HOGYAN JÁRNAK A NEMZETEK?

6, 7. a) Milyen cselekvés abbahagyására kapnak buzdítást a keresztények az Efézus 4:17-ben? b) Hogyan „jártak” a nemzetek népei az első évszázadban?

⁶ Az Efézus 4:17-ben Pál arra buzdította keresztény társait, hogy „többé ne járjanak úgy, ahogy a nemzetek is járnak elméjük haszontalanságában”. Hogyan „jártak” akkor a nemzetek emberei? Egy első századi szemtanú így vallott erről:

„Az emberek gyönyört keresnek minden forrásból. Semmilyen bűn nem ismer határt; . . . A tiszteletreméltó dolgokat szinte teljesen elfelejtjük. Az embert . . . ma tréfából és sportból mészárolják . . . megnyugtató látvány nézni, hogyan csinálnak hullát egy emberből.”a

Mivelhogy nem volt valódi céljuk az életben, sokan túlzott hangsúlyt helyeztek a szórakozásra, gyönyört keresve bármilyen forrásból.

⁷ Az ősi Efézus olyan város volt, amely az ember kikapcsolódási kívánságainak a kielégítésére rendezkedett be. Egy hatalmas 25 000 férőhelyes amfiteátruma volt, azonkívül egy stadionja vagy versenypályája, ahol bármilyen ízlést vagy hóbortot kielégítő látványosságok előadásáról gondoskodtak. Ezek az építmények az akkor fennálló világbirodalom, Róma termékei voltak, amely birodalomról az egyik történész ezt mondta: „A birodalom erkölcsi állapota bizonyos tekintetben valóban a történelmi beszámolók legszörnyűbb képeit mutatják.”

ÉRZÉKETLEN SZÍVEK

8. a) Az Efézus 4:18 milyen szívű emberekre hívja fel a figyelmet és mit jelentett eredetileg a görög szót b) Hirtelen fejlődött-e ki az ilyen állapot?

⁸ Pál úgy írja le az embereket, mint akik „szellemileg sötétségben (vannak) . . . szívük érzéketlensége miatt”. (Ef 4:18) Szívükben nem volt érzés. Az „érzéketlenség”-et jelentő görög szót vissza lehet vezetni egy márványnál keményebb kőről adott leíráshoz. Az orvostudományban ezt a szót a mészkő lerakódás jelölésére használták, amely fokozatosan lerakodik a test egy-egy izületében, mígnem minden tevékenységet megbénít. Az ilyen megsötétedettek szíve lassan eltompult, érzéketlen lett, kemény, mint a kő. Ez nem egyik napról a másikra történt, hanem fokozatosan. Választott szórakozásmódjuk közvetlenül hozzájárult a folyamathoz. Hogyan?

9, 10. Mi volt a szórakozás legnépszerűbb formája az első században és milyen hatással volt ez a szemlélőkre?

⁹ Tudod-e, hogy a szórakozás melyik formája volt akkor a legnépszerűbb? A gladiátor-játékok, melyben ember emberrel vagy állattal volt szembeállítva halálos küzdelemre. Képzeld el a jelenetet: A stadion a nézők ezreivel van megtelve, néhányan selyem napernyő árnyékában ülnek. A padsorok közti folyosón illatos víz aromája terjed és kellemes muzsika ad pompás hátteret, amely elnyomja a halál hangjait és illatát. Hirtelen az egész tömeg őrjöngő kiabálással feláll: „Öld meg! Csapd agyon! Bélyegezd meg! Miért fogadja olyan gyáván a kardot? Miért üt olyan gyengén?” S mindez a szervezett mészárlás „csak játékból, tréfából, szórakozásból” történt, ahogy valaki megjegyezte, aki meglátogatta ezeket a játékokat.

¹⁰ Azok, akik tudták az ilyen kegyetlen összecsapást figyelni, akiknek a szemei gyönyörrel tudták szemlélni az ilyen véres jelenetet, a szórakozás egyéb formáit unalmasnak, ízetlennek találták. Ahogy az egyik történetíró összegezte, ez „kiirtotta a szenvedés iránti részvét érzését, ami megkülönbözteti az embert a vadállatias teremtményektől”.

„ÁTADTÁK MAGUKAT A LAZA VISELKEDÉSNEK”

12. a) Az Efézus 4:19 milyen további leírást ad arról, hogy a nemzetek népei hogyan jártak? b) Mit jelent a „laza viselkedés” és vajon az akkori idők szórakozása tükrözte-e ezt?

¹² Pál apostol hozzáteszi, hogy a nemzetek emberei nemcsak ,eltompult szívűek’ voltak, hanem „átadták magukat a laza viselkedésnek, hogy mindenféle tisztátalanságot cselekedjenek mohósággal.” (Ef 4:19) „Paráznaságról” is beszélt és olyan dolgokról, amelyeket „még említeni is szégyenletes”. (Ef 5:3, 12) Az első században megintcsak a szórakozás volt, ezúttal a színpad vagy színház, amely nagyban hozzájárult ezekhez a szokásokhoz. Mit nézhettek?

„Megcsalt férjek kalandjai, házasságtörések, titkolt szerelmi viszonyok voltak a darabok cselekményei. Az erényt kigúnyolták . . . minden szentet és tiszteletre méltót a sárba tiportak. Trágárságban . . . tisztátalan beszédben és mutogatásban, amely még szégyenérzetet is sért, mindent felülmúltak ezek az előadások. Balett-táncosok ledobták ruháikat és félmeztelenül, sőt teljesen meztelenül táncoltak a színpadon. A művészet kimaradt a számításból, minden csak az érzéki kielégülést célozta.” — Gerhard Uhlhorn The Conflict of Christianity with Heathenism (A keresztényiség harca a pogánysággal) 120. old.

Mily megdöbbentő! Valóságos kivonata a „laza viselkedésnek”, mivel az eredeti görög szó a minden gyönyörre való készséget fejezi ki. Szégyentelen semmibevevése az illendőségnek, amikor az egyén megszűnik törődni azzal, hogy az emberek mit mondanak vagy gondolnak.