Bepillantás a hírekbe

Legkisebb ,páciensek’

● Újabb eredmény született mostanában a méhen belüli sebészet terén, amikor is kaliforniai sebészeknek sikerült egy rendkívül vékony műanyag csövet bejuttatni egy — még az anyaméhben levő — magzat hólyagjába és megszüntetni a vizeletelzáródást. A még meg nem születettek gyógykezelésének ez a legújabb módja azt a benyomást kelti, „mintha már a gyógykezelhető születési rendellenességgel fejlődő magzat is belépne az orvosi páciensek sorába”, mondják az orvosok az Amerikai Orvosegyesület Folyóiratának (JAMA) egyik cikkében. De ugyanabban a számban egy cikkíró felveti az ilyen még meg nem született „páciensekkel” kapcsolatos aggasztó etikai kérdést.

„Nem ellentmondásos-e, hogy az orvosok a magzatról mint ’páciensről’ beszéljenek, hiszen amikor páciens szerepéről van szó, az orvosi etika kimondja, hogy ’az orvosok semmilyen körülmények között nem hagyhatják sorsára az ilyen egyént’.” Nos, éppen ilyen parányi kis ’pácienst’ hagy sorsára az orvos, vagyis ilyenről mond le, amikor abortuszt hajt végre. Ezért az orvosi szaklap, a JAMA kijelenti, hogy „nyilvánvaló következetlenség az, amikor egyik részről a magzatgyógyítás fejlesztésére buzdítanak, a másik részről viszont tiszteletben tartják az abortuszt választó szülői akaratot” (1981. aug. 14-i szám, 772-777. oldal). Ez az újabb parányi „pácienseikkel” kapcsolatos orvosi dilemma jól szemlélteti a bibliai álláspontot, amely szerint senki nem rendelkezhet szabadon sem a méhen belüli, sem a méhen kívüli élettel! (Zsolt 139:13–16; 2Móz 21:22–24).

Ne higgyetek nekik!

● „Emberek embereket ölnek és azt állítják magukról, hogy keresztények. Ne higgyetek nekik!” Ezt jelentette ki a Vancouver „Sun” című lap vezércikkírója, Steve Whysall. Megjegyezte, hogy a magukat kereszténynek valló egyének által elkövetett vagy támogatott erőszak szöges ellentétben áll Jézus tanításával, aki azt mondta: „Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (Ján 13:34, 35).

Miután kommentálta az észak-írországi katolikusok és protestánsok közt dívó erőszakot, a diktátoroknak nyújtott egyházi támogatást, az inkvizíciót és egyéb erőszakos cselekményeket, amelyeket olyanok követnek el, akik kereszténynek állítják magukat, Whysall hozzáfűzte: „Azzal, hogy az emberek minden vasárnap elmennek a templomba, a Szentírást idézik és olyanok környezetében élnek, akik ugyanezt teszik, még nem lesznek keresztényekké. Jézus Krisztus mondta: ’Gyümölcséről ismeritek meg a fát.’” Whysall még hozzátette: „Ki mondta valaha is, hogy akik ilyen szörnyűségeket cselekszenek, azok keresztények? Ó, te azt mondod, hogy az egyházak mondják. Nos, ki mondta valaha is, hogy az egyházak keresztények? Ezért áldotta meg a pápa Mussolinit és ezért bizonyított tény, hogy más pápák számtalan aljas tettet vittek véghez a múltban. Ki mondta hát, hogy ezek keresztények voltak? . . . Egyik keresztény nem harcolhat a másik ellen, ez olyan lenne, mintha valaki saját maga ellen háborúzna! Az igaz keresztények testvérek és nővérek Jézus Krisztusban . . . és soha, de soha nem okoznának kárt tudatosan egymásnak.” Azzal egészítette ki szavait, hogy az „igazi keresztények” még háborús időben is „a szeretet, az összhang és az egység érdekében” fáradoznak.

Habozás az erőszak kérdésében

● Gondolkodó emberek gyakran kérdezik, hogy vajon miért történik oly sok erőszakos cselekmény Észak-Írországban olyan emberek között, akik keresztényeknek vallják magukat. A londoni „Daily Telegraph” című lapban Christopher Monckton nemrég magyarázatot adott erre. Megjegyezte például, hogy az ír katolikus püspöki kar vezetője, Fee bíboros joggal nyilatkozott úgy, hogy „aki szándékosan kiolt egy ártatlan életet, gyűlöletes bűnt követ el Isten törvénye ellen”. Ugyanakkor azonban a bíboros azt is kijelentette, hogy „ha az angol kormány továbbra is fenntartja merev álláspontját” az ír foglyokkal folytatott vitájában, „akkor végül is az egész nacionalista lakosság gyűlöletével kell számolnia”. Fee kétségbevonta a kormány azon jogát is, hogy a foglyokat „gyilkosoknak vagy öngyilkosoknak” nevezze.

„A bíboros szavait úgy lehet értelmezni — jelentette ki Monckton, a katolikus világi író —, hogy bár az erőszak önmagában helytelen dolog, a brit kormányzat alkotmányos erőszakossága jelentős mértékben jogossá teszi és igazolja azt.” Majd így folytatta: „Az alkotmányos erőszak ellen tényleges erőszakot alkalmazni olyan módszer, amely nagyon sokat köszönhet a marxizmusnak, de semmi köze sincs a keresztényiséghez.” A cikkíró hozzáfűzte még, hogy ez a felemás megközelítés „csak megzavarhatja az embereket és kétségben hagyja őket az egyház álláspontját illetően”. Ezért Monckton így következtet: „Ha Fee bíboros és püspöktársai egyértelműen azt tanították volna, hogy az erőszak helytelen, és a jelenlegi ír helyzetben a legkisebb mértékben sem igazolja semmi az előforduló gyilkosságokat és öngyilkosságokat, akkor legalább a lehetőségét megteremthették volna annak, hogy kevesebb erőszakos cselekményt kövessenek el az emberek.”