elülteti a bibliai igazságot az illető személy elméjébe és szívébe; és akkor következik be Isten áldása nyomán a növekedés. A végeredmény: Krisztus Jézus újabb tevékeny tanítványa, egy újabb szolga. Mi, mint szolgák, hogyan részesülhetünk mindannyian abban az áldásban, hogy tanítványt arathassunk?

5. Mi segít abban, hogy eredményes szolgák legyünk?

⁵ Amint az előző cikkben már láthattuk, Jézus gyakorlati módon tanította meg a követőinek, hogyan teljesíthetik a szolgálatukat. És Pál beszélt a ’módszereiről a Krisztus Jézusban’ (1Korinthus 4:17). A gyülekezetek egész sora, amelyeknek a létrejöttét elősegítette Kisázsiában és Görögországban, ékesszólóan tanúskodnak sikeres munkája mellett. Már beszélhetünk néhány módszeréről (és Jézuséról is), de talán van még egyéb módszer is, amit ma hatékonyan lehet alkalmazni.

Mi az alap? És miből áll az üzenet?

6. Mi legyen a szolgálatunk sarokköve?

⁶ Tulajdonképpen mire kell alapozni a keresztény üzenetet? Emberi bölcsességre vagy filozófiára? Világos választ ad erre Pál Timótheushoz íntézett levele: „De te maradj meg abban, amit tanultál, és amit meggyőződés alapján elhittél, hiszen tudod, hogy . . . kisgyermekkorod óta ismered a szent írásokat, amelyek képesek bölccsé tenni a megmentésre a Krisztus Jézussal kapcsolatos hit által. A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra.” Világos, hogy a Biblia, az Isten Szava a mi szolgálatunk sarokköve! (2Timótheus 3:14–17).

7., 8. Hogyan mutatott példát Jézus és Pál az írások felhasználásában?

⁷ Ebben a vonatkozásban Jézus Krisztus volt az, aki példát mutatott: szüntelenül az Írásokból idézett. Pál apostol ugyanezt tette. Például, Thessalonikában talán a görög filozófiát tanította? Nem, hiszen a beszámoló azt mondja róla: „Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három szombat napon vitába szállt velük az Írások alapján. Megmagyarázta és bebizonyította nekik, hogy Krisztusnak szenvednie kellett és fel kellett támadnia a halálból” (Cselekedetek 17:1–3, Ö.f.).

⁸ Mi lett az eredménye? „Néhányan hivőkké lettek közülük.” Pál módszerét követve, a mi prédikálásunk alapja is az Isten Szava legyen! Ezért kapunk javasolt beszélgetési témát a szolgálatunkhoz. Ily módon az Isten Szavának az igazsága érzékeny húrt pendít meg majd azokban, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek (Cselekedetek 17:4, Ö.f.).

9., 10. a) Mi legyen a prédikálásunk témája ma? b) Mondj példát erre Pál szolgálatából.

⁹ A következő kérdés az, hogy milyen üzenetet kell prédikálnunk. Nos, mi volt Krisztus szolgálatának a témája? Jézus tudatában volt a küldetésének, mert ezt mondta: „A többi városban is hirdetnem kell az Isten Királysága jó hírét, mert azért küldettem.” A dolgok jelen rendszerének utolsó napjaira vonatkozóan pedig ezt mondta: „A Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Lukács 4:43; Máté 24:14).

¹⁰ Ugyanez kap hangsúlyt Pál prédikálásában is. Például az egyik zsinagógában a zsidók előtt „három hónapon át bátran szólt, vitázott, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országának dolgairól”. A Rómában levőknek ’megmagyarázta a dolgokat alapos tanúskodást végezve az Isten Királyságáról’. Tehát „az Isten Királysága” legyen a mi keresztény szolgálatunk fő témája ma is (Cselekedetek 19:8, Ö.f.; 28:23, 31).

Mi a módszered: támadás vagy vonzás?

11. Hogyan reagálnak gyakran az emberek, amikor egy tanúval találkoznak, és hogyan tudnának ennek az ellenkezőjét elérni? (Cselekedetek 17:17, 18).

¹¹ Az első században az embereket nagyon megosztotta a vallás, a faj és a nemzetség, akárcsak napjainkban (Cselekedetek 2:7–11). Ez azt jelenti, hogy a legtöbb embernek vallási téren megvannak az előítéletei. Sokszor szinte fenyegetve érzik magukat, és nyomban védekezésbe vonulnak, amikor egy tanúval kerülnek szembe. Hogyan tudnánk változtatni ezen? Úgy, ha kedvesek vagyunk, ha tapintatosan alkalmazkodunk a helyzethez.

12., 13. Hogyan szólt Pál az athéni bálványimádókhoz? Hogyan reagáltak azok?

¹² Figyeljük meg, hogyan tisztázta az ilyen helyzetet Pál a bálványimádó Athénban. Első reagálása a sok-sok bálványisten láttán nyilván a harag volt. De amikor felállt, hogy a néphez szóljon az Areopaguson, vajon nyomban nekitámadt a bálványimádóknak? Nem, a bevezető szavai ezek voltak: „Athéni férfiak, minden tekintetben nagyon vallásos embereknek látlak titeket, mert amikor bejártam és megtekintettem szentélyeiteket, találtam olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva: AZ ISMERETLEN ISTENNEK. Akit tehát ti ismeretlenül tiszteltek, én azt hirdetem nektek” (Cselekedetek 17:16–23, Ö.f.).

¹³ Vajon Pál elidegenítette magától a hallgatóit ezekkel a bevezető szavaival? Tapintatosan közeledett hozzájuk, nem dogmatikus módon. Nem ítélte el őket, jóllehet Isten nézőpontja szerint haszontalan imádatot gyakoroltak. Ő azért ment oda, hogy a Királyság-üzenetet prédikálja, nem pedig azért, hogy rájuk támadjon. Elismerte erős vallásos érzelmüket, és alapul használta fel arra, hogy rátérjen az igaz Isten témájára és a feltámasztott Jézusra, aki Isten képviselője. S vajon mit eredményezett ez a tapintatos megközelítése? Nos, bár némelyek kicsúfolták Pált, mások azt mondták: „Majd meghallgatunk erről máskor is.” Igen, meghívták újralátogatásra! (Cselekedetek 17:22–32).

14. Hogyan tudnánk Pál példáját követni a szolgálatunkban?

¹⁴ Hogyan tudnánk mi is ezt a módszert alkalmazni a szolgálatunkban manapság? Először is ébren kell figyelnünk, hogy a vallásos nézetének milyen jeleit mutatja fel valaki. Talán valamilyen vallásos tárgyat visel vagy ilyesmi van az ajtaján vagy az előszobájában. Így azután Pálhoz hasonlóan nekünk is jó gondolatunk támadhat az illető vallásos nézetéről. Ebből barátságos, érdeklődést kiváltó és nem hitvitázó bevezetés alakulhat ki. Ne feledjük, hogy mi elsősorban azért látogattunk el az illetőhöz, hogy az Isten Királyságáról beszéljünk, nem pedig nyomban hitvitába bocsátkozzunk. Mi nem vitázni akarunk, hanem megakarjuk nyerni az embereket. (Vö. 2Timótheus 2:23–26.)

15. Milyen további jó tanulságot vonhatunk le Jézus szolgálatából? (Lukács 10:38–42).

¹⁵ Mit tanulhatunk még Krisztus példájából? Ha megvizsgáljuk az ő szolgálatát, el kell ismernünk az ő meggyőződését és egyszerűségét. Semmilyen helyzet nem hozta őt zavarba, hanem minden körülmények között az Isten Királysága mellett emelt szót, akár kedvező , akár kedvezőtlen körülményekkel találta magát szembe. Tudott prédikálni a családi otthon bensőséges légkörében, és ki tudott állni nagy tömeg elé, hogy beszédet mondjon nekik — éspedig jegyzetek, Biblia, és hangerősítő berendezés nélkül! Kapcsolatot tudott teremteni az egyszerű emberekkel. Az alacsonysorsú egyének is azt érezték, hogy nyugodtan közeledhetnek hozzá. Az ő egyszerű nyelvükön szólt szántóföldről, gabonáról, hálóról és halászatról. Földi szóképeket és szemléltetéseket használt, bár igen mély értelme volt annak, amit mondott. Vajon mi is ezeket a nagyszerű tulajdonságokat alkalmazzuk a szolgálatunkban? (Máté 4:18–25; 13:1–33; Lukács 5:1–3).

Hogyan érhetjük el az emberek szívét?

16. Miért szükséges, hogy jól képzett tanítók legyünk?

¹⁶ Általában időre és gondos tanulmányozásra van szükség ahhoz, hogy valaki meggyőződjön az Isten Királyságáról szóló bibliai üzenetről. Ezért van a rendszeres házi bibliatanulmányozásra vonatkozó intézkedés, és bárki igénybe veheti, aki tovább akarja kutatni Isten Krisztus által tett ígéreteit. Ez a tanulmányozás bizonyos időn át tart, és számos témát, kérdést felölel. Bizonyosan azt jelenti, hogy képzett tanítóknak kell lennünk. De vajon mi a tanítás lényege? (1Timótheus 4:16).

17. Milyen módszert alkalmazott Jézus, hogy elérje az emberek szívét?

¹⁷ Megint csak Jézushoz kell visszatérnünk, ha válaszolni akarunk erre a kérdésre. Ő hogyan tanított? Kérjük, vizsgáld meg csak a következő írásszövegeket, és nyomban meglátod, hogy felismered-e Jézus egyszerű tanítási módszerét: Lukács 6:9, 32–34, 39–42. Miből állt ez a módszer? Világos, értelmes kérdéseket tett fel. És miért tette ezt? Hogy segítsen a hallgatóinak gondolkodni, érvelni, önvizsgálatot tartani a tanítás világosságánál. A kérdéseivel tapintatosan elérte a szívüket. Kénytelenek voltak megmutatni, hogy őszintén az ő követői kívánnak-e lenni, vagy csupán felszínes idítékból hallgatják őt (Máté 13:10–17; Márk 8:34–38).

18. a) Miért használnak Jehova Tanúi kérdéseket a legtöbb kiadványukban? b) Milyen példát nem szabad követnünk túlzott mértékben, amikor másokat tanítunk?

¹⁸ Csaknem minden bibliatanulmányozási segédanyag, amit Jehova Tanúi a szolgálatukban felhasználnak, tartalmaz kérdéseket az egyes bekezdések tartalmának a megmagyarázásához. Ez olyan tanítási segítség, amely megkönnyíti a tanulónak, hogy a saját szavaival fejezze ki magát. Egyben az is világossá lesz, hogy az illető megértette-e az anyagot. Bár Jézus igen sok alkalommal tett fel kérdéseket, sohasem bocsátkozott valamiféle kitaláló-játékba úgy, hogy megadta volna a válasz első szavát vagy szótagát. Nem érzed-e, hogy néha ilyesmibe bocsátkozol azzal, akivel a Bibliát tanulmányozod? Miért nem lenne jó, ha ezt a módszert gyakran alkalmaznád? Azért, mert az Isten és a Krisztus ismerete, amely megmentéshez vezet, az értelmen és a logikán alapszik, nem pedig közönséges, merő találgatáson (János 17:3; 1János 5:20).

Kinek a tanítványai?

19., 20. Milyen figyelmeztetés helyénvaló itt és miért?

¹⁹ Ennél a pontnál szükség van egy kis figyelmeztetésre. Ha gyümölcsöző területen prédikálunk és tanítunk, idővel biztosan szerzünk tanítványokat. De vajon kinek a tanítványai ezek? Szabad-e úgy gondolkoznunk, hogy ezek „az én juhaim”? És mint szolgáknak, szabad-e megengednünk, hogy tömjénezzenek bennünket? Figyeljük meg, hogyan reagált Pál és Barnabás, amikor Lisztra lakosai istenekként akarták kezelni őket. Így kiáltottak a tömeghez: „Emberek, miért teszitek ezt? Mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk és azt hirdetjük nektek, hogy ezekből a hábavaló dolgokból térjetek meg az élő Istenhez” (Cselekedetek 14:14, 15, Ö.f.).

²⁰ Pál és Barnabás nem igyekezett önmagára irányítani a figyelmet. Bár Pál azt tanácsolta a keresztényeknek, hogy legyenek az ő követői, amiként ő a Krisztusé. Ezzel nem akarta mondani, hogy vezetőjüknek tekintsék őt. Az általunk végzett szolgálat mindig Istent dicsőítse és ne az embreket (1Korinthus 3:6, 7; 11:1).

21. Miért lesznek a tanítványokból is szolgák?

²¹ Idővel a tanítványokból is szolgák lesznek. S miért van ez így? Nos, mi történik, amikor valami nagyon jó hírünk van? Képesek vagyunk-e magunknak megtartani? Ellenkezőleg, alig várjuk, hogy elmondjuk valakinek. Ahogy Jézus mondta: „A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót . . . mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj.” Így van ez a Királyság jó hírével is. A tanítvány, akinek a szívét megindította az igazság, tanítani akar másokat, és rendszeres és önkéntes alapon akar csatlakozni a szolgálathoz. Ezt követi az Istennek való önátadás és az alámerítkezés. Így folytatódik tovább a szolgák ismétlő láncolata azzal az alapelvvel összhangban, amelyet Pál így fejez ki a Timótheusnak adott tanácsában: „Azokat bízd hűséges férfiakra, akik viszont mások kellő tanítására is alkalmasak lesznek (Lukács 6:45; 2Timótheus 2:2).

22. a) Miért hozott létre Jehova tanítókból és evangéliumhirdetőkből álló szerevezetet? b. Milyen jövőbeni munkát kell még elvégeznünk?

²² Ma szerte a földön Jehova Istené a huszadik század tanítókból, evangéliumhirdetőkből és szolgákból álló legjobban képzett szervezete. Több mint 2 600 000 tagja vesz részt a végső tanúskodásban, amelynek meg kell történnie, mielőtt a dolgok e gonosz rendszerének a vége elérkezik. Ez a hatalmas csapat még nagyobb feladatra készül fel: olyan embermilliárdok tanítására, akik visszatérnek az életbe a feltámadás által. Kész vagy-e részt venni ebben a csodálatos kiváltságban? Vajon eredményes-e most is a szolgálatod? Könyörögjünk hát imáinkban azért, hogy a világosságunk Isten dicsőségére ragyoghasson, miközben eredményes szolgákként szolgálunk! (Máté 5:16; János 5:28, 29).

A most megvizsgált pontok

◻ Mi a jó hír prédikálásának legeredményesebb módja?

◻ Mire alapozzuk a tanításunkat? Miből áll az üzenet?

◻ Milyen tulajdonságok szükségesek ahhoz, hogy az emberek meghallgassanak minket?

◻ Hogyan érte el Jézus a hallgatói szívét?

◻ Mire vigyázzunk, amikor másokat tanítunk?

[Kép a 9. oldalon]

Jehova Tanúi mindenfajta embernek prédikálnak, akikkel csak találkoznak