17. Mit látott az őrhelyre állított „figyelő” és mit ábrázol ez?

¹⁷ Ésaiás jövendölése a „figyelő”-ről így folytatódik: „Egy lovas szekeret látott, egy lófogatot, egy harci szekeret szamarakkal, egy harci szekeret tevékkel. És pontosan figyelt, nagy figyelemmel” (És 21:7). Ezek a szekerek nyilván a perzsa katonai lovak vagy lófogatok sebességével közelednek és a [meghódított] „tenger pusztasága” felől jönnek. Olyanok, mint valami harci szekéroszlop. A szamarakkal vontatott szekéroszlop a méd Dárius vezette méd haderőt szemlélteti. A nagyobb állatok vontatott szekéroszlop pedig — mivel a tevék gyorsabban futnak a lovaknál — a Nagy Cyrus vezette perzsa haderőt jelenti.b Ez a perzsa volt az egyesített méd és perzsa haderők tényleges parancsnoka. Nem a méd Dárius, hanem a perzsa Cyrus volt tehát az a hódító, akiről Jehova azt mondta Ésaiás által, hogy név szerint fogja megnevezni. Ez előtt a Cyrus előtt Jehova megnyitotta Babilon érckapuit és ajtajait, hogy felvonulhasson az Eufrátesz folyó medréből és betörhessen az erős bástyafalakkal körülvett Babilon városába. (És 44:27-től 45:4-ig; hasonlítsd össze a Dániel 8:1–4, 20-szal!)

A Szent Biblia francia nyelvű fordítása M. L’Abbé által, 1884. kiadása az Ésaiás 21:7-ről ezt a magyarázatot adja: „Ez a két lovas, aki szekéren utazott: két király, aki elfoglalta Babilont, a méd Dárius és Cyrus. Menochius [egy 17. századi olasz jezsuita bibliamagyarázó] szerint a lófogat a médeket és a perzsákat jelenti.”

Hasonló magyarázatot találunk az Ésaiás 21:7-ről Dr. Adam Clarke Commentary on The Old Testament [Magyarázatok az Ószövetségről] című művében is, a 4. kötet 2724. oldalán.

Cyrus hadviseléséről s a tevék használatáról lásd H. G. Wells „A történelem körvonalai” című művének „A Görögök és a Perzsák” alcím 20. fejezetét, 257. oldal, 2, 3. bekezdés, 1971. kiadás.