Isten Szava élő

A bőkezűség áldásokat eredményez

A SZÍNHELY egy emeleti szoba valahol Joppéban, a Földközi-tenger partján fekvő városban. Az ágyon fekvő hölgy beteg volt és meghalt. Egy első századi keresztény tanítvány, névszerint Tábita, görögül Dorkás. Amikor Dorkás meghalt, két hírnököt indítottak Lyddába, a közeli városba, hogy elhívják Péter apostolt.

Amikor Pétert felvezették az emeleti szobába, síró asszonyokat talált ott. Ezek szerették Dorkást sok jó cselekedetéért. Mutogatták Péternek a ruhákat, amelyeket készített számukra. Mint keresztény tanítvány, Dorkás biztosan nagyon tevékenyen beszélt másoknak az Isten Királyságáról. De mit tehetett Péter érte most, amikor már meghalt?

Péternek első dolga az volt, hogy mindenkit kiküldött. Aztán, miután letérdelt és imádkozott, a testhez fordult és így szólt: „Tábita, kelj fel!” Erre, amint láthatjátok, kinyitja a szemét. Életre kel! Aztán Péter felsegíti őt.

Ezután Péter behívta a többieket. Elképzelhetitek, mennyire magukon kívül lehettek az örömtől, amikor meglátták Dorkást élve fenn lenni. Valóban, mily csodálatos áldás lehet feltámadni a halálból! (Csel 9:36–42).

Levonhatjuk ebből a tanulságot. Ez azt szemlélteti, hogy az, aki keresi az alkalmat mások megsegítésére — bőkezűen ajándékozva idejét, energiáját és képességeit —, gazdagon elnyeri a jutalmát. Ez esetben nem csupán az asszonyok szerették Dorkást jó tetteiért, hanem Jehova Isten is. Ezért adott hatalmat Péternek a halálból való feltámasztására.

Tanuljuk meg hát jól ezt a leckét: Ha bőkezű, nagylelkű vagy mások iránt, szeretettel fognak megemlékezni rólad. Ezenfelül, a bőkezűség az egyik fontos tulajdonság, amelyre szükséged van, hogy Isten megemelékezzen rólad. És ő élettel jutalmazhat meg téged — örök élettel az ő igazságos új rendjében (Péld 11:25; 1Ján 2:17).