A Királyság vitakérdése az érdeklődés homlokterében!

„Énekeljetek Jehovának új éneket . . . Mondjátok a nemzetek között: ’Jehova király lett!’” (ZSOLTÁROK 96:1, 10).

1. a) Melyik éneket lehetett első ízben joggal énekelni 1914-ben és miért? b) Milyen lábbal tiprásra utalt Jézus a Lukács 21:24-ben?

CSAK 1914-ben lehetett szó arról, hogy első ízben joggal énekeljék és érvényesnek tekintsék egy korábban szerzett ének szavait: „A ’pogányok ideje’ véget ért, mert királyaik ideje lejárt!”a Akkor, 1914. október 1-én sokkal jobban tombolt az első világháború, mint két hónappal korábban. A ’pogányok idejére’ vonatkozó szavak Jézus Krisztus egyik próféciájára utalnak, amelyben előre megmondta, hogy mikor fog elpusztulni az első századi Jeruzsálem és annak temploma. Ez a pusztulás i. sz. 70-ben valóban bekövetkezett. A Lukács 21:24 szerint Jézus a következőket mondta: „És [a zsidók] elesnek kard éle által, és fogságba viszik őket az összes nemzetek közé; és Jeruzsálemet lábbal tiporják a pogányok, míg le nem telik a pogányok kijelölt ideje’ (Authorized Version). Az izraelita Dávid király idejében Jeruzsálem volt Isten előképes királyságának fővárosa. Jeruzsálem tehát Jehova Isten előképes királyságának jelképévé is lett, mivel az ő felkent királya uralkodott Izrael független nemzete fölött. Ezzel összhangban Jézusnak a Lukács 21:24-ben mondott szavai Isten jelképes királyságának lábbal tiprására vagy eltaposására utaltak.

2. a) Mikor kezdődött először ez a lábbal tiprás és hogyan? b) Miért nem került sor a Messiási Királyság felállítására Jeruzsálemnek i. sz. 70-ben történt elpusztítása után?

² Vajon mikor kezdődött ez a lábbal tiprás? Nem i. sz. 70-ben, 37 évvel Jézus próféciájának elhangzása után! Az igaz, hogy Jeruzsálem újjáépített városát abban az esztendőben elpusztították, ezúttal a római seregek. De a Jézus által említett lábbal tiprás csupán folytatása volt egy korábbinak, amely i. e. 607-ben kezdődött el, amikor a babiloniak először pusztították el Jeruzsálemet. Amikor pedig — évszázadokkal később — a rómaiak is elpusztították az újjáépített Jeruzsálemet i. sz. 70-ben, még mindig nem ért véget a „pogányok ideje”. Jézus tudta ezt. Ezért nem mondta, hogy az újjáépített Jeruzsálem elpusztítását a rómaiak kezétől nyomban követni fogja Isten igazi vagy ellenképi Királyságának felállítása a Messiás, vagyis a Krisztus kezébe adott hatalommal. Ehelyett Isten jelképes királyságát — amelyet Jézus napjaiban Jeruzsálem képviselt — továbbra is lábbal kellett tiporniuk a körülmetéletlen nemzeteknek mindaddig, amíg Isten időrendje szerint le nem jár a ’pogányok kiszabott ideje’.

3. a) Hogyan számíthatjuk ki a pogányok idejének időtartamát és végét? b) Milyen nagyjelentőségű vitakérdés került előtérbe 1914-ben?

³ Most lapozzuk fel Dániel jövendölését. A 4. fejezetben azt olvassuk, hogy az „idők” száma hét lesz. Minden egyes „idő” éveiben a napok száma egy prófétai holdév napjainak számával egyenlő, vagyis 360 nap. Minden nap egy évnek számít azon az alapon, ahogyan a pogány nemzetek az időt számítják. A „hét idő” tehát összesen 2520 évből áll. (Vö. Dániel 4:16, 23, 25, 32.) Mivel ezek az idők akkor kezdődtek, amikor a babiloniak megdöntötték Isten előképes jeruzsálemi királyságát i. e. 607-ben, az év második felében, i. sz. 1914 második felében kellett véget érniük. Éppen abban a jellegzetes időszakban, amelyben kitört az első világháború. Bár ez önmagában is érdekes, sokkal nagyobb jelentősége van a „pogányok ideje” végének, vagy más kifejezés szerint a „nemzetek kiszabott ideje” végének (Új Világ Fordítás), ami ugyan abban a háborútól sújtott évben következett be: Akkor vette kezdetét Isten ellenképi szellemi Királyságának uralma a mennyben, Isten felkent Fia, Jézus Krisztus kezében. Mivel a kereszténység vallási vezetői és mások is vitatják, kétségbe vonják ezt, a legnagyobb fontosságú „vitakérdéssé” lett. És szembe kell néznünk vele!

Bizonyítás a vitakérdésben

4. Kit igazoltak a világesemények?

⁴ Mindenekelőtt megkérdezzük: Kik azok, akik jóval az esemény megtörténte előtt bejelentették az egész világnak, hogy a „pogányok ideje” 1914 második felében véget fog érni? A Nemzetközi Bibliakutatók. És erre a bejelentésre felhasználták az Őr Torony folyóirat hasábjait, valamint az Őr Torony Biblia és Traktátus Társulat egyéb kiadványait. Ma Jehova Tanúi néven ismerjük őket. Nos, igazolták-e feltevéseiket a világesemények? Igen, igazolták.

5. a) Milyen választ kaptak azok, akik kétségbe vonták Isten Királyságának létrejöttét? b) Hogyan igazolja a Lukács 21:25–27 versének beteljesedése történelmileg a pogányok idejének 1914-ben bekövetkezett végét?

⁵ Mivel az emberek túlnyomó többsége figyelemre sem méltatja ma az isteni időszámítást, és mivel a kereszténység több száz szektájával és vallásfelekezetével vitatja az isteni időszámítás pontosságát, a Jehova Tanúit számban messze felülmúló ellenfeleinknek vajon sikerült győzelmet aratniuk abban a parázs vitában, amelynek középpontjában az állt, hogy Isten Krisztus alatti Királysága 1914-ben létrejött-e a mennyben? Jézusnak a „világ végét” (AV) vagy a „dolgok jelen rendszerének befejezését” (ÚV) jelző eseményekkel kapcsolatos próféciája a szemünk előtt teljesedik be, és szinte mennydörögve visszhangzik a válasz: Nem! Hatvannyolc évvel 1914 után még mindig szemtanúi lehetünk annak, amit Jézus a világ ügyeinek állapotáról mondott a Lukács 21:25–27 szerint: „A földön pedig a nemzetek gyötrődnek, mert nem találnak kivezető utat a tenger morajlása és háborgása miatt, mialatt az emberek elalélnak a félelemtől és azok várása miatt, amik a lakott földre következnek, mert az egek erői megrendülnek. És azután meglátják az ember Fiát eljönni a felhőben hatalommal és nagy dicsőséggel.” Joggal szerepel tehát a pogányok idejének vége 1914 második felében mint történelmi alapokon álló olyan alapvető Királyság igazság, amelyhez ma ragaszkodnunk kell.

6. Miért örülnek Jézus modernkori tanítványai ahelyett, hogy gyötrődnének a nemzetekkel?

⁶ Vajon mindenki elalél a félelemtől azok várása miatt, amik a lakott földre következnek? Maga Jézus talán azt mondta, hogy mindenkivel így lesz? Egyáltalán nem! Jézus kivételt tett saját tanítványaival, mivel azt mondta nekik: „Amikor pedig ezek kezdenek megtörténni, egyenesedjetek fel és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a szabadulásotok” (Lukács 21:28). A Máté 24:32, 33 szerint Jézus még azt is mondta: „Tanuljatok hát a fügefa példázatából: Amikor a fiatal ága zsendül és leveleket hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. Így ti is, amikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy ő az ajtók közelében van” (Lásd még Márk 13:28, 29). Mivel a világhelyzetben és az eseményekben annak látható bizonyítékát találják, hogy közel van a szabadulásuk, igen, szinte közvetlenül az ajtó előtt áll, örülnek, és nem osztják a pogány nemzetek gyötrődéseit.

A Királyság lojális támogatói

7, 8. a) Hol foglalnak állást Jézus szellemi „testvérei” és miért éppen ott? b) Milyen felelősséget vállalnak ők?

⁷ Vajon melyik oldalon állnak ezek az emberek a Királyság vitakérdésében? A mai maradék, Krisztus tanítványainak maradéka — akiket ő szellemi „testvérei”-nek nevez és akik azt remélik, hogy osztoznak vele a mennyei Krisztusában — Jehova Krisztus alatti Királysága lojális támogatóiként foglalnak állást (Máté 25:40). Ők pontosan olvasnak az idők jeleiből: felfogják, hogy a Királyság — amelyért oly hosszú időn át imádkoztak — létrejött és megkezdte működését, éspedig 1914-ben, a pogányok idejének végén. Felismerik, hogy elérkezett számukra az idő annak bejelentésére, kivétel nélkül mindenkinek: Az embernél magasabb rendű, mennyei Királyság 1914 óta uralkodik, teljesen véget vet majd a dolgok jelenlegi rendszerének és ezzel igazolja a legfelségesebb Isten egyetemes szuverenitását. Kötelességüknek tartják teljesíteni Jézus prófétai szavait:

⁸ „A Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14; Márk 13:10).

Hol helyezkednek el a „juhok”?

9. Hogyan töltötték be a prófétai parancsot Krisztus „testvérei”, és mi lett ennek az eredménye?

⁹ Jézus fenti próféciája parancsként szolgál a most uralkodó királyok Királya, Jézus Krisztus szellemtől felkent tanítványai számára. A parancsnak engedelmeskedve, immár 205 országra és a tengerek szigeteire is kiterjesztették a Királyság-üzenet hirdetését. A jelbeszédes nyelveken kívül 174 nyelven folyik most a dicsőséges üzenet prédikálása. Nem kétséges, hogy a föld számos lakosához kell még eljuttatni a jó hírt a modern kommunikációs eszközök segítségével, hogy a „vég” előtt gyakorlatilag „az egész lakott föld” hallja a „tanúskodást”.

10, 11. a) Milyen módon állította a Királyság-prédikálás a figyelem homlokterébe a vitakérdést? b) Mit mond Jézus, amikor a „jel” utolsó jellegzetes vonásáról beszél?

¹⁰ De hát milyen válasz tapasztalható eddig a világméretű prédikálásra — igen, az ellenállás és az üldözés ellenére is, amit Jézus szintén a mennyei Királyságában való jelenléte „jele”-ként, egyben a „dolgok rendszere befejezésének” a jeleként megjövendölt? Élesen különválik a föld lakossága azokra, akik a Királyság mellett, és azokra, akik a Királyság ellen foglalnak állást. Jézus ezt a megoszlást is bejelentette a „jel”-lel kapcsolatos próféciájában, sőt, éppen ez képezi a Máté apostol által feljegyzett jövendölésének csúcspontját. Jézus a következő szavakkal vezette be próféciájának utolsó példázatát:

¹¹ „Amikor az ember Fia megérkezik az ő dicsőségébe, és vele együtt az összes angyalok, akkor leül dicsőséges trónjára. És elébe gyűjtetnek az összes nemzetek, és ő elkülöníti az embereket egymástól, miként a pásztor elkülöníti a juhokat a kecskéktől. És a juhokat a jobb keze felől, a kecskéket pedig a bal keze felől állítja. Akkor a Király azt mondja a jobbján levőknek: ’Jöjjetek Atyám áldottai, örököljétek a világ megalapításától számotokra előkészített Királyságot!’” (Máté 25:31–34).

12. Melyik jövendölésből vette kölcsön Jézus az „ember Fia” kifejezést, és mit mond ez a jövendölés a Királyságról?

¹² Megfigyelhettük, hogy a prófétai szemléltetés bevezetőjében Jézus a Dániel 7:13, 14-ből vette kölcsön az „ember Fia” kifejezést, ahol azt olvassuk: „Íme, az egek felhőiben az emberfiához hasonló valaki jött és bebocsátást nyert az Öregkorúhoz, és elébe vitték, egész közel. És kapott uralkodást, méltóságot és királyságot, hogy a népek, nemzeti csoportok és nyelvek mind neki szolgáljanak. Uralma határtalan ideig tartó uralom, amely el nem múlik, s az ő királysága el nem pusztul.”

13. a) Előnyös mennyei helyzetéből hogyan ellenőrzi földünket a Király? b) Mi bizonyítja, hogy a Népszövetség egyáltalán nem volt az Isten Királyságának kifejezése?

¹³ A pogányok idejének 1914-ben bekövetkezett vége óta az uralkodó Király elé gyűjtik egybe a népeket és a nemzeti csoportokat. Mennyei helyéről a Király mindannyiukat szemrevételezi, mialatt a földgolyó a saját tengelye körül forog. A Király jól tudja, hogy a nemzetek az első világháborút nem az ő királyi uralma érdekében vívták meg! Egyáltalán nem! Mert alig ért véget a szörnyű háború, a Versailles-i békeszerződés alkalmával máris létrehozták a Népszövetséget, a Krisztus Egyházainak Szövetségi Tanácsa Amerikában pedig úgy utalt rá, hogy az a szervezet „Isten Királyságának politikai kifejezése itt a földön”. De ha így lett volna, vajon miért ütötte ki a Népszövetséget a nyeregből a második világháború és miért ültette a helyébe az Egyesült Nemzeteket?

14. a) Milyen személyes vonatkozású kérdéssel kell mindannyiunknak szembenézni? b) Hogyan nyerheti el valaki Isten jóindulatát? c) Milyen kedvező módon támogatják a „juhok” a Király „testvéreit”?

¹⁴ Nos, így mutatták meg a nemzetek mint politikai tényezők, hogy hol foglaltak állást a Királyság vitakérdésében, amellyel 1914 óta szembekerültek. De mindegyikünk egyénileg is szembetalálja magát a kérdéssel: ’Hol állok én a Királyság vitakérdésében? Vajon ugyanott foglaltam állást, ahol az Uralkodó Király, Jézus Krisztus jobbján egybegyűjtött jelképes „juhok”? Ez a Pásztor-Király elmondja nekünk, hogyan lehet valakit alkalmasnak tekinteni arra, hogy az isteni jóindulat oldalára különítsék el, ellentétben a kecskékhez hasonló emberektől. Az ilyen elkülönítés próbaköve: jót tesz-e az illető az uralkodó Király szellemi „testvérei”-vel, akik még itt élnek a földön s akiknek majd együtt kell ülniük vele a mennyei trónján. Az érdekükben végzett jótettek azt jelentik, hogy helyeseljük a Király szellemi „testvérei” által végzett Királyság-tanúskodást. Minden eszközzel támogatjuk a munkájukat, nem szégyeljük a Királyság jó hírének ezeket a prédikálóit még akkor sem, ha börtönben ülnek, hanem igyekszünk segíteni őket, hogy mielőbb kiszabadulhassanak, ahogyan a háború utáni 1919-es évben történt. S ami még ennél is határozottabb állásfoglalás: közvetlenül is részt veszünk a felkent maradékkal együtt a „Királyság jó hírének” prédikálásában, amint azt Jézus a Máté 24:14 szerint bejelentette. És tesszük ezt nyilvánosan és házról házra.

15. a) Miben különbözik a „juhok” jutalma Krisztus „testvéreinek” jutalmától? b) Hogyan illeszkedik be ez Isten eredeti tervébe? c) Miért van szükség egy mennyei Királyságra e cél megvalósulásához?

¹⁵ A juhokhoz hasonló egyének jutalmul meghívást kapnak a Királytól arra, hogy ’örököljék a világ megalapítása óta számukra előkészített Királyságot’ (Máté 25:34). Ez nem jelenti azt, hogy feltétlenül meg kell halniuk, majd pedig a Király szellemi „testvérei”-vel együtt fel kell támadniuk mennyei életre. A Király nem nevezi őket „testvérei”-nek. Őket különválasztják a nemzetektől, és egybegyűjtik a trón elé. Számíthatnak arra, hogy Jézus Krisztus és szellemi „testvérei” Királysága áldásban részesíti őket. Ők a Királyság földi birodalmát öröklik, ahol az egész földgolyón helyre lesz állítva a Paradicsom. Amikor Jehova Isten megalkotta ezt a földet, éppen az volt a szándéka, hogy mindenütt a földön paradicsomi állapotok legyenek, és ebből a célból helyezte a földre az első férfit és nőt, akiknek az Édenkertből, a Gyönyörűség kertjéből kellett volna elindulniuk erre a feladatra. Ádám és Éva bűnbeesése és halála nem jelenthette Isten céljának kudarcát (Ésaiás 55:11). Isten már abban a pillanatban előkészületeket tett arra, hogy az egész földre kiterjessze majd a Paradicsomot a mennyei Királyság által, amelyben lojális Fia lesz az Uralkodó vagy Király. Itt feltétlenül mennyei Királyságról lehet csak szó, hiszen ennek a Királyságnak ki kell törölnie a létből a bűn és a csalás forrását, a hatalmas szellemi teremtményt, Sátánt, az Ördögöt (1Mózes 3:15).

16. a) Milyen módon részesülnek különös kegyben a juhokhoz hasonló emberek? b) Mikor mennek el a „kecskék” az „örök levágásra”?

¹⁶ A juhokhoz hasonló emberek a mennyei Királyságnak ezt a paradicsomi birodalmát kapják örökségül. A „nagy sokaság” úgy jut ennek birtokába, hogy nem kell meghalnia, nem kell eltávoznia a földről, így arra sem lesz szüksége, hogy ismét földi életre támadjon fel a halottak közül (Jelenések 7:9; 21:4). Mily csodálatos módon jutnak tehát be mint „igazságosak” az „örök életbe”! Tanúi lehetnek annak, amikor a kecskeszerű egyének felé elhangzik az ítélet, hogy távozzanak „az örök levágásra” (Máté 25:41–46). Ez a „nagy nyomorúság” idején fog bekövetkezni, amely „a mindenható Isten nagy napjának csatájában”, Har-Magedon csatamezején éri el a tetőpontját (Jelenések 7:14; 16:14–16). Ott a megátkozott „kecskék” legutolsó tagját is örökre kitörlik a földi létből!

17. a) Milyen sürgető kérdés vetődik fel most előtted? b) Milyen kiváltságban részesülhetsz, ha teljes szívből támogatod a Királyságot?

¹⁷ A föld lakosai előtt álló e kettős lehetőség mellett most a legégetőbb kérdés ez: ’Melyik oldalon állsz a Királyság vitakérdésében?’ Hová szeretnéd, ha besorolnának: a helyeselt „juhok” közé, vagy a megátkozott „kecskék” közé? Akik fenntartás nélkül a Királyság támogatását vállalják, nem csupán a földi Paradicsomot öröklik, de részük lehet az istenek Istene és a királyok Királya, Jehova egyetemes szuverenitásának legszívderítőbb igazolásában! (Zsoltárok 136:2; Dániel 2:47).

[Lábjegyzet]

Tekintettel a Királyság vitakérdésére, hogyan válaszolnál az alábbiakra:

◻ Milyen időszakot ölel fel a Lukács 21:24-ben megemlített ’Pogányok Ideje’?

◻ Milyen események jelzik a Lukács 21:25–27 szerint a ’Pogányok Idejének’ végét?

◻ A Lukács 21:28-cal összhangban, hogyan reagálnak Jehova Tanúi a jelenlegi világválságra?

◻ Milyen vonatkozásban szerepel az „ember Fia” a jövendölésekben, és milyen határozott cselekvést követel meg részünkről az ő eljövetele?

[Kép a 10. oldalon]

A „Hymns of the Millennial Dawn” [„Az Ezeréves Uralom Himnuszai”] fenti szavai 1914-től érvényesek