1. fejezet

Lehet-e igazán boldogan élni?

„Csodálatos az élet!” Így érez az ember, ha boldog. De legyünk őszinték: az élet nem mindig ilyen. Vannak problémák. Olykor annyira felhalmozódnak és olyan súlyosak, hogy az igazi boldogság csupán álomnak tűnik. Vajon így kell ennek lennie?

² Te is tisztában vagy azzal, hogy a boldog élet több tényezőtől függ. Ahhoz, hogy örülhessünk az életnek, elegendő táplálékra, megfelelő ruházatra van szükségünk. Kell egy otthon is, ahol biztonságot és nyugalmat találhatunk. És ezek még csak az alapvető dolgok. A kellemes társaság és a jó egészség szintén fontos.

³ De még ha bizonyos mértékben mindezekkel rendelkezünk is, még mindig vágyódhatunk az igazi boldogság után. A munka, amelyet végzünk, vagy a körülmények, amelyek között végezzük azt, tönkretehetik elégedettségünket. Azonkívül sok családban feszültség van a férj és a feleség vagy a szülők és a gyerekek között. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy mindannyian ki vagyunk téve a megbetegedés vagy a hirtelen halál veszélyének. Gondolod, hogy lehetséges olyannyira úrrá lenni ezeken a nehézségeken és egyéb problémákon, hogy az ember igazán megelégedettségre találjon? Okunk van arra, hogy ezt elhiggyük. Ahhoz azonban, hogy boldogok legyünk, szükségünk van arra, amivel nem mindenki rendelkezik: ez pedig az, hogy az életnek értelme legyen.

⁴ Ha igazán boldog akarsz lenni, kell hogy értelme legyen az életednek. S. M. Jourard professzor írja a The Transparent Self című könyvében:

„Az ember addig él, amíg úgy érzi, hogy az életének van értelme és értéke, s amíg van miért élnie . . . Mihelyt eltűnik élményei közül az értelem, az érték és a remény, élete kezd megszűnni; kezd meghalni.”

Ezt a folyamatot még az iparban is kezdik felismerni. Egy kanadai tanulmányban, amely a munkahelyi igazolatlan távolmaradásokról szól, ezt olvashatjuk:

„Az emberek értelmet keresnek az életükben, és nem elégszenek meg többé azzal, hogy nélkülözhető, arcnélküli fogaskerekek legyenek a társadalom gépezetében” (Atlas World Press Review).

⁵ Ez érthetővé teszi azt is, hogy sok gazdag ember miért nem boldog. Igaz ugyan, hogy esznek, isznak, családjuk van, élvezik az élet különböző örömeit és kényelmét. De úgy érezhetik, hogy mindez sok állatról is elmondható. Az élet tehát ennél többet jelent.

⁶ Még a hosszú élet sem jelent megoldást. Sok idős ember tapasztalatból tudja, hogy a hosszú élet mennyire unalmas, ha nem érezzük, hogy hasznos munkát végzünk és szükség van ránk. Te is tapasztaltál már ilyet?

⁷ Az élet nemes céljának hiányát nem csak az idősebb emberek érzik. A japán Daito-Bunka Egyetemen végzett közvélemény-kutatás eredménye alapján kiderült, hogy 1 500 diák közül a nők 50 százaléka és a férfiak 34 százaléka már foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. Miért? Elsősorban „az élet értelmetlensége” miatt. Európában, Amerikában és Afrikában talán más a helyzet? Az öngyilkosságok számának világméretű növekedése arra mutat, hogy egyre több a boldogtalan ember, aki az élettől már semmit sem vár.

⁸ Mi talán még nem vagyunk ennyire kétségbeesve. Talán úgy találjuk, hogy nehézségeink ellenére bizonyos fokig boldogok lehetünk. Mégsem hallgathatjuk el a felmerülő kérdéseket: Vajon van-e igazán értelme az életnek? Hogyan lehetnék tartósan boldog?

⁹ Sok évszázaddal ezelőtt egy király megfigyelte az emberi törekvéseket − a családalapítást, a jólét elnyerését, a jobb képzettség megszerzését, a jó ételek élvezését és látványos épületek felépítését. Ezek kellemes dolgoknak mondhatók. A király mégis úgy találta, hogy ugyanakkor sok bosszúsággal járnak. Azt kérdezte:

„Mit kap az ember végezetül minden kemény munkájáért és szívének buzgóságáért, amellyel keményen dolgozik a nap alatt? Mert minden napján fájdalmat és bosszúságot jelent foglalatossága, és még éjszaka sem nyugszik meg a szíve. Ez is csak hiábavalóság.”a

¹⁰ Az ilyen törekvések hiábavalóságát húzza alá később a fent említett király, amikor leírta, mi vár az emberre nem is olyan nagyon sok életév után. A látás gyengül, a karok és lábak elernyednek, a fogak elkopnak vagy kihullanak, az alvás nyugtalanná válik, végül pedig eljön a halál.b

¹¹ Ezért még ha úgy gondoljuk is, hogy az ember megtalálhatja élete során az igazi boldogságot, akkor is zavarba ejtő kérdésekbe ütközünk, különösképpen a mi időnkben. Miért? Nos, a lapszerkesztő Vermont Royster azt írta, hogy az ember alig 50 év alatt jelentősen megnövelte tudását és technikai képességét, de aztán hozzáfűzte:

„Itt valami szokatlanul furcsa dologról van szó. Ha magát az embert, a problémáit, a világegyetemben elfoglalt helyét vesszük szemügyre, akkor nem sokkal vagyunk előbbre, mint az idő kezdetén. Még mindig nyitva áll a kérdés, kik vagyunk, miért vagyunk, és hová megyünk” (Science Digest).

¹² Természetesen félretolhatnánk ezeket a kérdéseket és egyszerűen csak ’örülhetnénk az életnek’. Sokat beszélhetnénk arról, hogyan lehetne a problémák ellenére is élvezetet találni az életben. De hát nem lenne reális dolog színlelt, önámító életet élni.c Életünknek akkor lenne igazi értelme és alapja az igazi boldogsághoz, ha megérthetnénk, „kik vagyunk, miért vagyunk és hová megyünk”. Lehetséges ez?

¹³ Komolyan gondolkodó emberek gyakran arra a következtetésre jutottak, hogy a válasz attól az alapvető kérdéstől függ: ’Van-e Isten?’ Ha van Isten, akkor logikus feltételeznünk, hogy ő tudja, honnan származunk, miért vagyunk és hová megyünk. Továbbá azt is tudja, miért van a gonoszság, véget ér-e valaha, s ha igen, hogyan. Azt is tudja, mit tehetünk annak érdekében, hogy boldogabb és értelmesebb legyen az életünk. A kérdés tehát az: ’Van-e Isten?’

2. fejezet

Van értelme hinni Istenben?

AZ EGYIK legfontosabb kérdés, amellyel egyáltalán szembekerülhetünk: „Van-e Isten?” A következtetésed befolyást gyakorol a családoddal, munkáddal, pénzzel, erkölcsi magatartásoddal, sőt az élettel kapcsolatos nézetedre is.

² A „Van-e Isten?” kérdésre sokan csupán megismétlik azokat a válaszokat, amelyeket olvastak, vagy másoktól hallottak. Neked azonban személyesen kell elgondolkodnod ezen a kérdésen. Dr. Ivar Lissner azt írja a Man, God and Magic (Ember, Isten és mágia) című könyvében: „Éppen az az alapvető különbség ember és állat között, hogy az ember nem csak aludni, melegedni és enni akar.” Az emberben „van egy különös vele született belső törekvés”, amit „szellemiségnek” nevezhetünk. Dr. Lissner hozzáteszi, hogy ’minden emberi civilizáció gyökere az istenkeresés’. Ha tehát az Isten létének kérdésével foglalkozol, ez annak a jele, hogy figyelembe vetted az egyik fontos tulajdonságodat − a szellemiségedet.

³ Hogyan állapíthatod meg, hogy van-e „a világegyetemnek alkotója és uralkodója, egy Legfelsőbb Lény”, amint egy szótár az „Isten” fogalmát meghatározza? Nos, a józan értelmünk azt mondja, hogy ha a ’világegyetemnek van alkotója’, akkor van kezdete, és meg kell találnunk benne a tervezés és rend bizonyítékát is. Ha kedved van ennek megvizsgálásához, megkérünk, tekintsd át velünk, mit találtak biológusok az életre vonatkozóan és mit tudtak meg fizikusok és csillagászok a világegyetemünkről teleszkópjaik és űrszondáik segítségével.

AZ ÉLETED − VÉLETLEN ESEMÉNYEK KÖVETKEZMÉNYE?

⁴ Kezdjük önmagunknál. Miért élünk? Természetesen a szüleink közvetítették számunkra az életet. De hogyan keletkezett élet a földön?

⁵ Fáradozásaik során, hogy laboratóriumban életet hozzanak létre és így magyarázattal szolgálhassanak annak keletkezésére, a kémikusok bizonyos gázok keverékében elektromos kisüléseket idéztek elő. A folyamat eredményeként néhány aminosav képződött. (Olyan molekulák, amelyeket az élet „építőköveinek” tekintenek.) Ezek az aminosavak azonban nem éltek. Azonkívül nem is a véletlen eredményeként jöttek létre; képzett tudósok ellenőrzött feltételek mellett modern laboratóriumokban hozták létre azokat.

⁶ Több mint 200 természetes aminosav van, az élőlények fehérjéiben azonban csupán 20 speciális aminosav fordul elő. Még ha néhány aminosav létrejöhetett volna is egy villámlás során, ki választotta ki pontosan azt a húszat, amely az élő anyagban megtalálható? És hogyan rendeződtek el a fehérjemolekula számára szükséges pontos sorrendben? A kutató analitikus Dr. J. F. Coppedge kiszámította, hogy „egyetlen fehérjemolekula keletkezésének a valószínűsége az aminosavak véletlen összerendeződése révén 1:10²⁸⁷”. (Ez egy olyan szám, amely 287 nullára végződik.) Ezen túlmenően kimutatta, hogy nem egy, hanem „elméletileg legalább 239 fehérjemolekulára van szükség a legegyszerűbb élet számára”. Véleményed szerint ezek a tények arra mutatnak, hogy az élet véletlen útján keletkezett, avagy inkább értelmes tervezésről tanúskodnak?

⁷ Nézzünk meg egy másik kísérletet, amelyet a sajtóban „az élet teremtésének” jellemeztek. Bonyolult felszerelés segítségével a tudósok egy élő szervezetben előállított vírust alkotóelemeire bontottak szét. Később ezeket az alkotóelemeket ismét vírussá egyesítették. A biológus René Dubos az Encyclopedia Britannicá-ban úgy nyilatkozott, hogy a valóságban helytelen ezt a teljesítményt „élet teremtésének” nevezni. Sem ezeknek a tudósoknak, sem másoknak nem sikerült élettelen anyagból új életet létrehozni. Ahelyett, hogy az élet véletlen eredete mellett szólt volna, ez a kísérlet éppen arra mutatott rá, hogy az élet keletkezéséhez szükséges „összes biológiai gépezetet egy már azt megelőzően létező életnek kellett létrehoznia”.

⁸ Még ha a tudósok képesek lennének is élettelen anyagból élő fehérjemolekulát előállítani, ez megint csak azt erősítené meg, hogy ehhez szükség volt egy már korábban létező értelmes élőlényre, mint irányító erőre. A földi élet kialakulásakor nyilvánvalóan még nem voltak emberek. Az életet mégis létrehozták, beleértve az emberi életet is. Ki felelős ezért? A Biblia írói komoly figyelmet érdemlő következtetésre jutottak. Egyikük ezt mondta: „A Mindenható lehelete adott nekem életet.” Egy másik hozzátette: „[Isten] az egyetemes életadó.”a

⁹ Tested behatóbb vizsgálata segít még mélyebben elgondolkozni efelől.

SEJTJEID − AZ AGYAD − TE MAGAD

¹⁰ Élet lüktet a testedben, amely mintegy 100 000 000 000 000 parányi sejtből áll. Minden földi élet alapköve a sejt. Mennél alaposabban tanulmányozza az ember, annál összetettebbnek tűnik.

¹¹ A tested minden egyes sejtjét egy mikroszkopikus kicsinységű fallal körülvett városhoz lehetne hasonlítani. A sejt tartalmaz alkotó elemeket, amelyek az energiatermelő erőművekhez hasonlíthatók. A sejtek „üzemeiben” fehérjék és hormonok termelődnek, amelyek eljutnak a test más részeihez. A sejtek bonyolult csatornahálózatán át a kémiai anyagok ki-be áramlanak. „Őrök” ellenőrzik a kapukat, és elhárítják a betolakodókat. Mindennek kulcsa a sejtmag, a sejt „tanácsháza”. Ez irányít minden sejttevékenységet, és tartalmazza a genetikai tervrajzokat. A sejt egyes részei oly parányiak, hogy részleteit még az elektromikroszkóp 200 000-szeres nagyításánál sem lehet élesen meglátni. (Egy hangya ennél a nagyításnál több mint 800 méter hosszú lenne.) Mivel lehetne a mintegy 100 000 000 000 000 parányi sejted mindegyikének ily csodálatos összetettségét és szervezettségét megmagyarázni?

¹² Egykor egy parányi megtermékenyített sejt voltál az édesanyád testében. Ez a sejtecske osztódni kezdett, és két sejt majd négy lett belőle, és így tovább. Később egyes sejtekből izomszövet lett. Másokból kialakultak a szemeid, csontjaid és a szíved. Hogyan alakulhatott ki a tested minden egyes sejtje a megfelelő időben és a megfelelő helyen? Például miért a saját helyén, és nem a térdeden vagy a karodon fejlődött ki bizonyos sejtekből a füled?

¹³ Figyeld csak meg közelebbről! Minden sejtedben több tízezer gén van és az életfontosságú DNS, amely utasítást ad a sejt működésére és a sejtek osztódására. Azt tartják, hogy a DNS minden egyes sejtben annyi információt tartalmaz, amennyivel ezerkötetes enciklopédiát lehetne teleírni. Meghatározza a hajad színét, a növekedésed gyorsaságát, milyen széles legyen a mosolyod, és még számtalan veled kapcsolatos további részletet. Mindez az édesanyád testében egyetlen sejt DNS-ében volt „feljegyezve”.

¹⁴ A sejttel kapcsolatos néhány ilyen tény alapján feltesszük a kérdést: kitől származik hát az a hihetetlen genetikai tervrajz, vagyis a sejt, ha azt a szüleink nem tudatosan készítették el? Lehet-e ésszerű magyarázatot találni erre értelmes tervező nélkül?

¹⁵ Összes szerved közül valószínűleg éppen a legcsodálatosabbat, az agyadat nem fogod meglátni soha. Körülbelül 10 000 000 000 idegsejtből épül fel, ami több mint a föld lakóinak kétszerese. Minden egyes sejtnek több ezer további kapcsolata van más idegsejtekkel. E kapcsolatok összessége meghaladja képzelőerőnket.

¹⁶ Az agyadban több százmillió tényt és képet tárolsz, mégsem nevezhető az csupán adattárolónak. Segítségével megtanulhatsz csomót kötni, idegen nyelven beszélni, kenyeret sütni vagy fütyülni. Elképzelheted, hogy milyen lesz a vakációd, milyen íze van egy zamatos gyümölcsnek. Képes vagy elemezni és alkotni. Tervezhetsz, megérthetsz, szerethetsz, gondolhatsz a múltra, a jelenre és a jövőre. Aki megtervezte az agyat, annak nyilván minden emberénél nagyobb bölcsessége van. Még tudósok is elismerik:

„Hogy hogyan működik ez a csodálatosan beprogramozott, rendszerezett és fantasztikusan bonyolult „gépezet”, az nagyon is homályos előttünk . . . az emberek talán sohasem lesznek képesek megoldani az agy minden egyes sajátos rejtélyét” (Scientific American).

¹⁷ Amikor elgondolkozol azon, hogy van-e Teremtő, egy Legfelsőbb Lény, ne hagyd figyelmen kívül a tested többi részét sem. A szemedet, amely pontosabb és nagyobb alkalmazkodóképességgel rendelkezik, mint bármelyik filmfelvevő. A füledet, amely a hangok egész skáláját képes felfogni és segít a tájékozódásban, valamint az egyensúly megtartásában. A szívedet, azt a nagyszerű pumpát, amelynek teljesítőképességét a legjobb mérnökök sem tudták utánozni. Továbbá a nyelvedet, az emésztőrendszeredet és a kezedet, csakhogy még néhányat megemlítsünk. Egy mérnök, akit egy nagy számítógép megtervezésére és megépítésére kértek fel, azt mondta:

„Ha az én számítógépemhez tervezőre volt szükség, mennyivel inkább ehhez a bonyolult fiziokémiai-biológiai szerkezethez, az emberi testemhez, amely csupán egy végtelen parányi része a csaknem vég nélküli kozmosznak.”

A VILÁGEGYETEM „ELSŐ OKA”

¹⁸ Több mint 3 000 évvel ezelőtt azt mondta Elihu, egy közel-keleti férfi: „Tekints föl az égre, nyisd ki a szemedet!”b

¹⁹ Megtetted-e már ezt egy tiszta csillagfényes éjjelen? Ezt bizony mindenki megteheti. Puszta szemmel csak mintegy 5 000 csillagot láthatunk. A mi galaxisunkhoz, a Tejúthoz viszont több mint 100 000 000 000 csillag tartozik. És hány galaxis van? A csillagászok azt mondják, több milliárd − nem csillag, hanem galaxis − létezik, amelyek mindegyike szintén csillagmilliárdokból áll. Mily kicsiny is az ember az egész világegyetemhez képest! De hát honnan lett mindez?

²⁰ A tudósok felfedezték, hogy minden galaxis egy közös központtól távolodni látszik. Sok csillagász azt az elméletet fogadja el, hogy évmilliárdokkal ezelőtt egy hatalmas robbanás, egy úgynevezett „ősrobbanás” során energia és anyag kezdett szétáramlani, ami létrehozta az általunk ismert világegyetemet. Elméletük nem ad magyarázatot arra, hogy mi okozta ezt az „ősrobbanást”. Az érdekessége viszont az, hogy egy kezdetet feltételez, egy olyan pillanatot, amikor megszületett a világegyetem.

„Ma az ember szinte érzi, hogyan rettentik meg a tudományos világot a világegyetem eredetének ’ősrobbanás’-elméletét támogató, egyre halmozódó bizonyítékok. Felmerül a kérdés, mi volt azelőtt, és a tudósok legmegalapozottabb hite megingott, mivel szembe kellett nézniük azzal, hogy képtelenek a legvégső kérdésekre választ adni” (The Wall Street Journal).

²¹ Igen, ilyen rejtélyes kérdésekkel kerülnek szembe azok, akik nem hisznek Istenben: Ki vagy mi hozta létre a világegyetem anyagát. Semmiből jött létre a világegyetem? Mivel az anyag az energia egyik formájának tekinthető, mi a forrása ennek az energiának?

²² Dr. Robert Jastrow, a NASA Goddard Űrkutatási Központjának igazgatója közli: „Mindezeknek a tényeknek birtokában a világegyetemet megalkotó Istenről szóló elképzelések éppúgy tudományosan megvitathatók, mint sok más elképzelés.”

²³ Minden nemzedékben vannak olyan jól tájékozott személyek, akik arra a következtetésre jutottak, hogy kell lennie egy értelmes Első Oknak, egy Teremtőnek, egy Legfelsőbb Lénynek. A Biblia az ő érzésüket a következő szavakkal juttatja kifejezésre: „A mennyek hirdetik Isten dicsőségét, és kezeinek munkájáról beszél a kiterjedés.”c

²⁴ Akár úgy következtettél már, hogy van Isten, akár úgy, hogy nincs, amit az életről, saját magunkról és a világegyetemről szóltunk, minden bizonnyal segít megérteni, miért van sok gondolkodó ember meggyőződve arról, hogy van Isten. Ez elvezet minket egy ezzel szorosan összefüggő dologhoz. Ha van Teremtő, akkor nem ésszerű feltételezni azt, hogy ő kapcsolatot tart fenn teremtményeivel és választ ad nekünk a kérdésekre: Miért vagyunk itt? Miért van oly sok gonoszság? Mit tartogat a jövő? Hogyan lehetünk boldogok?

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell foglalkoznunk azzal a kérdéssel, hogy „Van-e Isten?” (1–3.)

Mire utal a földi élet? (4–9.)

Mit tudhatunk meg sejtjeinkről, ami segíthet választ találni az Isten létezését vizsgáló kérdéseinkre? (10–14.)

Hogyan tanúskodik az emberi agy tervezőről? (15–17.)

Miért alakul ki sokakban az a meggyőződés, hogy a világegyetemet Isten teremtette meg? (18–24.)

[Kiemelt rész a 13. oldalon]

„Ma a biológiával foglalkozó tudósok legalább 80%-a valószínűleg elismerné, hogy a biológiai folyamatokat és az életet egy felsőbb hatalom irányítja.”

„Az a nagyszerű rend és irányítottság, ami különböző életformákban és a sejtek, valamint a molekulák világának alapvető életfolyamataiban megfigyelhető erősen befolyásolta azt a nézetet, hogy van felsőbb hatalom” (Journal of the American Medical Association).

[Kiemelt rész a 19. oldalon]

HONNAN VAN A RENDSZER?

Dr. Paul Davies, a londoni King’s College alkalmazott matematika docense ezt írja a „New Scientist” című folyóiratban:

„Mindenütt, ahova a világegyetembe tekintünk, a legtávolabbi galaxisoktól az atom legrejtettebb zugáig, rendszerre bukkanunk . . . Ha az információ és a rendszer természetes útja a megszűnés irányába tart, honnan származik mindaz az információ, amely a világot oly különlegessé teszi?”

Sir Bernard Lovell, az angol Jodrell Bank Observatory igazgatója azt írja, hogy ő Albert Einsteinhez hasonlóan gondolkodik:

„A lelkes csodálat a természeti törvények összhangja felett, amely oly magasrendű értelemről tanúskodik, amelyhez viszonyítva az emberek minden gondolkodási és cselekvési rendszere csupán jelentéktelen visszatükröződés” (Centre of Immensities).

[Kép a 13. oldalon]

A SEJT

MITOCHONDRIUMOK az energiaszolgáltatás kémiai anyagait termelik

SEJTMAG irányít minden sejtfolyamatot

CSATORNÁK HÁLÓZATA kémiai anyagok ki- beszállítására szolgálnak

RIBOSOMÁK fehérjéket és hormonokat termelnek, amelyek a test más részeibe kerülnek

MEMBRÁN és FEHÉRJÉK ellenőrzik mi megy be a sejtbe, és küzdenek a betolakodók ellen

[Kép a 15. oldalon]

A KISLÁNY AGYA

képessé teszi őt arra, hogy

egyensúlyban tartsa a kerékpárt,

meghallja az autók közeledését,

megérezze a virágok illatát,

észlelje a szellőt,

szemmel tartsa a kutyát,

emlékezzen a hazavezető útra

[Kép a 17. oldalon]

KI TERVEZTE MEG AZ EMBERI TESTET?

AZ AGY: Sokkal több mint egy számítógép; olyan befogadóképessége van, amelynek az emberi élet folyamán − becslések szerint − csupán egy milliárdnyi részét vesszük igénybe.

A SZEM: Teljesen automatikus, önműködő távbeállító-képességű színes filmfelvevő.

A SZÍV: Olyan pumpa, amelynek teljesítőképessége minden emberi szerkezetet felülmúl. Naponta közel 6 000 litert továbbít.

A MÁJ: Olyan kémiai laboratórium, amelynek több mint 500 féle működése van. Több mint 1 000 különféle enzimet termel.

A CSONTVÁZ: Olyan szerkezet, amely csupán 9 kg-ot nyom, mégis az acélszerkezet szilárdságával vetekszik.

AZ IDEGRENDSZER: Olyan hírközlő hálózat, amely másodpercenként 100 000 000 jelzést fog fel és/vagy ad le.

[Kép a 20. oldalon]

Hogyan jött létre a világegyetem milliárdnyi galaxisával?

3. fejezet

Hol találhatjuk meg a helyes útmutatást?

MI ÁLL a boldogságod útjában? A problémáid? Lehetnek teljesen személyes jellegűek − egészségi, anyagi, szexuális vagy családi vonatkozásúak. Talán a bűnözéstől való félelem, a létfontosságú dolgok hiánya, a munkahelyi elégedetlenség, az előítélet és a háború veszélye is szerepet játszhat. Igen, a legtöbb embernek vannak problémái, amelyek kihatnak a boldogságára.

² A legképzettebb és legtapasztaltabb emberek fáradozásai ellenére is fennmaradnak, sőt feltornyosulhatnak a problémák. A régen megírt szavak valóban igaznak bizonyultak: „Az embernek nincs hatalmában az útja, és nem adatott meg neki, hogy irányt szabjon útjának, s maga irányítsa lépteit.”a Vajon nem világos, hogy ha örökké boldogok akarunk lenni olyan útmutatásra van szükségünk, amely fölötte áll az emberi bölcsességnek? De hol találhatunk ilyen útmutatást?

³ Sokan hiszik azt, hogy a világegyetem bizonyos mértékig „a teremtés könyve”, amely egy teremtőről tanúskodik. Egy ókori zsidó király egyetértett ezzel, amikor így írt: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét.” Sőt, kijelentette, hogy a Teremtő felvilágosításokat adott egy valóban megírt könyvben, amely örömmel tölti el és „bölccsé teszi a tapasztalatlant”.b

⁴ Mivel az ember képes kapcsolatot fenntartani másokkal − sőt akár a világűrből is üzenetet küldhet a földre − nem ésszerű-e feltételezni azt hogy az ember Teremtője is képes ezt megtenni? Sőt, mivel annyi minden van a földön, ami az emberek iránti szerető érdeklődéséről tanúskodik, ezért érthető, hogy segíteni kíván az embereknek. Úgy van ez, mint egy jó családban: a szülők átadják tudásukat gyermekeiknek, és útmutatást adnak nekik. Mégis, hogyan fordítja javunkra ezt az ember teremtője?

⁵ Az írás már régóta kitűnő módszer az ismeretek pontos és maradandó továbbadására. Az írásos tájékoztatás hibalehetőségei sokkal kisebbek, mint egy szóbeli üzeneté. Egy könyv amellett többször is kiadható, lefordítható, s így az emberek a saját nyelvükön elolvashatják a benne levő üzenetet. Vajon nem látszik ésszerűnek az, hogy a Teremtőnk ilyen eszközt használt fel üzenetének közvetítésére?

⁶ A Bibliát inkább tekintették a Teremtő közlésének, mint bármelyik más vallásos könyvet, s éppen ezért terjedt el szokatlanul nagy példányszámban. Ez jelentős tény. Ha az emberiség Teremtője valóban gondoskodott egy olyan könyvről, amelynek üzenete minden emberhez szól, elvárnánk, hogy széles körben hozzá lehessen jutni. Ez elmondható a Bibliáról. A világ lakosságának 97 százaléka a saját nyelvén olvashatja. Egyetlen más vallásos könyvet sem adtak ki és terjesztettek el oly sok száz millió példányban.

⁷ Valóban, a Biblia az egész emberiséghez szóló vallásos könyv. Miért? Megírása a civilizáció bölcsőjének közelében kezdődött el. Ez az egyetlen szent könyv, amely az egész emberiség történetét visszavezeti annak kezdetéig. Közli Isten arra vonatkozó szándékát is, hogy az embereknek ’a föld minden nemzetéből’ alkalmat ad arra, hogy örökké tartó áldásoknak örvendjenek (1Mózes 22:18).

⁸ Az Encyclopedia Britannica azt írja a Bibliáról: „Minden idők legbefolyásosabb könyveinek gyűjteménye.” Befolyása és hatása a történelem folyamán minden más vallásos írást felülmúlt. Ezért valóban elmondható, hogy a jó műveltséghez hozzátartozik a Biblia elolvasása is.

⁹ Néhányan mégis félnek a Bibliától. Miért? Nos, általában az olyan emberek vagy nemzetek magatartása miatt, amelyek a Biblia követőinek vallják magukat. Egyes országokban azt mondják, hogy a Biblia háborúkhoz vezető könyv, a gyarmatosítás könyve, vagy „a fehér ember könyve”. Ezek azonban téves nézetek. A Bibliát Közel-Keleten írták. Nem helyesli a kereszténység nevében elkövetett gyarmatosító háborúkat és kapzsi kizsákmányolást. Éppen ellenkezőleg. A Bibliát elolvasva mindenki megállapíthatja, hogy élesen elítéli az önző háborúkat, az erkölcstelenséget és a mások kizsákmányolását. A hiba a kapzsi emberekben és nem a Bibliában van (Jakab 4:1–3; 5:1–6). A Biblia tanácsával ellentétben élő önző személyek helytelen magatartása tehát ne tartson vissza attól, hogy a Biblia kincseit a hasznodra fordítsd!

MIT TALÁLSZ BENNE?

¹⁰ Sokan meglepődnek, amikor először olvassák a Bibliát. Úgy találják, hogy elsősorban nem vallásos előírásokat és hitvallásokat tartalmazó könyv. Nem is homályos mondások vagy filozófiák gyűjteménye, amelyek az átlag ember számára nem sokat jelentenek. Valóságos emberekről szól, akiknek hozzánk hasonló gondjaik és problémáik voltak. Azzal pedig, hogy bemutatja, hogyan bánt Isten a múltban az emberiséggel, segít nekünk felismerni azt, hogy mi Isten ránk vonatkozó akarata ma. Olvasd el a Mózes első könyvét, a Biblia bevezető könyvét! Érdekes beszámolójából sok mindent megtudsz arra vonatkozóan, mi az Isten szándéka az emberiséggel. Megtudhatod, mitől lehet valaki boldogtalan, valamint hogyan lehetünk eredményesek, és miként nyerhetjük el Isten tetszését.

¹¹ A Biblia 66 különálló könyve közül egyesek Izrael ősi népének történelmével és vallásos tevékenységével foglalkoznak (2Mózes, Józsué, 1Sámuel csak néhány példa, amelyek elolvasása biztosan örömet okoz neked). Azt a történelmet a mi érdekünkben írták le (1Korinthus 10:11). Bár ma már Isten nem foglalkozik egy bizonyos nemzettel, és nem is várja el, hogy mindenki betartsa azokat a törvényeket, amelyeket csak az ókori Izrael népének adott, mégis sokat tanulhatunk a Bibliának ezen könyveiből. És amint később látni fogjuk, amit Isten az izraelitákért tett (sőt az általuk bemutatott állatáldozatoknak is) jelentősége van a számunkra.

¹² Ahhoz, hogy fogalmat alkothass a Bibliáról, legalább egy beszámolót el kellene olvasnod Jézus életéről is, például a Márk evangélium rövid beszámolóját. Majd olvasd el az Apostolok cselekedetei érdekfeszítő beszámolóját a keresztényiség kialakulásáról. Ezután elolvashatnád Jakab levelét, hogy meglásd, milyen gyakorlati tanácsokat tartalmaz a Biblia a keresztények számára. Ha alapos áttekintést nyertél a Biblia különböző részeiből, az segít megértened, miért állt az évszázadokon át oly nagy tiszteletben.

¹³ A Bibliában olvasott néhány dolog megzavarhat. De légy türelmes. Sok mély igazságot tartalmaz, amit elvárhatunk egy olyan könyvtől, amelyet a Teremtő az embereknek évszázadokon át tartó tanulmányozásra adott (2Péter 3:15, 16). Idővel sok kérdésre választ kapsz, mivel a bibliai beszámolók egymással összefüggésben állnak. Egyes versek kapcsán felmerült kérdésekre más írásszövegek adnak választ. Mennél többet olvasod, annál hasznosabb és megnyugtatóbb lesz számodra a Biblia. Hamarosan azt is felismered, hogy amit a Biblia mond, az nagymértékben különbözik a legtöbb egyház tanításától és szokásaitól. Ez az egész Biblia elolvasására buzdíthat, sőt arra is, hogy újra és újra elolvassad a Bibliát.

A BIBLIA FORRÁSA

¹⁴ Valószínűleg ismersz olyan embereket, akik irodalmi szempontból vagy ősi bölcsessége miatt tisztelik a Bibliát, viszont emberi műnek és nem Isten Szavának tekintik azt. Mit mutatnak a tények?

¹⁵ A Biblia olvasása során megállapíthatod, hogy írói különböző férfiak voltak. Mózes volt az első, aki i. e. 1513-ban kezdte el az írást. Az utolsó bibliaíró János volt, Jézus egyik apostola. Ő az i. sz. első század végén írt. Összesen mintegy 40 férfi írta meg a Biblia különböző könyveit. Milyen emberek voltak ők? Szerény és alázatos emberek, akik készségesen feltárták saját tévedésüket, sőt a nemzetük tévedéseit is. Őszinteségük figyelemre méltó, mivel gyakran hangoztatták, hogy amit leírtak, arra Isten adott nekik parancsot. Ezt megfigyelheted például a 2Sámuel 23:1, 2; a Jeremiás 1:1, 2 és az Ezékiel 13:1, 2 verseiben. Nem buzdít ez arra, hogy komolyan vegyük a Biblia kijelentését, hogy „a teljes írás Istentől ihletett és hasznos”? (2Timótheus 3:16; 2Péter 1:20, 21).

¹⁶ Amit a bibliaírók feljegyeztek, az sok tekintetben különbözik a legtöbb ókori beszámolótól. Amint azt az ókori történelem kutatói tudják, az egyiptomi, a perzsa, a babiloni és más ókori nemzetek beszámolói számos mítoszt és durva túlzásokat tartalmaztak uralkodóikra és azok hőstetteire vonatkozóan. Ezzel szemben a Bibliát az igazság és pontosság jellemzi. Tele van sajátos nevekkel és olyan részletekkel, amelyek jól alátámaszthatók, sőt az időpontokat is meg lehet határozni. Példaként említsük meg a Dániel könyvének 5. fejezetét, ahol egy babiloni uralkodóról, név szerint Belsazárról van szó. A kritikusok sokáig azt állították, hogy Belsazár sohasem élt, csupán Dániel találta ki. Az utóbbi időben azonban olyan agyagtáblákat találtak és fordítottak le, amelyeknek szövege részleteiben is megegyezik Dániel beszámolójával. Ezért írta R. P. Dougherty professzor (Yale Egyetem, USA) azt, hogy a Biblia pontosabb a többi írásnál és bebizonyította, hogy Dániel könyve a Bibliában megadott időben íródott (Nabonidus and Belshazzar).

¹⁷ Ha egyszer Jeruzsálembe utaznál, megtekinthetnél egy régi vízi alagutat, amelyet kemény sziklán vájtak keresztül. Ezt a meglehetősen hosszú alagutat csupán a legutóbbi évszázadban fedezték fel és tisztították ki. Miért érdekes ez? Mert igazolja azt, amit a Biblia a több mint 2 000 évvel korábbi időben élt Ezékiás királyról feljegyzett, aki vizet vezetett Jeruzsálembe (2Királyok 20:20; 2Krónika 32:30).

¹⁸ Ez csupán két példa a sok közül, amelyek bizonyítják, hogy a Biblia történelmi és geológiai szempontból megbízható. De a pontosság önmagában véve nem elég, mivel sok jelenkori történelmi könyv is pontosnak mondható. A Bibliában vannak olyan dolgok, amelyekre nem lehetne magyarázatot adni, ha az csupán emberi mű lenne. Ezek a Biblia sok lelkiismeretes kutatóját meggyőzték arról, hogy ez a könyv a Legfelső Lénytől származik.

¹⁹ Bár a Bibliát nem tudományos tankönyvnek írták, a tudományos dolgokat érintve mégis pontos, és olyan tudást tükröz vissza, amellyel a leírás időpontjában még nem rendelkeztek az emberek. A Nobel-díjas (1978) Dr. Arno Penzias például ezt mondta a világegyetem keletkezéséről:

„Az érvelésem az, hogy a rendelkezésünkre álló pontos adatok megfelelnek annak, amit csupán Mózes öt könyvére, a Zsoltárokra, a Bibliára mint egészre támaszkodva előre meg tudtam volna mondani.”

Ezenkívül Mózes első könyvében a különböző életformák megjelenése ugyanolyan felsorolásban kerül leírásra, ahogyan azt a tudósok ma általában elismerik (1Mózes 1:1–27). És míg egyes népek azt gondolták, hogy a földet egy elefánt vagy egy óriás tartja, a Biblia helyesen mondja, hogy a föld a semmiben függ és gömbölyű (Jób 26:7; Ésaiás 40:22). Honnan tudták a bibliaírók azt, amit csak a legújabb időkben „fedeztek fel” a tudósok? Ennek a felvilágosításnak magasabb forrásból kellett származnia.

²⁰ Van valami ennél jelentősebb dolog is, ami rávilágít a Biblia eredetére. Ezek a próféciák. Az emberek megpróbálhatják megfejteni a jövő eseményeit, de következetesen nagy pontossággal előre megmondani a jövőt nem tudják (Jakab 4:13, 14). A Biblia azonban meg tudja mondani. Sokkal előbb, mintsem Babilon világbirodalommá lett és Jeruzsálemet elpusztította volna, Isten közölte prófétájával, Ésaiással, hogy Babilon vereséget fog szenvedni. Két évszázaddal előre Isten nevén nevezte Cyrust, mint Babilon meghódítóját, és közölte, hogyan fogják a várost elfoglalni. Ésaiás pontos részleteket is feljegyzett Babilon végső elpusztításával kapcsolatban, amikor ez a súlyos szerencsétlenség még több mint 1 000 év távlatában volt (Ésaiás 13:17–22; 44:24–45:3). Mindez beteljesedett. A Tyrusról és Ninivéről szóló bibliai jövendölésekkel ugyanez történt (Ezékiel 26:1–5; Sofóniás 2:13–15). Megtekintheted a romokat Közel-Keleten, és magad is meggyőződhetsz a bizonyítékokról.

²¹ A Biblia más nemzetközi eseményeket is jóval előre pontosan közölt Dániel könyvében. Babilont Médo-Perzsia fogja meghódítani, ezt viszont Görögország fogja legyőzni. Görögország kiemelkedő vezetőjének (Nagy Sándornak) halála után négy alvezére között fogják felosztani a korábbi birodalmi uralkodást (Dániel 8:3–8, 20–22). Ez távoli jövőre előre megírt történelem volt, és minden pontosan az előre megmondott dolgok szerint következett be. Honnan tudhatta Dániel mindezt? Az egyetlen kielégítő választ a Biblia maga adja meg: „A teljes Írás Istentől ihletett.” Ez minket is érint. Egy későbbi fejezetben látni fogjuk, hogy a Biblia olyan dolgokra vonatkozóan is tartalmaz jövendölést, amelyek a mi napjainkban történtek meg. Azonkívül élénk képet fest a jövőben bekövetkező dolgokról.c

²² A Biblia azonban nem csupán a jövőről beszél, hanem segít leküzdeni jelenkori nehézségeinket is. Feltárja, miért van annyi szenvedés, és segít megérteni az élet értelmét. Feltárja a Teremtő útmutatását arra vonatkozóan, hogyan oldhatjuk meg személyes problémáinkat, s hogyan találhatjuk meg életünk igazi boldogságát, mind most, mind a jövőben. A következő fejezetekben az élet néhány problémájával foglalkozunk, és megláthatjuk, milyen reális tanácsokat ad azokra a Biblia. Először viszont azzal kell jobban megismerkednünk, aki ellátott minket ezekkel a tanácsokkal.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért ésszerű feltételezni azt, hogy Isten egy útmutató könyvet adott az embereknek? (1–5.)

Miért érdemes megvizsgálni a Bibliát? (6–9.)

Milyenfajta tájékoztatást nyújt a Biblia? (10–13.)

Mit mutatnak a tények a Bibliával kapcsolatban? (14–19.)

Mi figyelemre méltó a Biblia jövendöléseivel kapcsolatban? (20–22.)

[Kép a 22. oldalon]

Az emberek mesterséges holdjai üzeneteket továbbítanak a földre. A Teremtő nem lenne ennél többre képes?

[Kép a 23. oldalon]

Nem ésszerű-e feltételezni, hogy Isten gondoskodott egy könyvről az emberek számára?

[Kép a 27. oldalon]

EZÉKIÁS ALAGÚTJA

Átgázolhatsz Jeruzsálemben ezen az ősi vízi alagúton. Ez igazolja a Biblia pontosságát.

4. fejezet

Hogyan lehet megismerni a láthatatlant?

SZÁMUNKRA sok csodálatos dolog láthatatlan. Például a gyerek fejlődésének csodája az anya testében hosszú ideig láthatatlan rejtély volt az emberek számára. Így az erről készült első fényképfelvételek nagy meglepetést keltettek.

² Vannak más fontos dolgok is, amelyeket nem láthatunk. Ilyen például a mágnesesség vagy a nehézségi erő. Ezek mégis léteznek. Sok ismeretet szerezhetünk róluk, ha megvizsgáljuk hatásaikat. Hasonló a helyzet Istennel. Ha pedig a Teremtőnket szeretnénk megismerni − márpedig ennek így kellene lennie − ahhoz erőfeszítéseket kell tennünk. (Hasonlítsd össze a János 3:12.)

³ Lényegében két lehetőségünk van arra, hogy megismerjük Istent, akit nem láthatunk. Pál, Jézus Krisztus egyik apostola azt írta az egyik lehetőségről: „Az ő láthatatlan tulajdonságai a világ teremtése óta világosan láthatók, mert a megalkotott dolgokból felfoghatók, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is” (Róma 1:20). Valóban, a teremtés egy Felsőbb Lény létezéséről tanúskodik, feltár valamit a tulajdonságairól. A második lehetőség sokkal fontosabb, mivel pontosabb felvilágosítást ad Istenről. Ez a Bibliában található írásos kinyilatkoztatás.

MILYEN AZ ISTEN?

⁴ A Biblia szavai szerint Jézus azt mondta, hogy: „Az Isten szellem” (János 4:24). A Teremtőnek tehát nincs hozzánk hasonló húsból való fizikai teste. Ezt nem nehéz megérteni annak, aki a nehézségi erő, a mágnesesség vagy a rádióhullámok láthatatlan valóságát ismeri. Isten lényeges jellemvonása, hogy élő, értelmes Személy, aki olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyeket képesek vagyunk megérteni. Milyen tulajdonságok ezek?

⁵ Láttál-e már hatalmas hullámokat sziklapartnak csapódni? Vagy megfigyelted-e egy vulkán rettenetes erejét? Ezek csak parányi megnyilvánulásai annak az erőnek, amellyel a Teremtőnek rendelkeznie kell, hiszen ő teremtette meg a földet és az abban szunnyadó erőket.

⁶ Einstein híres képletének, az E=mc² segítségével a tudósok úgy magyarázzák, hogy az anyag nem más, mint atomokba zárt energia. Az atomrobbantások során az emberek ezt már bebizonyították. De tudtad-e, hogy az óriási robbanás során az atomban levő energiának csekély egy százaléka szabadul fel? Képzeld el a Teremtő félelmetes erejét, aki megszerkesztette a világegyetem összes atomját! Már évezredekkel Einstein születése előtt az Írások elismerték, hogy a Legfelségesebb Lény mérhetetlen energia forrása (Ésaiás 40:29). Joggal nevezik ismételten az Írások őt ’Mindenható Istennek’ (1Mózes 17:1; Jelenések 11:17).

⁷ Isten gyakran használta úgy a hatalmát, hogy az közvetlenül érintette az embereket. Egy ilyen példa volt az a kivonulás, amikor Isten Mózest és az izraelitákat megszabadította az egyiptomi rabszolgaságból. Talán szeretnéd hangosan is elolvasni a 2Mózes 13:21–14:31-ig tartó rövid beszámolót. Képzeld magad az izraeliták közé, akiket nappal félelmetes felhőoszlop, éjjel pedig sugárzó tűzoszlop védelmezett! Mit éreztél volna, amikor úgy látszott, hogy az üldöző hadsereg körülzár a Vörös-tengernél? Képzeld el, amint látod, hogyan használja fel Isten a hatalmát, amikor a vizet kétoldalt magasra szökő fallá választja, ami lehetővé teszi számodra a megmenekülést. Hát ilyen Isten ő! (2Mózes 15:1, 2, 11; Dániel 4:35).

⁸ A kivonulás megmutatta, hogy Isten még a távolból is képes véghezvinni dolgokat. Ehhez láthatatlan hatékony erejét, a szellemét használja fel, amelyet szent szellemnek is neveznek. Bár ez a hatékony erő személytelen, erőteljes széllökéshez hasonlóan képes erőt kifejteni (Zsoltár 33:6; 1Mózes 1:2). Isten ezt az emberek megerősítésére és megsegítésére is felhasználhatja (Bírák 14:5, 6; Zsoltár 143:10).

⁹ Aki megtervez és létrehoz egy gépezetet, az minden bizonnyal ismeri a gép felépítését és működését. Vajon az, amit a földön és az égen látunk, nem elegendő bizonyíték arra, hogy Istennek roppant nagy ismerete van? A kémikusok egész életükön át azon fáradoznak, hogy megértsék a természetes anyagok összetételét. Micsoda tudással rendelkezik az anyagok létrehozója! A tudósok tanulmányozzák a sejteket és a parányi életformákat is. A Teremtő pontosan ismert mindent, ami ahhoz kellett, hogy életet hozzon létre.

¹⁰ Isten tudása az egész világegyetem területére kiterjed. Nevén nevezi azt a sok milliárd csillagot (Ésaiás 40:26). Miután egy Jób nevű férfi szemei előtt megjelent Isten mérhetetlen tudásának csupán egy része, ő alázatosan így szólt: „Megtudtam, hogy te mindent megtehetsz, nincs olyan gondolat, amely elérhetetlen volna számodra” (Jób 42:2). Nem kellene mindannyiunknak hasonlóképpen gondolkoznia?

¹¹ Isten a megtestesített bölcsesség is, mivel eredményesen alkalmazza tudását. A növényeket például úgy teremtette meg, hogy a vízből és a levegő széndioxidjából cukrot és keményítőt hozzanak létre, ami az emberek és az állatok táplálására szolgál. A növények továbbá zsírokat, fehérjéket és vitaminokat is létrehoznak, amelyeket felhasználunk egészségünk megőrzéséhez. Egész táplálkozásunk egy csodálatos körforgástól függ, amelyben szerepet kap a nap, az eső, a villámlás és a talaj baktériumai (Jeremiás 10:12; Ésaiás 40:12–15). Amint az ember egyre jobban megismeri Isten munkáit, úgy egyre jobban megérti a bibliaíró felkiáltását: „Ó Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának mélysége!” (Róma 11:33). Nem így szeretnénk szólni arról az Istenről, akit imádunk?

VONZÓ SZEMÉLYISÉG

¹² Könnyű belátni, hogy a Teremtő figyelmes és bőkezű adakozó. Már említettünk néhány dolgot arról, hogyan gondoskodik táplálásunkról. Az egyik zsoltáríró azonban ezt mondja:

„Aki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy a szakadékokban folydogáljanak a hegyek között. Megitassák a mező minden állatát . . . Füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az emberek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből, és bort, amely megvidámítja a halandó szívét, fényesebbé teszi az arcát az olajnál, és kenyeret, amely megerősíti a halandó szívét” (Zsoltár 104:10–15, Károli).

Isten úgy alkotta meg a földet, hogy több mint elegendő mennyiségű táplálék legyen az egész emberiség számára. Azok az oly sok szenvedést okozó szörnyű éhínségek rendszerint az emberek kapzsiságának és helytelen gazdálkodásának a következményei.

¹³ Teremtőnk többet is tesz annál, mint hogy bőségesen gondoskodik az életünk fenntartásához szükséges dolgokról. Az életünket örömtelivé is teszi. Isten úgy is gondoskodhatott volna tápláló eledelről, hogy az teljesen íztelen legyen. Ehelyett egészséges táplálkozásunk a pompás ízek végtelen sokrétűségével párosul. Az se kerülje el a figyelmünket, hogy Isten úgy alkotott meg minket, hogy a színek szépsége, például a virágoké és a gyümölcsöké, megörvendeztessen. A zeneélvezet adományával is felruházott minket. Ezek után mit érzel Isten iránt?

¹⁴ Sokan azok közül, akik elgondolkoztak ezen, úgy következtettek, hogy nagyon szeret minket az Isten. Meggyőződésük, hogy ez így van. A Biblia egyetért ezzel, mert János apostol azt írta: „Az Isten szeretet” (1János 4:8). A Teremtő a megszemélyesített szeretet: ez a legfőbb tulajdonsága. Ha valaki megkérdezné tőled milyen az Isten, valószínű, hogy ez lenne az első válaszod. Ő szeretetteljesen kinyilvánítja az emberek iránt gyöngéd vonzalmát. Isten nem elvont fogalom vagy személytelen istenség. Melegszívű személy ő, akivel szeretetteljes kapcsolatot alakíthatunk ki. Jézus azt mondta, hogy a követői úgy imádkozhatnak Istenhez, mint az Atyjukhoz, mint egy olyan személyhez, aki szoros kapcsolatban áIl velük és érdeklődik irántuk (Máté 6:9).

¹⁵ Ha valakit igazán szeretsz, annak csak jót kívánsz. Isten hasonlóképpen érez. Szeretetből óv az olyan dolgoktól, amelyek árthatnának nekünk. Figyelmeztetései oltalmunkra szolgálnak. Segítenek továbbá megismerni az isteni irányadó mértéket, hogy megtudjuk miként cselekszik, vagy hogyan reagál dolgokra. Például a Biblia közli velünk, hogy Isten gyűlöli a hazugságot (Példabeszédek 6:16–19; 8:13; Zakariás 8:17). Ez arról biztosít minket, hogy Isten maga sem hazudhat; teljesen elhihetjük azt, amit mond (Titus 1:2; Zsidók 6:18). Ha tehát a Bibliában olyan kijelentéseket találunk, amelyeket valaki bizonyos korlátozásnak tekinthetne, gondoljunk arra, hogy azok az Isten szerető, igazságos személyiségét és irántunk tanúsított érdeklődését tükrözik vissza.

¹⁶ Azért, hogy Isten − akivel kapcsolatba kerülhetünk − segítsen nekünk saját személyiségét jobban megismerni, a Biblia feltárja, hogy neki a szeretet mellett más érzelmi megnyilvánulásai is vannak. Például „fájdalmat” okoz neki, amikor az ember fellázad az ő igazságos útjai ellen (Zsoltárok 78:8–12, 32, 41). „Örül” annak, ha az emberek kitartanak a helyes mellett (Példabeszédek 27:11; Lukács 15:10). Ha hibát követünk el, együtt érző, irgalmas és megértő irántunk. Felbuzdulnál, ha elolvasnád ezzel kapcsolatban a 103. zsoltár 8–14 verseit. Emellett a Teremtő pártatlan, mindenkinek ad napfényt és esőt, és fajra valamint nemzetiségre való tekintet nélkül elismeri imádóit (Cselekedetek 14:16, 17; 10:34, 35).

¹⁷ Mindannyian szeretnénk boldogok lenni. Ezért kell megismernünk a Legfelségesebbet. A Biblia „boldog Istennek” nevezi őt, és rámutat arra, hogy valóban szeretné, ha boldogok lennénk (1Timótheus 1:11; 5Mózes 12:7). Ő mindig megjutalmazza azokat, akik hisznek benne (Zsidók 11:6; 13:5). Isten utat készített az emberek számára, hogy örökké egészségesek és boldogok legyenek. Erről majd a további fejezetekben lesz szó.

„AZ” ISTEN

¹⁸ A Biblia egy további fontos kijelentése a Teremtővel kapcsolatban az, hogy személyes neve van. Héberül négy mássalhangzóval írják le: יהוה. A legtöbb mai nyelvben megvan a név ismert alakja. Magyarul Jehova. A Zsoltár 83:18 (83:19, Károli) felszólítja az embereket, ismerjék el, hogy ’Akinek neve Jehova, egyedül a Legfelségesebb az egész föld felett’ (lásd még: János 17:6). Figyeld meg jól, hogy ő egyedül a Legfelségesebb. Csak egy Legfelségesebb Lény van. Az ókori izraeliták ezt gyakran így fejezték ki: „Jehova a mi Istenünk egy Jehova! És szeresd Jehovát a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész életerőddel” (5Mózes 6:4, 5; lásd még: János 17:3).

¹⁹ A mi Istenünk, Jehova nincs időhöz kötve. A józan értelmünk is ezt mondja. A tudósok úgy vélik, hogy a világegyetem több milliárd éves. A világegyetem Teremtőjének tehát már korábban élnie kellett. Ezzel összhangban a Biblia „örökkévalóság Királyának” nevezi őt, − nincs kezdete és nincs vége (1Timótheus 1:17; Jelenések 4:11; 10:6). Jehova örökkévalóságához viszonyítva az ember létezésének néhány ezer éve ezen a földön, csak egy rövidke pillanat (Zsoltár 90:2, 4).

MÁS LÁTHATATLAN LÉNYEK

²⁰ A Bibliából megtudjuk, hogy vannak szellemi teremtmények is. Miután a Mindenható sokáig egymagában élt, elhatározta, hogy más szellemi személyeket is teremt. Kezdetben megalkotta ’minden teremtménye közül az elsőszülöttét’, az ’Isten teremtésének kezdetét’ (Kolossé 1:15; Jelenések 3:14). Ez az Elsőszülött a teremtés kezdetén a mindenható Istennél volt. Később Jehova mint szóvivőjét, mint saját „Szavát” használta fel arra, hogy másokkal kapcsolatba lépjen (János 1:1–3; Kolossé 1:16, 17). Végül ezt az elsőszülött Fiút küldte le a földre, hogy emberré legyen. Őt a Jézus Krisztus néven ismertük meg (Galata 4:4; Lukács 1:30–35).

²¹ Az elsőként megteremtett Fia közreműködésével Isten további szellem-személyeket hozott létre, akiket általában angyaloknak ismerünk. Ezek Isten küldötteiként szolgálnak, és különböző feladatokat hajtanak végre a világegyetemben, egyebek között jó szolgálatot végeznek az emberek érdekében (2Péter 2:11; Zsidók 2:6, 7; Zsoltár 34:7 [34:8, Károli]; 103:20).

²² Logikai készségünk és a Biblia egyaránt arra mutatnak, hogy az elsőszülött Fiú, akit Isten megteremtett és a földre küldött, nem azonos a saját apjával. Egyesek, akik állításuk szerint hisznek a Bibliában, azt tanítják, hogy Jézus és az Atyja egy összetett istenség egyenlő részei. Ez az elképzelés nem új, mivel az ókor sok vallása tisztelt bálvány isten-csoportokat. Ezzel ellentétben a Biblia világosan kimutatja, hogy Jézus mint különálló személy, a mindenható Atyjától kapott hatalmat. Ezt látjuk abból, hogy a Mindenható olyan dolgokat is tudott, amit Jézus nem, és hogy Jézus Krisztus sem a földi élete idején, sem azután nem volt azonos az Atyjával (János 5:30; 8:28; 14:10, 28; Márk 13:32).

²³ A mennyben a Fiú évezredeken át szoros kapcsolatban állt a mindenható Istennel, így tanulhatott tőle és elsajátíthatta cselekvésmódját. Amikor tehát az egyik tanítványa arra kérte, hogy ’mutassa meg nekik az Atyát’, ő így válaszolhatott: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (János 14:8, 9; 1:18). Ha a Jézus földi életéről szóló bibliai beszámolót tanulmányozzuk, abból sok mindent megtudhatunk az Atyáról. Például hogy miért tesz Isten bizonyos dolgokat, és mit vár el tőlünk. Egyszer Jézus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet” (János 14:6). Feltétlenül szükséges jobban megismernünk Őt, és rajta keresztül az Atyát is. Erre kitűnő segítséget nyújt a János evangélium elolvasása. Ne koncentrálj közben túlságosan a puszta tényekre vagy részletekre, hanem próbáld meg átérezni a krisztusi szellemiséget. Ő volt a legfontosabb ember, akit megismerhetsz.

SZÜKSÉGÜNK VAN ISTENRE

²⁴ Amit a teremtés megfigyelése és a Biblia olvasása során megtudunk a Mindenhatóról, abból kitűnik, hogy az emberek nem úgy lettek megteremtve, hogy tőle függetlenül élhetnének. Teremtésünktől fogva függő viszonyban állunk Istennel. Neki köszönhetjük az életünket, ó gondoskodik jólétünk és mindennapi szükségleteink kielégítéséről. A tőle és az ő Szavától, a Bibliától független életmód olyan, mintha az ember egy ismeretlen vadonban jó térkép nélkül próbálná megtalálni a helyes utat. Idővel tökéletesen eltévedne és végül meghalna, mert az élelmiszerkészlete elfogyna. Ugyanez a helyzet akkor is, amikor az emberek elvetik Istent és az életük isteni irányítását. A Biblia és a történelem azt bizonyítja, hogy az örömteli élethez nem elég az étkezés, a ruházkodás és a lakás. Ahhoz, hogy igazán boldogok legyünk, szükségünk van a Teremtőnk irányítására és segítségére is (Máté 4:4; Jeremiás 4:34).

²⁵ Sok ember igen keveset tud a Teremtőről. Te is találkozhatsz ilyen emberekkel. Nem lenne jó másoknak is elmondani néhány jó dolgot abból, amelyeket itt megbeszéltünk, ha alkalom nyílik rá? Jó dolog, amikor az ember úgy érzi, hogy másokkal is meg kell osztania azokat az igazságokat, amelyeket Jehováról, a mi szerető mennyei Atyánkról megismertünk (Zsoltár 40:5 [40:6, Károli]).

[Tanulmányozási kérdések]

Hogyan lehet megismerni a láthatatlan Istent? (1–3.)

Miért lehetsz biztos abban, hogy Isten félelmetes hatalommal rendelkezik, és képes azt fel is használni? (4–8.)

Mit kell ismernünk Isten tudásáról és bölcsességéről? (9–11.)

Milyen hasznot meríthetsz Isten személyiségének megnyilvánulásaiból? (12–14.)

Hogyan tanúsít szerető érdeklődést irántad Isten? Mi a véleményed erről? (Zsoltár 30:4, 5 [30:5, 6, Károli]). (15–17.)

Mit tudhatunk meg Isten nevéről és koráról? (18., 19.)

Miért nincs Isten a mennyben egyedül? (20., 21.)

Milyen kapcsolatban van a Fiú az Atyjával? (22., 23.)

Miért kell Istennek fontos szerepet betöltenie az életedben? (24., 25.)

[Kép a 33. oldalon]

Isten ereje kettéválasztotta a Vörös-tengert

[Kép a 36. oldalon]

Mit tár fel Istenről a napsütés, az eső és a termőföld?

Vajon nem egy bőkezű és szeretetteljes Adakozó ő?

5. fejezet

Leküzdheted az élet problémáit

„AZ ÉLET tele van problémákkal”, mondják sokan. Neked is ez lehet a véleményed.

² Sokan pénzgondokról panaszkodnak: számlák, infláció, munkahelyi bizonytalanság, kedvező bérű lakások hiánya. A komoly házassági és családi problémák szinte általánosak. A szex, az alkohol vagy a kábítószerek sok fiatal számára okoznak gondot. Az idősebbeknek az egészségi állapot romlása okoz nehézségeket. Mindezek ártalmas érzelmi feszültség, a stressz forrásai.

³ Neked hogyan sikerül leküzdeni az élet problémáit? A széles körű lehangoltságról és az öngyilkosok számának emelkedéséről szóló beszámolók világosan megmutatják, hogy sok ember egyszerűen képtelen úrrá lenni a nehézségeken. Ezzel szemben milliók vannak, akik még kedvezőtlen körülmények között sem veszítik el kiegyensúlyozottságukat. Miért?

⁴ Ez utóbbiak megtanulták rábízni magukat az emberiség Teremtőjének a Bibliában megtalálható tanácsaira. Egyetlen pszichológus, egyetlen házassági tanácsadó, egyetlen újságíró sem tud többet az életről, mint Isten. Ő teremtette meg az első embereket, s ezért pontosan ismeri testi, szellemi és érzelmi adottságunkat (Zsoltár 100:3; 1Mózes 1:27). Jehova minden rövid életű embernél jobban tudja, mi megy végbe bennünk, és miért kell úgy cselekednünk, ahogy cselekszünk (1Sámuel 16:7).

⁵ Azonkívül ő bármelyikünknél jobban ismeri azokat a problémákat, amelyekkel e világban szembe találjuk magunkat. Ő nem csupán néhány év óta figyeli az emberiség nehézségeit, hanem az első ember óta. A Biblia ezt közli velünk: „Jehova letekintett az egekből, látta mind az emberek fiait . . . feszülten figyelte mindazokat, akik a földön lakoznak. . . . Szemügyre veszi minden munkájukat” (Zsoltár 33:13–15). Ő tehát tudja, mely erőfeszítések vezetnek eredményre az élet problémáival kapcsolatban és melyek nem.

⁶ Ő nagylelkűen lehetővé teszi, hogy hasznot merítsünk tudásából és tapasztalatából. A Biblia tartalmazza tanácsait, amelyek úgy vannak megfogalmazva, hogy bárhol és bármilyen körülmények között élünk, azok megfelelnek szükségleteinknek. A Zsoltár 19:7–11-ben (19:8–12, Károli) ez áll: „Jehova törvénye tökéletes, visszahozza a lelket. Jehova figyelmeztetése megbízható, bölccsé teszi a tapasztalatlant.”

⁷ Vizsgáljuk meg röviden, hogyan segíthetnek ezek a tanácsok két súlyos személyes probléma, a stressz és a magányosság leküzdésében. Miután szemügyre vesszük, mily gyakorlatias segítséget nyújt ezekre vonatkozóan a Biblia, megvizsgálunk majd néhány más közérdekű problémát, például a pénzzel, a házassággal és a kábítószer élvezettel kapcsolatban.

HOGYAN GYŐZHETED LE A STRESSZT?

⁸ Nem sokan mondanák, hogy nincsenek kitéve súlyos lelki megrázkódtatásoknak. Minél nagyobbak egyéni gondjaink − akár anyagi, akár családi vagy szexuális jellegűek, vagy bűnözéssel kapcsolatosak −, annál nagyobb a minket érő stresszhatás. Egy korábbi újságcikk arról számolt be, hogy a mi időnket nem valamiféle viselkedés vagy bizonyos divat jellemzi, hanem „a feszültség borzasztó érzése”.

⁹ Tudtad-e, hogy a stressz még az életedet is megrövidítheti? Figyeld csak meg a következőket:

„A ’huszadik század gyilkosai’ közül főleg a stressz került előtérbe, mégpedig a mai életmód pszichológiai követelményei következtében. Az emiatt jelentkező testi megbetegedések felelősek a kórházi esetek és az elhalálozások nagy számáért, ami éves átlagban eléri a tízmilliós nagyságrendet” (To the Point, egy afrikai képes újság).

„Súlyos vagy tartós stresszhatás a szervezetet fogékonyabbá teszi a megbetegedések iránt, kezdve a bőrkiütésektől, a megfázásoktól egészen a szívrohamig és a rákig” (The Wall Street Journal, USA).

Ettől még az anyaméhben élő gyermek sem mentes. A terhes nőt érő stresszhatás, például házassági problémák vagy a munkahely elvesztésétől való félelem testi, szellemi és érzelmi vonatkozásban árthatnak a még meg nem született gyermeknek.

¹⁰ A stressz tehát egyéb problémák kiváltásával is árthat. Sok ember emiatt veszti el a munkahelyét, ami tovább fokozza pénzgondjukat. Teret ad az erőszakosságnak még a családon belül is. Egy férj ezt írta:

„Minden nap izgatottabb és idegesebb vagyok. Úgy érzem, ki kell töltenem valakin a bosszúmat s ennek rendszerint a feleségem issza meg a levét. Legszívesebben leinnám magam, de ez sem használ semmit.”

¹¹ Egyes esetekben a stressz teljesen normális életjelenség, s nem jelent szükségszerűen rosszat. A reggeli felkelés stresszel jár. Egy izgalmas labdajáték megtekintése is. Ezzel ellentétben az erős, tartós stressz káros. Természetesen a feszültség sok esetben elkerülhetetlennek tűnik, akár emberekkel, akár életkörülményeinkkel kapcsolatosak azok. De tehetünk-e valamit a káros stresszhatás ellen? Ha legyőzhetnénk a stresszt, ez máris csökkentené egyéb, például egészségi problémáinkat is.

¹² A stressz legyőzésének kulcsát egy férfi, Jézus Krisztus adta meg, akit az egész világon a minden idők legnagyobb tanítójának ismernek. Amikor egyszer megkérdezték tőle, melyik az Isten legfontosabb parancsa, ő azt válaszolta: ’Szeresd Jehovát egész szíveddel, lelkeddel és értelmeddel, és szeresd felebarátodat, mint önmagadat’ (Máté 22:37–39). Ha ezt teszed, könnyen úrrá lehetsz a stresszen.

¹³ Ha például szeretettel közeledsz házastársadhoz vagy hozzátartozóidhoz, az valószínűleg nyugalmat fog eredményezni. Szívélyes és boldog légkör fog kialakulni. A feszültségek megszűnnek. Igen, a bibliai tanács alkalmazása visszaszorítja a stressz hatásait.

¹⁴ Ez nemcsak a családi kapcsolatokra vonatkozik. Ha alkalmazod a Biblia szeretetre vonatkozó tanácsát − figyelembe véve azt az ’aranyszabályt’, hogy úgy cselekedj, ahogy szeretnéd, hogy az emberek veled cselekedjenek −, akkor jobban fognak szeretni téged is (Lukács 6:31). Ez vonatkozik a munkahelyre, az iskolára és a nyilvánosságra egyaránt. Bár ennek ellenére lehetnek súrlódások, ezek azonban már nem lesznek olyan súlyosak. Könnyű belátni, hogy így kevesebbet fogsz szenvedni a stressztől.

¹⁵ Még tudományos körökben is elismerik, hogy a Biblia tanácsai segítenek csökkenteni vagy legyőzni a stresszt. Selye János professzor (Montreali Egyetem, Kanada), a stressz-kutatás egyik legnagyobb szaktekintélye ezt tanácsolja:

„Ahelyett, hogy gyógyszerekre vagy más eszközökre hagyatkoznánk, úgy gondolom, van egy jobb lehetőség is a stressz legyőzésére. Másként kell tekintenünk életünk különböző eseményeit.”

Kiemeli „az élni-tudás magatartás-filozófiáját”, ami „általában minden eddigi felfedezésnél nagyobb befolyást gyakorolna az emberiségre”. Mi ez? A stresszhatás 40 éves vizsgálata után azt mondta, hogy a probléma megoldása lényegében a szeretetben rejlik.

¹⁶ Miért van az ember mindennapi életében oly nagy gyakorlati jelentősége a Biblia által tanácsolt szeretetnek? Mit tud az tenni? Dr. Selye kijelentette:

„A két fő érzelem, amely a stressz hiányáért vagy jelenlétéért felelős, a szeretet és a gyűlölet. Ezt a gondolatot a Biblia ismételten kihangsúlyozza. Az üzenete úgy szól, hogy ha valahogyan nem győzzük le beépített önzésünket, félelmet és ellenségeskedést ébresztünk másokban. . . . Minél inkább megnyerünk másokat, hogy a gyűlölet helyett szeressenek minket, annál nagyobb biztonságban leszünk, és annál kevesebb stresszt kell kiállnunk.”

¹⁷ A harag a stressz egy másik oka. Időnként mindannyian bosszankodunk. Ezt mondja a Biblia is. Mégis azt tanácsolja: „Aki lassú a haragra, jobb mint a hatalmas ember, és aki uralkodik szellemén, [jobb] mint aki elfoglal egy várost” (Példabeszédek 16:32; Efezus 4:26). Ezért, ha megharagszunk, Isten arra figyelmeztet minket, hogy óvakodjunk a dühkitörésektől, „ne kapjuk fel a vizet”. Aki figyelmen kívül hagyja ezt a tanácsot, szitkozódni vagy verekedni kezd. A következmény gyakran testi sértés, vagy ellenségeskedés, az ezzel járó stresszel együtt. Mennél inkább megfogadod tehát a Biblia haragra vonatkozó gyakorlati tanácsát, annál könnyebben le tudod győzni a stresszt.

¹⁸ A Biblia azzal is segít mérsékelni a stressz hatását, hogy változatos és kiegyensúlyozott életre ösztönöz. Egyesek állandó munkalázban égnek, mások ritkán dolgoznak. Egyesek mindig komolyak, mások soha. Minden ilyen szélsőséges magatartás szinte elkerülhetetlenül problémákat okoz és stresszt eredményez. Ellenben olvasd el a Prédikátor 3:1–8 verseit, ahol Isten azt mondja, hogy mindennek megvan a maga ideje. Látod tehát, hogy a Biblia egy valóságos és kiegyensúlyozott életszemléletet nyújt. A munka jó dolog, szemben a lustasággal. A Biblia azonban vágyat ébreszt a kikapcsolódásra, a munkánk gyümölcsének élvezésére is (Prédikátor 3:12, 13; 10:18 [10:15, Károli]; Példabeszédek 6:9–11). Hasznos, ha időről időre komolyan elgondolkozunk azon, mi is az élet értelme, és hogyan kellene élnünk. De az is nagyon értékes, ha a hozzátartozóinkkal vagy a barátainkkal együtt keresünk kikapcsolódást. Minél inkább képesek vagyunk követni a Biblia kiegyensúlyozottságra vonatkozó tanácsát, annál kevesebb problémánk lesz a stresszel.

HOGYAN GYŐZZÜK LE A MAGÁNYOSSÁGOT?

¹⁹ „A magányosság mindennapos dolog”, mondta Henry Regehr, egy torontói szociológus. „Állíts meg valakit az utcán, és kérdd meg, hogy mondjon valamit a magányosságról. Az egyik történetet a másik után hallhatod.” Egy 52 000 személyt felölelő közvélemény-kutatás során a megkérdezettek több mint 40 százaléka azt mondta, hogy gyakran magányosnak érzi magát. Ez az érzés okozott a legtöbbször szorongást és boldogtalanságot. Ez alól egyetlen embercsoport sem kivétel. Öreg és fiatal, férfi és nő egyaránt szenved miatta. Bár azt gondolhatnánk, hogy a magányos ember tipikus példája az egyedülálló özvegy, mégis a legmagányosabb embereket a házasok között találjuk meg, akik képtelenek kapcsolatot fenntartani egymással.

²⁰ Sokan megpróbálják házasságon kívüli kapcsolatokkal megoldani, vagy alkoholba fojtani vagy mohó étkezésekkel megölni a magányosságot. Ezzel azonban az okok nem szűnnek meg. Ilyen tényező a nagyvárosok növekedése, ahol jóllehet sok ember él egymás mellett, mégis nagyon egyedül érzik magukat. A zátonyra futott házasságok növelik a problémát. Sőt, úgy tűnik, mintha a meghitt beszélgetések korlátozásával még a televízió is elősegítené a magányosságot.

²¹ Mi módon lehetne legyőzni a magányosságot? Anélkül, hogy a problémát túlságosan leegyszerűsítenénk, azt mondhatjuk, hogy a Biblia mindenkinek segíthet a magányosság eredményes leküzdésében. Hogyan? Nos, először is a magányosság gyakran levertséghez és az önbizalom elvesztéséhez vezet. A jó kapcsolat ápolása a Teremtővel új erőt önthet az emberbe. Megnő az önbizalma, mivel megérti, hogy Isten érdeklődik iránta, s ezáltal sokkal biztatóbbnak látja az életet (Máté 18:10). Sőt, a Biblia olyan életutat mutat a keresztények számára, amely segít elviselni a magányosságot.

²² Az egyedülálló embereknek gyakran azt mondják, hogy ’foglalkozzanak valamivel’. Ebben van valami. A Biblia azonban reálisabb és gyakorlatiasabb tanácsot ad. Felszólítja a keresztényeket, hogy tegyenek jót másokkal, és ez boldoggá teszi őket (Cselekedetek 20:35). Példa erre Dorkás, aki sok időt fordított más keresztények, többnyire özvegyek megsegítésére. Cselekedetei anyagi segítséget jelentettek számukra, de valószínűleg segített nekik úrrá lenni magányosságukon is. Ugyanakkor maga Dorkás sem maradt magányos, hanem szeretettel vették őt körül. Az Apostolok cselekedetei 9:36–42-ben többet is olvashatsz róla.

²³ Sok keresztény számára igen hasznos tevékenységet jelent az, hogy az embereknek segítenek megismerni Istent és a Bibliát. Sőt, Pál apostol azt írta, hogy az egyedülálló személyek olyan szabadsággal rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy fokozott erőfeszítéssel vegyenek részt ebben a tevékenységben, ami segítségükre lesz a magányosság leküzdésében is (1Korinthus 7:32–35). Ebben a vonatkozásban maga Pál is jó példával járt elől. Olvasd el a Cselekedetek 17:1–14-ben, hogyan maradt tevékeny Pál a szokatlanul erős ellenállás ellenére is, hogy Thessalonika városában sokak segítségére lehessen. Azután vizsgáld meg az 1Thessalonika 2:8 alapján, milyen szoros kapcsolat alakult ki ennek nyomán köztük és Pál között! Napjainkban Jehova tanúinak százezrei erősíthetik meg, milyen eredményes elfoglaltság másokkal megismertetni a Bibliát.

²⁴ Jehova tanúi továbbá rendszeresen összejönnek csoportokban a Szentírás tanulmányozására. Tanulmányozásuk során szívélyes, keresztényi társaságnak örvendenek. Bár önmagában az a tény, hogy valaki emberek között van, még nem szünteti meg a magányosságot, miként ezt sok városlakó is jól tudja. De az ilyen összejöveteleket látogató keresztények szívből azon fáradoznak, hogy a Biblia tanácsát követve valódi érdeklődést tanúsítsanak mások iránt (Filippi 2:4). Ezek az összejövetelek lelkesítők és építők. A jelenlevők egy rövid közös imával fordulnak Istenhez, s ez sokaknak segít felismerni azt, hogy soha nincsenek egyedül (János 16:32). Kérünk, látogasd meg Jehova tanúinak egyik összejövetelét. Ott megfigyelheted, hogyan segít a Biblia tanácsának követése leküzdeni a magányosságot, sőt más, még pénzügyi vagy akár családi jellegű problémákat is.

[Tanulmányozási kérdések]

Miért lehetünk bizakodók az élet problémái ellenére? Mi ebben Isten szerepe? (1–7.)

Milyen súlyos problémát jelent a stressz? (8–11.)

Hogyan segíthet a Biblia tanácsa legyőzni a stresszt? (12–14.)

Mit állapítottak meg a tudósok a szeretetre vonatkozó bibliai tanácsról? (15., 16.)

Milyen más módon segíthet még a Biblia tanácsa legyőzni a stresszt? (17., 18.)

Milyen bibliai tanács segít a magányosságban? Hogyan? (19–23.)

Milyen értékes a keresztények társasága? (Prédikátor 4:9, 10). (24.)

[Kiemelt rész a 45. oldalon]

A LEGERŐSEBB STRESSZ-HATÁSOK

FONTOSSÁGI ESEMÉNY

SORREND

1 Házastárs halála

2 Válás

3 Házastársak elkülönülése

4 Börtönbüntetés

5 Közeli családtag halála

6 Baleset vagy betegség

7 Esküvő

8 Elbocsátás a munkahelyről

9 Kibékülés a házastárssal

10 Nyugdíjazás

11 Családtag megbetegedése

12 Terhesség

13 Szexuális nehézségek

14 Család növekedése

15 Foglalkozás megváltoztatása

Dr. T. Holmes és Dr. R. H. Rahne kutatásai alapján („Modern Maturity”).

[Kiemelt rész az 50. oldalon]

„Gyülekezeti életükben a tanúk olyan társaságot alkotnak, amelyet a kölcsönös bizalom és elismerés jellemez. . . . Jehova tanúinak életútja változatos, tagjai számára lehetőséget nyújt megtalálni az önbizalmat, a közösség elismerését és a jövő reménységét” („Religious Movements in Contemporary America”).

[Kép a 41. oldalon]

INFLÁCIÓ

BETEGSÉG

MUNKAHELYI BIZONYTALANSÁG

CSALÁDI PROBLÉMÁK

LAKÁSHIÁNY

[Kép a 49. oldalon]

Aki másokkal jót tesz, miként Dorkás, az elkerülheti a magányosságot

6. fejezet

Pénzügyi nehézségek − mi segít?

„ASZTALNÁL vigadhat az ember, s a bor vidámmá teszi az életet. De aztán pénz jár mindenért” (Prédikátor 10:19, Katolikus fordítás, 1973, [10:16, Károli]).

² A pénz minden országban nagy gondot jelent. Elsősorban az infláció miatt. Mindennap drágább lesz a megélhetés. Sokan még a szükséges táplálékot is képtelenek megvásárolni. Egyre több férfi kénytelen két állást vállalni, és sok feleségnek is állást kell vállalnia. A családok megsínylik ezt. Kárt szenved az egészség. A hitelvásárlásokkal pedig általában megnőnek az anyagi gondok. A hitelvásárlásokban bízva sok alaposan eladósodott ember továbbra is pénzt ad ki olyan dolgokért, amikre a valóságban egyáltalán nincs szükség. Ez nemcsak az iparilag fejlett országokban van így, hanem azokon a területeken is, ahol az emberek kevés jövedelemmel rendelkeznek.

³ Milyen gyakorlati segítséget ajánl a Biblia? Segít munkahelyet találni vagy megtartani? Csökkentheti-e a családod pénzgondjait, hogy így boldogabb legyen az életed?

SEGÍTSÉG-E A BECSÜLETESSÉG ÉS A KEMÉNY MUNKA?

⁴ „A keményen dolgozó embereknek vajmi kevés esélyük van. Önnek is ez a véleménye?” Egy felmérés során 85 százalékban ezt a nézetet képviselték. Gyakran úgy látszik, hogy csak akkor érhet el valaki eredményt, ha csal, lop, megveszteget és befolyásos kapcsolatai vannak. A Biblia mégis nyomatékosan kihangsúlyozza a becsületességet és a szorgalmat. Például azt olvashatjuk az Írásokban:

„A tolvaj ne lopjon többé, hanem inkább keményen dolgozzon, jó munkát végezzen kezeivel” (Efezus 4:28).

„Vágyakozik a lusta lelke, de hiába, a szorgalmas lelke pedig bővelkedik. Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állni . . .” (Példabeszédek 13:4; 22:29, ÖF).

„Becsületbeli kötelességnek tartsátok, hogy békességben éltek, s a magatok dolgával törődtök, s a két kezetekkel dolgoztok, ahogy a lelketekre kötöttük. Akkor a kívülállókból tiszteletet vált ki életetek és nem szorultok rá senkire” (1Thessalonika 4:11, 12, Katolikus fordítás, 1973).

⁵ Mind az idő, mind a széles körű tapasztalat bebizonyította, mennyire hasznos ez a tanács. Igaz ugyan, hogy néhány lusta ember látszólag boldogul. De általában és főleg hosszú távon jobban jársz − ha a Biblia tanácsára hallgatsz − mint azok, akik azt figyelmen kívül hagyják.

⁶ A munkaadók gyakran panaszkodnak, hogy a munkások késnek, sokat lógnak, koszosak és nem megbízhatók. Aki viszont ragaszkodik a bibliai alapelvekhez, az pontos, lelkiismeretes, tiszta, megbízható és szorgalmas, s általában talál munkát. És valószínűleg többet is keres, mert a munkaadók általában a jó munkát inkább megfizetik. Jehova számos tanúja tapasztalta már ezt.

⁷ De hát a hazudozás és a csalás ma már csaknem szükségszerű! − mondhatná valaki. A bibliai alapelvek szerint élő keresztények nem lopnak, nem hazudnak és nem csalnak, tudják, hogy a Biblia tanácsa hasznos.

Egy johannesburgi (Dél-Afrika) elektromos árucikkek eladásával foglalkozó cégnek pénzügyi nehézségei keletkeztek. Ennek egyik oka az volt, hogy sok alkalmazott lopott. Egy napon az igazgató hivatta az alkalmazottakat, és közölte velük, hogy mindannyian el vannak bocsátva. A következő nap az egyik alkalmazott a szokásos időben munkába ment és találkozott egy munkatársával. „Hogy-hogy te dolgozol?”, kérdezte. Az elmondta, hogy az igazgató bizalmasan közölte vele, hogy becsületessége miatt az ő esetében kivételt tesz. Az egyik erre azt mondta, hogy ő ugyanúgy járt. A munkahelyen találkoztak egy harmadik alkalmazottal, akivel szintén bizalmasan közölték, hogy továbbra is jöhet dolgozni. Ők mind igaz keresztények voltak.

Róbert egy brit útépítő cégnél dolgozott. Egy napon az igazgató arra utasította, hogy ha valaki felhívja, mondja azt, hogy nincs itt. Amikor azonban Róbert a telefonhívást vette, azt mondta, hogy az igazgató el van foglalva. Az igazgató ezt meghallotta és kifogásolta a viselkedését. Az ügyből nem lett semmi, mivel Róbert elmondta, hogy ő mint Jehova tanúja nem hazudhat (Efezus 4:25). Amikor később Róbert előléptetésére javaslatokat tettek, az egyik irigykedő kollegája igyekezett kétséget támasztani Róbert becsületességével szemben. Az igazgató ekkor kiállt Róbert becsületessége mellett. Előléptették.

⁸ Lehetsz-e becsületes, ha te vagy az üzlettulajdonos? Olykor a becsületesség nagyon ésszerűtlennek látszik. Mégis az a legjobb. Segít megőrizni szíved békéjét és az Isten előtti jó lelkiismeretedet. Emellett sokan jobban szeretnek olyan emberrel üzleti kapcsolatot fenntartani, akiről tudják, hogy nem csal. Úgy van ez, ahogy a Biblia mondja: „Akkor a kívülállókból tiszteletet vált ki életetek” (1Thess 4:11, 12, Katolikus fordítás, 1973).

SEGÍT A LAKÁSGONDOKON

⁹ További nagy probléma a megfelelő lakás. Egyes országokban egész családok kénytelenek összezsúfoltan egyetlen szobában élni. Továbbá nehezen lehet tiszta lakást találni elfogadható áron. Tud-e segítséget nyújtani ezekben a dolgokban a Biblia?

¹⁰ Aki lakást vagy házat bérel, más tulajdonát használja. Érdemes megfigyelni, Isten felszólította az izraelitákat, hogy figyelemmel és gondossággal bánjanak mások tulajdonával (5Mózes 22:1–4). Megkövetelte tőlük a testi tisztaságot is (5Mózes 23:12–14; 2Mózes 30:18–21). Ezért a lelkiismeretes keresztények is vigyázzanak, nehogy kárt tegyenek az idegen tulajdonban, s tartsák tisztán a bérelt lakást vagy házat. Emiatt és mivel ’nyugodt életet élnek’, gyakran megbecsülik őket mint bérlőket, s könnyebben találnak lakást.

Egy keresztény család egy afrikai város egykori polgármesterétől bérelt házat. Tisztán tartották az épületet és pontosan fizették a lakbért (Róma 13:8). Amikor el akartak költözni, a lakástulajdonosnak bemutattak egy másik családot a gyülekezetből. A lakástulajdonos azt mondta, hogy „szokás szerint felemelné a lakbért”, ami általában a korábbi duplája szokott lenni. De mivel tudta, hogy ezek a keresztények megbízható és tiszta emberek, ezért meghagyta a régi bért, ami feleannyi volt, mint a környékbeli hasonló házak bére.

¹¹ Még ha a körülmények nem is engedik meg, hogy valaki jobb lakást béreljen, akkor is érdemes a Biblia szerint cselekedni. A lakás tiszta és csinos lesz, ami egészségesebb és boldogabb életet eredményez.

A PÉNZ BÖLCS FELHASZNÁLÁSA

¹² A tehetős Salamon király azt írta: „A bölcsesség védelem, [mint ahogy] a pénz is védelem; az ismeret előnye azonban, hogy a bölcsesség életben tartja tulajdonosát” (Prédikátor 7:12).

¹³ Salamon felismerte, amit nekünk is fel kell ismernünk, hogy a pénz megvéd a szegénységgel együtt járó problémáktól. Ezért nem szabad szórni a pénzt, hanem bölcsen kell felhasználni azt. Milyen gyakorlati tanácsot ad a Biblia pénzeszközeink felhasználására vonatkozóan?

¹⁴ Jézus egyszer azt kérdezte: „Ki az közületek, aki ha tornyot akar építeni, nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, és meglássa, rendelkezik-e elegendővel annak befejezéséhez? Különben lerakná az alapját, de nem lenne képes befejezni, s mind, aki látja, csúfolni kezdené őt” (Lukács 14:28–30).

¹⁵ Ez alkalmazható a család kiadásaira is. Sok házaspár jónak látta leülni és együtt nyugodtan megtervezni a költségvetést, hogy meglássák, van-e lehetőség egy nagyobb kiadás betervezésére, s hogy az ésszerű-e. További segítség számukra a bibliai figyelmeztetés, hogy számítsanak váratlan eseményekre is (Prédikátor 9:11 [9:13, Károli]). Ez segített nekik elkerülni a meggondolatlan bevásárlásokat és a hosszú időre szóló eladósodást.

¹⁶ Jegyezd meg a következő bölcs tanácsot is: „Az adós szolgája a kölcsönadónak” (Példabeszédek 22:7, Ökumenikus fordítás). Bár a Biblia nem tiltja a hitel vagy kölcsön felvételét, de figyelmeztet arra, hogy a szükségtelen kölcsön által az emberek a bank vagy a kölcsönző szolgáivá lehetnek. Bölcs ember az, aki napjainkban szem előtt tartja, hogy sok embert kísért a részletvásárlás, ami miatt sokan eladósodnak és magas kamatok megfizetésére kényszerülnek.

¹⁷ A Biblia az értelmetlen kiadások korlátozásával sok család pénzügyi gondjain segített könnyíteni. Jézus jó példával szolgált. Miután egy nagy tömeget ellátott élelemmel, utasítást adott a maradék összegyűjtésére (János 6:10–13). Ezzel a példával összhangban idős és fiatal tartózkodjon a pazarlástól.

¹⁸ A Biblia tanácsának lelkiismeretes követése megkövetelheti a pénzzel kapcsolatos nézőpontunk jelentős megváltoztatását, ez azonban a javunkra szolgál, ami kitűnik a következő példából is:

Egy fiatal zimbabwei házaspárnak már röviddel az esküvő után pénzgondjai jelentkeztek. A férfi keveset keresett, a felesége pedig szeretett volna sok új holmit beszerezni és különleges ételeket főzni. Ezért szintén dolgozni kezdett, de szemmel láthatóan ez sem sokat segített. A házasságukban olyan feszültségek keletkeztek, amelyek kérdésessé tették a további együttélést. Néhány keresztény vén segítséget nyújtott nekik. A Biblia alapján megbeszélték mennyire fontos egy családi költségvetés elkészítése (Lukács 14:28–30). A házaspár felismerte, hogy milyen nagy előnnyel jár egy vásárlási lista elkészítése a várható árak figyelembevételével, és az élelmiszerek nagybani beszerzése egy egész hétre (Példabeszédek 31:14). A vének az Írások alapján feltárták, mit jelent a megelégedettség, és hogy szükség van az egyelőre el nem érhető luxusholmikról való lemondásra (Lukács 12:22–31). Mily hasznos volt mindkettőjük számára a bibliai tanács! Kiegyensúlyozottabban vélekedtek a pénzről, és mindketten boldogabbak lettek. Még a szomszédok is észrevették a házasságukban bekövetkezett változást.

¹⁹ A fix fizetéssel rendelkezők szintén hasznukra fordíthatják a Biblia gyakorlati tanácsát. Ez volt a helyzet egy nyugdíjas házaspárral Spanyolországban:

Francisco és Maria szerény jövedelme egyszerűen kevés volt. Mégis azt mondják, hogy jól kijönnek belőle a Bibliában tanultak alkalmazásával. Például a Példabeszédek 6:6–8 azt mondja: ’Menj el a hangyához. Nézd meg, mit tesz, és légy bölcs. Már nyáron megszerzi eleségét, élelmét már az aratáskor összegyűjtötte.’ Maria elmondta, hogy ezt a bölcs tanácsot követi. Akkor vásárol be, amikor bőven van a piacon, és ezért olcsó, például az adott évszaknak megfelelő gyümölcs. Megvárja az árleszállításokat is, hogy a következő évre ruhát vásároljon. Mindketten ’nyáron megszerzik eleségüket’, mert megmunkálnak egy kis kertet, ami gyalog 45 percre van a lakásuktól. Az 1János 2:16 szavaiból szintén segítséget nyernek. Mindketten megtanulták, hogy megelégedjenek egy divatjamúlt lakberendezéssel. És ahelyett, hogy szórakozásra adnának ki sok pénzt, annak örülnek, hogy másoknak segíthetnek megismerni Istent.

NE DOBD KI A PÉNZT AZ ABLAKON!

²⁰ Aki a kábítószerek vagy az alkohol rabja, a dohányzásnak vagy a szerencsejátéknak hódol, az az ablakon szórja ki a pénzt. A Biblia e téren is segítséget nyújt.a

²¹ Vegyük szemügyre először az alkoholtartalmú italokat. A Biblia nem tiltja a szeszes italok mértékletes fogyasztását. Azonban a következő tanácsot adja:

„A szórakozni vágyó ember szükséget szenved; nem gazdagszik meg, aki a bort szereti, meg az olajat.”

„Ne légy azok között, akik a bort isszák . . . mert az iszákos és tobzódó szegény lesz, és az aluszékonyság rongyokba öltöztet” (Példabeszédek 21:17; 23:20, 21, Katolikus fordítás, 1973).

²² Aki sokat iszik, az kétszeresen is kidobja a pénzt az ablakon. A szeszes italok drágák, egyesek a jövedelmük felét szeszes italokra költik! Egyedül a kanadai Quebec tartományban évi egy milliárd dollárt adnak ki szeszes italokra. További egy milliárdba kerülnek a következmények: igazolatlan távollét a munkahelyről és alkohol okozta balesetek.

Egy dél-chilei cipőeladó iszákosság miatt elvesztette a munkahelyét. Ezt követően megpróbált cipőket javítani a család által bérelt tönkrement ház melletti fészerben. Pénze legnagyobb részét azonban ivásra költötte, és gyakran a feleségének kellett őt kihozni a fogdából. Sőt, késő éjszakáig parókákat készített, hogy élelmet tudjon vásárolni. Egy napon azonban Biblia-tanulmányozást kezdett Jehova tanúival, s ezáltal megértőbb és segítőkészebb lett. Ez arra indította a férjét, hogy jelen legyen a tanulmányozáson. Amikor megértette, hogy nem lehet egyszerre iszákos és keresztény, felhagyott az ivással. A családnak több jutott ennivalóra. Idővel vásároltak még egy kis házat és egy üzletet is, ahol jólmenő cipőjavító műhelyt nyithatott.

²³ És mit mondhatnak a szerencsejátékokról − a lóversenyekről, a játékkaszinókról, a lottóról? Sokaknak okoz pénzproblémát a hazárdjáték szenvedélye. „Nagy szerencsében” reménykednek, a valóságban azonban kidobják pénzüket az ablakon, és gyakran nehéz helyzetbe sodorják családjukat.

²⁴ Egy ausztrál férfi elmondja, hogy éveken át a szerencsejáték megszállottja volt. „Hetente hét napon át, sőt tovább is játszottam volna, ha a hét több napból állt volna.” Addig kéregetett kölcsön pénzt a barátaitól, mígnem azok kerülni kezdték őt. „Olykor, ha vesztettem, fejjel mentem volna a falnak, és rimánkodtam a feleségemnek: ’Adj csak még 50 centet. Tudom, hogy nyerni fogok.’”

²⁵ Amikor tanulmányozni kezdte a Bibliát, mély benyomást tett rá Jézus tanácsa: „Tartsátok nyitva szemeteket, és óvakodjatok a kapzsiság minden formájától” (Lukács 12:15; 1Korinthus 6:9, 10). Miután felismerte, hogy játékszenvedélye szélsőséges kapzsiságról tanúskodik, kényszerítette magát annak elhagyására. Jövedelmét családja fenntartására fordította, s így jobban megértette a példabeszéd szavait: „A hirtelen harácsolt [„szerencsejátékkal szerzett”, Living Bible] vagyon semmivé lesz, aki szép lassan gyűjtöget, az gazdag lesz” (Példabeszédek 13:11, Katolikus fordítás, 1973).

A MEGOLDÁS KULCSA: LÉGY MEGELÉGEDETT!

²⁶ A pénzzel kapcsolatos szemléletmód megváltoztatásával a Biblia igen nagy segítséget tud nyújtani. Az 1Timótheus 6:7–10-ben azt olvassuk:

„Hiszen semmit sem hoztunk erre a világra, s nem is vihetünk el semmit. Ha van ennivalónk és ruhánk, elégedjünk meg vele. Akik meg akarnak gazdagodni, kísértésbe esnek, sok esztelen és káros kívánság kelepcéjébe, amelyek romlásba és kárhozatba döntik az embert . . . Így néhányan, akik törik magukat utána, már elpártoltak a hittől, és sok bajba keveredtek” (Katolikus fordítás, 1973).

²⁷ Akár szegény, akár gazdag, aki a pénzt szereti, sohasem lesz megelégedett. Egy rámenős kaliforniai hivatalnok azt mondta a feleségének: „Meg akarok gazdagodni . . . és ha választanom kellene közted és a [cég] között, te húznád a rövidebbet.” Egy nagy testület vezetője, egy milliomos lett, s egy 700 000 dollár értékű házban él. Mégis azt mondja: „Amim van, az nem elég.” A valóság az, hogy a pénz nem boldogít. Az olajmilliomos J. P. Getty azt mondta két évvel a halála előtt: „A pénz nem jár feltétlenül együtt a boldogsággal. Sokkal inkább a boldogtalansággal.”

²⁸ Bár a Biblia nem ítéli el a vagyont vagy a pénzt, mégis nyomatékosan óv annak szeretetétől. Arra emlékeztet minket, hogy az élet nem a vagyonunkból származik (Lukács 12:16–20).

²⁹ Ahelyett tehát, hogy a meggazdagodás után törekedve aggodalommal teljen meg az életed, elégedj meg azzal, amid van, vagy amit ésszerű módon megszerezhetsz. Jézus szavai, amelyek megtalálhatók a Lukács 12:22–31 verseiben, segítenek elsajátítani ezt a nézőpontot:

„Ne aggódjatok tovább a lelketek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy a testetek miatt, hogy mibe fogtok öltözni. Mert a lélek értékesebb, mint a táplálék, és a test, mint a ruházat. Figyeljétek meg a hollókat, nem vetnek magot, nem is aratnak, nincs csűrük, sem raktáruk, és mégis táplálja őket az Isten. Mennyivel értékesebbek vagytok ti a madaraknál! . . . Ezért többé ne azt keressétek, hogy mit ehetnétek és mit ihatnátok, és ne nyugtalankodjatok tovább; mert mindezek olyan dolgok, amelyekre a világ nemzetei mohón törekszenek, a ti Atyátok azonban tudja, hogy ezekre szükségetek van.”

³⁰ Drága ruhák, dús lakomák és fényűző ház nyújthatnak némi örömet, de egyetlen évvel sem toldják meg az életedet − sőt, inkább megrövidíthetik azt. Gazdagság nélkül is igen sok boldogságot találhatsz az életben.

³¹ Ahhoz sincs szükség gazdagságra, hogy barátaid legyenek. Aki pénzzel kíván barátokat szerezni, az nagy hibát követ el. Az ilyen „barátok” az asztalodnál esznek és részesülnek a javaidból, de ha elfogy a pénzed, elfogynak ők is (Prédikátor 5:11; Példabeszédek 19:6).

³² Ha azonban elfogadod a Biblia kiegyensúlyozott nézőpontját, szorgalmasan dolgozol, örülsz az életnek, és jót teszel másokkal, elnyered „Isten adományát”. A Prédikátor 3:12, 13 azt mondja: „Semmi sem jobb a számukra, minthogy örvendezzenek és egész életükön át jót tegyenek és az is, hogy minden ember egyen, igyon és jót lásson minden kemény munkájáért. Ez az Isten adománya.”

³³ Isten tanácsa ezekről a dolgokról oly ésszerű, hogy az ember joggal szeretné megtudni: vajon véget fog vetni Isten egy napon a szegénységnek, az éhezésnek, a rossz lakásviszonyoknak, amelyek oly sok pénzproblémát jelentenek? Igen, véget vet ezeknek! Később majd megvizsgáljuk, mi szolgáltat alapot ehhez a meggyőződéshez. De előbb még vizsgáljunk meg néhány további problémát, amelyek napjainkban komolyan befolyásolják sok ember életét.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért van szükség segítségre a pénzproblémáknál? (1–3.)

A munkára vonatkozóan milyen jól bevált nézőpontot ajánl a Biblia? (Példabeszédek 8:12, 13). (4–6.)

Mit ér a becsületesség? (Róma 2:14, 15). (7., 8.)

Hogyan segíthet a Biblia a lakásgondok megoldásánál? (9–11.)

Milyen gyakorlati tanácsok állnak rendelkezésünkre a pénzzel kapcsolatban? (12–16.)

Hogyan alkalmazták egyesek eredményesen a Biblia tanácsát? (17–19.)

Hogyan segít italozás esetében a Biblia tanácsa? (20–22.)

Milyen problémát jelentenek, okoznak a szerencsejátékok? (23–25.)

Miért hasznos a megelégedettséggel kapcsolatos bibliai tanács? (26., 27.)

Milyen ésszerű tanácsot adott Jézus a gazdagságra vonatkozóan? (28–30.)

Hogyan segíthet a Biblia tanácsa gazdagabbá tenni az életedet? (31–33.)

[Kiemelt rész az 53. oldalon]

EGY DÉL-AMERIKAI PIACI KOFA

Georgetownban (Guyana) a 48 éves Normának standja volt az egyik legnagyobb piacon. Vevőit állandóan becsapta az áruk mérésekor. Ha valaki 125 gramm sózott halat rendelt, 100 grammot mért neki. Súlyai nem voltak hitelesek, vevői sohasem kapták meg a mért mennyiséget.

Egyik vasárnap az egyik rokonától kapott egy „Őrtorony”-t, amelyben szó volt az üzleti életre vonatkozó bibliai alapelvekről. Amit a becstelen üzleti eljárásokról olvasott, az szemmel láthatóan rá vonatkozott (Példabeszédek 20:23; 3Mózes 19:35, 36). Hétfőn Norma félretette a hamis súlyokat és pontos súlyokkal mért. Látogatni kezdte Jehova tanúinak Királyság-termét és tanulmányozni kezdte a Bibliát. Hozzátartozói gúnyolódása ellenére egyre jobban meggyőződött arról, hogy helyesen cselekszik.

És hogyan ment az üzlet? Néhány áru csalás nélkül nem jövedelmezett, ezért ezekkel nem foglalkozott tovább. De a többi áruval kapcsolatban a vevői változást tapasztaltak, és megjegyezték: „Amióta keresztény lett, többet kapunk a pénzünkért.” Ennek eredményeként az üzlete jövedelmezőbb lett, mint korábban volt. A becsületesen megszerzett pénzből Norma ki tudta fizetni a házra felvett kölcsönt, pénze lett a bankban, és jótékony célú adományokra is jutott. Az egészségi állapota javult, fejfájása megszűnt, mert nem kellett már attól félnie, hogy rajtakapják a csaláson.

[Kiemelt rész az 59. oldalon]

„Az ausztrálok nyolcvanhét százaléka vett részt az utolsó három hónapban a szerencsejátékok valamilyen formájában” („The Sunday Mail”, Brisbane).

„Inkább játszunk, mint eszünk! A queenslandiek hetente hozzávetőlegesen 12 millió dollárt költenek szerencsejátékokra − majdnem annyit, mint élelmiszerekre” („The Sunday Mail”, Brisbane).

[Kép az 57. oldalon]

A Biblia tanácsa segít a családi költségvetés elkészítésénél

[Kép a 60. oldalon]

Mennyire gyakorlatiasak a Bibliának a részegségre, dohányzásra és szerencsejátékra vonatkozó alapelvei?

7. fejezet

Szex − mi az igazán hasznos tanács?

HA EGY közvélemény-kutatás során feltennénk a kérdést: „Mi szükséges ahhoz, hogy az ember boldog legyen?”, valószínűleg sok válaszban szerepelne a szex is. Ez várható is, hiszen a szexuális érzések és vágyak Isten-adta részét képezik minden normális, egészséges ember életének.

² Napjainkban nyíltabban beszélnek a szexualitásról, mint a korábbi nemzedékekben. A szexuális magatartás is megváltozott. Egyre több ember kezd kialakítani már fiatal korában nemi kapcsolatot, sokan már a tizenéves korban. Párok milliói − köztük sok nyugdíjas − élnek együtt házasság nélkül és tartanak fenn nemi kapcsolatot. Sok házas személy tesz kísérletet a „csoportos szexszel”, az „asszonycserével”, vagy a „szabad házassággal”, ahol mindkét fél hozzájárul ahhoz, hogy a házasságon kívül is fenntarthassanak nemi kapcsolatot.

³ A kérdésben az ember sok helyről kaphat tanácsot. A ma népszerű nézeteket számos orvos, házassági tanácsadó és lelkipásztor támogatja, vagy legalábbis elfogadja. Egyesek a szexuális magatartásról szóló könyveket vagy folyóiratokat olvasva alakítják ki véleményüket. Mások gondolkodásmódját az iskolai szexuális ismeretek oktatása alakítja ki. Ismét mások erotikus regények, filmek és tévéjátékok alapján alakítják ki elképzeléseiket.

⁴ Sokan tudják, hogy a Biblia is foglalkozik a kérdéssel. Többen azért riadnak vissza a Biblia irányadó mértékétől, mert úgy érzik, hogy az túlzottan szigorú. De vajon tényleg ez a helyzet? Vagy inkább arról van szó, hogy a Biblia tanácsainak alkalmazása megvéd sok szívfájdalomtól s lehetőséget teremt arra, hogy az életedben boldogabb lehess?

SZEX A HÁZASSÁG ELŐTT − MIÉRT HELYTELEN?

⁵ A nemi ösztön normális körülmények között a tizenéves korban szokott jelentkezni és megerősödni. Ezért az emberiség történelmének minden időszakában sok fiatalnak volt házasság előtti nemi kapcsolata (1Mózes 34:1–4). Az utóbbi években azonban a házasság előtti nemi kapcsolatok száma nagymértékben megnövekedett. Egyes területeken mondhatni általánossá vált. Miért van ez így?

⁶ A házasság előtti nemi kapcsolatok általános elterjedésének egyik oka az, hogy a filmekben és a népszerű regényekben kihangsúlyozott szerep jut a szexnek. Sok kíváncsi fiatal ’tudni akarja, milyen is az’. Más fiatalok nem akarnak lemaradni mögöttük, ezért követik őket. Ahogy elterjedt a házasság előtti és a házasságon kívüli nemi kapcsolat szokása, úgy ma sok lelkipásztor megengedhetőnek tartja azt, amennyiben a partnerek valóban ’szeretik egymást’. Így egyre több nem házas személyben felmerül a kérdés: „Miért ne lehetne szexuális kapcsolatom, kiváltképp a születésszabályozó eszközök birtokában?

⁷ Dr. Saul Kapel, egy újság orvosi rovatának vezetője a házasság előtti nemi kapcsolatok további okairól beszél, majd a következő megfigyeléséről számol be:

„Visszaélnek a szexszel, a szülők elleni lázadás eszközeként. Visszaélnek vele feltűnés-keltés végett; mint olykor a ’segélykéréssel’. Visszaélnek vele, hogy ’bizonyítsák’ férfiasságukat vagy nőiességüket. Visszaélnek vele, mint egyfajta szociális mankóval abban a hiú reménységben, hogy ily módon szerezzenek elismerést.

Ha a szexszel így visszaélnek, sohasem lesznek megoldva a felmerült következményes problémák. Ez csupán elleplezi azokat.”

⁸ Tekintet nélkül arra, hogy mi a házasság előtti nemi kapcsolatok oka, mennyire elterjedt szokás az, és hány tanácsadó és lelkész helyesli azt, a Biblia tanácsa így szól:

„Azt akarja az Isten, . . . hogy tartózkodjatok a paráznaságtól, hogy senki se menjen el addig a pontig, hogy megsértse ebben a tekintetben és átvegye a testvérének jogait” (1Thessalonika 4:3–6).

Egyesek talán úgy vélik, hogy Isten itt szükségtelenül szigorú. De nem szabad elfelejteni, hogy a szexualitás Jehova Isten adománya; ő ruházta fel az embert a teremtéskor szaporodási képességgel (1Mózes 1:28). Vajon nem a szexualitás létrehozójától kellene elvárni a legjobb tanácsot − olyan tanácsot, ami igazán megkímél minket sok szomorúságtól?

KÖVETKEZMÉNYEK − KELLEMESEK VAGY FÁJDALMASAK?

⁹ A nemek vonzódásának és a nemi vágynak megfelelő keretek között örömteli előnyös következményei vannak. Ezek egyike természetesen a gyermekáldás. A nemi kapcsolatokról szóló legelső feljegyzés azt mondja: „Ádám érintkezett Évával, feleségével, aki terhes lett” (1Mózes 4:1). A családban sok boldogság forrása lehet a gyerek. De mi a helyzet akkor, ha nem házas személyek tartanak fenn nemi kapcsolatot? A következmények gyakran ugyanazok − terhesség és gyerek.

¹⁰ Sokan azt hiszik, hogy a házasság előtti nemi kapcsolatból nem kell nagy ügyet csinálni. A fogamzásgátlókra gondolnak. Egyes országokban a tizenéves fiatalok a szülők tudta nélkül is beszerezhetik a fogamzásgátlókat. Mégis gyakran előfordul a nem kívánt terhesség, még az olyan túl okos fiatalok közt is, akik azt mondják: „Velem ez sohasem történhet meg.” Egyes sajtójelentések, mint az itt következők, ezt támasztják alá:

„Új-Zélandban a tavalyi évben körülbelül minden ötödik gyerek házasságon kívül Iát napvilágot.”

„Minden három 20 év alatti angol nő közül egy a házasságkötéskor már másállapotban van.”

„Minden ötödik tizenéves lány [az USA-ban] terhes lesz, mielőtt elvégezné főiskolai tanulmányait.”

¹¹ A házasság előtti nemi kapcsolatok fájdalmas következményei nyomasztó terhet jelentenek sok fiatal nő és férfi részére. Egyesek magzatelhajtáshoz folyamodnak. A jobb érzésű személyeket azonban nyugtalanítja a gyermek anyaméhen belüli elpusztításának a gondolata is (2Mózes 20:13). Ebben a női érzelmek és a lelkiismeret szintén szerepet játszanak, s ezek oly erősek, hogy akik korábban magzatelhajtáshoz folyamodtak, később keservesen megbánták azt (Róma 2:14, 15).

¹² A tizenévesek terhessége sokkal nagyobb kockázatot jelent az anya és a gyermek részére, mint felnőtt nők esetében. Nagyobb az anaemia (vérszegénység), a fertőzés és a szokatlan vérzés veszélye. A szülési fájdalmak hosszabbak, a szülést pedig gyakran művileg kell megindítani. Az ilyen fiatal anyák esetében inkább fennáll annak a veszélye, hogy a szülésnél meghal. Azonkívül a 16 évnél fiatalabb anyák gyermekeinek halálozása az első évben a kétszerese a felnőtt anyák gyermekeihez viszonyítva. A házasságon kívüli szülés mindamellett sok személyes, szociális és gazdasági nehézséget jelent a szülők számára. Ezeken túlmenően a gyermek gondozása és fejlődése nagymértékben a szilárd családi körülményektől függ. Ennek hiányát minden bizonnyal egész életében megsínyli a gyermek. Ezért mit mondhatunk? Kellemesek vagy fájdalmasak a házasság előtti nemi kapcsolatok következményei? Vajon nem a Biblia tanácsa jelent bölcs védelmet: „Tartózkodjatok a paráznaságtól!”?

¹³ A bibliai tanács mellőzése sokak számára további szomorú következménnyel járt − betegséggel. Azok a nők, akik már tizenéves korukban sok partnerrel folytattak nemi kapcsolatot, sokkal inkább ki vannak téve a méhnyakrák veszélyének. A nemi betegségek veszélye is valóságos. Néhányan önmagukat csapják be, amikor azt képzelik, hogy a tripper vagy a szifilisz könnyen megállapítható és gyógyítható betegség. Az ENSZ Világegészségügyi Szervezetének (WHO) kutatói azonban beszámolnak arról, hogy egyes nemi betegségek kórokozói időközben antibiotikum rezisztenssé (ellenállóvá) váltak. Az orvosok úgyszintén aggódnak az úgynevezett Herpes genitalis (egyfajta nemi szerveket érintő) megbetegedés elszaporodása miatt. Gyakran a fertőzött szülő gyermekét éri a károsodás. Bizony, sok fiatal fájdalmasan tapasztalja, mennyire igaz a Biblia figyelmeztetése:

„Minden más bűn, amit az ember elkövet, a testén kívül van; aki azonban paráználkodik, az a saját teste ellen vetkezik” (1Korinthus 6:18).

¹⁴ Egyeseknek az a véleménye, hogy a házasság előtti nemi kapcsolatok során olyan tapasztalatokra lehet szert tenni, amelyek megkönnyítik a házasságon belül a szexuális alkalmazkodást. Némely országban az a szokás, hogy a tehetősebb apák prostituáltakhoz viszik a fiúkat „tanulni”. Talán úgy gondolják, erre van szükségük. A Teremtőnk szerint azonban − aki jól ismeri az embereket − nem így áll a dolog. A tisztaság megőrzése sokkal jobb alapot jelent a boldog házasság számára. Egy kanadai tanulmány kimutatta, hogy a házasság előtt nemi életet élő tizenévesek inkább hajlamosak megcsalni házastársukat. Akik viszont megőrzik tisztaságukat, azok a házasságban inkább tiszták maradnak; az esküvő napja előtt érzett tiszteletük a házasság iránt a későbbiekben is megmarad.

MIT MONDHATUNK A HÁZASSÁGTÖRÉSRŐL?

¹⁵ Napjainkban a szexről alkotott szabadosabb felfogás miatt emelkedett a házasságtörések száma is. Európai és észak-amerikai tudósítások arról tájékoztatnak, hogy a férjek mintegy fele megcsalja a feleségét. Korunkban egyre több nő is helyesli a házasságtörést és lesz házasságtörő azt remélve, hogy így romantikusabb lesz az élete.

¹⁶ A Biblia ezzel kapcsolatban nagyon világos tanácsot ad: „Adja meg a férj [szexuális vonatkozásban] az ő feleségének ami jár, de ugyanúgy a feleség is adja meg a férjének” (1Korinthus 7:3). Elolvashatod továbbá a Példabeszédek 5:15–20 verseit is, amely jelképes kifejezésmóddal elmondja, hogy a házaspároknak a házasságon belül és nem azon kívül kell élvezniük a szexuális kapcsolatból fakadó örömöket. Évszázadokon át szerzett tapasztalatok bebizonyították e tanács helyességét. Megvéd betegségektől és házasságon kívüli szülésektől. Megvéd a házasságtöréssel gyakran együttjáró gyötrelmektől és szomorúságtól is.

¹⁷ Amikor egy férfi és egy nő házasságot köt, kijelentik összetartozásukat. Mi történik akkor, ha az egyik félrelépése miatt megrendül a kölcsönös bizalom? A házasságon kívüli kapcsolatokat feldolgozó egyik tanulmány írja:

„Nagyot vét az, aki megszegi a szavát. A házasságtörés személyes bűncselekmény, mert az ember pontosan tudja, kit csal meg vagy kinek a sérelmére cselekszik.”

Ezt világosan felismerték akkor, amikor sok pár elfogadta az úgynevezett „szabad házasságot”, ami azt jelenti, hogy a házastársak szabadon tarthatnak fenn más partnerekkel is szexuális kapcsolatot. Idővel a „szabad házasság” szószólói visszakozni kényszerültek. A szomorú eredmények alapján kénytelenek voltak levonni azt a következtetést, hogy „a szexuális hűség még mindig fontos és szükséges ismertetőjel a legtöbb házasságban”.

¹⁸ A házasságtörés könnyen vezet féltékenységre és okoz bizonytalanságérzést. Isten bölcsen figyelmeztetett a vele járó bajokra (Példabeszédek 14:30; 27:4). Bár sokan úgy érzik, hogy ezt jobban tudják, s elfogadható és nem bűn a házasságtörés, a tények mást bizonyítanak. Dr. Milton Matz, egy klinikai pszichológus beismerte:

„A legtöbb ember gyötrődik a házasságon kívüli szexuális kapcsolat miatt, akár elkövetője, akár elszenvedője annak. . . .

Tapasztalatom szerint a házasságon kívüli kapcsolatok minden érintett számára rendkívüli fájdalmat jelentenek. Nem tekinthető előírásnak a boldogságot keresők számára.”

SZEXUÁLIS KAPCSOLAT HÁZASSÁGON BELÜL

¹⁹ A Biblia nemcsak arra ad tanácsot, hogy szexuális téren mit kerüljünk el. Arra is tanácsot ad, hogy mit tegyünk meg egy örömteli élet érdekében.

²⁰ A Biblia a szexuális kapcsolatot nem tartja csupán biológiai funkciónak, hanem rámutat arra, hogy az a férj és a feleség számára a kölcsönös öröm forrása lehet. Említést tesz a szerelmi ’bódulatról’, ’mámorról’ a házasságon belül (Példabeszédek 5:19). Ezzel a nyíltsággal segít elkerülni a prüdériát vagyis álszemérmet, mivel normálisnak tekinti a férfi és a nő közötti szerelmi kapcsolatot.

²¹ A Teremtő azt tanácsolja a férjeknek: „Továbbra is szeressétek feleségeteket, és ne legyetek irántuk keserű haraggal” (Kolossé 3:19). A szexuális kapcsolat csak akkor lehet igazán az öröm forrása, ha nincs akadály a házastársak között, talán elkeseredettség vagy elutasítás miatt. Csak így lehet öröm a házastársi kapcsolat − a mély szeretet, az odaadás és a gyengéd érzelmek kinyilvánításának egyik lehetősége.

²² Isten ezen túlmenően felszólítja a férjeket, hogy az „ismeretnek megfelelően” lakjanak feleségükkel (1Péter 3:7). A férjnek tehát tekintettel kell lennie felesége érzelmeire és havi ciklusára. Ha nem követelőzik érzéketlenül, hanem együttérzően tekintetbe veszi érzelmeit és szükségleteit, akkor a felesége is gyengédebb lesz iránta. Ez fog kölcsönös kielégülést eredményezni.

²³ Gyakori panasz, hogy a feleség hideg vagy tartózkodó. Ezt elősegítheti az, ha a férj mindig zárkózott, hallgatag vagy komor, kivéve, ha nemi kapcsolatra vágyódik. De nem úgy gondolod te is, hogy a feleség kevésbé lesz tartózkodó, ha a férje rendszeresen kedves és gyengéden vonzódik hozzá? Természetesebb az asszonynak egy olyan férjhez vonzódni, aki követi a tanácsot, és magára ölti az „együttérzés gyengéd hajlamait, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (Kolossé 3:12, 13).

²⁴ A Biblia azt mondja: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35). Ez sok vonatkozásban érvényes, és alapjában véve alkalmazható a szexuális örömök terén is. Hogyan? Nos, elsősorban a feleség szívétől és érzelmeitől függ, hogy örömet jelent-e számára a szexuális kapcsolat. Az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az asszony a saját testének érzéseire összpontosítson, ennek ellenére sokaknál mégsem jelentkezik a várt kielégülés. Dr. Marie Robinson, aki tanulmányozta ezt a problémát, mégis kihangsúlyozta, hogy a férjét tisztelő asszony, aki a szexuális kapcsolatban elsősorban ’adni’ akar és nem kapni, ő maga is inkább kielégülést talál. Ez az orvos azt írta:

„[Az asszony] lassanként rájön, hogy fokozottabb gyengédsége és férje iránti érdeklődése a szerelmi ölelés részévé válik. Látja és érzi, hogy szexuális odaadása örömmel tölti el férjét, ami kölcsönös folyamat, s a férje fokozódó élvezete az ő élvezetét is felfokozza.”

Így a készséges adakozásra buzdító bibliai tanács még az élet ilyen intim területén is hozzájárul a boldogsághoz (Filippi 2:4).

²⁵ Ha megszívleljük ezt a tanácsot, az más módon is hasznunkra válik. Nézőpontunk a szexualitásról − beleértve az élet továbbadásának képességét is − befolyásolja az Istennel, az Életadóval való kapcsolatunkat. A paráznaság és a házasságtörés kerülése tehát nemcsak azért bölcs dolog, mert az a testi, szellemi és érzelmi jólétünk előfeltétele, hanem mert ellenkező esetben ’Isten ellen vétkezünk’ (1Mózes 39:9). A házastársi hűségről pedig a Zsidók 13:4 verse ezt írja:

„Legyen tiszteletre méltó mindenki előtt a házasság és szeplőtelen a házaságy, mert a paráznákat és a házasságtörőket megítéli az Isten.”

²⁶ Ha meggondoljuk, milyen befolyást gyakorol az ember boldogságára a szex, túl kell látnunk a mán. Tekintettel örökké tartó jólétünkre, a Biblia segít szem előtt tartani azt, hogy amit ma teszünk, hogyan fog kihatni ránk és másokra holnap, a jövő évben és az egész életünk során.

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell megismerni a szexuális kérdésekkel foglalkozó bibliai tanácsot? (Példabeszédek 2:6–12) (1–4.)

Miért általánosan elterjedt szokás napjainkban a házasságkötés előtti nemi kapcsolat? (5–7.)

Mi Isten álláspontja a házasság előtti nemi kapcsolatról? (8.)

Milyen következményei vannak a házasság előtti nemi kapcsolatoknak? (9–12.)

Milyen egyéb érveket tudsz a szexre vonatkozó bibliai tanács mellett felsorakoztatni? (13., 14.)

A bibliai tanácsot illetően mit mutatnak a tények a házasságtöréssel kapcsolatban? (15–18.)

Mit mond a Biblia a házasságon belüli szexről? (19–22.)

Milyen előnnyel jár e tanács alkalmazása? (23–26.)

[Kiemelt rész a 70. oldalon]

„Az új ’szexuális szabadság’ talán ’szabaddá’ tesz . . . Amit azonban mindenhol hallok, az valami egészen más dolog. Amit állandóan hallok, az az, hogy a szabad szex a legtöbb ember esetében valóban előidéz valamit: ’Árt nekik.’” (G. A. Geyer, a „The Oregonian” egyik rovatvezetője).

[Kiemelt rész a 71. oldalon]

„A házastárs iránti hűtlenség hamar bűntudatot, fájdalmat és bizalmatlanságot eredményez, míg a hűség növeli a biztonságot és az igazi örömet” (Dr. C. B. Broderick, egy házassági és családi tanácsadó központ vezetője).

[Kép a 69. oldalon]

A Biblia tanácsa segít elkerülni az erkölcstelenség tragikus következményeit: a nem kívánt terhességet és a nemi betegségeket.

8. fejezet

Hogyan lehet boldog a család élete?

A LEGTÖBB ember azon a véleményen van, hogy a családi élet és a boldogság kapcsolatban vannak egymással. Egy felmérés során a férfiak 85 százaléka úgy vélekedett, hogy „a ’családi élet’ fontos szerepet játszik a boldog és megelégedett élet kialakításában”. Mégis sok olyan férfi van, aki inkább a válást választja. Egyre több nő is a válás mellett dönt, hogy pontot tegyen az unalommal, összetűzéssel vagy alárendeltséggel jellemezhető házasságuk végére.

² Azon nem tudunk változtatni, amit mások tesznek. Az viszont nem lehet érdektelen a számunkra, hogyan tehetné az ember jobbá a saját családja életét, különösen a férj és feleség egymás közötti kapcsolatát. Ne féljünk feltenni a kérdést: ’Mi a helyzet nálunk?’

³ A Teremtő a családi elrendezés létrehozója (Efezus 3:14, 15). Ő olyan gyakorlati tanácsot ad, ami sok-sok házaspárnak segít boldoggá tenni családi életét. Ezt a tanácsot te is megfogadhatod.

GYAKORLATI TANULSÁGOK A LEGELSŐ HÁZASSÁGBÓL

⁴ A Biblia bevezető részében egy beszámolót találunk arról, hogyan indította útjára Isten az első emberi családot. Az első ember, Ádám megteremtése után, Jehova Isten ezt mondta:

„’Nem jó az embernek egyedül maradni. Szerzek neki segítőtársat, mintegy kiegészítőt számára.’ És Jehova Isten a bordából, amelyet az emberből vett, nőt alkotott és az emberhez vitte. Ekkor az ember így szólt: ’Ez végre csontomból való csont és húsomból való hús . . .’ Ez az, amiért a férfi elhagyja majd apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez, és egy testté lesznek” (1Mózes 2:18, 22–24).

⁵ Figyeld meg, hogy az első család nem úgy jött létre, hogy két személy egyszerűen eldöntötte, hogy együtt fog élni. Isten hozta létre a házasságot, és azok ketten tartós kapcsolatban egyesültek egymással. Ádám a világegyetem legfelsőbb tekintélye előtt vette feleségül Évát.

⁶ Amikor egy férfi és egy nő lépéseket tesznek az érvényes és elismert házasság megkötése céljából, nyilvánosan elkötelezik magukat egymásnak (1Mózes 24:4, 34–67; Máté 25:1–10). Ilyen kötelezettség nem áll fenn akkor, amikor egy pár alkalmilag, házasságkötés nélkül él együtt. Az effajta kapcsolat a Biblia megjelölése szerint „paráznaság” vagy „házasságtörés” (Zsidók 13:4). Még ha mindketten kijelentik is, hogy szeretik egymást, a kapcsolatuk idővel minden bizonnyal meglazul, mivel hiányzik a Biblia szerint döntően fontos, szilárd házassági elkötelezettség. Rávilágítanak erre az alábbi példák:

Egy 34 éves nő mondja: „Talán régimódinak látszom, de a házassági kötelezettség nagyobb biztonságérzetet nyújt számomra. . . . Jóleső érzés tudni azt, hogy egymás és a világ előtt kinyilvánítottuk elhatározásunkat, hogy ragaszkodni fogunk egymáshoz.”

Egy 28 éves tanár így mondja el tapasztalatát: „Néhány év múlva kezdtem üresnek érezni az életet. Az együttélés [házasság nélkül] nem jelentett számomra biztos jövőt.”

E kérdés vizsgálata során Nancy M. Clatworthy szociológusnő megállapította, hogy azok a házaspárok, akik házasságot kötve vállaltak kötelezettséget, de nem éltek együtt a házasság előtt, „boldogabbak és megelégedettebbek voltak”.

⁷ A legelső házasságról szóló bibliai beszámoló segít elkerülni még a szülőkkel kapcsolatos problémákat is. Egy házassági tanácsadó véleménye szerint az ilyen jellegű problémák a leggyakoribbak. De még mielőtt egyáltalán nehézségek adódtak volna a szülőkkel kapcsolatban, a Biblia azt mondja az első házasságkötéskor: „A férfi elhagyja majd apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez” (1Mózes 2:24).

⁸ Természetesen, a legtöbben szeretjük szüleinket. A Biblia még arra is buzdít, hogy anyagilag támogassuk őket, hogyha szüleink idős korukban erre rászorulnak (1Timótheus 5:8; 5Mózes 27:16; Példabeszédek 20:20). De az Írás kihangsúlyozza, hogy a házasságkötés során a házastársad lesz a legközelebbi hozzátartozód. Férjed vagy feleséged lesz a legelső, akit szereteteddel megajándékozol, akiről gondoskodsz, és akitől tanácsot kérsz.

⁹ Ezért nem helyes egy házas személynek „hazafutni” a szüleihez, ha probléma merül fel. A szülőknek is segít megérteni, hogy a gyermekük „elhagyja” a családi házat a házasságkötés után és önálló családdá lesz, még akkor is, ha a szokások vagy az anyagi körülmények megkövetelik, hogy egy ideig még a szülőknél, vagy a szülők közelében lakjanak. Az pedig helyes dolog, ha a gyerekek értékelik és hasznukra fordítják szüleik bölcsességét és tapasztalatait (Jób 12:12; 32:6, 7). Az 1Mózes 2:24-ben leírtak mégis arra figyelmeztetik a szülőket, hogy ne akarják irányítani vagy ellenőrzés alatt tartani házas gyermekeik életét. Igen, ennek a bibliai tanácsnak a követése sikeressé teheti a házasságot.

HÁNY HÁZASTÁRSRA VAN SZÜKSÉG?

¹⁰ A teremtési beszámolóból megtudjuk azt is, hogy Isten csak egy feleséget szánt Ádámnak. Egyes kultúrákban egy férfinak több felesége is lehetett. De vajon boldog családot eredményez a poligámia [többnejűség]? Ellenkezőleg! A tapasztalatok szerint gyakran féltékenységet és keserű versengést idéz elő, az idősebb feleségekkel pedig sok esetben rosszul bánnak (Példabeszédek 27:4; 1Mózes 30:1). Az ókori héberek között mind a poligámia, mind a válás szokásban volt. Bár Isten eltűrte ezt, mégis törvényt adott az izraelitáknak a durva visszaélések elkerülése céljából. A dologról szólva Jézus a teremtési beszámolóra utalt és felhívta a figyelmet Isten akaratára. Amikor a válás okáról megkérdezték őt, Jézus ezt válaszolta:

„Nem olvastátok-e, hogy az, aki teremtette őket, kezdettől fogva férfiúnak és nőnek alkotta őket, és mondta: ‘Annak okáért a férfi elhagyja atyját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez . . .’? . . . Amit azért Isten egybekötött, ember el ne válassza. . . . Mózes a ti [héber] szívetek keménysége miatt adta [Isten törvényében] azt az engedményt nektek, hogy válás útján elbocsáthassátok asszonyaitokat, de kezdettől fogva nem így volt. Azt mondom nektek: ’Bárki, aki válás útján elbocsátja feleségét paráznaság okán kívül és mást vesz feleségül, házasságtörést követ el’” (Máté 19:3–9).

¹¹ Jézus világosan feltárta, hogy követői között nem lehet poligámia [többnejűség], csak egy házastársuk lehet, miként azt Isten kezdetben elhatározta (1Timótheus 3:2). Isten bölcsességének és tekintélyének elismerése ebben a pontban egy lépést jelent előre a boldogság felé.

¹² Ugyanez a helyzet azzal, amit Jézus a válásról mondott. Ahol könnyen el lehet válni, ott a válások száma nő. Ezt látjuk ma. Isten azonban a házasságot maradandó dolognak tekinti. Igaz, Jézus azt mondta, hogy ha valakinek a házastársa „paráznaság” (görögül porneia, súlyos szexuális félrelépés, erkölcstelenség) esetében valaki más személlyel lesz „egy test”, az ártatlan fél elválhat és újból megházasodhat. Ezen kívül azonban a Teremtő a házastársakat véglegesen egynek tekinti. Aki ezen a téren elismeri Isten tekintélyét, annak még inkább a házassága megszilárdítására és a nehézségek áthidalására kell törekednie (Prédikátor 4:11, 12; Róma 7:2, 3). A boldogtalanság helyett ez az álláspont segít eredményessé tenni a házasságot. A tapasztalatok ezt mutatják.

¹³ Valaki ezt mondhatná: „Ennek ellenére olykor a házasság sok problémával jár, vagy a két fél egyszerűen nem jön ki egymással.” Mi a helyzet ilyenkor? A Bibliából erre vonatkozóan is megismerhetünk egy kitűnő tanácsot.

A FÉRJ, AKI IGAZÁN SZERETI A FELESÉGÉT

¹⁴ A családi boldogság kulcsa az, hogyan tekint a férj a feleségére és hogyan bánik vele. De ki mondhatja meg, hogy melyik a legjobb módszer? Itt ismét segítségünkre szolgál az, amit a Biblia az első házasságról mond. A beszámoló szerint Isten vett egy darabot Ádám testéből, hogy társat alkosson neki. A Biblia később tovább részletezte ezt a kérdést:

„Úgy kell a férjeknek [is] SZERETNIÜK FELESÉGÜKET, MINT A SAJÁT TESTÜKET. Aki szereti a feleségét, önmagát szereti, mert soha senki sem gyűlölte a saját testét, ellenben táplálja és dédelgeti azt, amiként Krisztus is a gyülekezetet.”

Miután Pál idézte az 1Mózes 2:24 versét, így folytatta: „Mindegyikőtök . . . úgy szeresse a feleségét, mint önmagát” (Efezus 5:28–33).

¹⁵ Néhány férj azt gondolja, hogy nyersen vagy tartózkodóan kell bánnia a feleségével. A házasság létrehozója azonban azt mondja, hogy a férj bensőségesen szeresse a feleségét és mutassa ki ezt a szeretetet. Ahhoz, hogy a feleség valóban boldog legyen, éreznie kell, hogy a férje igazán szereti őt.

¹⁶ Amikor arról van szó, hogy a ’férjnek úgy kell táplálnia és dédelgetni a feleségét, mint a saját testét’, ez azt is jelenti, hogy jól kell gondoskodnia róla. Elsősorban azonban nem a létfenntartás miatt kell fáradoznia, mert így nem maradna ideje a feleségére és nem tudna szívből jövő érdeklődést kinyilvánítani a személye iránt. Ezen túlmenően egyetlen épelméjű ember sem bánik rosszul vagy kegyetlenül a saját testével, még ha ingerült vagy haragszik is valami miatt. A Biblia szerint ezért elképzelhetetlen, hogy egy férj erőszakosan bánjon a feleségével (Zsoltár 11:5; 37:8).

¹⁷ Az első asszony ’a férje kiegészítője lett’ (1Mózes 2:18). Isten jól ismerte a férfi és a nő különböző természetét. Ez a mai napig így van. A nő modora és viselkedése általában különbözik a férfiétől. A férfi többnyire határozott, a nő inkább emberien türelmes. A nő szereti a társaságot, a férfi inkább a magányt. A férfi több jelentőséget tulajdoníthat a pontosságnak, a nő ebben a dologban „nagyvonalúbb” lehet. A Biblia azt mondja, Évát ’kiegészítőül’ teremtette meg Isten, ami segíthet a férjeknek megérteni az ilyen különbözőségeket.

¹⁸ Péter apostol arra buzdítja a férjeket, hogy ’az ismeretnek megfelelően lakjanak feleségükkel’ és ’tiszteljék őket mint gyengébb edényeket’ (1Péter 3:7). Ez a ’tisztelet’ azt jelenti, hogy alkalmazkodnak a feleség esetleg eltérő ízléséhez. A férj szeretheti a sportot, a nő viszont inkább kirakatot szeretne nézegetni vagy színházba menni. Az ő kívánsága éppoly jogos, mint a férjé. Aki tiszteli a feleségét, az belátja ezt.

¹⁹ A havi ciklusnak hatása van a nő hangulatára, ami esetenként megzavarhatja a férjét s talán olykor magát a feleséget is. De kölcsönös boldogság forrása lehet az, ha a férfi megértő és ’az ismeretnek megfelelően lakik’ feleségével. Sokszor csupán arra van szüksége, hogy a férje gyengéden megölelje, és szeretetteljesen elbeszélgessen vele.

A FELESÉG, AKI TISZTELI A FÉRJÉT

²⁰ Mivel a feleségnek is minden tőle telhetőt meg kell tennie a család boldogságáért, ezért a Teremtő őt is ellátta megfelelő útmutatással.

²¹ Közvetlenül azután, hogy a férjeket felszólítja arra, hogy szeressék feleségüket, ezt írja a Biblia: „Másrészt, a feleség tanúsítson mély tiszteletet a férje iránt” (Efezus 5:33). Az első házasságban voltak olyan tényezők, amelyek természetszerűen arra indították Évát, hogy felnézzen a férjére. Ádám lett elsőként megteremtve. Több ismerettel és élettapasztalattal rendelkezett, egyenesen Istentől kapta az útmutatásokat.

²² És mit mondhatunk a mai házasságokról? Ha egy férj őszintén igyekszik követni az előbb említett bibliai tanácsot, a legnagyobb valószínűség szerint elnyeri felesége tiszteletét. Még ha az asszony bizonyos területeken felülmúlná is a férjét, vagy ha annak valami gyengéje van, akkor is oka van tisztelni a férjét − Jehova elrendezése iránti tiszteletből, amelynek egy része a család is. Pál apostol azt írta:

„A feleségek legyenek alárendelve férjüknek, mint az Úrnak, mert a férj feje a feleségnek, miként a Krisztus is feje a gyülekezetnek” (Efezus 5:22, 23).

²³ Ez nem jelenti azt, hogy a férj lesz a család „mindentudó” zsarnoka. Ez teljesen ellentétben állna Krisztus szeretetteljes, tapintatos és megértő példájával. Isten azt mondja a feleségeknek, hogy engedjék át a vezetést a férjüknek. Fontosabb családi ügyeket a férj és a feleség kölcsönösen beszéljék meg, és úgy működjenek együtt, mint egy test különböző részei. Isten mégis elsősorban a férjet teszi felelőssé a családért (Kolossé 3:18, 19).

²⁴ A tapasztalat azt mutatja, hogy a Biblia ide vonatkozó szavai ésszerűek. Ha a feleség igyekszik rászolgálni férje szeretetére és gondoskodására, és a családi dolgok irányításában őrá tekint vezetésért, akkor legtöbbször úgy tapasztalja, hogy a férje is készségesebben és szeretetteljesebben tesz eleget felelősségének (Példabeszédek 31:26–28; Titus 2:4, 5).

EGYÜTT MUNKÁLKODNI A CSALÁD BOLDOGSÁGA ÉRDEKÉBEN

²⁵ A gondolatcsere fontos dolog, ami ma sajnos túl sok családból hiányzik. Egy szociológus megjegyezte: „A legtöbb házastárs nem hallgatja meg egymást, és sokan éppen emiatt vesznek össze.” Bosszúság és csalódások elkerülhetetlenek az életben. De hogyan tudnánk megakadályozni, hogy ezek a házasságunkat is tönkretegyék? Segítséget nyújt a jó gondolatcsere. Sohase tekintsd ezt önmagától értetődőnek, mert akkor egyre kevesebbet beszéltek egymással.

²⁶ Igyekezz fenntartani a gondolatcserét. Rendszeresen beszélgettek-e munkátokról és érzéseitekről? Gyakran nagyon is sietve elmondjuk a magunkét, amit pedig más mond, azt meg sem halljuk (Példabeszédek 10:19, 20; Jakab 1:19, 26). Ahelyett, hogy csupán alkalomra várj, hogy megszólalhass, inkább próbálj meg odafigyelni, megérteni a másikat, esetleg kedvezően reagálni: „Úgy gondolod . . . ?”, vagy „Azt akarod mondani, hogy . . . ?” (Példabeszédek 15:30, 31; 20:5; 21:28). Ha a férj vagy feleség őszintén figyel arra, hogy mit gondol és érez a másik, akkor kevésbé lesz önző vagy merev.

²⁷ Még értékesebb lesz a gondolatcsere, ha a házaspár a Biblia tanácsának világosságában beszéli meg a problémákat. Kitűnő alapot jelent például a család jövedelmének és beszerzési terveinek megbeszélésére az 1Timótheus 6:6–10, 17–19 és a Máté 6:24–34. verse. Sok Írás szerinti tanácsot kapsz a családi élet több fontos területére a „Tedd családi életedet boldoggá!” című könyvben.a

²⁸ Mivel a Biblia irányelvei a házasságra és a családra vonatkozóan a legnagyobb tekintélytől, Jehova Istentől származnak, ezért ha türelmesen és kitartóan alkalmazzuk őket, a bennük foglalt tanács segíthet sikeressé tenni az életünket. Az egész földön keresztény házaspárok ezreinek a házassága lett így boldog.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Mit tehetünk annak érdekében, hogy boldogabb legyen a családi életünk? (1–3.)

Milyen szerepet játszott az elkötelezettség az első házasságban, és miért oly fontos az? (4–6.)

Mit tudhatunk meg az első házasságkötésből a szülőkre vonatkozóan? (7–9.)

Milyen gyakorlati tanulságot vonhatunk le a teremtési beszámolóból a házastársak számával kapcsolatban? (10., 11.)

A válásra vonatkozóan milyen nézetet támogat a Biblia? (12., 13.)

Hogyan alkalmazhatják a férjek a Biblia rájuk vonatkozó tanácsát? (14–16.)

Mit jelentsen a feleség számára az, hogy a férje ’kiegészítője lett’? (17–19.)

Mit tanácsol a Biblia, hogyan tekintsen a feleség a férjére? (20–22.)

Miért bízhat egy feleség abban, hogy ez a tanács segítségére lesz? (23., 24.)

Milyen szerepe van a gondolatcserének a család boldogságában? (25–28.)

[Kiemelt rész a 80. oldalon]

„A házasságom idején − mondja az Egyesült Államok nyugati területéről egy férfi − mindent megszereztem, amit anyagiakban megkívántam: szép házat, autókat, hajókat és lovakat. De mindezek nem tettek igazán boldoggá. Feleségemet nem az érdekelte, ami engem érdekelt. Szüntelenül vitatkoztunk. Marihuánát szívtam, hogy nyugalmat találjak.

A hétvégeket általában az otthonomtól távol vadászással töltöttem el. Olykor a munkám miatt is távol kellett maradnom az otthonomtól. Ez házasságtörő életmódra vezetett. Úgy gondoltam, hogy a feleségem nem szeret, azért egyik nőtől a másikhoz mentem, ameddig azt nem éreztem, hogy zsákutcába jutottam.

Ez idő alatt olvasgattam a Bibliát. Az Efezus 5. fejezete meggyőzött arról, hogy ismét meg kell próbálnom a feleségemmel élni. Rájöttem arra, hogy ő nem volt alázatos, én pedig nem irányítottam őt megfelelő módon. Majd a következő héten egy üzleti úton ismét házasságtörést követtem el.”

Egy barátja azt indítványozta, hogy ha valóban érdekli őt Isten, Jehova tanúitól kérjen segítséget. Így mondja tovább: „A tanúk valóban segítettek. A gyülekezet egyik felvigyázója időt szakított arra, hogy Bibliát tanulmányozzon velem. Amikor a feleségem meglátta az életemben bekövetkezett nagy változást, ő is csatlakozott a tanulmányozáshoz. Családom most először boldog, és még a két lányom is láthatja a különbséget. Nem lehet szavakba foglalni, hogy a feleségem és én mennyire boldogok vagyunk, amióta a Biblia alapelveit alkalmazzuk az életünkben.”

[Kép a 85. oldalon]

Gondolatcsere − elengedhetetlen a boldog házassághoz

9. fejezet

Fiatalok! TI hogyan lehettek boldogok?

AZ IFJÚKOR lehet az élet egyik legizgalmasabb ideje. Előtted a jövő. Használd ki tehát a legjobban! Igyekezz boldog lenni!

² Ez azonban nem könnyű. Dr. Robert S. Brown tanulmányt írt olyan fiatal felnőttekről, akik néhány évvel korábban elhatározták, hogy az állam és a társadalom eszméi szerint fognak élni. Arról számol be, hogy több mint egyharmaduk kiábrándult, lehangolt és gondterhelt lett.

³ Gyakran azt mondják, hogy a megfelelő műveltség megszerzése jelenti a problémák megoldását. Mégis ma sok fiatalnak nehézségei vannak az elhelyezkedésnél a jó iskolai képzettség ellenére. Mások, akik anyagilag jól állnak, úgy érzik, hogy jól fizetett munkájuk ellenére életük nem kielégítő. A legtöbb ifjúkori álom sem vezet igazi boldogsághoz. Egyes helyeken a tizenévesek házassága 80 százalékban az első öt esztendőn belül zátonyra fut.

⁴ Mit tehetnél, hogy nálad ez másképp legyen, hogy már most igazán örülhess az életnek és a jövőben is kielégítő legyen az életed? Vagy ha szülő vagy, hogyan segíthetnél gyermekeidnek elérni ezt a célt?

VEDD FIGYELEMBE A TEREMTŐT!

⁵ Gyakran olyan társak befolyásolják a fiatalokat, akik − fiatalok lévén − önmaguk is csak korlátozott élettapasztalattal rendelkeznek. A Biblia azt mondja:

„Okos, aki súlyos csapást látva igyekszik elrejtőzni, a tapasztalatlanok azonban tovább mennek és elszenvedik a büntetést” (Példabeszédek 22:3; 13:20).

Mint ésszerűen gondolkodó fiatal el kell ismerned, hogy kevés iskolatársadat vagy barátodat érdekli igazán a te jóléted. Próbáld megkérdezni magadtól: „Számít-e nekik az, ha tönkreteszem a boldogságomat azzal, amit most teszek?”

⁶ De ki érdeklődik igazán utánad, és ki tudja neked a legjobb tanácsot adni? A Teremtőd. Ő azt akarja, hogy a fiatalok örüljenek az életnek. Ő nem utasít el mindent, ami vonzó a fiatal szív és a fiatal szemek számára. Bár nem nyújt védelmet a fiataloknak egy gátlástalan életmód keserű következményei ellen, de megteszi azt, amit elvárhatsz egy olyan személytől, aki valóban érdeklődik irántad: figyelmeztet azokra a dolgokra, amelyek szomorúságot és szerencsétlenséget idéznek elő, és tanácsot ad, hogyan kerülheted el az ilyen csapdákat (Példabeszédek 27:5; Zsoltárok 119:9). A Biblia ezzel kapcsolatban azt mondja:

„Örvendj ifjú ember ifjúságodban, és tegyen jót neked a szíved ifjúságod napjaiban; járj a szíved utain és azokban, amiket a szemed lát. De tudd meg, hogy az igaz Isten mindezért megítél téged. Távolítsd el azért szívedből a bosszúságot és hárítsd el testedből a bajt” (Prédikátor 11:9, 10).

⁷ Természetesen nemcsak azért kell figyelembe venni a Teremtőt, mert érdeklődik irántad. Ennek még sok más oka is van. Mint már valószínűleg te is megfigyelted, a legtöbb fiatal eléggé céltalanul sodródik az életben. Nincs határozott céljuk, sem határozott irányvonaluk, amire életüket alapozhatnák. Gyakran fordulnak kábítószerekhez, dohányzáshoz vagy más veszélyes élvezetekhez, hogy kitöltsék üres életüket, vagy valami izgalmat találjanak az egyébként is unalmas életükben. Talán már te is végigcsináltál ezek közül néhányat, akár tudatában voltál a velük járó veszélyeknek, akár nem. Elégedett vagy-e az eddigi életeddel? Mit gondolsz a jövőről? Vajon nem érkezett-e el az idő arra, hogy elgondolkozz az életed felől?

⁸ A korábbiakból már tudjuk, ha azt akarjuk, hogy az életünknek értelme legyen és összhangban legyünk a tényekkel, akkor el kell ismernünk, hogy a világegyetemnek van Teremtője. Neki, az Alkotónknak meghatározott irányelvei vannak (Zsoltár 100:3). Ezek összhangban állnak az ő életadó teremtő munkájával. Gyakorlatiasak és elvezetnek az igazi boldogsághoz. Az előző fejezetekben már megismertük az erre vonatkozó bizonyítékokat, amikor a házasság előtti nemi kapcsolatokról, a túlzott alkoholfogyasztásról és a szerencsejátékokról szóltunk.a Ha tehát azt akarod, hogy az életed örömteli legyen, vajon nem lenne bölcs dolog figyelembe venni a Teremtőt, amikor elgondolkozol afelől, hogyan akarsz élni és milyen irányelveket követsz?

LEGYEN ÉRTELMES ÉS ÖNÉRZETES AZ ÉLETED!

⁹ A Prédikátor 11:9, 10-ben [12:1, 2, Károli] találunk néhány olyan gondolatot, amit a Biblia közvetlenül a fiataloknak mond. A bibliai könyv következtetése ez:

„A dolgok vége, miután mindent meghallottunk, ez: Féld az igaz Istent, és tartsd meg a parancsait. Mert ez az ember összes kötelessége” (Prédikátor 12:13 [12:15, Károli]).

¹⁰ Világszerte fiatalok százezrei gondolkoztak már el komolyan az életük felől. Figyelembe vették a Teremtőt, tanulmányozták a Szavát. Belátták, hogy az igazi boldogság alapvető előfeltétele az, hogy összhangban éljenek Alkotójukkal. Ezt tekintsd te is kötelességednek és életcélodnak. A Biblia előírása szerinti élet nem furcsa, nem szélsőséges és nem kellemetlen. Sokkal inkább kiegyensúlyozott és értelmes életút. Lehetővé teszi, hogy az ember bölcs és eredményes döntést hozzon a pénzkérdésben, a munkavégzés, az erkölcs, a családi élet, a szórakozás és egyéb dolgok vonatkozásában, amelyekkel szembe találja vagy szembe fogja találni magát. Jehova tanúinak saját tapasztalatai alátámasztják azt a bibliai bölcsességet, hogy:

„Életnek fája azok számára, akik megragadják és boldognak nevezik azokat, akik megőrzik azt” (Példabeszédek 3:18).

A Biblia azt tanácsolja: „Fiam, ne feledd el a tanításomat, parancsaimat őrizd meg szívedben! Mert hosszú életet hoznak neked, szerencsés éveket s boldogulást” (Példabeszédek 3:1, 2, Katolikus fordítás, 1973).

¹¹ Ha a Biblia tanácsát követed, bizonyos mértékben különbözni fogsz az átlagifjúságtól. Egyesek ezért még szemrehányást is tehetnek neked (1Péter 2:20; 4:4). Visszatarthat-e ez egy olyan út követésétől, amely kellemesebbé teszi az életedet?

¹² Sok fiatal azt állítja, hogy önállóan gondolkodik, a tények mégis azt mutatják, félnek attól, hogy mások legyenek. A Biblia viszont sok olyan fiatal kiváló példáját sorolja fel, akik nem követték a tömegeket. S bár teljesen normális fiatalok voltak, hozzád hasonló érdeklődéssel, gondokkal és reményekkel, mégis gondolataikban és cselekedeteikben Isten bölcs tanácsának vezetésére bízták magukat.

¹³ Ilyen példáról olvashatsz a Dániel 1:6–20 és 3:1–30 versekben. Dániel három fiatal héber társa nem szégyellték, hogy különböznek a közöttük levő emberek többségétől. Amikor parancsot kaptak arra, hogy hajoljanak meg egy kép előtt − ami ellentétben állt Isten törvényével −, ők megtagadták azt. Te is képes lettél volna erre? Álláspontjuk miatt még meg is akarták ölni őket. Mégis szilárdan ragaszkodtak elveikhez, a beszámolóból pedig megtudhatod, hogy elnyerték Isten elismerését és védelmét. Végül még Babilon királyának tiszteletét is elnyerték, ami megerősítette azt, amit Salamon leírt: „Tudom azt is, hogy jóra fordul a dolguk azoknak, akik az igaz Istent félik” (Prédikátor 8:12; 2Mózes 20:4, 5).

¹⁴ Ezek a fiatalok elnyerték mások megbecsülését, de volt önbizalmuk is. Ugyanez vonatkozik a mi korunkban Jehova sok fiatal tanújára is. Az iskolatársak megcsodálták ezeket a keresztényeket meggyőződésükért, s azért, hogy életüknek célja van. Nem gondolod, hogy az élet sokkal értelmesebb akkor, ha elnyered mások tiszteletét, emellett még önérzettel is rendelkezel?

BOLDOGSÁG A CSALÁDBAN

¹⁵ A Biblia tanácsa a családi összetartozás megerősítésével is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok élete eredményes legyen.

¹⁶ Minden bizonnyal ismersz olyan családokat, ahol a szülők és a gyerekek között − legyenek azok akár kicsik, akár tizenévesek már − megmutatkozik a nemzedékek közötti szakadék. Gyakran akkor kezdődik meg az eltávolodás, amikor a szülők megpróbálnak befolyást gyakorolni gyermekeikre, s azok nem hagynak beleszólni abba, hogy mit tegyenek, és mit ne.

¹⁷ A Biblia azzal segít úrrá lenni ezen a nehézségen, hogy kiegyensúlyozott tanácsot ad mind a gyerekek, mind a szülők részére:

„Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez helyes. ’Tiszteld atyádat és anyádat’: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: ’hogy jó legyen dolgod, és hosszú életű légy a földön’. Ti pedig atyák, ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel” (Efezus 6:1–4, Ökumenikus fordítás).

¹⁸ Természetesen egyetlen szülő sem tökéletes. Mégis „helyes”, ha a fiatalok tisztelik szüleiket. Miért? Részben azért, mert a szüleink igen sokat tettek értünk − tápláltak, gondoskodtak rólunk, amikor betegek voltunk, dolgoztak, hogy otthont adjanak és ellássanak a szükséges dolgokkal. Senkit sem állíthatnánk a helyükbe, hogy mindezt a sok feladatot oly szerető érdeklődéssel ellássák. Ezért erkölcsi kötelességünk tisztelni őket, ahogy mi is elvárjuk majd egyszer a gyermekeinktől, hogy bennünket is tiszteljenek.

¹⁹ Azok a fiatalok, akik őszintén megpróbálnak a Biblia tanácsai szerint élni, nagyobb biztonságban érzik magukat. Hozzájárulnak a családi egységhez, ez pedig békésebb és boldogabb életet eredményez számukra. Védelmet kapnak majd azokkal a problémákkal szemben, amelyeket a szülők − nagyobb élettapasztalatuk miatt − előre meglátnak (Példabeszédek 30:17). Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a megelégedettséget sem, amit annak tudata jelent, hogy Isten akaratával összhangban cselekszenek.

²⁰ Egyéb vonatkozásban is a fiatalok előnyére válhat a bibliai tanács elfogadása. Ha értékelik az együttműködést és tiszteletben tartják a tekintélyt, jobban fognak boldogulni az iskolában, később a munkahelyen is, vagy ha hivatalos személyekkel kerülnek kapcsolatba (Máté 5:41). Szívükön viselve a Biblia tanácsát, boldogok lesznek még akkor is, ha megnőnek, megházasodnak és nekik is lesznek gyermekeik.

JELENTŐS SZEREP HÁRUL A SZÜLŐKRE

²¹ Amikor a fiatalok boldogságáról van szó, nem feledkezhetünk meg a szülők fontos szerepéről sem. A legtöbb szülő érzi a felelősségét, ha a jó táplálkozás, ruházkodás és kényelmes otthon megteremtéséről van szó. De ahhoz, hogy a fiatalok becsületes, tisztességes felnőttekké váljanak, szükség van a szülői tanításra, fegyelmezésre és erkölcsi irányításra. Ehhez a Biblia bizonyult a legjobb alapnak (Máté 11:19). Az 5Mózes 6:6, 7 rámutat arra, hogy az ilyen jellegű tanítás ne csak esetenkénti legyen, hanem rendszeres részét képezze a család életének. Azonkívül ezt a nevelést igen korán lehet és kell is megkezdeni (2Timótheus 3:15; Márk 10:13–16).

²² Csak kevés kisgyermekes szülő lepődne meg annak hallatára, hogy „bolondság kötődik a fiúgyermek [vagy leánygyermek] szívéhez; a fegyelmezés vesszeje távolítja tőle el azt” (Példabeszédek 22:15). De mit jelent ez? Néhány szülő brutálisan szigorú a gyerekeihez. Másoknak az a véleménye, hogy a gyereket hagyni kell szabadon kibontakozni. Egyik szélsőséges nézet sem helyes.

²³ Korábban már olvastuk, hogy a szülők „az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel” neveljék fel gyermekeiket (Efezus 6:4, Ökumenikus fordítás). A brutalitás nem tartozik a keresztényi fegyelmezéshez (Példabeszédek 16:32; 25:28). A szeretetteljes fegyelmezést komoly szóval is ki lehet fejezni. Különösen akkor van ez így, amikor a szülők megmagyarázzák döntésük okát, és amikor következetesen kiállnak amellett, amit mondanak. Ha azonban a fiatalt szívének bolondsága továbbra is engedetlenségre indítja − s ez gyakran előfordul −, a büntetés valamilyen formája segít beléjük vésni a tanítást. Használhat valamilyen kiváltság megvonása. Isten Szava azonban azt mondja, hogy némely esetben a testi fenyítés, a verés (nem haragból) is szükséges lehet (Példabeszédek 23:13, 14; 13:24).

²⁴ Amint a gyerekek nagyobbak lesznek, a velük való bánásmód is megváltozik. Amíg a kisebb gyerekeknél hatásos lehet a verés, addig az idősebbeknél más módszerek valószínűleg jobbak és hatásosabbak. A szülőknek fokozatosan egyre több cselekvési szabadságot kell biztosítaniuk gyermekeik számára, és egyre több felelősséggel kell felruházni őket (1Korinthus 13:11).

²⁵ A gyermekeid iránti szeretet fontos szerepet játszik akkor, amikor segíteni szeretnél nehézségeikben. Ha ez az indíték áll fegyelmezésük mögött, akkor könnyebben elfogadják a helyreigazítást. Ha nem irányítanád és nem nevelnéd fel őket helyesen, az éppen olyan lenne, mintha megtagadnád gyermekeidet. Ezt fejtegeti a Zsidók 12:5–11, amely rámutat arra, hogy Jehova szintén szeretetből ad fegyelmezést.

²⁶ Hasonlóképpen fontos az Isten iránti szeretet. Ez indítja a szülőket arra, hogy gyűlöljék azt, amit Isten elítél, például a hazugságot, kapzsiságot, lopást, homoszexualitást és a paráznaságot (1Korinthus 6:9, 10; Zsoltár 97:10). Azok a szülők, akik ily módon fejezik ki Isten iránti szeretetüket, jó példát mutatnak gyermekeik számára, ami nagyon fontos. Ezzel egyidejűleg meg kell tanítani őket meggyűlölni a rosszat, valamint szeretni Istent és mindazt, ami jó.

²⁷ A fiatal világa elsősorban a család, amit szülőknek kell biztonságossá tenniük. Azt tartják, hogy a legtöbb, amit az apa a gyermekeiért megtehet az, hogy szeresse az anyjukat. Ha szereteten és keresztényi bölcsességen alapszik a család élete, az a fiataloknak erős alapot ad, amelyen meg tudnak állni. Egészséges irányelveket sajátítanak el és buzdítást kapnak arra, hogy ifjúságuktól kezdve tiszteljék a Teremtőjüket (Prédikátor 12:1, 13, 14 [11:32; 12:12, 13, Károli]).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért nehezen elérhető a boldogság a fiatalok számára? (1–4.)

Miért kell figyelembe venned Istent? (5–8.)

Miért természetes az, hogy törődsz Isten akaratával? (Zsoltár 128:1, 2) (9., 10.)

Van-e valami rossz abban, ha azért vagy más, mint a többi, mert Isten akaratával összhangban élsz? (11–14.)

Miért jó az, ha a családi életedet a Szentírásra alapozod? (15–20.)

Hogyan segíthetnek a szülők abban, hogy gyermekeik bölcs utat kövessenek? (21.)

Milyen fegyelmezésről gondoskodjanak a szülők? (22–24.)

Milyen hatást gyakorol a családon belül meglevő szeretet a fiatalság problémáira? (25–27.)

[Kiemelt rész a 89. oldalon]

ÉRTELMES LETT AZ ÉLETÜK

A japán miniszterelnöki hivatal egyik osztálya különböző országokban felméréseket végzett. Megvizsgálta, milyen nézetek uralkodnak a fiatalok között az élet értelméről és a jövőről. Az eredmények áttekintése után Sanshiro Shirakashi professzor úgy nyilatkozott, hogy „a világ ifjúsága pesszimista” a jövőt illetően, s ez befolyásolja életmódjukat és általában az életre vonatkozó nézetüket. Ez azonban változhat.

Linda, egy tanuló lány elmondja: „Főiskolai tanulmányaim során láttam, hogy az az életmód, amelyben felnevelkedtem, eltűnőben van. Az állapotok világszerte rosszabbodnak, s nem kapok választ a kérdéseimre, s el sem tudom képzelni, hová forduljak válaszért.”

Amikor egyszer a vakáció alatt otthon tartózkodott Kaliforniában, Jehova két tanúja érkezett az ajtójukhoz. Erről a következőket mondja: „Azt mondták, a Bibliában megtalálom a választ. Beszéltünk egy paradicsomi földről, amelyet Isten fog létrehozni az ő új rendjében, valamint a gonoszok elpusztításáról tett ígéretéről. Sohasem tanítottak engem arra, hogy ilyen csodálatos igazságok találhatók a Bibliában.”

Amikor Linda visszatért Arizonába, kapcsolatba lépett Jehova tanúi helyi gyülekezetével és ingyenes heti Biblia-tanulmányozást kezdtek. Ennek során megismerte azt az irányvonalat, amely biztonságot adott az életének. Megtalálta az élete értelmét és ma sokkal boldogabb és megelégedettebb.

[Kép a 92. oldalon]

Ki törődött veled, amikor beteg voltál?

[Kép a 93. oldalon]

Az Isten Szavának tanulmányozása segít a fiataloknak megtalálni az igazi boldogságot

10. fejezet

A jó egészség és hosszú élet titka

A JÓ egészség nélkülözhetetlen a boldog élethez. Időnként azonban mindnyájan megbetegszünk. A súlyos betegség pedig akár halálhoz is vezethet. A Biblia is foglalkozik ezzel a problémával és tanácsokat ad, hogyan örvendhetünk jobb egészségnek és hosszabb életnek.

² Az Írások emlékeztetnek minket arra, hogy Jehova Isten az élet Forrása. „Mert őáltala élünk, mozgunk és létezünk” (Zsoltár 36:9 [36:10, Károli]; Cselekedetek 17:25, 28). Közli velünk sok esetben, hogyan vigyázzunk magunkra. Ha hallgatunk az Isten Szavának tanácsára, elkerülhetünk néhány költséges és borzalmas megbetegedést. Akik ezt megtették, azok minden valószínűség szerint egyetértenek a Biblia írójával, aki azt mondta: „A te szád törvénye számomra jó, inkább, mint ezernyi arany és ezüst” (Zsoltár 119:72; 73:28; Példabeszédek 4:20–22).

JÓ EGÉSZSÉGRE IRÁNYULÓ TANÁCS

³ A Biblia elsősorban nem egészségügyi tanácsadó. Mégis vannak benne olyan tanácsok, amelyek elősegítik a jó egészség megőrzését. Ez világosan látható azokból a szabályokból, amelyeket Isten Izrael nemzete számára rendelt. Íme, néhány példa erre: Már jóval a modern gyógyítás kialakulása előtt Isten törvénye előírta az izraeliták számára a fertőző betegek elkülönítését (3Mózes 13:1–5). Az ürüléket el kellett távolítani az emberi lakóhelyek közeléből, ezzel elejét lehetett venni a betegségek elterjedésének és a víz megfertőződésének (5Mózes 23:12–14). Ha ruhanemű vagy edény (talán éppen betegség miatt) elhullott állathoz ért, azt vagy el kellett mosni az újbóli használat előtt, vagy meg kellett semmisíteni (3Mózes 11:27, 28, 32, 33). Az izraelita papoknak meg kellett mosakodniuk az oltár előtti szolgálatukat megelőzően, ezzel is példát mutatva a tisztálkodás terén (2Mózes 30:18–21).

⁴ Az orvosok azóta megtanulták az olyan intézkedések gyakorlati értékét, amelyeket még ma is eredményesen fel tudnak használni: minimálisra csökkenteni minden kapcsolatot a fertőző betegekkel vagy fertőző betegség gyanúja esetén. Vigyázni kell arra, hogy az ivóvíz és az élelmiszerek ne kerülhessenek érintkezésbe emberi ürülékkel vagy hulladékkal. Ügyelni a személyes higiéniára a rendszeres fürdéssel, és a toalett használata utáni kézmosással.

⁵ A nemi betegségek általában az Isten által elítélt erkölcstelen életmód következményei (Zsidók 13:4; Efezus 5:5). A keresztények védve vannak ezektől a rettenetes megbetegedésektől, mivel a házasság előtt megőrzik tisztaságukat, utána pedig a házastársukra korlátozzák szexuális kapcsolatukat.

⁶ Egészségesebben élhetünk akkor is, ha az általános életmódunk a Biblia tanácsát követi. Például a Biblia elismerően szól a kemény munkáról. Azt írja, hogy aki becsülettel elvégzi napi munkáját, az jobban fog aludni. Előszeretettel szól az örömről, amit az elvégzett munka után a táplálék és ital elfogyasztása jelent, ugyanakkor óva int az élvezetek mértéktelen hajhászásától. Ugye te is egyetértesz azzal, hogy egészségesebb és boldogabb leszel, ha becsületesen dolgozol, ha elég időt szánsz az alvásra, élvezettel fogyasztod az ételedet és „mértékletes maradsz a szokásaidban” (Prédikátor 2:24 [2:25, Károli]; 5:12; 9:7–9 [9:9–11, Károli]; Efezus 4:28; 1Timótheus 3:2, 11).

DOHÁNYZÁS, ALKOHOL ÉS KÁBÍTÓSZEREK

⁷ Dr. Joel Posner beszámol arról, hogy például az Egyesült Államokban az egészségügyre fordított költségek 60 százalékát a dohányzás vagy az alkohol okozta betegségek kezelésére fordítják. Hogyan segíthet ebben a vonatkozásban a Biblia?

⁸ A tisztaságra vagy a higiéniára vonatkozó isteni tanáccsal összhangban Pál apostol ezt írta a keresztényeknek: „Kedves barátaim, tisztítsuk meg magunkat mindentől, ami beszennyezi akár a testet, akár a szellemet” (2Korinthus 7:1, Twentieth Century New Testament). Sokan belátják, hogy a dohányzás ellentmond ennek a tanácsnak. A füst bejuttatása a tüdőbe természetellenes dolog. Beszennyezi a testet és megrövidíti az ember várható élettartamát. Vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányzók esetében gyakoribbak a szívbetegségek, a tüdőrák, a magas vérnyomás és a végzetes kimenetelű tüdőgyulladás, mint a nem dohányzók esetében.

⁹ Gondolj továbbá arra a hatásra, amit a dohányzó a környezetében levő személyekre, elsősorban a családjára gyakorol. Jézus Krisztus azt mondta, hogy Izrael számára Isten második legnagyobb törvénye ez: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” (Márk 12:31). Te nem ezt akarod tenni? De milyen hatásai vannak a dohányzásnak? Ártalmas a dohányzóra nézve, és árt mindazok egészségének, akik belégzik a füstöt.

¹⁰ Mi a helyzet a szeszes italok fogyasztásával? Sokan élvezetesnek és feszültségoldónak tartják. A Biblia nem tiltja a szeszes italok fogyasztását, amit a test ’üzemanyagként’ vagy táplálékul felhasználhat (Zsoltár 104:15; Prédikátor 9:7 [9:9, Károli]). Mindenesetre figyelmeztet: „A bor kigúnyol, a bódító ital felhevít, aki eltévelyedik miatta, nem bölcs” (Példabeszédek 20:1). És a Biblia kifejezetten elítéli az iszákosságot (1Korinthus 6:9, 10; 1Péter 4:3). Aki túl gyakran és túl sokat iszik, az a Biblia szavai szerint egyértelműen „nem bölcs”. Idővel tönkremehet a mája, aminek komoly, sőt végzetes következményei lehetnek. Megbetegedhet a gyomor. Az alkohol mértéktelen fogyasztása szívinfarktust vagy agyvérzést eredményezhet. A gondolkodó képesség és az izomműködés is kárt szenvedhet.

¹¹ Az iszákosságra vonatkozó bibliai tanács hasonlóképpen segítséget jelent a kábítószerek esetében is. Ilyenek például a heroin, a kokain, a bételdió, a marihuana és az LSD. Ezeket a kábítószereket széles körben használják, csakhogy nem „táplálékként” vagy orvosi célokra, hanem kizárólag kábulat vagy hallucináció előidézésére, vagy a valóságtól való elmenekülésre. Lehet, hogy a bibliai időkben nem voltak ilyen kábítószerek. A Biblia azonban kifejezetten ellenzi az iszákosságot és az ezzel együtt járó ’züllöttséget’. Vajon nem lenne alkalmazható ez a tanács minden más olyan dologra is, ami kábulatot idéz elő és gátlástalan vagy züllött magatartáshoz vezet? (Efezus 5:18). A kábítószerszedők a szer hatása alatt gyakran megsérülnek vagy sérülést okoznak másoknak. (Hasonlítsd össze a Példabeszédek 23:29, 35-tel!) A kábítószer-élvezet más módon is veszélyezteti az egészséget − tüdőbetegséget, agyi károsodást, genetikai ártalmat, hiányos táplálkozást és májgyulladást okozhat. A Bibliában található tanács alkalmazása feltétlenül segítséget jelenthet az egészség megóvása terén.

MIÉRT ÉS HOGYAN HASZNÁLJUK FEL ISTEN TANÁCSÁT?

¹² Az egészségesebb és hosszabb élet kilátásának minden normális ember örül. Már önmagában ez is elég ok arra, hogy a megbeszélt bibliai tanácsot elfogadjuk és alkalmazzuk (Zsoltár 16:11). De vajon elegendő ez az ok? Valószínűleg ismersz olyan személyeket, akik a szórakozásért vagy az izgalomért kockázatot vállalnak. Aki azonban hisz Istenben és meg van győződve arról, hogy a Biblián keresztül kinyilatkoztatta önmagát, annak másképpen kell viselkednie. Mivel az életünk Istentől ered, ügyelnünk kell arra, hogy ezt a Biblián át nyújtott irányításával összhangban használjuk fel. Hálátlanok lennénk, ha elfogadnánk Jehovától az életet, mégis szándékosan mellőznénk bölcs, szeretetteljes tanácsát.

¹³ Ezen túlmenően vajon nincs joga Istennek mint Életadónak ahhoz, hogy meghatározza, hogyan éljünk? Ő a világegyetem Abszolút Tekintélye. A bibliaíró Jakab ’törvényadónak és bírónak’ nevezi őt (Jakab 4:12; lásd Ésaiás 45:9). Szokásainkkal kapcsolatban tehát ne vonakodjunk alkalmazni, amit Isten mond, hiszen Ő mondja.

¹⁴ Ez a szemléletmód hatalmas ösztönzést jelentett olyan személyek számára, akiknek hosszú ideig nem sikerült leküzdeni káros szokásukat. Cselekedetük sokkal komolyabbnak tűnt, amikor felismerték, hogy megváltozásra nemcsak egészségük érdekében, hanem Isten akarata iránti engedelmességből is szükség van. Jézus megmondta követőinek, hogy a legnagyobb parancsolat az, hogy ’szeressék Jehovát egész szívvel, egész lélekkel és egész értelemmel’ (Máté 22:37). Ahhoz, hogy az ember ezt megtehesse, meg kell szabadulnia az értelmet károsan befolyásoló vagy a testet beszennyező dolgoktól.

¹⁵ További segítséget jelent az olyan személyek társasága, akik igyekeznek az Isten tanácsát követve élni. Péter apostol azt írta, hogy néhányan, mielőtt keresztények lettek, a „gátlástalan viselkedés, bujaság, túlzott borivás, dőzsölés, ivászatok és törvényellenes bálványimádás cselekedeteiben” jártak (1Péter 4:3). Mialatt igyekeztek megváltozni, megerősödhettek keresztény társaik közössége által. Ez az Isten Szavának tanulmányozására és alkalmazására buzdította őket. És ha elgyengülnének vagy különleges próba alá kerülnének, segítséget kapnak, miközben lépéseket tesznek a szükséges változtatások érdekében. Hogyan? Azáltal, hogy meglátogatják a kedves, együttérző és segítőkész érett keresztényeket (Prédikátor 4:9, 10; Jób 16:5).

¹⁶ Ha szükséged lenne ilyen segítségre, szívesen meghívunk Jehova tanúi összejöveteleire. Tapasztalt keresztények ott boldogan segítenek neked megszerezni és alkalmazni a Biblia tanácsait. Miközben ezen a téren előrehaladsz, nyugtasson meg az a tudat, hogy elnyered a Teremtőd tetszését. Emellett olyan úton jársz, amely jobb egészséget és hosszú, boldog életet eredményez.

[Tanulmányozási kérdések]

Honnan tudhatod, hogy érdekli-e Istent az egészséged? (1–6.)

Melyik bibliai tanács alkalmazható a dohányzásra? (7–9.)

Hogyan segít a Biblia helyes nézetet kialakítani a szeszes italok és a kábítószerek fogyasztásával kapcsolatban? (10., 11.)

Mi okod van arra, hogy életed során az Isten tanácsát kövesd? Milyen segítség áll rendelkezésedre? (12–16.)

[Kiemelt rész a 99. oldalon]

„Újabban egyre több bizonyíték áll rendelkezésünkre arra vonatkozóan, hogy a cigarettafüst nemcsak a dohányzónak, hanem a környezetében levőknek is árt. . . . Ha dohányzik, Ön is gondoljon a dohányzás fizikai és pszichológiai hatásaira, amelyeket a dohányzás nemcsak Önre gyakorol, hanem a gyerekeire is! Ha Ön dohányzik, a gyermeke egészségét is veszélyezteti!” (Dr. Saul Kapel, orvosi tudósító).

[Kiemelt rész a 101. oldalon]

„A vizsgálatok felvetik sok súlyos egészségkárosodás lehetőségét a marihuánával kapcsolatban. Ezek közt szerepel a tüdő károsodása, valószínűleg a rák, lelki és idegi zavarok, a test betegségek elleni védekező erejének legyengülése, a csökkenő szexuális aktivitás, örökletes ártalmak, valamint veleszületett rendellenességek” (Newsweek).

[Kép a 97. oldalon]

A tisztaság segítség a jó egészséghez

11. fejezet

Miért van betegség és halál?

BÁRMIT teszünk is az egészségünkért, mégis megöregszünk, megbetegszünk, s végül meghalunk. Ez alól senki sem kivétel. Még az istenfélő emberek sem (1Királyok 1:1; 2:1, 10; 1Timótheus 5:23). Mi az oka ennek?

² Testünk úgy tűnik, sokkal hosszabb ideig képes a tönkrement sejteket pótolni, mint ahogy az a jelen körülmények között megtörténik. Az agy befogadóképessége is sokkal nagyobb, olyan, amit akár sok nemzedék életidején át is ki tudnánk használni. De hát miért van ez így, ha egyáltalán nem tudjuk kihasználni az ilyenfajta lehetőségeket? Még a tudósok sem tudnak magyarázatot adni arra, hogy miért kell megöregednünk, megbetegednünk és meghalnunk. A Biblia azonban ad magyarázatot.

A BETEGSÉG ÉS A HALÁL OKA

³ Pál apostol a helyes irányba vezet minket, amikor azt mondja: „Ádámban mindnyájan meghalnak” (1Korinthus 15:21, 22). Pál itt az Ádámról és Éváról szóló bibliai beszámolóra hivatkozik, amelynek igazságát Jézus is megerősítette (Márk 10:6–8). A Teremtő egy kerthez hasonló otthonban helyezte el az első emberpárt, és akaratával összhangban egy végtelen, csodálatos életet helyezett számukra kilátásba. Különféle fák és növények bőségben ontották az egészséges táplálékot. Ádám és Éva pedig tökéletesek voltak, testileg-szellemileg hibátlanok, és semmi ok nem volt arra, hogy bármiféle olyan káros elváltozás következzen be, ami manapság az embereket sújtja (5Mózes 32:4; 1Mózes 1:31).

⁴ Az első emberpár csak egyetlen dologban állt korlátozás alatt. Isten azt mondta: „Ami a jó és rossz tudásának fáját illeti, arról ne egyél, mert amely napon eszel arról, bizony meghalsz” (1Mózes 2:17). Ennél a korlátozásnál be kellett bizonyítaniuk, hogy elismerik Isten tekintélyét annak eldöntésében, hogy mi jó és rossz az embereknek. Később mégis saját mértéket állítottak fel a jó és rossz eldöntésére (1Mózes 3:6, 7). Azzal, hogy nem engedelmeskedtek Isten kifejezett parancsának, elkövettek valamit, amit a Biblia „bűnnek” nevez. Mind héber, mind görög nyelven a „bűnt elkövetni” szó azt jelenti: „[célt] téveszteni”. Ádám és Éva eltévesztették vagyis elvétették a tökéletes engedelmesség célját. Nem tükrözték többé vissza Jehova tökéletességét, és Isten jogos ítéletét vonták magukra (Lukács 16:10).

⁵ Ádám és Éva bűne rájuk és miránk egyaránt kihatott. De miért hatott ki ránk is? A helyzet az, hogy Isten a halálos ítéletet nem hajtotta azonnal végre rajtuk. Mindarra tekintettel, ami kockán forgott, Isten megadta az első emberpár számára azt a lehetőséget, hogy gyermekeik szülessenek. Ádám és Éva azonban többé már nem voltak tökéletesek; amikor vétkeztek, testileg és szellemileg hanyatlani kezdtek. Ezért a gyermekeik sem lehettek tökéletesek (Jób 14:4). Ma ezt a helyzetet egy olyan házaspárral tudnánk szemléltetni, ahol egy örökletes rendellenesség átszármazik a gyerekekre. Mindannyian örököltük a bűn „rendellenességét”, mivel mindannyian a tökéletlen első emberpártól származunk. Pál megmagyarázta, hogy „egy ember [Ádám] által jött be a világba a bűn és a bűn által a halál, és ilyenformán a halál minden emberre átterjedt, mert mindannyian vétkeztek” (Róma 5:12; Zsoltár 51:5 [51:7, Károli]).

⁶ Akkor tehát reménytelen volt a helyzet? Mind a történelem, mind a Biblia bizonysága szerint ez így lenne, ha az emberre lett volna bízva a dolgok helyrehozatala. Egyszerűen képtelenek lennénk önmagunktól megtisztulni a bűn szennyétől, vagy elfordítani magunkról Isten ítéletét. Segítség − ha van ilyen − csak Istentől jöhet. Vele szemben követtek el törvényszegést, ezért neki kellett meghatároznia, hogyan nyerhet az igazságosság tökéletes elégtételt s hogyan szerezhető szabadulás. Jehova Isten azzal tanúsított ki nem érdemelt kedvességet, hogy megmentésről gondoskodott Ádám és Éva leszármazottai számára, beleértve minket is. A Biblia feltárja ezt a gondoskodást és azt is, hogyan fordíthatjuk javunkra.

⁷ A következő Írásszövegek segíthetnek ezt megérteni:

„Isten oly nagyon szerette az [emberi] világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16).

„Az ember Fia [Jézus] sem azért jött, hogy kiszolgálják őt, hanem hogy ő szolgáljon és a lelkét váltságul adja cserébe sokakért” (Márk 10:45).

„Mindannyian vétkeztek és nem érik el Isten dicsőségének mértékét és ingyen adományként az ő ki nem érdemelt kedvessége nyilvánította ki őket igaznak a Krisztus Jézus által lefizetett váltságdíj alapján. Isten őt − a vérében való hit által − engesztelő áldozatul állította oda” (Róma 3:23–25).

MI A „VÁLTSÁGDÍJ”?

⁸ A fenti szövegek közül kettő is említést tesz „váltságdíjról”. A váltságdíj tulajdonképpen az az ár, amit valaki egy fogoly szabadon bocsátásáért fizet (Ésaiás 43:3). Gyakran halljuk ezt a kifejezést az emberrablás áldozatáért kifizetett pénzzel kapcsolatban. A mi esetünkben az emberiség a fogoly. Ádám eladott minket a bűn rabszolgaságába, aminek következményei a betegség és a halál (Róma 7:14). Milyen árat kellene fizetni az emberiség megváltásáért és hogy életünk mentes legyen a bűn következményeitől?

⁹ Emlékezzünk vissza, hogy a Biblia azt mondja, Jézus az életét adta váltságul (Márk 10:45). Ebből láthatjuk, hogy egy emberi életre volt szükség. A bűne következtében Ádám eljátszotta tökéletes emberi életét. Ahhoz tehát, hogy az ember ismét visszanyerhesse tökéletes életét, egy másik tökéletes ember életére volt szükség, hogy kiegyenlítse vagy visszavásárolja azt, amit Ádám elveszített. Ez a magyarázat arra, hogy miért nem szerezhette meg a váltságdíjat Ádám egyetlen leszármazottja sem. A Zsoltár 49:8, 9 (49:7, 8, ÚV) írja: „Önmagát senki meg nem válthatja, senki sem fizethet az Úrnak váltságdíjat. Az élet ára túl magas volna, meg nem fizetheti senki soha” (Katolikus fordítás, 1973).

¹⁰ A váltságdíj megszerzése céljából Isten a földre küldte tökéletes szellem Fiát a mennyből, hogy emberként megszülessen. Egy angyal feltárta a szeplőtelen szűz Máriának, hogyan biztosíthatta Isten Jézus tökéletességét a megszületésekor: „A szent szellem reád száll és a Magasságos ereje beárnyékol téged. Ezért a születendőt is szentnek, Isten Fiának fogják nevezni” (Lukács 1:35; Galata 4:4). Mivel Jézusnak nem tökéletlen ember volt az atyja, ezért mentes volt az öröklött bűntől (1Péter 2:22; Zsidók 7:26).

¹¹ Miután Krisztus mint ember Isten akaratával teljes összhangban élt, lemondott tökéletes emberi életéről. Ez olyan élet volt, amellyel Ádám rendelkezett a teremtésekor, így lett tehát Jézus „megfelelő váltságul” . . . mindenkiért (1Timótheus 2:5, 6; 1Korinthus 15:45). Igen, „mindenkiért” megfizette az árat, hogy megvásárolja az egész emberi családot. Ennek megfelelően a Biblia azt mondja, hogy ’áron lettetek megvásárolva’ (1Korinthus 6:20). Ily módon Jézus halála által Istennek alapja lett arra, hogy kiegyenlítse azt, amit Ádám előidézett, bűnt, betegséget és halált hozva az emberiségre. Ez az igazság valóban boldoggá tehet bennünket.

HOGYAN LEHETNEK MEGBOCSÁTVA A BŰNEINK?

¹² Jó tudni a Biblia alapján, hogy Jézus megfizette a váltságdíjat. Mégis van valami, ami megakadályozhatja Isten kedvességének és áldásának elnyerését. Ez az a tény, hogy mi személy szerint is bűnösök vagyunk. Pál azt írta: „Mindannyian vétkeztek és nem érik el az Isten dicsőségének mértékét” (Róma 3:23). Mit tehetünk ez ellen? Hogyan lehetünk elfogadhatók a mi igazságos Istenünk, Jehova előtt?

¹³ Nem remélhetjük Isten elismerésének elnyerését abban az esetben, ha olyan életúthoz ragaszkodunk, amelyről tudjuk, hogy ellentétben áll az ő akaratával. Helytelen kívánságainkat, szavainkat és cselekedeteinket őszintén meg kell bánnunk, aztán pedig igyekeznünk kell alkalmazkodni a Bibliában felállított mértékhez (Cselekedetek 17:30). Szükség van azonban a múltbeli és a jelenlegi bűneink elfedezésére. Ebben nyújt segítséget nekünk Jézus váltságáldozata. Pál rámutat erre, amikor azt írja, hogy Isten ’engesztelő áldozatul [vagyis bűnt elfedező áldozatul] állította oda a Jézus vérében való hit által’ (Róma 3:24, 25).

¹⁴ Az apostol itt Isten olyan korábbi elrendezésére hivatkozott, ami Krisztusra utalt, őt árnyékolta elő. Az ókori Izraelben állatáldozatok formájában rendszeresen bemutattak bűnért való áldozatokat a nép érdekében. Egyes személyek bemutathattak áldozatokat különleges vétkek esetében (3Mózes 16:1–34; 5:1–6, 17–19). Isten ezeket a véres áldozatokat elfogadta emberi bűnök engeszteléséül vagy eltörléséül. Ezeknek mégsem volt maradandó, tartós eredménye, mivel a Biblia azt mondja: „lehetetlen, hogy a bikák és bakok vére elvegye a bűnöket” (Zsidók 10:3, 4). Viszont az imádatnak ez a jellege, beleértve a papokat, a templomot, az oltárokat és az áldozatokat, mégis előkép, vagyis az „eljövendő jó dolgok árnyéka” volt, amely magában foglalta Jézus áldozatát is (Zsidók 9:6–9, 11, 12; 10:1).

¹⁵ A Biblia feltárja, mennyire fontos ez a megbocsátás érdekében. Azt olvassuk: „Őáltala van szabadulásunk [Jézus] vérének váltságdíja következtében; vagyis vétkeink megbocsátása” (Efezus 1:7; 1Péter 2:24). Halála tehát nemcsak a megváltást tette lehetővé, hanem bűneink elfedezését is; bűneinkre bocsánatot nyerhetünk. De mi sem lehetünk tétlenek. Miután Krisztus váltságáldozata során megvásároltak minket, vagyis „árat fizettek” értünk, önként el kell ismernünk Jézust Urunknak és Tulajdonosunknak, s engedelmeskednünk kell neki (1Korinthus 6:11, 20; Zsidók 5:9). Következésképpen meg kell bánnunk bűneinket és emellett hinnünk kell Jézus áldozatában.

¹⁶ Ha ezt tesszük, nem kell a megbocsátásra addig várni, amíg Isten a bűn minden következményétől megszabadítja az emberiséget, s véget vet a betegségnek és a halálnak. A Biblia úgy beszél erről a megbocsátásról, mint amelynek már most örülhetünk, ami tiszta lelkiismeretet eredményez számunkra Isten előtt (1János 2:12).

¹⁷ Így számunkra Jézus áldozatának ma nagyon is személyes jelentősége van. Ennek alapján bocsáthatja meg Isten elkövetett helytelenségeinket. János apostol feltárja: „Azért írom nektek ezeket, hogy ne kövessetek el bűnt. Ha valaki mégis bűnt követ el, van segítőnk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igazságos” (1János 2:1; Lukács 11:2–4). Ez a Biblia egyik fő tanítása, és ez döntő jelentőségű a mi maradandó boldogságunk számára (1Korinthus 15:3).

TE MIT TESZEL?

¹⁸ Te hogyan reagálsz arra, amit a Biblia a betegség és a halál okáról, Jézus Krisztus általi váltságdíjáról és a megbocsátásról mond? Valaki értelemszerűen felfoghatja ezeket a tényeket anélkül, hogy azok eljutnának a szívéig és kihatnának az életére. Nekünk azonban ennél többre van szükség.

¹⁹ Értékeljük-e Isten szeretetét, amiért váltságdíjról gondoskodott? János apostol azt írta: „Isten oly nagyon szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta” (János 3:16). Gondold meg, hogy azok az emberek, akikről itt szó van, Istentől elidegenedett bűnösök voltak (Róma 5:10; Kolossé 1:21). Vajon odaadnád-e a legkedvesebbet a tieid közül olyan emberekért, akiknek többsége nem sokra becsül téged vagy egyáltalán nem törődik veled? Jehova mégis megengedte, hogy szeplőtelen hű Fia, az ő szeretett elsőszülöttje lejöjjön a földre és szembenézzen a megvetéssel, a gyalázattal és a halállal az emberiség megsegítése érdekében. Ez Pált a következők megírására indította: „Isten azzal ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róma 5:8).

²⁰ A Fiú is bebizonyította szeretetét. Amikor eljött az idő, önként megalázta magát, emberré lett. Rabszolgaként szolgált a tökéletlen emberiség számára, tanította és gyógyította őket. S bár ártatlan volt, vállalta az igazság ellenségeitől származó gúnyolódást, kínzást és a szégyenletes halált. Segít értékelni mindezeket, ha időt fordítasz a Jézus elárulásáról, kihallgatásáról, bántalmazásáról és kivégzéséről szóló történet elolvasására, amely a Lukács 22:47–23:47-ben van feljegyezve.

²¹ Hogyan reagálsz mindezekre? Természetesen a váltságáldozatban megnyilvánuló szeretetteljes gondoskodás nem szolgálhat a rossz viselkedés mentségére. Az ilyen ember így elvéti a megváltás célját, sőt még olyan bűnt is elkövethet, amelyre már nincs megbocsátás (Zsidók 10:26, 29; 4Mózes 15:30). Ehelyett inkább igyekezzünk úgy élni, hogy tiszteletet szerezzünk a Teremtőnknek. A Fia által szerzett nagyszerű gondoskodásba vetett hitünk pedig arra késztessen minket, hogy beszéljünk arról másoknak, segítsünk nekik megérteni, hogyan szolgálhat az a javukra (Cselekedetek 4:12; Róma 10:9, 10; Jakab 2:26; 2Korinthus 5:14, 15).

²² Amikor Jézus Krisztus a földön volt, azt mondta, hogy ő az Isten nevében megbocsáthatja a bűnöket. Néhány ellensége bírálta őt emiatt. Jézus bebizonyította, hogy megbocsáthatja a bűnöket egy béna férfi meggyógyítása által (Lukács 5:17–26). Ahogyan tehát a bűn testileg kihat az emberiségre, ugyanúgy a bűnbocsánat előnyökkel járhat. Ezzel fontos tisztában lenni. Amit Jézus a földön tett az arra mutat, hogy Isten képes véget vetni a betegségnek és a halálnak. Ez összhangban van Jézus Krisztus szavaival, aki azt mondta, hogy Jehova Isten azért adta oda a Fiát, hogy a hittel rendelkező embereknek „örök élete” lehessen (János 3:16). De hogyan? És mikor? És mi a helyzet szeretett hozzátartozóinkkal, akik már meghaltak?

[Tanulmányozási kérdések]

Miért talány a betegség és a halál? (1., 2.)

Hogyan hatott ki ránk a betegség és halál? (3–5.)

Miért csak Istentől várható a betegség és a halál problémájának végleges megoldása? (6., 7.)

Hogyan történt gondoskodás váltságdíjról? (8–11.)

Milyen alapunk van bűneink megbocsátására? (12–17.)

Hogyan reagálsz arra, amit Isten és Jézus érted tettek? (1János 4:9–11) (18–21.)

Milyen kilátások kapcsolódnak a bűnbocsánathoz? (22.)

[Kiemelt rész a 103. oldalon]

Isaac Asimov kutató és író azt írja, hogy az RNS molekulák az emberi agyban „olyan tárolórendszert alkotnak, amely tökéletesen megfelel a tanulás és emlékezés mindenféle igénybevételének az ember élete során − sőt annál milliárdszorta többre is képes” (New York „Times Magazine”).

[Kép a 108. oldalon]

Izrael népének áldozatai előre mutattak Jézus váltságáldozatára

12. fejezet

Nem legyőzhetetlen ellenség a halál

A HALÁL az élet ellensége. A temetések újból és újból felidézik, hogy a halál egy látszólag mindenki felett győzedelmeskedő király (Róma 5:14). Néhány fa több ezer évig él, egyes halak 150 évig, az embernek azonban csak 70 vagy 80 éve van addig, amíg el nem ragadja őt a halál (Zsoltár 90:10).

² Alapos oka van annak, hogy a Biblia ellenségnek nevezi a halált. Bár bennünk van a vágy, hogy végtelen ideig éljünk és új ismereteket szerezzünk, a halál mégis lesújt ránk, tekintet nélkül arra, mennyi mindent tudunk, milyen képességekkel rendelkezünk és milyen köztiszteletnek örvendünk a barátaink és rokonaink körében (Prédikátor 3:11; 7:2). A legtöbb ember elismeri, hogy ellenség a halál és kétségbeesetten megpróbálja késleltetni annak győzelmét. Egyesek belemerülnek az élet által felkínált élvezetekbe, hogy lehetőleg mindenből kivegyék részüket, mielőtt a halál legyőzi őket.

³ A történelem folyamán azonban sokan hittek egy halál utáni életben. Platón görög filozófus azt tanította, hogy az embernek halhatatlan lelke van, amely túléli a testet. Tényleg van ilyesmi bennünk? Az utóbbi időben újból érdeklődés bontakozott ki e kérdéssel kapcsolatban. Azok, akik állítólag halottak voltak, de újra felélesztették őket, később leírták, mit láttak a „halál küszöbén túl”. Élnek-e valahol a halottak? Legyőzhető-e a halál?

A HALÁL ELSŐ GYŐZELME

⁴ A Biblia szerint az emberek azért lettek megteremtve, hogy éljenek, s nem azért, hogy meghaljanak. Isten Ádámot és Évát egy csodálatos kertbe helyezte, ahol boldogan élhettek volna. Isten az egyik fát az „élet fájá”-nak nevezte el. Ha Ádám és Éva bebizonyították volna értékelésüket és lojalitásukat Isten iránt, valószínűleg megengedte volna, hogy egyenek erről a fáról, s ez lett volna az örök élet adományának szemléltetése (1Mózes 1:30; 2:7–9). Ádám és Éva azonban az engedetlenséget választották. Bűnükkel halálos ítéletet vontak magukra (1Mózes 3:17–19).

⁵ Ahhoz, hogy megértsük, vajon tényleg legyőzhetetlen ellenség-e a halál, meg kell vizsgálnunk, milyen következményekkel járt Ádám és Éva esetében a halál győzelme. Teljesen „meghaltak”? Vagy ez a „halál” csupán egy másfajta életbe való átmenetet jelentett?

⁶ Miután Ádám ostoba módon vétkezett, Jehova tartotta magát jogos és igazságos kijelentéséhez. Közölte Ádámmal:

„Arcod verejtékével eszed a kenyeredet, amíg visszatérsz a földbe, mert abból lettél véve. Mert por vagy és visszatérsz a porba” (1Mózes 3:19).

Mit jelentett ez Ádám számára akkor és mit jelent ez számunkra ma?

⁷ Az Ádám teremtéséről szóló korábbi beszámoló közli velünk: „És formálta Jehova Isten az embert a föld porából, és orrlyukába lehelte az élet leheletét, és így lett az ember élő lélekké” (1Mózes 2:7). Gondolkozz rajta, mit jelent ez. Mielőtt Isten Ádámot a porból megteremtette volna, Ádám nem létezett. Miután meghalt és visszatért a porba, szintén nem volt többé Ádám (1Mózes 5:3–5).

ÖNTUDATNÁL VANNAK-E A HALOTTAK?

⁸ Sokan talán meglepődnek arra a gondolatra, hogy a halála után Ádám nem létezik többé. De hát a kiszabott büntetés − hogy Ádám meghal és visszatér a porba − semmit nem szólt egy folyamatos életről. A halál az élet ellentéte, akár emberről, akár állatról van szó. Mindegyikben ugyanaz a „szellem”, vagyis ugyanaz az életerő van. A Biblia erről ezt mondja:

„Egy esélye van az ember fiának és egy esélye van az állatoknak és ugyanazon egy az esélyük. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik; mindannyiuknak egyazon szelleme van, azért nem kiválóbb az ember az állatoknál. Mind porból valók és mind a porba térnek vissza” (Prédikátor 3:19, 20).

⁹ Vajon azt jelenti ez, hogy a halottak nem tudnak érezni és gondolkozni? A Prédikátor 9:4, 5 (9:6, 7, Károli) megadja a választ: „Jobb egy élő kutya, mint egy halott oroszlán. Mert az élők tudják, hogy meghalnak, a halottak azonban semmiről sem tudnak . . .” Ha valaki meghal, „gondolatai elvesznek”; sem érezni, sem dolgozni nem tud (Zsoltár 146:3, 4; 31:17 [31:18, Károli]).

¹⁰ Mivel a Biblia biztosít minket arról, hogy a halottak nincsenek öntudatuknál és nem éreznek semmit, ezért a halál a fájdalom és szenvedés végét jelenti. Jób, Isten egyik hű szolgája tudta ezt. Mikor fájdalmas betegségtől szenvedett, ezt mondta:

„Miért nem haltam meg az anyaméhben? . . . Miért tartottak térden és miért emlőkön, hogy szopjak? Mert most feküdhetnék zavartalanul; alhatnék és nyugalmam lenne” (Jób 3:11–13).

¹¹ Szó van itt egyáltalán lélekről?

¹² Egyszerűen szólva a Biblia azt tanítja, hogy a lelked te magad vagy. Ez következik abból, amit már az 1Mózes 2:7-ben olvastunk. Emlékezz vissza arra, hogy Isten a porból formálta meg az ember testét. Aztán Isten életet adott neki és az élet fenntartásához szükséges lélegzetet. Mi lett az eredmény? Isten saját Szava szerint „az ember élő lélekké [héberül: nephesh] lett” (1Mózes 2:7). Ádám nem kapott lelket, nem is volt lelke; ő volt egy lélek. Ez a tanítás vonul végig következetesen az egész Biblián. Sok évszázaddal később Pál apostol az 1Mózes 2:7-ből idézett, amikor ezt írta: „Az első ember, Ádám, élő lélekké [görögül: psziché] lett” (1Korinthus 15:45).

¹³ A fenti helyeken előforduló héber nephesh és görög psziché szavakat különbözőképpen fordították le. Megfigyelheted, hogy az Ezékiel 18:4-ben és a Máté 10:28-ban sok bibliafordítás a „lélek” szót alkalmazza. Más helyeken ugyanezeket a szavakat „lény”, „teremtmény” vagy „személy” szóval fordítják. Ezek az eredeti szavak korrekt fordításai, és az összehasonlításuk során kitűnik, hogy a lélek a teremtmény, illetve a személy maga és nem az ember valamilyen láthatatlan része. A Biblia ugyanezeket a héber, illetve görög szavakat használja az állatokkal kapcsolatban is, amivel rámutat arra, hogy ezek éppúgy lelkek, vagy mint lelkek élettel rendelkeznek (1Mózes 2:19; 3Mózes 11:46; Jelenések 8:9).

¹⁴ Mint lélek, Ádám éppen úgy tudott enni, megéhezni és elfáradni, mint közülünk bárki. Az eredeti héber szöveg szerint a Biblia kijelenti, hogy a lélek mindezt képes megtenni (5Mózes 23:24; Példabeszédek 19:15; 25:25). Amikor Isten megtiltotta az izraelitáknak egy bizonyos napon a munkavégzést, egy másik fontos tényt említett meg a lélekkel kapcsolatban. Azt mondta: „Bármely lélek, amely ezen a napon bármiféle munkát végez, azt a lelket elpusztítom a népe közül” (3Mózes 23:30). Így tehát a Biblia itt és sok más helyen arra utal, hogy a lélek meg tud halni (Ezékiel 18:4, 20; Zsoltár 33:19).

¹⁵ Az ilyen bibliai igazságok ismerete segít helyesen megérteni az olyan személyek történetét, akikről azt állítják, hogy meghaltak (akiknél nem volt már kimutatható szívverés vagy agyi tevékenység), de újraélesztették őket, s ezután beszámoltak arról, miként lebegtek a testükön kívül. Lehetséges, hogy gyógyszer okozta hallucináció vagy agyi oxigénhiány idézte elő ezt. Akár ez a teljes magyarázat erre, akár nem, határozottan tudjuk, hogy semmiféle láthatatlan lélek nem hagyta el a testet.

¹⁶ Továbbá, ha a halottak teljesen öntudatlanok és a lélek nem távozik el a testtől, akkor ugye a pokol tüze sem várhat a gonoszok lelkére. Mégis sok egyház azt tanítja, hogy a gonoszokat kínozni fogják a haláluk után. Egyesek joggal nyugtalankodnak, amikor tudomást szereznek a halállal kapcsolatban az igazságról. Megkérdezhetik: „A mi vallásunk miért nem mond igazat a halottakról?” (Lásd Jeremiás 7:31!)

MILYEN JÖVŐ VÁR A HALOTTAKRA?

¹⁷ Ha az élők egyedüli kilátása csupán az lenne, hogy meghalnak s örökké öntudatlan állapotban maradnak, akkor a halál valóban legyőzhetetlen ellenség lenne. A Biblia szerint azonban ez nem így van.

¹⁸ Az ember közvetlen jövője a halál után a sírgödör. Azokon a nyelveken, amelyeken a Bibliát írták, egy meghatározott szó jelentette a halottak helyét, az emberiség egyetemes sírját. Ez a szó héberül seol, görögül pedig hádesz. Ezeket a szavakat egyes Bibliákban „sír”, „gödör” vagy „pokol” szóval helyettesítették. A szóhasználattól függetlenül az eredeti meghatározás szerint nem a szenvedések tüzes helyét, hanem az öntudatlan halottak sírhelyét jelenti. Azt olvassuk:

„Mindazt, amit a kezed tenni talál, tedd meg teljes erőddel, mert sem tettek, sem tervek, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a Seolban [pokolban, Luther, 1545; alvilágban, Katolikus Biblia 1973], azon a helyen, ahova mész” (Prédikátor 9:10 [9:12, Károli]).

Péter apostol biztosít minket arról, hogy még Jézus is a sírba, a seolba, a hádeszbe vagy a pokolba került a halála után. (Cselekedetek 2:31; lásd Zsoltár 16:10!)

¹⁹ Természetesen a halottnak nincs hatalmában megváltoztatni az állapotát (Jób 14:12). Az öntudatlan halotti állapot jelentené tehát mindennek a végét? Egyesek számára igen. A Biblia azt tanítja, hogy akiket Isten teljesen elvet, azok örökre halottak is maradnak (2Thessalonika 1:6–9).

²⁰ Az ókori zsidók hittek abban, hogy a rendkívül gonosz embereknek a halál után nem lesz jövőjük. A zsidók az ilyeneket nem temették el. Tetemeiket egy Jeruzsálemen kívüli völgybe vetették, ahol folyamatos tűzzel égették el a szemetet. Ez volt a Hinnom völgye, a Gyehenna. Erre a szokásra hivatkozott Jézus, amikor a teljes megsemmisülés, kilátástalanság szemléltetésére a Gyehennát használta fel (Máté 5:29, 30). Például azt mondta:

„És ne azoktól ijedjetek meg, akik megölik a testet, de a lelket nem ölhetik meg, hanem inkább attól [Istentől] féljetek, aki mind a lelket, mind a testet el tudja pusztítani a Gyehennában” (Máté 10:28).

Jézus szavai alapján tehát reményünk lehet arra, hogy sok elhunyt ismét élni fog. Így lesz legyőzve a halál.

GYŐZELEM FELTÁMADÁS ÁLTAL

²¹ Miután Jézus Krisztus néhány napig halott volt, Isten feltámasztotta őt. Ez volt az emberiség történelmében az egyik legfontosabb esemény. Jézus olyan élő szellemi teremtmény lett, amilyen földre jövetele előtt volt (1Korinthus 15:42–45; 1Péter 3:18). Feltámadása után Jézust több száz ember látta (Cselekedetek 2:22–24; 1Korinthus 15:3–8). Ezek a tanúk készek voltak életük kockáztatása árán is igazolni a Jézus feltámadásába vetett hitüket. Jézus feltámadása igazolja, hogy a halál nem legyőzhetetlen ellenség. A halál legyőzhető! (1Korinthus 15:54–57).

²² A halál felett további győzelmekre is lehetőség nyílik. Az elhunytak visszatérhetnek földi, emberi életre. Jehova, aki nem hazudhat, a Bibliában arról biztosít bennünket, hogy „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak [akik ismerték és cselekedték Isten akaratát], mind az igazságtalanoknak [akik nem gyakoroltak igazságosságot]” (Cselekedetek 24:15).

²³ Bízhatunk abban, hogy Isten képes újra életre kelteni a halottakat. Még az emberek is meg tudják őrizni filmen vagy videoszalagon valakinek a képét, hangját és lényegesebb vonásait. Vajon Isten nem lenne ennél többre képes? Az ő emlékezete sokkal átfogóbb bármely filmnél vagy képszalagnál, úgyhogy ő képes tökéletesen újrateremteni azokat a személyeket, akiket fel kíván támasztani (Zsoltár 147:4). Ő már be is mutatta ezt. A Bibliában több beszámoló van arról, hogy Isten a Fia által miként hozott vissza egyes embereket az életbe. Két ilyen izgalmas beszámolót olvashatsz a János 11:5–44-ben és a Lukács 7:11–17-ben. A múltban Istent imádó emberek nem ok nélkül tekintettek előre arra az időre, amikor megemlékezik majd róluk és feltámasztja őket. Olyan lesz ez, mintha mély, álom nélküli alvásból ébresztené fel őket (Jób 14:13–15).

²⁴ A múltbeli feltámadások minden bizonnyal túláradó boldogsággal töltötték el az elhunyt hozzátartozóit és barátait. De azok a feltámadások csak ideiglenesen győzték le a halált, mert a feltámasztottak végül ismét meghaltak. Mindazáltal nagyszerű előzetes képet adtak számunkra, mivel a Biblia egy eljövendő „jobb feltámadásra” mutat (Zsidók 11:35). Sokkal, de sokkal jobb lesz, mert akik akkor támadnak fel földi életre, azoknak soha többé nem kell már meghalniuk. Ez sokkal nagyobb győzelmet jelent majd a halál felett (János 11:25, 26).

²⁵ Isten emberek iránti szerető érdeklődésére utal az, amit a Biblia elmond arról, hogy miként tudja és fogja Isten legyőzni a halált. Ez segít majd nekünk megérteni Jehova személyiségét, és közelebb visz bennünket hozzá. Ezek az igazságok is segítenek kiegyensúlyozottnak maradni, mert védelmet nyújtanak a sokakat átható beteges halálfélelem ellen. Boldogan reménykedhetünk abban, hogy viszontlátjuk elhunyt hozzátartozóinkat és szeretteinket, amikor a feltámadás legyőzi a halált (1Thessalonika 4:13; Lukács 23:43).

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell foglalkoznunk ezzel az ellenséggel, a halállal? (Jób 14:1, 2). (1–3.)

Hogyan kerítette hatalmába a halál az emberiséget? (4., 5.)

Mit jelentett a „halál” Ádám számára? (6., 7.)

Hogyan mutathatnád meg valakinek a Biblia alapján, hogy öntudatuknál vannak-e a halottak? (8–11.)

A Biblia szerint mi a lélek? (12., 13.)

Meghalhat-e a lélek, és mire következtethetünk ebből? (14–16.)

Mi történik az emberrel a halála után? (17–20.)

Hogyan lehet legyőzni a halált? (21, 22.)

Miért nézhetünk izgalmas jövő elé? (23–25.)

[Kiemelt rész a 117. oldalon]

„Figyelemre méltó, hogy az Újszövetségben a pokoltűz nem tartozik az eredeti tanításhoz. Az Újszövetségben néhány helyen utalás van arra, hogy az isteni segítséget elutasítók végleges sorsa nem az örök szenvedés, hanem a megsemmisítés lesz” (A Dictionary of Christian Theology, kiadója Alan Richardson).

[Kép a 114. oldalon]

POR

ÁDÁM

POR

[Kép a 119. oldalon]

Lázár feltámasztása megmutatja, hogy a halál legyőzhető

13. fejezet

Kapcsolat a szellemi birodalommal

„A KAPCSOLATTEREMTÉS utáni vágynak mély gyökerei vannak.” Ez a kijelentés vezeti be a Machines című könyv rádióval foglalkozó fejezeteit. Rádión keresztül az egész földgolyóval kapcsolatot teremthetünk, sőt felfoghatjuk a világűr asztronautáinak jelzéseit is.

² A rádióösszeköttetés a mai élet részévé lett. Ennek ellenére sokan elhanyagolják vagy félreértik az összeköttetés egy sokkal fontosabb formáját − a szellemi birodalommal való kapcsolatot.

BESZÉLGETÉS A TEREMTŐVEL

³ Évszázadokkal a rádió felfedezése előtt írta Dávid király:

„Hallgasd meg szavaimat, ó Jehova. . . . Figyelj hát felhangzó segélykiáltásomra, ó királyom és Istenem, mert hozzád imádkozom” (Zsoltár 5:1, 2 [5:2, 3, Károli]).

Nem látszik ésszerűnek számodra, hogy a világegyetem legfelsőbb értelme ’meghallgathatja’ imáinkat, ha akarja? És nem lenne értelme Istentől kérni segítséget, aki a legjobb útmutatással tud szolgálni nekünk? (Zsoltár 65:2 [65:3, Károli]).

⁴ A rádióösszeköttetéshez adóra és vevőre van szükség. De mi szükséges ahhoz, hogy ima útján Jehovával kapcsolatba lépjünk? Az első követelmény a hit. „Aki Istenhez közeledik, annak hinnie kell, hogy Ő van, és megjutalmazója lesz azoknak, akik őt komolyan keresik” (Zsidók 11:6). Összhangban kell lenni Jehova erkölcsi követelményeivel és irányadó mértékével is. Egyébként Jehova éppoly kevéssé hallgatna meg, mint ahogy egy jó érzésű ember sem hallgat meg egy megbotránkoztató rádióadást (1János 3:22; Ésaiás 1:15).

⁵ Jehova nem állított fel merev szabályokat az elfogadható imára vonatkozóan. Akár hangosan, akár halkan imádkozol, ő „meghallgathat” téged. Imádkozhatsz akár állva, akár ülve, térdelve vagy ágyban fekve (1Sámuel 1:12, 13; 1Királyok 8:54). Nincs szükség különleges szavakra, vallásos nyelvezetre. Sokkal fontosabb az őszinteség és az alázatos szellem. Figyeld meg, hogyan szemléltette ezt Jézus a Lukács 18:10–14-ben.

⁶ Személyes imában bármikor közeledhetünk Jehovához. Ő azonban örül az olyan közös imáknak is, amely a keresztény gyülekezet részéről hangzik el. A gyülekezeti imákra még azok a személyek is odafigyelnek, akik sohasem imádkoztak, és ezúton ismerik meg, hogyan fordíthatják hasznukra ezt a fontos kapcsolatot. A családoknak is lehet, sőt kell is együtt imádkozniuk. Jó alkalom erre az étkezési idő. Ez összhangban van Jézus példájával, aki hálát adott Istennek az ételért, amelyről gondoskodott (Márk 8:6).

⁷ Talán ismersz olyan embereket, akik imádkoznak ugyan, mégis arról panaszkodnak, hogy nem találnak meghallgatásra. Vajon miért? Krisztus azt mondta a követőinek: „Ha valamit kértek az Atyától, megadja azt nektek az én nevemben.” Senki más, csak Jézus Krisztus által közeledhetünk Istenhez. Lehet, hogy éppen ezt hagyják figyelmen kívül (János 16:23; 14:6). De mit értett Jézus a „valamit” kifejezésen? János apostol rámutat arra, hogy csak olyan „valamit” kérhetünk, ami ’összhangban van Jehova akaratával’. Aligha várhatnánk el, hogy az igazságos Isten meghallgasson helytelen, erkölcstelen vagy önző célból hozzá intézett imákat (1János 5:14). Mégis sokan kérnek azonnali gazdagságot vagy hatalmat mások felett. Nem csoda, hogy Isten az ilyen imákra nem válaszol! A jogos, személyes szükségleteinkre vonatkozó kéréseinket meg kell előzniük például olyan kéréseknek, hogy legyen meg a földön Isten akarata (Máté 6:9–11).

⁸ Az ima lehetőséget nyújt arra, hogy beszélgessünk Istennel mint szerető Atyával, hogy kifejezzük előtte örömeinket, gondjainkat, szükségleteinket. Ha eddig még nem voltál ebben rendszeres, ne halogasd tovább. A meghitt kapcsolat Istennel és az a lehetőség, hogy bármikor érintkezésbe léphetsz vele, fokozott nyugalmat és boldogságot biztosít számodra. Szívedet kiöntheted előtte azzal a biztos tudattal, hogy őt érdeklik a körülményeid (Zsoltár 86:1–6; Filippi 4:6, 7).

VÁLASZ A SZELLEMI BIRODALOMBÓL

⁹ Imáink egyik legfontosabb része a kellő bölcsesség és az isteni vezetés kérése (Zsoltár 27:11; 119:34–36; Jakab 1:5). Hogyan válaszol erre Isten? A régi időkben Isten esetenként angyalokkal vagy prófétákkal küldött szóbeli üzenetet. Pál apostol viszont azt mondja, hogy Isten most „a Fia által szólt hozzánk”; az ő tanításai és életútja megtalálhatók a Bibliában (Zsidók 1:1, 2; 2:1–3; János 20:31). Tehát ahelyett, hogy arra várnánk, hogy Isten személyesen szóljon hozzánk, az általa rendelt eszköz, a Biblia útján kell segítséget keresnünk. Ezt szem előtt tartva az irányítását kérő imáinkhoz csatlakozóan szorgalmasan tanulmányozni kell az ő Szavát (Példabeszédek 2:1–5). További segítséget jelentenek a Bibliát rendszeresen tanulmányozó hűséges keresztények (2Timótheus 2:1, 2).

¹⁰ Isten a szelleme által személyes segítséget nyújthat számunkra imáink meghallgatásának eredményeként. Így segít a keresztényeknek megérteni és alkalmazni az Írásokat (János 16:7–13). Dávid így imádkozott: „Taníts meg engem megtenni akaratodat. . . . A te szellemed jó; az vezessen engem az egyenesség földjén” (Zsoltár 143:10).

VANNAK-E GONOSZ SZEMÉLYEK A SZELLEMI BIRODALOMBAN?

¹¹ A Bibliából nem csupán azt tudjuk meg, hogy Jehova, az ő Fia és az angyalok a szellemi birodalomban élnek, és hogy ima által kapcsolatban állhatunk Istennel. Hasonló megbízhatósággal azt is feltárja, hogy vannak olyan értelmes szellemi személyek, akik igen gonoszak, elsősorban a Sátán és a démonai.

¹² Egyesek az „Ördögöt” csak valamiféle régi babona vagy mítosz maradványának tartják. Mások azt vallják, hogy a Biblia a „Sátán” szóval csupán egy gonosz elvre utal.

¹³ A Máté 4:1–11 mégis egy olyan eseményről számol be, ahol a Sátán Jézust háromszor megkísértette. Az ott említett Sátán nyilván nem lehetett a Jézusban működő gonosz „elv”, mivel Isten Fia mentes a gonoszságtól és a bűntől (Zsidók 7:26; 1:8, 9). Igen, a Sátán valóságos személy. Ez kitűnik már a Jób 1:6–12 beszámolójából, amely arról tudósít bennünket, hogy Sátán megjelent Jehova előtt.

¹⁴ De honnan származik a Sátán? Jehováról tudjuk, hogy ő a Teremtője mindennek, és hogy az ’ő cselekedetei tökéletesek’ (5Mózes 32:4; Jelenések 4:11). Nem logikus tehát az a feltételezés, hogy a Sátán egykor igazságos szellem-személy volt, akit Jehova megteremtett a többi angyallal együtt? De hogyan lett romlottá? A Jakab 1:14, 15 útba igazít bennünket:

„Mindenki próba alatt áll, amikor vonzza és csalogatja őt a saját kívánsága. Aztán a kívánság, ha megfogant, bűnt szül.”

¹⁵ Abból, ami az emberek között előfordul, tudjuk, hogy még az is, aki bizalmi állást tölt be, rájöhet arra, hogyan tudna visszaélni a helyzetével, hogy még nagyobb hatalmat szerezzen. Úgy tűnik, ez történt Isten egyik angyalával is. Mint szabad akarattal rendelkező személy, ez a szellemi teremtmény saját választása szerint rossz útra tért, talán arra gondolt, hogy ő is olyan lehetne, mint Isten, s az emberek őt követnék. Az eset hasonló Tírusz király esetéhez, akiről az Ezékiel 28:1–19-ben olvashatunk. Ez az ember igen kiváltságos helyzetben volt Izrael ősi népéhez viszonyítva, ő azonban büszkeségében felfuvalkodott, ami a bukásához vezetett. Hasonlóképpen a büszkeség okozta annak romlását, aki Sátánná, Isten ellenségévé tette magát.

¹⁶ Ha megértjük Sátán létezését, világosabban látjuk az Éden kertjében bekövetkezett eseményeket, amelyek odavezettek, hogy mi tökéletlen bűnös emberekké váltunk és ki vagyunk szolgáltatva a betegségnek és a halálnak. Emberfeletti értelmével Sátán egy kígyót használt fel arra, hogy Évának hazug, végzetes ajánlatot tegyen (1Mózes 3:1–5). Ezért nevezi a Jelenések 12:9 a Sátánt „őskígyónak”. Jézus pedig azt mondta róla, hogy ’nem állt szilárdan az igazságban’, hanem ő a „hazugság atyja” és „gyilkos” (János 8:44).

¹⁷ Sátán nem az egyedüli lázadó szellemi teremtmény. Az 1Mózes 6:1–3 elmondja, hogy Noé napjaiban egyes angyalok − talán a Sátán lázadásától ösztönözve − szexuális gyönyörök kedvéért emberi [férfi] testet öltöttek. Ez természetellenes és romlott dolog volt (Júdás 6, 7). Amikor Isten a világméretű vízözön által eltörölte a földről a gonoszt, ezek az engedetlen angyalok visszatértek a szellemi birodalomba, de most már a Sátán mellett maradtak, mint démonok (2Péter 2:4, 5). Lehet, hogy a menny és föld között közlekedő istenekről szóló görög és római mitológiák az engedetlen angyalokról közölt bibliai tények elferdítése.

A SZELLEMI BIRODALOMBÓL ÉRKEZŐ ROSSZ BEFOLYÁS

¹⁸ A gonosz szellemeket nem érdekli a mi jólétünk. Őket elsősorban az érdekli, hogy az embereket becsapják, félrevezessék, és Istentől elfordítsák. Pál apostol Sátánt a ’dolgok e rendszere Istenének’ nevezte, aki elvakítja a hitetlenek értelmét, nehogy megismerjék a Krisztusról szóló „jó hírt” (2Korinthus 4:4). Ezen a téren meglehetősen sikeresnek bizonyult.

¹⁹ Egyik taktikája szerint azt a nézetet támogatja, hogy Sátán vagy Ördög nem létezik. Olyan, mintha egy gonosztevő azt a nézetet terjesztené, hogy nincs bűnszövetkezet, s ezért az emberek biztonságban érezhetik magukat. A másik taktikája a vallásos túlbuzgóságban elkövetett borzalmas tettekben − keresztes hadjáratokban, inkvizíciókban és a háborúk megáldásában − nyilvánul meg. Ez sok érzékeny embert elfordított Jehova Istentől, akik tévesen azt gondolják, hogy az egyházak Istent képviselik.

²⁰ Emlékezz csak arra is, hogy Pál apostol Sátánt ’a dolgok e rendszere Istenének’ nevezte. Egyesek nevetségesnek tartják azt az elképzelést, hogy Sátán irányítaná a nemzeteket. De amikor Sátán felkínálta Krisztusnak a nemzetek fölötti hatalmat, Jézus nem vonta kétségbe az Ördög királyságok felett gyakorolt hatalmát (Lukács 4:5–8). És vajon a tények nem arra mutatnak, hogy a világ mai ügyei mögött valamilyen gonosz hatalom áll? Ezt tartva szem előtt olvasd csak el, mit mond a Jelenések 12:9, 12 a Sátán erőfeszítéseiről.

KERÜLD A KAPCSOLATOT A GONOSZ SZELLEMEKKEL!

²¹ Tudósok vizsgálták az úgynevezett telepatikus (érzékszervek feletti) észleléseket. Ezek közé tartozik a gondolatolvasás, az olyan jelenségek vagy tárgyak leírása, amelyeket az illető nem látott, amelyekről semmit sem tud, vagy az anyag feletti hatalom „akaratátvitel” segítségével, például hogyan essen le a dobókocka. A pszichika kutatói megpróbálták kizárni a trükkök felhasználásának lehetőségét, mégsem találnak magyarázatot az ilyen emberfeletti jelenségekre. Lehet, hogy éppen a Biblia ad erre magyarázatot?

²² A Sátán és a démonok közvetlenül is képesek befolyásolni az embereket és az emberi ügyeket. Az ókori görög Filippiben például egy lány meg tudta mondani a jövőt. Hogyan? A történet elmondja, hogy ’egy szellem’, egy ’jövendőmondó démon’ befolyásolta a lány kijelentéseit. Pál apostol segített neki megszabadulni a démon hatalmából (Cselekedetek 16:16–18).

²³ Mivel a démonok valóságosak és hatalmuk van, az Isten Szava ismételten óv a velük való kapcsolattól. Elítéli a varázsigék használatát (például a fekete mágia vagy vudu kultusz kapcsán), a médiumok megkérdezését és a holtakkal való kapcsolatkeresést (5Mózes 18:10–12; 3Mózes 20:6, 27; Galata 5:19–21). Ezek a figyelmeztetések ma is időszerűek! Talán már te is észrevetted az érzékszervek feletti jelenségek és az okkultizmus iránt megnyilvánuló széles körű érdeklődést. Sok film és regény foglalkozik „szellemekkel”, ördögűzéssel vagy démonok kiűzésével. Sokan keresik a jövőjüket „ábécé táblák” vagy az asztrológia segítségével.

²⁴ A gonosz szellemekkel való kapcsolatteremtés veszélyes. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a démonok sok testi, lelki és érzelmi kárt okozhatnak, ha már a befolyásuk alá vontak valakit. (Lásd Máté 8:28–33.) Zaklatják az embereket, éjszaka zörejt okoznak, tárgyakat elmozgatnak, nemi izgalmat keltenek, betegségeket idéznek elő. „Hangjuk” egyeseket már tébolyba, gyilkosságba vagy öngyilkosságba kergetett.

²⁵ Természetesen néhány „különös eseménynek” fizikai okai is lehetnek, például a test biokémiai folyamatának zavara, ami befolyásolhatja az értelmet és az érzékszerveket. De ostobaság lenne egyszerűen elvetni a Sátán és a démonok létezését. Ne becsüld le a Biblia ellenük szóló figyelmeztetésének komolyságát.

²⁶ Megszabadulhat-e valaki a démonok zaklatásától? Isten ma már nem használ fel olyan embereket a szolgálatában, akik betegeket gyógyítanak, démonokat űznek vagy halottakat támasztanak fel, mint az az apostolok idejében történt. De segít megszabadulni a „Sátán hatalmából” (Cselekedetek 26:18; Efezus 6:12). Jehovához kell fordulni imában, használni kell a nevét és komolyan kell keresni a segítségét (Példabeszédek 18:10). De Jézushoz hasonlóan ellen kell állni a démoni sugalmazásoknak is, fel kell számolni a spiritiszta szokásokat és a démonizmust követőkkel fenntartott szükségtelen kapcsolatokat (Máté 4:1–11; 2Korinthus 6:14–17).

²⁷ Továbbá a közleményekből az is kitűnik, hogy a démonok gyakran bizonyos tárgyak segítségével maradnak kapcsolatban valakivel, ezért fontos megszabadulni a korábban spiritizmus célját szolgáló tárgyaktól (amulett, talizmán, kristálygömbök stb). A Biblia elmondja, hogy az ókori Efezusban az ilyen mágikus művészeteket gyakorló személyek közül egyesek ezt tették (Cselekedetek 19:18–20).

²⁸ Nem kell azonban a gonosz szellemektől való szüntelen rettegésben élni. Ehelyett a Biblia arra buzdít, hogy öltsük magunkra a szellem fegyverzetét:

„Álljatok tehát szilárdan, körülövezve derekatokat IGAZSÁGGAL, felöltve az IGAZSÁGOSSÁG mellvértjét, és lábaitokat felsaruzva a BÉKE JÓ HÍRÉNEK fegyverével. Mindenekelőtt vegyétek fel a HIT széles pajzsát, amellyel a gonosz minden tüzes lövedékét képesek lesztek kioltani. Fogadjátok el a MEGMENTÉS sisakját is, valamint a szellem kardját, ami az ISTEN SZAVA, mialatt . . . IMÁDKOZTOK minden alkalommal” (Efezus 6:14–18).

Miként Isten Szava itt rámutat, a Jehova Istennel fenntartott rendszeres kapcsolat kitűnő védelmet jelent a gonosz szellemek nemkívánatos befolyása ellen. A Biblia helyesen mondja: „Rendeljétek alá azért magatokat Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és az elmenekül tőletek” (Jakab 4:7).

[Tanulmányozási kérdések]

Miért áll érdekünkben kapcsolatba lépni a Teremtővel? (1–3.)

Mi szükséges ahhoz, hogy imáink Isten előtt elfogadhatók legyenek? (1Péter 3:12). (4., 5.)

Mit tudhatunk meg a Bibliából az imáinkkal kapcsolatban? (6–8.).

Hogyan kaphatunk választ Istentől? (9., 10.)

Honnan tudunk Sátán létezéséről? És honnan származik az Ördög? (11–15.)

Mennyiben jelent segítséget nekünk az, ha tudunk a Sátán és a démonok létezéséről? (16., 17.)

Hogyan gyakorolnak hatalmat a gonosz szellemek az emberek felett? (2Korinthus 11:13–15). (18–20.)

Milyen gyakorlatok révén kerülhet valaki a gonosz szellemek befolyása alá? (21–23.)

Hogyan óvhatod meg magad a szellemi birodalom ártalmas kapcsolatától? (24–28.)

[Kép a 123. oldalon]

Az ima útján mindennap kapcsolatban állhatunk Istennel

14. fejezet

Miért tűri el Isten a gonoszságot?

HA KIRABOLNÁK, meggyaláznák vagy meggyilkolnák egy barátodat és a bűnössel nem történne semmi, nem éreznél-e felháborodást, fájdalmat és haragot? Az ilyen gonosztettek és igazságtalanságok csupán csekély megnyilvánulásai annak, ami az emberiséggel történt.

² A történelem nem más, mint brutális háborúkról, nyomasztó szegénységről, bűnözésről és elnyomásról szóló hosszú eseménysorozat. Mindez oda vezetett, hogy egyesek kétségbe vonták Isten létezését. Nekünk viszont meggyőző bizonyítékaink vannak a Teremtő létezéséről (Zsidók 3:4; Róma 1:20). De hát a gonoszság is létezik! Emiatt még az Istenben hivők közül is sokakban felmerül a kétség: „Törődik-e velünk Isten egyáltalán?” Azt kérdezik: „Ha Isten törődik velünk, miért engedte meg oly sokáig a gonoszt?”

³ Filozófusok és lelkészek gyakran foglalkoztak ezzel a témával, de nem tudtak megnyugtató választ adni. Mit mond maga Isten?

ISTEN VÁLASZA: „TÖRŐDÖM VELÜK”

⁴ Saját tapasztalatunk alapján meg tudjuk érteni a héber Habakuk próféta magatartását a gonoszság és az igazságtalanság láttán. Ő olyan időben élt, amikor a zsidók sok helytelenséget követtek el, amelyek komolyan aggasztották Habakukot, és arra indították, hogy megkérdezze Istent:

„Miért láttatsz velem hamisságot és szemléltetsz nyomorgatást? Pusztítás és erőszak van előttem, per keletkezik és versengés támad. Azért inog a törvény és nem érvényesül az igaz ítélet, mert gonosz hálózza be az igazat, ezért származik hamis ítélet!” (Habakuk 1:3, 4, Károli).

Bár Habakuk meg volt győződve Jehova igazságosságáról, mégis lesújtotta a népe közt fellelhető erőszakosság és igazságtalanság. Ugyanakkor abban az időben garázdálkodtak a babiloniak, rettegésben tartva és kifosztva más népeket. Úgy látszott, gonoszság uralkodik mindenütt. Habakuk próféta azon csodálkozott, hogy Isten, aki mindezt látta, miért nem tett semmit (Habakuk 1:13).

⁵ Jehova egy látomásban meggyőzte Habakukot, hogy a gonoszok szemmel látható jóléte csupán időleges. Isten nemcsak látta, mi történik, hanem igenis törődött az eseményekkel. Ő „kijelölt időt” rendelt arra, hogy érvényt szerezzen az isteni igazságnak. Még ha az emberek ezt késlekedésnek tartották is, Jehova arról biztosította Habakukot: „Feltétlenül valóra válik. Nem késik el” (Habakuk 2:3).

⁶ Törődésének további bizonyítékául Isten felhívta Habakuk figyelmét egy olyan dologra, amivel az embereknek szembe kell nézniük. Jehova azt mondta: „Az igazságos viszont a hűsége miatt marad életben” (Habakuk 2:4). Vajon eleget tesz Habakuk a követelménynek s helyesen és erkölcsösen cselekszik-e, függetlenül attól, amit a körülötte levő többiek tesznek? Hinnie kellett abban, hogy Isten a „kijelölt időben” cselekedni fog.

⁷ A történelem elmondja nekünk, mi történt. Amikor az idő elérkezett, Isten véget vetett a zsidók között az erőszakosságnak és az igazságtalanságnak. Az országot meghódították és sokakat száműzetésbe hurcoltak. Később Isten leszámolt Babilonnal. Amint Jehova azt előre közölte a prófétái által, a médek és a perzsák Cyrus vezetésével legyőzték a látszólag teljhatalmú Babilont (Jeremiás 51:11, 12; Ésaiás 45:1; Dániel 5:22–31).

⁸ Ez a kicsiny méretű példa bemutatta azt, hogy a Teremtőnk nem huny szemet a gonoszság fölött. Tud róla és nem hagyja figyelmen kívül, törődik a dolgok kimenetelével. (Lásd 1Mózes 18:20, 21; 19:13!) Ha ez így van, akkor miért engedte meg Isten mindmáig a gonoszságot? Ahhoz, hogy megértsük a Biblia logikus magyarázatát, vissza kell térnünk az emberiség problémáinak kezdetéhez.

EGYETEMES VITAKÉRDÉSEK MERÜLNEK FEL

⁹ Az 1Mózes 3. fejezete beszámol arról, hogy Sátán kérdést tett fel Évának az Isten parancsa iránti engedelmességére vonatkozóan, amely parancs kimondta, hogy egy különlegesen kijelölt fáról nem ehetnek. Éva azt válaszolta, hogy az engedetlenség halálbüntetéssel járna. Sátán azonban azt válaszolta:

„Biztosan nem haltok meg. Mert Isten tudja, hogy azon a napon, amelyen esztek arról, feltétlenül megnyílnak a szemeitek és feltétlenül Istenhez hasonlókká lesztek, megismeritek a jót és a rosszat” (1Mózes 3:1–5).

Sátánnak ez a kihívása Isten minden teremtményét, embereket és angyalokat egyaránt érintő vitakérdéseket vetett fel.

¹⁰ Először is Sátán Isten őszinteségét vonta kétségbe. Gondoljuk csak meg, mi mindent jelent ez! Ha Isten ebben az esetben nem lett volna szavahihető, megbízhatnánk-e benne bármilyen más dologban? Vajon nem kételkednének-e mennyei és földi teremtményei mindig abban, amit Isten mond nekik? Ma tudjuk, mennyire gyanakvók az emberek a hazugságokkal uralkodó politikusokkal szemben. (Lásd Zsoltár 5:9 [5:10, Károli]!)

¹¹ Sátán állítása, miszerint Isten becsapja a teremtményeit − megvon, visszatart tőlük olyan dolgot, ami előnyös lenne számukra − , szintén felveti a vitakérdést: Megilleti-e Istent az uralkodás joga? Isten kormányzásmódja jogosságának kérdése az egész világegyetemet érinti.

¹² Ezen túlmenően Sátán azt állította, hogy az emberek Isten nélkül is képesek boldogulni, képesek rá és kell is, hogy önmagukat irányítsák. Emberek és angyalok szembekerültek a kérdéssel: Képesek-e az emberek ügyeiket Istentől függetlenül eredményesen intézni?

¹³ Ezeket a súlyos erkölcsi vitakérdéseket végérvényesen tisztázni kellett. A megoldás, amelyet Isten választott, világosan kifejezésre juttatja bölcsességét, valamint a jelenlegi és jövőbeni jólétünk iránti érdeklődését. Isten elegendő időt adott arra, hogy minden értelmes teremtménye meggyőződhessen a tényekről. Ahhoz, hogy a dolgot helyesen megértsd, gondold el, mit tennél akkor, ha valaki a nyilvánosság előtt azt állítaná, hogy családi zsarnok vagy, hazudsz, és megrettentéssel szerzel tekintélyt. Egy bizonytalan ember talán élénken tiltakozna, vagy még meg is támadná a rágalmazót. Ha azonban biztosan tudod, hogy az állítása hamis, úgy is tisztázhatod a kérdést, hogy mindenki számára időt biztosítasz ahhoz, hogy megfigyeljék bánásmódodat, és a családodra gyakorolt jó hatást (Máté 12:33).

¹⁴ És mit mutattak idővel a tények az Édenben felmerült vitakérdésekre vonatkozóan? Amint arra Isten előre figyelmeztetett, az emberi engedetlenség öregedéshez, betegséghez és halálhoz vezetett. Isten figyelmeztetése tehát őszinte volt, és nem lehetett kétségbe vonni uralmának jogosságát. Az is bebizonyosodott, hogy az ember képtelen saját irányadó mértékeket felállítani, s irányítani magát Istentől függetlenül. Egyetlen emberi kormányforma sem tudta megakadályozni a háborúkat, a korrupciót, az elnyomást, a bűnözést és a jogtalanságot. Ez alátámasztja a bibliai állítás helyességét: „Nem tartozik a földi emberre az útja. Nem tartozik a járókelő emberre még lépteinek irányítása sem” (Jeremiás 10:23). Azonkívül az idők folyamán bebizonyosodott, hogy az ember képtelen véget vetni a szenvedésnek, sőt ellenkezőleg, gyakran ő maga az oka annak.

¹⁵ Az ezek miatti szenvedést azok az őszinte emberek is érzik, akik készségesen alárendelik magukat Isten uralmának és irányadó mértékeinek. Miattuk fog Isten fellépni azok ellen, akik gonoszul cselekszenek, amint azt Habakuk könyve szerint már kicsiny méretekben megtette. Jehova eltávolítja a mennyből és a földről a gonoszság és a szenvedés minden egyes előidézőjét. Amint Isten közölte Habakukkal, erre ’kijelölt ideje’ van. Biztosak lehetünk abban, hogy az ő ígérete „feltétlenül valóra válik. Nem késik el” (Habakuk 2:3).

FORDÍTSUK JAVUNKRA A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ IDŐT

¹⁶ Amikor arról van szó, hogy Isten miért engedte meg a gonoszságot, sokan csak az emberek szenvedésére gondolnak. Elkerülik a figyelmüket azok a fontos vitakérdések, amelyek tisztázása éppen folyamatban van. Nem ismerik fel továbbá, milyen hasznuk származik abból, hogy Isten elegendő időt adott a vitakérdések tisztázására (2Péter 3:9).

¹⁷ A dolog tisztázására Isten által meghatározott idő lehetővé tette azt, hogy megszülethessünk. Minden szépet és örömet Isten türelmének köszönhetünk. És lehetőségünk van bebizonyítani Isten iránt érzett szeretetünket és lojalitásunkat. Kihívásában Sátán azt állította, hogy egyetlen ember sem marad hű Istenhez, senki nem lesz, akiről Isten azt mondhatná: „Nincs senki hozzá hasonló a földön, feddhetetlen és becsületes ember, istenfélő és elfordul a rossztól.” Ezt olvashatjuk a Bibliában Jób könyve 1. és 2. fejezetében. Az egyenes és becsületes Jóbról az Ördög azt állította: „Vajon semmiért féli Jób az Istent?” Sátán kijelentette, hogy Jób önző céllal teszi ezt, mivel Isten jóléttel ajándékozta meg. Ha azonban Jób elveszítené azt, megátkozná Istent (Jób 1:7–12). Vajon képes a Sátán minden embert elfordítani Istentől?

¹⁸ Isten megengedte, hogy Sátán sok szerencsétlenséggel sújtsa Jóbot. Jób elvesztette gazdagságát. Gyermekei elpusztultak. Őt magát utálatos betegség sújtotta. Bár Jób nem tudta, hogy Sátán támadásának különleges célpontja lett, mégis hű maradt Istenhez (Jób 27:5). Meg volt győződve arról, hogy Jehova nem felejti el őt, sőt, a Teremtő feltámaszthatja, ha meg kellene halnia (Jób 14:13–15). Jehova sohasem hagyja cserben lojálisait. Egy idő múlva közbelépett és jóvátette a Sátán által okozott károkat. Jób egészsége helyreállt. Felesége megajándékozta őt tíz még szebb gyerekkel, nagy jólétben élt és hosszú életű lett. Olvasd el a Jób 42:10–17 biztató szavait!

¹⁹ Ez a beszámoló is segít felismerni azt, hogy Isten miért engedte meg a gonoszságot. Így bebizonyosodott, hogy egyesek az élet problémái ellenére is szeretik Istent, és próbáik alatt lojálisak maradnak hozzá. Önmagunknak is fel kell tenni a kérdést: „Így teszek én is a szenvedések idején? Szeretnék-e, miként Jób, hozzájárulni a Sátán által felvetett kihívás tisztázásához?” (Példabeszédek 27:11). Jób könyve alapján bízhatunk abban, hogy Isten jóvá tudja tenni mindazt a szenvedést, ami az embereket az idő alatt sújtja, amíg ő a gonoszságot eltűri. (Lásd 2Korinthus 4:16, 17!)

²⁰ Ahogy Isten figyelemmel kísérte és elismerte Jóbot és Habakukot, ő ma éppen úgy felfigyel azokra, akik a gonosz állapotok között is lojálisak maradnak hozzá és megjutalmazza őket (Malakiás 3:16–18).

SZERETNÉL AKKOR ÉLNI, AMIKOR GONOSZSÁG MÁR NEM LESZ TÖBBÉ?

²¹ A Biblia biztosít minket arról, hogy Isten helyre akarja állítani a paradicsomi állapotot a földön. A föld olyan lesz, amilyen akkor volt, amikor Ádám és Éva még nem váltak hűtlenekké (Lukács 23:43; Jelenések 21:4, 5). Akkor maradéktalanul beteljesednek a Biblia itt következő és ezekhez hasonló ígéretei:

„Gonosz nincs többé, keresed a helyét, és sehol sem találod. A szelídek ellenben uralják a földet, és élvezik a béke teljességét” (Zsoltár 37:10, 11, Katolikus Biblia 1973; Példabeszédek 24:1, 20).

²² Sokan panaszkodnak a gonoszság és a szenvedés miatt, sőt Istent teszik érte felelőssé. De hát valóban azt akarják, hogy megszűnjön a gonoszság, vagy csak a következményeit szeretnék elkerülni? Sok szenvedést okoz az ember önmagának; learatja, amit elvetett (Galata 6:7; Példabeszédek 19:3). Az erkölcstelenség nemi betegséghez, magzatelhajtáshoz, váláshoz vezet. A dohányzás tüdőrákot idéz elő. Az iszákosság és a kábítószerélvezet árt a szívnek és az agynak. A közlekedési szabályok megsértése végzetes balesetekhez vezet. Akik azt mondják: „Miért engedi meg Isten a gonoszságot? Mikor fog végre véget vetni ennek?”, valóban szeretnék is, ha Isten ezt megtenné? Ha ő most azonnal cselekedne, s megakadályozná az embereket abban, hogy ilyen helytelen dolgokat tegyenek, sokan amiatt panaszkodnának, hogy korlátozza a szabadságukat.

²³ Azzal, hogy Isten eltűri a gonoszságot, nyilvánvaló lesz, hol foglalunk állást, mi van a szívünkben. Isten azt mondta Habakuknak: „Az igazságos viszont a hűsége miatt marad életben.” Ehhez szükség van arra, hogy gyűlöletet érezzünk aziránt, amit Isten rossznak vagy gonosznak tart (Habakuk 2:4; Zsoltár 97:10). Ha így élünk, talán nem leszünk népszerűek néhány ismerős vagy szomszéd előtt (1Péter 4:3–5). Jób és Habakuk készségesen különváltak környezetüktől, hogy lojálisak maradjanak Istenhez és elnyerjék tetszését. Ma pedig Jehova tanúinak milliói tanúsítják, hogy ez lehetséges, és így gazdagabb és nyugalmasabb lett az életük.

²⁴ Akik ezt az életutat követik, azok maguk is bebizonyítják, hogy a Sátán nagy hazug. Bebizonyítják, hogy az emberek képesek hűek maradni Istenhez, és meg vannak győződve az ő kormányzatának jogosságáról és igazságosságáról. Isten pedig tudja, hogy ilyen emberekre rábízhatja a földi Paradicsom helyreállításának gondját. Akkor öröm lesz az élet, mivel a múlt minden szenvedése és gonoszsága feledésbe merül. Úgy elfelejtjük azokat, mint azt a fájdalmat és szenvedést elfelejtettük, amit gyerekkorban éreztünk, ha a térdünket leütöttük (Ésaiás 65:17; János 16:21).

²⁵ Ez csodálatos kilátás! Segít meglátni azt, hogy Jehova Isten az ő örökké tartó elhatározásának megvalósításában csak rövid ideig tűri el a gonoszságot. A jogi és erkölcsi vitakérdéseket egyszer s mindenkorra megnyugtatóan elrendezi.

²⁶ De még ha megértjük is, miért tűri el Isten a gonoszságot, joggal szeretnénk tudni: Mikor lesz vége? Mikor jön el Isten „kijelölt ideje”, hogy világszerte véget vessen a gonoszságnak? Vizsgáljuk meg most ezeket a kérdéseket!

[Tanulmányozási kérdések]

Miért ésszerű megvizsgálni azt, amit a Biblia a gonoszságról mond? (1–3.)

Mit tanulhatunk erről a dologról Habakuktól? (4–8.)

Hogyan merültek fel Édenben egyetemes vitakérdések? Melyek ezek a vitakérdések? (9–12.)

Hogyan lehet tisztázni a vitakérdéseket? (13–15.)

Hogyan érint minket egy szintén tisztázásra szoruló vitakérdés? (16–20.)

Milyen jövőt ígér a Biblia? Mit jelent ez számunkra? (21–23.)

Hogyan fordíthatjuk maradandóan javunkra azt, hogy Isten napjainkig eltűrte a gonoszságot? (24–26.)

[Kiemelt rész a 131. oldalon]

Dr. W. R. Inge, a londoni Szent Pál Katedrális esperese, évekkel ezelőtt ezt mondta:

„Egész életemben arra törekedtem, hogy megtaláljam az élet célját. Három problémára kívántam választ kapni, amelyeket mindig is alapvetőnek tartottam: az örökkévalóság problémájára, az emberi személyiség problémájára és a gonoszság problémájára. Kudarcot vallottam. Egyiket sem tudtam megoldani.”

[Kép a 137. oldalon]

A szenvedés nem fordította Jóbot Isten ellen; kitartott és elnyerte Isten áldását

15. fejezet

Közel van-e a „világ vége”?

„FELKÉSZÜLT ÖN a világ végére?” − tette fel a kérdést a Toronto Star. A kérdés egyeseket a következő beszámolóra emlékeztetheti:

„Sydney, Ausztrália. − Kint, Ausztrália bokros vidékén városi lakók mintegy százfőnyi csoportja, elhagyva lakásukat és feladva a mai fényűző életet, egy állítólagos közelgő ’világ végére’ készül.”

² Ma sokan attól félnek, hogy a „véget” előidézheti egy atomháború, a környezetszennyezés vagy más ténylegesen fennálló veszély. Például:

„A tudós és író Isaac Asimov a földi élet megszűnésének, mintegy 20 lehetőségét sorolta fel, kezdve a naphaláltól egészen éhínségig” (Toronto Star).

³ Isten megbízható Szavára támaszkodva még komolyabb okunk van az aggodalomra. Sokan olvastak a Bibliában a „világ végéről” (Máté 13:39, 40; 24:3, Károli, Ökumenikus fordítás). Annak tudatában, hogy Isten ígérete valóra válik, érdeklődnünk kellene aziránt, mit mond erről a Biblia, és hogyan befolyásolja az most és a jövőben az életünket.

VÉGE − DE MINEK ÉS MIKOR?

⁴ A Biblia biztosít minket arról, hogy Isten megsemmisíti azokat, akik felelősek a gonoszságért és a szenvedésért (Zsoltár 37:28; 145:20). Jézus Krisztus és Péter apostol egyaránt az emberek olyan célirányos elpusztításához hasonlítja a közelgő büntetőítélet végrehajtását, amilyet Isten Noé napjaiban idézett elő. A föld maga nem pusztult el. A gonoszok azonban elvesztek egy világméretű vízözönben. Noét és családját Isten megoltalmazta; ők alkották a megtisztított földgolyó igazságos emberi társadalmát. Miután Péter beszélt erről, ihletést kapott arra, hogy ’az ítélet napjáról és az istentelen emberek elpusztításáról’ szóljon. Ezt fogja követni az ’új egek és az új föld’, amelyekben ’igazságosság fog lakozni’ (2Péter 3:5–7, 13; Prédikátor 1:4; Ésaiás 45:18).

⁵ Természetesen szeretnénk tudni, mikor jön el a dolgok jelen rendszerének elpusztítása. Jézus azt mondta, hogy „azt a napot és órát” csak az Atya tudja (Máté 24:36). Tehát azt jelenti ez, hogy teljes sötétségben vagyunk? Nem, mivel Isten Szava felvilágosítja imádóit, ők tudni fogják, mikor van közel az az idő. (Lásd Ámos 3:7.)

⁶ A Biblia megerősít bizalmunkban, hogy Isten képes az eljövendő eseményeket előre megmondani. Például a Dániel 9:24–27-ben feljegyeztetett egy próféciát, amelyből megtudható, mikor fog megérkezni a Messiás vagy Krisztus. Lukács, az első századbeli orvos beszámolt arról, hogy az i. sz. 29. évben a zsidók, akik tudtak Dániel jövendöléséről, várták a Messiást (Lukács 3:1, 2, 15). A zsidó tudós, Abba Hillel Silver ezzel összhangban azt írja: „A Messiást az i. sz. első század második negyedében várták.” Jézus alámerítkezett és Krisztussá lett i. sz. 29-ben, pontosan abban az esztendőben, amelyre Dániel jövendölése utalt.

⁷ Dániel ugyanabban a próféciájában közli, hogy a Messiás halála után ’a város és a szent hely romba dől’. Igen, Isten jóelőre megmondta, hogy Jeruzsálemet és szent templomát feldúlják, amellyel a dolgok akkor fennálló zsidó rendszerének vége szakad (Dániel 9:26).

⁸ Röviddel a halála előtt, i. sz. 33-ban Jézus részletesen beszélt erről. Azt mondta, hogy Isten elhagyja Jeruzsálemet és annak templomát. Azt is mondta, hogy ő maga elmegy, de később visszajön (Máté 23:37–24:2). Tanítványai azonban megkérdezték:

„Mondd meg nekünk, mikor lesznek meg ezek és mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének [vagy: ’a világ végének’]?” (Máté 24:3).

⁹ Válasza élet-halál kérdését jelentette az első századi keresztények számára. Számunkra ennek éppoly nagy jelentősége van, mivel látni fogjuk, hogy Jézus válasza messze túlmutatott azon, amit az apostolok kérdeztek vagy megérthettek volna (János 16:4, 12, 13).

¹⁰ Jézus Dániel jövendölésére hivatkozott (Máté 24:15). Ez a jövendölés nem határozta meg Jeruzsálem pusztulásának évét, és ezt Jézus sem tette meg. Viszont leírt olyan eseményeket, amelyekből egy „jel” állt össze, ami a zsidó rendszer utolsó napjaira utalt. Elolvashatod szavait a Máté 24:4–21 és a Lukács 21:10–24 versei szerint. Előre szólt hamis messiásokról [krisztusokról], háborúkról, éhínségekről, földrengésekről, járványokról, a keresztények üldözéséről és egy világméretű prédikáló hadjáratról. A történelem igazolja, hogy ezek bekövetkeztek még annak a generációnak idején, akik még életben voltak akkor, amikor a rómaiak i. sz. 70-ben Jeruzsálemet elpusztították.

HAMIS KRISZTUSOK: Az első századi történetíró, Josephus, három olyan személyről tesz említést, akik Messiásnak vallották magukat.

HÁBORÚK: Megemlíthetők Délnyugat-Ázsiában a pártusok háborúi; felkelések Galliában és Spanyolföldön; a zsidó lázadások a birodalom különböző területein; szír és szamaritánus felkelések a zsidók ellen.

ÉHÍNSÉG: Rómában, Görögországban és Júdeában volt éhínség; az egyikről említést tesz a Cselekedetek 11:28.

FÖLDRENGÉSEK: Krétán, Szmirnában, Hierapoliszban, Kolosséban, Khioszon, Miletuson és Szamoson, Rómában és Júdeában voltak.

A KERESZTÉNYEKET ÜLDÖZTÉK, ők mégis MINDENÜTT PRÉDIKÁLTAK: Lásd a Cselekedetek 8:1, 14; 9:1, 2; 24:5; 28:22 feljegyzéseit.

¹¹ Mivel a keresztények bíztak Jézus jövendölésében, felkészülhettek az életük megmentésére. Krisztus korábban figyelmeztette őket: ’Ha látjátok Jeruzsálemet seregekkel körülvéve, meneküljetek!’ (Lukács 21:20–24). A jövendölésnek megfelelően Gallus vezetésével a rómaiak i. sz. 66 októberében körülzárták Jeruzsálemet. Hogyan menekülhettek meg a keresztények? A sereg váratlanul visszavonult. A keresztények Jézus figyelmeztetésének engedelmeskedve kimenekültek a városból. i. sz. 70-ben a rómaiak visszatértek Titus hadvezérrel az élen. Feldúlták a várost, és több mint egymillió zsidót megöltek. Ha Rómába látogatsz, Titus kapuján megnézheted ennek az eseménynek kőbe vésett emlékét.

¹² A zsidó rendszer utolsó napjainak eseményei bebizonyították, hogy a „jel”, amelyről Jézus előre szólt, abszolút megbízható. Ez nagyon fontos számunkra, mert amit Jézus a ’dolgok rendszere befejezéséről’ jövendölt, annak ma még nagyobb jelentősége van.

JÉZUS JÖVENDÖLÉSÉNEK TOVÁBBI BETELJESEDÉSE

¹³ Amit Jézus a hamis krisztusokról, háborúkról, éhínségről és földrengésekről, valamint a keresztények üldözéséről előre megmondott, az az i. sz. 70 évet megelőzően teljesedett be. Ő azonban olyan további dolgokról is beszélt, amelyeknek egyértelműen később kellett bekövetkezniük. Például azt mondta, hogy a „föld összes törzsei” kénytelenek lesznek elismerni jelenlétét mennyei dicsőségében (Máté 24:30). Jövendölt az emberek szétválasztásáról is, hogy elkülönülnek, miként a „juhok a kecskéktől”, s hogy a juhokhoz hasonló emberek fognak bemenni az örök életbe (Máté 25:32, 46). Ezek nem teljesedtek be i. sz. 70 előtt.

¹⁴ Több mint 25 évvel Jeruzsálem eleste után Isten arra indította János apostolt, hogy a Jelenések könyvében írja le a jövő eseményeit. A hatodik fejezetben János „lovasokat” látott, amelyek rettenetes dolgokat hoznak a földre. Elolvasva a Jelenések 6:3–8-at megállapíthatod, hogy János (1) háborúkról, (2) „élelmiszerhiányról” és (3) „halálos csapásról” jövendölt. Ezek ugyanolyan események, amelyekről a „jel” alkalmával Jézus jövendölt. Ez további bizonyíték arra, hogy Jézus jövendölésének egy második, vagy nagyobb beteljesedése lesz. A. T. Robertson professzor ezt mondja erről:

„A mi céljainkra elegendő annak megállapítása, hogy Jézus a templom és Jeruzsálem feldúlását − amely abban a nemzedékben, i. sz. 70-ben bekövetkezett − felhasználta a második eljövetele és a világ vége vagy az utolsó idők szemléltetéseként” (Word Pictures in the New Testament, 1. kötet 188. oldal [angolban]).

¹⁵ De hiszen − mondhatná valaki − mindig is voltak háborúk, élelmiszerhiányok és járványok! Hogyan lehet akkor felismerni a „jel” második beteljesedését?

¹⁶ Nyilvánvaló, hogy itt valami különleges eseményről lehet szó, semmint helyi háborúkról, elszórt járványokról vagy egyetlen földrengésről. Figyeld meg, hogy a Jelenések 6:4 verse szerint a háború nem egyetlen országról vagy bizonyos területről, hanem ’a földről’ veszi el a békét. Ezenkívül Jézus összetett jelről beszélt. A kiterjedt háborúval egyidőben − csak néhány dolgot megemlítve − tehát jelentős éhínségek, földrengések és járványok lesznek. Mindezek egyetlen nemzedék idején fognak bekövetkezni (Máté 24:32–34). Ezt megértve és áttekintve az emberiség történetét, sokan világosan felismerik, hogy ’a dolgok rendszere befejezésének jele’ ma látható.

A „JEL” A MI IDŐNKBEN

¹⁷ A Jelenések 6:4 egy világraszóló háborúról beszél. Volt már ilyen háború? Igen, az első az 1914–18-as háború volt. Sydney J. Harris, egy újság rovatvezetője azt írja, hogy az ’első világháborúban részt vevő országok a világ népességének több mint 90 százalékát magukban foglalták’. Az Encyclopedia Americana szerint az első világháború során több mint 8 000 000 katonát öltek meg és több mint 12 000 000 polgári személy pusztult el tömegmészárlás, rossz táplálkozás vagy a rossz körülmények miatt.

¹⁸ Egyesek megpróbálják lebecsülni ennek jelentőségét azzal, hogy az embereknek korábban nem volt szállítási eszközük és technológiájuk egy világháború számára. De éppen ez hangsúlyozza ki az első világháború egyedülálló jelentőségét.

„Az 1914 augusztusa óta eltelt idő alatt egyre világosabbá vált, hogy az első világháború kitörése egy korszak lezárulását jelentette” (The Norton History of Modern Europe).

„Az első világháború − a túlélők számára egyszerűen Nagy Háború − az emberek véleménye szerint az újkori történelem fordulópontja. . . . Van valami igazság a legtöbb ember ösztönös megérzésében, hogy a modern kor az első világháborúval kezdődött el. Ez volt az az idő, amikor elvesztettük ártatlanságunkat” (Montreal Gazette).

„Ezerkilencszáztizennyolc nem a millennium bevezetése volt; a példátlan és elképzelhetetlen méretű viszály, nyugtalanság, háború, forradalom, pusztulás és romlás fél évszázadának készített utat” (Professzor H. S. Commager).

¹⁹ Igen, egy elképzelhetetlen méretű háború ideje kezdődött el, amint azt a Biblia előre megmondta. Nem sokkal ezután kitört egy második világháború, amely „35–60 millió” emberéletet követelt.

„A második világháború soha nem látott méretű halált és pusztulást okozott majdnem az egész világon. . . . A szétrombolt vagyon és létfontos dolgok értékét pénzösszegben megpróbálni kifejezni hiábavaló lenne: az összeg csillagászati számokkal lenne kifejezhető” (Encyclopedia Americana).

Azzal pedig bizonyára tisztában vagy, hogy eltekintve az 1945 óta folytatott sok háborútól, most egy atomháború veszélye fenyeget.

²⁰ A példátlan betegségek sorozata további bizonyíték arra, hogy a „jel” nagyobb beteljesedése az első világháború kitörésével elkezdődött (Lukács 21:11). Miután a Science Digest folyóirat elismeri, hogy a korábbi járványoknak évtizedek folyamán nagy számú ember esett áldozatul, rámutat arra, hogy mennyivel pusztítóbb volt az 1918-as spanyolnátha:

„A háború négy év elkeseredett harca több mint 21 000 000 emberéletbe került, a náthajárvány ugyanannyi áldozatot követelt mintegy négy hónap leforgása alatt. Az emberiség történelme során még soha nem jött a halál oly könyörtelenül és gyorsan. . . . Egy orvos ezt a minden idők legnagyobb orvosi katasztrófájának nevezte.”

„A halálos áldozatok számát világméretekben általában 21 millióra becsülik, de ez ’valószínűleg durva alábecslés’. Ennyien halhattak meg csupán az indiai szubkontinensen; a halandóság mértéke 1918 októberében példanélküli volt a történelem folyamán” (Scientific American).

Még a tudósok is képtelenek voltak korlátok közé szorítani a halál aratását, amelyet a betegségek útján végez. Amint az egyik megbetegedést „legyőzték”, újabb bukkan elő. Az emberek rakétákat küldenek a holdra, de képtelenek legyőzni a maláriát, a rákot és a szívbetegségeket.

²¹ Jézus azt mondta, hogy a „földrengések egyik helyről a másikra” szintén a jel része lesznek (Máté 24:7; Lukács 21:11). A történelem során voltak földrengések. De mi a helyzet az első világháború óta? Geo Malagoli, az Il Piccolo munkatársa ezt írja:

„A mi nemzedékünk a statisztikák alapján a magas szeizmikus tevékenység veszedelmes időszakában él. Megbízható forrásokra támaszkodva egy 1059 éves időszak során (856–1914 között) csak 24 nagyobb földrengés volt, 1 973 000 halálos áldozattal. A legutóbbi idők katasztrófái során viszont 1915–1978 között 1 600 000 ember pusztult el csupán 63 év alatt 43 földrengés következtében. Ez a drámai növekedés aláhúzza azt az elfogadott tényt, hogy a mi nemzedékünk sok vonatkozásban szerencsétlen nemzedék.”

²² Néhányan azt mondhatnák, hogy a világ népességének és a városok nagyságának növekedése magyarázatot ad a földrengés áldozatainak nagy számára az első világháború óta. De még ha ez lenne is az ok, a tényeken mitsem változtat. Ugyanez vonatkozik az éhínségre is. Az élelmiszertermelés fejlődése ellenére − amilyen például a zöld forradalom volt − ma ilyenféle tudósításokat olvashatunk:

„A föld legalább minden nyolcadik lakosa az elégtelen táplálkozás valamilyen formájában szenved.”

„Az ENSZ Világélelmezési Tanácsa ez év őszén Ottawában ülésezett és megerősítette azt a tényt, hogy évente 50 millió ember hal éhen.”

„A világélelmezés kutatóinak becslése szerint ebben az évben több mint egymilliárd embernek nem lesz elég ennivalója.”

²³ ’A dolgok rendszere befejezését’ és ’a növekvő törvénytelenség és a szeretet elhidegülése’ fogja jellemezni (Máté 24:3, 12). Valószínűleg nem lesz szükség bűnözésről és terrorizmusról szóló statisztikai adatokra ahhoz, hogy meggyőződjél ennek napjainkra vonatkozó beteljesedéséről. Mégis, olvasd el ezzel kapcsolatban az „utolsó napok” prófétai leírását a 2Timótheus 3:1–5-ben! Figyeld meg, milyen pontosan illik ez arra, amivel nekünk ma szembe kell néznünk!

MIT JELENT EZ A TE SZÁMODRA?

²⁴ Jézus előre megmondta, hogy sokakat félelemmel tölt el majd a „jel” beteljesedése. „Az emberek elalélnak a félelemtől és azok várása miatt, amik a lakott földre következnek.” Az ő követőivel azonban más lesz a helyzet. Krisztus ezt mondta nekik: „Amikor pedig ezek kezdenek megtörténni, egyenesedjetek fel, emeljétek fel fejeteket, mert közeledik a szabadulástok” (Lukács 21:26, 28). Nem szabad figyelmen kívül hagynunk az eseményeket vagy értelmetlenül elvetni azokat, mint véletleneket. Jeruzsálemben, akik azokban a napokban figyelmen kívül hagyták Jézus próféciájának beteljesedését, elveszítették az életüket. Jézus felszólít minket: „Maradjatok tehát éberek . . . hogy sikerüljön elkerülnötök mindazokat!” (Lukács 21:34–36).

²⁵ Igen, a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének végét túl lehet élni. Senki sem tudja pontosan a közelgő vég ’napját és óráját’, de az, ami az életünkben a földön történik, arra mutat, hogy igen közel van. Azonban nem elég csupán ébernek lenni (Máté 24:36–42). Meg kell változtatnunk gondolkodásunkat és cselekedeteinket. Péter ezt írja: „Életetek legyen szent és istennek ajánlott, miközben az Isten napjára vártok. . . . Tegyetek meg mindent, hogy tiszták és hibátlanok legyetek” (2Péter 3:11–14, Good News Bible, angolban).

²⁶ A „jel” egyik részeként Jézus azt mondta: „És a Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Ahhoz, hogy megfelelően részt vehessünk ebben a tevékenységben, tudnunk kell, mi az a „Királyság”, és miért játszik olyan fontos szerepet ma, amióta a vég közel van. Most ezt fogjuk megvizsgálni.

[Tanulmányozási kérdések]

Miért érdekeljen minket „a világ vége”? (1–3.)

A Biblia szerint mi fog véget érni? (4.)

Miért lehetünk meggyőződve arról, hogy a „vég” eljön? (5., 6.)

Mit mondott meg Jézus előre a dolgok zsidó rendszeréről? És mi történt? (7–10.)

Miért volt fontos a „jel” megértése? (11., 12.)

Miért számíthatunk a „jel” további beteljesedésére, és mennyiben különbözik majd ez az első beteljesedéstől? (13–16.)

Hogyan zajlott le a megjövendölt háború a mi időnkben? (17–19.)

Hogyan teljesedett be a járványokról szóló jövendölés? (20.)

Milyen további tényt tudnál kiemelni a „jel” beteljesedésével kapcsolatban? (21–23.)

Hogyan érinti napjainkban a „jel” folyamatos beteljesedése a te életedet? (24–26.)

[Kiemelt rész a 140. oldalon]

„Világ végéről szóló jóslatok már az ókori időkben is elhangzottak. . . . Ma azonban olyan szerencsétlenséget hirdető előjeleket látunk, amelyek nem akarnak elmúlni; ’emberi problémákat’, amelyeket még a legügyesebb politikusok is megoldhatatlannak tartanak; szélsőséges embereket egy atommal felfegyverzett világban; valamint a pótolhatatlan környezet mérhetetlen emberi pusztítását” („The Spectator”. Ontario, Kanada).

[Kiemelt rész a 147. oldalon]

„Egy háborúra sose lehetett könnyen magyarázatot találni, és ez az első világháború esetében talán a legnehezebb. Az ellenségeskedések és a szövetségek száraz beszámolói mögött − amellyel a történészek a háborút magyarázzák − valami sokkal nagyobb dolog, valamiféle nyugtalanság érzete gyötri a világot. . . . Alig múlt el a háború, amikor a világ máris előkészületet tett a következőre” (Barry Renfrew of Associated Press).

„Az események, amelyek 1914. augusztus 4-ével mozgásba lendültek . . . megsemmisítettek egy erkölcsi és politikai elrendezést, szétromboltak egy nemzetközi hatalmi egyensúlyt, véget vetettek Európa világvezető szerepének, mialatt több mint tízmillió emberéletet követeltek. . . . 1914-ben a világ elvesztett egyfajta összetartó erőt, amit azóta sem talált meg” (London, „The Economist”).

[Kiemelt rész a 149. oldalon]

FÖLDRENGÉSEK HALÁLOS ÁLDOZATAI

(1122 év becslése alapján)

1914-ig évente 1800

1914-től évente 25 300

[Kép a 144. oldalon]

Hallgatva Jézus figyelmeztetésére, a keresztények kimenekültek Jeruzsálemből, mielőtt a rómaiak elpusztították a várost

16. fejezet

Kormányzat, amely békét hoz az egész földre

VAN-E olyan kormányzat, amely képes tartós békét hozni a földre? Amely képes biztonságról gondoskodni és megszűntetni a bűnözést? Amely bőségesen gondoskodik jó táplálékról mindenki számára? Amely képes megtisztítani a környezetet és leküzdeni minden betegséget?

² Vizsgáljuk meg, milyen kormányformákat hozott létre az emberiség: monarchiákat, demokráciát és szocialista vagy kommunista államformákat. E kormányzatok egyenként és összességükben sem voltak képesek megvalósítani a fent említett kívánatos célkitűzéseket, még korlátozott méretekben sem, nemhogy világméretekben. A helyzet mégsem reménytelen.

ISTEN ELŐRE GONDOSKODOTT EGY KORMÁNYZATRÓL − A KIRÁLYSÁGRÓL

³ Jehova Isten maga ígérte meg, hogy gondoskodik arról, amire szükségünk van. Hogyan lehetünk biztosak ebben? Emlékezz csak vissza arra, hogy eredeti szándéka egy világméretű paradicsom létrehozása volt, amelyben békében és boldogan élhettek volna az emberek (1Mózes 1:28; 2:8, 9). Aztán lázadás történt az Éden kertjében. De hát elképzelhetőnek tartod, hogy Isten hagyja kudarcba fulladni elhatározását méltánytalan teremtményei miatt? Egyáltalán nem. Sőt, Jehova röviddel a lázadás után beszélt Ádámnak és Évának egy eljövendő szabadítóról, egy „magról”, amely szétzúzza a mennyei és földi békebontókat (1Mózes 3:15). „De mi köze ennek egy kormányzathoz?” − kérdezhetnéd. Az említett „mag” lett a Messiás, a Béke fejedelme, akiről Ésaiás próféta ihletés alatt ezt írta: „Fejedelmi uralma bőségének és a békének nem lesz vége” (Ésaiás 9:6, 7; 11:1–5).

⁴ Igen, Jehova ígérete olyan uralom, amely igazságot szolgáltat és békét hoz. A Biblia ezt az uralmat Isten Királyságának nevezi. Milliók imádkozzák: „Mi Atyánk . . . jöjjön el a te Királyságod” (Máté 6:9, 10). Ha te már elmondtad ezt az imát, olyan valóságos kormányzatért imádkoztál − egy mennyei királyságért − , amely békét fog hozni a földre (Zsoltár 72:1–8). De mikor fogja Isten beiktatni ezt a kormányzatot? Hogyan fogja kiválasztani és kiképezni az uralkodóit?

⁵ Az évszázadok folyamán Isten szándéka fokozatosan kibontakozott. Például feltárta, hogy a Messiás Ábrahám és Jákob nemzetségi vonalán a Júda törzséből fog származni (1Mózes 22:18; 49:10). Majd Isten felállított egy királyságot Izraelben, amely eljövendő dolgok prófétai előképe lett. Izrael teokrácia (isteni uralom) volt. Királyáról azt mondták, hogy „Jehova trónján” ül (1Krónika 29:23). Jehova volt a legfelsőbb tekintély; az ő törvényei és irányadó mértékei kormányozták a nemzetet. Idővel Isten közölte Dávid királlyal, hogy az ő magvából fog származni a maradandó király (Zsoltár 89:20, 21, 29 [89:21, 22, 30, Károli]).

⁶ Ezek a részletek és a Biblia Izrael történetével kapcsolatos egyéb felvilágosításai fontosak, mivel rámutatnak arra, hogy Isten lefektette az eljövendő királyság biztos, törvényes alapját. Ezzel összhangban Isten később angyalt küldött egy Dávid házából származó szűzhöz a következő üzenettel:

„Fiat szülsz, akit Jézusnak kell nevezned. Ez nagy lesz, és a Legfelségesebb Fiának fogják nevezni, és Jehova Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját. És örökké királyként fog uralkodni Jákob házán és királyságának nem lesz vége” (Lukács 1:28–33).

⁷ Ez a megjövendölt Messiás, akinek Isten maradandó uralkodást ígért az emberiség fölött. Mit várhatunk el Jézustól mint uralkodótól? Vizsgáljunk meg néhány róla szóló feljegyzést.

⁸ Jézus állandóan teljes hűséget tanúsított Isten iránt, és mindig kész volt megtenni az akaratát (Zsidók 10:9; Ésaiás 11:3). Egyebek között azzal mutatta ki lojalitását Isten iránt, hogy sok emberi uralkodóval ellentétben nem lehetett őt a gazdagság vagy a tekintély ígéretével megvesztegetni (Lukács 4:5–8). Félelem nélkül kiállt az igazság mellett és nem habozott leleplezni a vallásos képmutatást (János 2:13–17; Máté 7:1–13).

⁹ Azonkívül Krisztus különösen nagy szeretetet érzett az emberiség iránt, még az életét is odaadta érettük (János 13:34; 15:12, 13). Együttérzéstől indíttatva Jézus betegeket gyógyított, halottakat támasztott fel, és enni adott a rászorulóknak (Lukács 7:11–15, 22; 9:11–17). Hatalma volt a természet erői felett is, amit az emberek hasznára fordított (Máté 8:23–27). Mégis megközelíthető volt; még a gyerekek is jól érezték magukat ennek a szelíd lelkű férfiúnak a társaságában (Máté 11:28–30; 19:13–15).

¹⁰ Képzeld el, milyen áldás lesz egy ilyen tulajdonságokkal és képességekkel rendelkező uralkodó! Ilyen nagyszerű kilátással rendelkeznek Jehova imádói.

MENNYEI URALOM

¹¹ Amikor egy római helytartó megkérdezte Jézust a királyságával kapcsolatban, ő azt felelte: „Az én királyságom nem része ennek a világnak” (János 18:36). Jézus szigorúan semleges maradt a nemzetek politikai ügyeivel kapcsolatban, s ezzel példát mutatott követői számára (János 6:15; 2Korinthus 5:20). Azonkívül Isten szándéka nem az volt, hogy a Fia földi székhelyről kormányozzon. Neki a mennyből kellett kormányoznia, ahonnan emberfeletti, egyetemes hatalmat gyakorolhatott.

¹² Miután Jézus mindhalálig hűséges maradt Istenhez, az Atyja feltámasztotta őt halhatatlan szellem-személlyé (Cselekedetek 10:39–43; 1Korinthus 15:45). Krisztus megjelent követőinek, s biztosította őket afelől, hogy él és tevékenykedik. Azután Jézus felment a mennybe. Péter apostol erről ezt írta: „Ő Isten jobb keze felől van, mert elment az ő útján a mennybe, akinek angyalokat, hatalmakat és uralmakat vetett alá” (1Péter 3:22; Máté 28:18).

¹³ Ebben az időben, i. sz. 33-ban Krisztus uralkodni kezdett a keresztény gyülekezet felett, és követői örömmel elismerték uralmát és mennyei állását (Kolossé 1:13, 14). De Isten szándéka nem az volt, hogy Jézus már akkor megkezdje uralmát az emberi világ és a világegyetem felett.

¹⁴ Isten időt adott az embereknek, hogy maguk tapasztalják az emberi uralkodás gyümölcseit. Krisztusnak ezért még várnia kellett a Királyság világ feletti uralmának kijelölt idejére. Pál apostol írta: „Ez a férfiú egyetlen áldozatot mutatott be mindörökre a bűnökért és leült Isten jobb keze felől; ettől kezdve arra vár, hogy ellenségei lábai zsámolyává legyenek” (Zsidók 10:12, 13).

¹⁵ De ha Jézus a mennyben láthatatlan, honnan tudhatjuk, mikor jön el uralkodása kezdetének ideje? Az előbbi fejezetben már szó volt arról, hogy Jézus egy látható „jelet” adott, amelyről a követői a földön megtudják, mikor érkezett el az az idő (Máté 24:3–31). A háborúk, éhínségek, földrengések, valamint a keresztények üldözése és a Királyság jó hírének világméretű hirdetése, amit az első világháború (1914–1918) óta látunk, azt igazolják, hogy a dolgok rendszerének végén élünk. Ezek az események egyben azt is bizonyítják, hogy Krisztus most már uralkodik a mennyben. A Sátán elleni mennyei háború leírása után ugyanis azt írja a Biblia:

„Most érkezett el a megmentés és az erő, s a mi Istenünk Királysága és az ő Krisztusának hatalma. . . . Ezért örüljetek ti egek és ti, akik abban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert az Ördög lejött hozzátok nagy haraggal, tudva, hogy rövid ideje van” (Jelenések 12:7–12).

¹⁶ Igen, Jézus Krisztus most már uralkodik. Ez azt jelenti, hogy már csak egy ’rövid időt’ kell várnunk, amíg hatalmát kiterjeszti, hogy a Királyság összes ellenségeit − beleértve az Ördögöt és az összes emberi kormányzatokat − megsemmisítse (Dániel 2:44). Akkor örvendezhetünk a teokratikus Királyság meg nem szűnő békéjének.

A KIRÁLYSÁG TÁRSURALKODÓI

¹⁷ A Biblia még egy további lenyűgöző szempontot tartalmaz a Királysággal kapcsolatban. A Dániel 7:13, 14 leírja, miként kap Isten Fia ’uralkodást, méltóságot és Királyságot’. Aztán a látomás a továbbiakban így szól:

„A Királyságot és az uralmat és a királyságok pompáját az egész ég alatt a Legfelségesebb szentjeinek népe kapta meg. Az ő királyságuk határtalan ideig tartó királyság, és minden uralom nekik szolgál és engedelmeskedik” (Dániel 7:27).

Isten tehát Jézus Krisztus számára társuralkodókról gondoskodott. Ez azt jelenti, hogy egyes emberek a mennybe kerülnek. Amikor Jézus a földön volt megkezdte az olyan férfiak és nők kiválasztását, akik az ő társuralkodói lesznek. Elmondta nekik, hogy elmegy a mennybe helyet készíteni számukra (János 14:1–3).

¹⁸ Ez felvilágosít egy olyan dologban, amit sok templombajáró az egész életfolyamán nem ért meg: Egyrészt a Biblia azt mondja, hogy Isten az embereket földi életre szánta, másrészt arról is beszél, hogy az emberek a mennybe kerülnek. Hogyan lehet ezt megérteni? A helyzet az, hogy Isten ígérete szerint egyes emberek a mennybe jutnak, hogy az ő Fiával részt vegyenek a Királyság-kormányzatban. A földnek pedig Paradicsommá kell lennie, amelyet boldog, békeszerető emberek fognak benépesíteni. (Lásd a Zsoltár 37:29; Ésaiás 65:17, 20–25!)

¹⁹ Hányan jutnak a mennybe, hogy a Királyságkormányzatban részt vegyenek? Jézus utalt erre, amikor ezt mondta: „Ne félj, kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja a Királyságot” (Lukács 12:32). Igen, a szám korlátozott. A Jelenések könyvében megtudhatjuk, hogy 144 000 azok száma, akik az ’emberek közül lettek megvásárolva’, hogy a „Báránnyal” (Jézus Krisztussal) uralkodjanak (Jelenések 14:1–5). Ezt nem nehéz megérteni. Még emberi kormányzatokat is választott férfiak és nők testülete alkotja, akik a kormányzás székhelyére, a fővárosba mennek.

²⁰ Isten azonban nem az emberekre bízta annak eldöntését, hogy ki menjen a mennybe. A kiválasztást ő végzi (1Péter 2:4, 5, 9; Róma 8:28–30; 9:16). Amikor Isten Pál apostolt kiválasztotta, kitöltötte rá a szellemét, miáltal Pál meggyőző erővel érezte, hogy ő a „mennyei királysághoz” tartozik (2Timótheus 4:18). Pál azt írta: „Maga a szellem tanúskodik a mi szellemünkkel, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha tehát gyermekek vagyunk, akkor örökösök is: valójában Isten örökösei, Krisztussal pedig társörökösök” (Róma 8:16, 17; 2Korinthus 1:22; 5:5).

²¹ Isten imádói közül viszonylag kevésnek jut osztályrészül a mennyei élet, mivel Istennek az a szándéka, hogy az embereknek a földön legyen boldog élete. Jézus volt az első, aki felkerült a mennybe (Zsidók 6:19, 20; Máté 11:11). Ezután Isten folyamatosan kiválaszt 144 000 további személyt. Mi történik akkor, ha ez a szám betelik?

²² Miután János apostol látomást kapott azok korlátozott (144 000) számáról, akik a mennyben uralkodnak Krisztussal, egy ’nagy sokaságot’ látott, „amelyet ember nem volt képes megszámlálni” (Jelenések 7:4, 9, 10). Ezeket Isten megőrzi a dolgok jelen rendszerének elpusztulásakor. Ezek egy földi örök élet csodálatos kilátásával fognak rendelkezni, az olyan hithű férfiak kilátásával, amilyen Noé, Ábrahám és Dávid volt, akik meghaltak, mielőtt Isten megnyitotta volna a 144 000 számára a mennyei élethez vezető utat (Cselekedetek 2:34).

MIÉRT BÍZHATUNK EZEKBEN AZ URALKODÓKBAN?

²³ Ma az emberek nem nagyon bíznak uralkodóikban. Akik azonban Isten Királyságában fognak uralkodni, egyáltalán nem olyanok, mint a földi uralkodók. Az évszázadok folyamán Isten kiválasztott kipróbált hithű személyeket. Minden lehetséges próba és kísértés alatt szilárdan ragaszkodtak ahhoz, ami helyes és igazságos. Mivel elnyerték Isten bizalmát, miért ne bízhatnánk bennük mi is?

²⁴ Az a körülmény pedig, hogy valamikor emberek voltak, képessé teszi őket arra, hogy megértsenek minket, és együttérezzenek velünk. (Lásd Zsidók 4:15, 16!) Tudják, mit jelent a fáradtság, az aggodalom és az elcsüggedés. Tudják, milyen erőfeszítés kell ahhoz, hogy türelmesebbek, barátságosabbak és könyörületesebbek legyünk. S egyesek közülük nők voltak; ők megértik és ismerik a nők érzelmeit s különleges szükségleteiket ezen a földön (Galata 3:28).

²⁵ Jehova tanúinak milliói tanúskodnak a Krisztusba és társuralkodóiba vetett hitükről, és megmutatják, mennyire valóságos számukra a Királyság. Megteszik azzal, hogy Isten Királyságának lojális alattvalói (Példabeszédek 14:28). Elfogadják és ajánlják a Királyság Bibliában leírt törvényeit, mivel valóban hiszik, hogy a keresztényiség a legjobb életút. Részt vesznek e kormányzat nevelési programjában. A Biblia a legfontosabb tankönyvük, amit a keresztényi kézikönyvekkel és tanulmányi segédeszközökkel együtt használnak. A gyülekezeti összejöveteleken még többet tudnak meg a Királyságról és a keresztényi életről. Azután elmennek ezzel a nevelési programmal másokhoz, s tanítják őket nyilvánosan és otthonukban (Cselekedetek 20:20).

²⁶ Jézus azt mondta, hogy az ’utolsó napok’ jelének egyik vonása az lesz, hogy a „Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14). Mielőtt Jézus felment a mennybe, kihangsúlyozta tanítványainak, mennyire fontos az, hogy aktívan részt vegyenek ebben a munkában (Máté 28:19, 20; Cselekedetek 1:8).

²⁷ Ma a keresztények felismerik, hogy ebben a hirdető és tanító munkában való részvételükkel fejezhetik ki legjobban Isten és az embertársaik iránti szeretetüket (Márk 12:28–31). Életekről van szó, ezért ez komoly felelősséget jelent (Cselekedetek 20:26, 27; 1Korinthus 9:16). Egyben sok öröm és megelégedés forrása is (Cselekedetek 20:35). Jehova tanúi örömmel segítenek neked, hogy másokat is megismertethess Isten uralkodó Királyságával.

[Tanulmányozási kérdések]

Milyen kívánatos célkitűzéseket nem tudnak megvalósítani az emberi kormányzatok? (1., 2.)

Honnan tudjuk, hogy Isten gondoskodik egy olyan kormányzatról, amely megvalósítja a békét? (3., 4.)

Milyen lépéseket tett Isten a Királyság felállításával kapcsolatban? (5., 6.)

Miből lehetünk biztosak abban, hogy Jézus kiváló uralkodó lesz? (7–10.)

Honnan tudjuk, hogy Jézus nem a földön fog uralkodni? (11., 12.)

Milyen bizonyíték utal arra, hogy mikor kezdett Krisztus uralkodni az emberiség felett? (13–16.)

Kik fognak uralkodni Jézussal a Királyságban? (17., 18.)

Hányan jutnak a mennybe, és miért nem kerül oda minden ember? (19–22.)

Miért bízhatunk ezekben a társuralkodókban? (23., 24.)

Mivel mutathatjuk meg, hogy támogatjuk a Királyságot? (25–27.)

[Kiemelt rész a 151. oldalon]

„A világbéke valódi megalapozásának csődjét . . . közvetlenül a nemzetek, különösképpen a nagy nemzetek vonakodására lehet visszavezetni, mert nem akarnak elismerni egy olyan tekintélyt, amely megmondja, mit tegyenek a nemzetközi arénában.

Ez tehát ma az alapvető kérdés: Hogyan lehet egy olyan világhatóságot felállítani a béke megőrzése érdekében, amely a világ összes népeinek bizalmát élvezi?” (Norman Cousins, a „Saturday Review” szerkesztője).

[Kiemelt rész a 159. oldalon]

BESZÉLJÜNK TÁRGYILAGOSAN A KORMÁNYZATRÓL

„Fegyvereink fütykös, ólmosbot, lánc és pisztoly voltak”, mondta Stelvio, aki az 1970-es években Dél-Európa egyik politikai aktivistája volt. Titkos táborokban, amelyek hasonlóak voltak a katonai táborokhoz, megtanulta, hogyan lehet népirtást szervezni és városi háborút vezetni.

De néhány év múlva változás történt. Jehova egyik tanúja látogatást tett Stelvio lakásán − Bibliát tanított. Az eredmény? „A szemeim megnyíltak, és felismertem, hogy nacionalizmus és politikai csoportosulások osztják meg az embereket. A Bibliából megtudtam, hogy Isten egyetlen emberből alkotta meg az emberiség minden nemzetét, hogy lakjanak az egész földön (Cselekedetek 17:26). Ennek a felismerésnek összetartó ereje van. Megóv attól, hogy gyűlöljem a politikailag másként gondolkozó embereket.”

Ez a korábban erőszakos aktivista hozzátette: „Újból és újból felteszem magamnak a kérdést: Hogyan is tudhatná az ember a politika segítségével a problémáit megoldani, amikor maga a politika osztja meg az embereket? Ahhoz, hogy egység legyen az emberek között, meg kell szűnniük a megosztottságot előidéző okoknak. Jehova tanúi között láttam, hogy a fekete és a fehér ugyanabban a vízben merítkezett alá; hogyan szűntek meg gyűlölni egymást Írországban egykori katolikusok és protestánsok; hogyan tartottak összejövetelt arabok és zsidók a hatnapos háború idején. Megtanultam szeretni azokat, akiket egykor gyűlöltem.

Senki sem mondhatja, hogy az Isten Királysága, amelyre Jehova tanúi vágynak, csupán utópia, mert már van egy olyan nemzetközi közösség, amelyet ez a Királyság egyesít. A bibliai alapelvek alkalmazása során a tanúk olyan eredményt értek el, amilyet egyetlen más vallásos, politikai vagy szociális csoport sem tudott megtenni.

Azoknak, akik − mint korábban én is tettem − igazságosságért, békéért és szociális rendért küzdenek, azt mondom: ’legyetek tárgyilagosak, ismerjétek el, hogy az ember képtelen elérni ezt a célt. Ezzel szemben nézzétek Jehova tanúit. Nemde legyőzték a háború, a politikai megosztottság, a faji megkülönböztetés, a béke és az egység problémáit? Az emberek emberekben bíznak, és problémáik vannak. Jehova tanúi viszont Isten Királyságának rendelik alá magukat és megoldották az élet legnagyobb problémáit.’”

17. fejezet

Kinek a törvényét teszed az első helyre?

TÖRVÉNYEK között élünk − természeti törvények, Isten erkölcsi törvényei, világi törvények között. Közülük sokat egyszerűen tudomásul veszünk és hasznunkra fordítunk. De mi a helyzet akkor, ha úgy tűnik számodra, hogy egy törvény méltánytalanul korlátok közé szorít? Vagy ha két rád vonatkozó törvény ellentmond egymásnak?

² Mivel a természeti törvények többnyire személytelenek, ezért nem nehéz elfogadni őket. Ki szállna szembe a nehézségi erő törvényével és járkálna sziklás hegyormokon? Egyébként is ez a törvény a javunkat szolgálja: ez tartja lábunkat a talajon, táplálékunkat a tányéron. Másfajta természeti törvények az öröklődést irányítják, amelyek meghatározzák, milyenek lesznek gyermekeink. Hogyha tekintetbe vesszük az öröklődési törvényeket és kerüljük a rokoni házasságot, elkerüljük azt a veszélyt, hogy a gyerekek öröklési ártalmakkal szülessenek meg. (Lásd 3Mózes 18:6–17!) De mi a helyzet az erkölcsi és etikai törvényekkel?

³ Sokan elutasító magatartásúak az állami törvényekkel szemben. Ennek egyik oka az, hogy már sok szükségtelen törvény látott napvilágot és törvényeiket mások elnyomására használták fel (Máté 15:2; 23:4). Fennáll ugyanakkor annak veszélye, hogy a gyakorlatban minden törvényt rossznak tekintsenek vagy mellőzzenek.

⁴ Az emberiség halandó állapota is egy törvény elleni lázadásra vezethető vissza. Isten megtiltotta Ádámnak és Évának, hogy egyenek a jó és gonosz tudásának fájáról. Sátán azonban elhitette Évával, hogy Isten törvénye méltánytalanul korlátozza szabadságukat (1Mózes 3:1–6). Sátán felbujtása ezt sugallta: „Mit, szabályokat? Állítsatok ti fel magatoknak szabályokat!” Ez a törvényellenes szellem minden időben, így ma is igen népszerű.

⁵ Jehova nem szorongatja a népét szükségtelen tilalmakkal vagy terhes törvényekkel, hiszen „ahol Jehova szelleme van, ott szabadság van” (2Korinthus 3:17; Jakab 1:25). De ellentétben azzal, amit Sátán szeretne elhitetni az emberekkel, a világegyetem szuverén uralkodója Jehova. Ő a világ teremtője s egyben Életadónk és életünk Fenntartója (Cselekedetek 4:24; 14:15–17). Ezért neki joga van irányítani minket és meghatározni, milyen törvények szabályozzák viselkedésünket.

⁶ Sokan elismerik, hogy mint a legfelsőbb tekintélynek, Istennek joga van eldönteni, mit tehetnek és mit nem tehetnek meg az emberek. Azaz egyetértenek ezzel mindaddig, amíg erős vágyat nem éreznek aziránt, amit Isten megtiltott. Ez természetesen veszélyes dolog. Elegendő bizonyítékunk van arra, hogy Isten parancsai a mi javunkat szolgálják. Ha például óvakodunk a részegségtől, a haragtól és a kapzsiságtól, egészségünk kevésbé károsodik és elégedettebbek leszünk (Zsoltár 119:1–9, 105). Az isteni törvények továbbá segíthetnek megszerezni az ő elismerését és megmentését (Példabeszédek 21:30, 31). Ezért mégha valaki nem is érti meg Jehova néhány parancsolatának okát, akkor is ostobaság lenne büszkeségből vagy önfejűségből megtagadni az engedelmességet.

⁷ Egyik példája azoknak a parancsoknak, amelyeket Isten a keresztényeknek adott, az a határozat, amelyet a korai keresztény gyülekezet vezető testületét képező jeruzsálemi apostolok és idősebb férfiak egyik összejövetelén hoztak:

„A szent szellem és mi magunk jónak láttuk, hogy ne vessünk rátok további terheket ezeken a szükségeseken kívül: tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól és a paráznaságtól” (Cselekedetek 15:22–29).

⁸ Ésszerű okokból kell engedelmeskednünk Isten „paráznaságra” vonatkozó törvényének − védelmet jelent betegségek, házasságon kívüli terhességek és házasságok felbomlása ellen. Ez a törvény azt jelenti, hogy tartózkodnunk kell a homoszexuális cselekedetektől és a fajtalanság egyéb formáitól, amiket a Cselekedetek 15:29-ben említett porneia (paráznaság) szó magában foglal (Róma 1:24–27, 32). De mi a helyzet akkor, ha kiküszöbölhetők a „paráznaság” veszélyei? Vajon akkor is engedelmeskedni fogunk Isten parancsának, mivel ő a Szuverén Uralkodónk? Ha ezt tesszük, akkor segítünk bebizonyítani, hogy Sátán hazug, mivel az emberek szeretetből engedelmeskednek Jehovának (Jób 2:3–5; 27:5; Zsoltár 26:1, 11).

⁹ A Cselekedetek 15:22–29-ben található határozat egy másik területet is megjelöl, ahol bebizonyíthatjuk engedelmességünket. Ez Istennek a vérrel és a megfojtott állatok húsával (amelyben még vér van) foglalkozó parancsa. Isten már Noéval, a mi ősatyánkkal közölte, hogy az emberek megehetik ugyan az állatok húsát, de nem tarthatják fenn az életüket más teremtmények vérével (1Mózes 9:3–6). Amikor Isten ezt a törvényt az izraelitáknak megismételte, azt mondta: „A test lelke [élete] a vérben van.” A vért kizárólagosan az oltáron használhatták fel, engesztelésül a bűnökért. Egyébként a teremtmény vérét ki kellett folyatni, s így jelképesen visszaadni azt Istennek. E törvény iránti engedelmesség életet vagy halált jelentett (3Mózes 17:10–14).

¹⁰ Az akkoriban bemutatott áldozatok előárnyékolták Jézus érettünk kiontott vérét (Efezus 1:7; Jelenések 1:5; Zsidók 9:12, 23–28). Sőt, azután is, hogy Krisztus visszatért a mennybe, Isten megparancsolta a keresztényeknek, hogy ’tartózkodjanak a vértől’. De vajon hányan engedelmeskednek az isteni Törvényadónak és Életadónak e dologban azok közül, akik kereszténynek vallják magukat? Sok helyen megeszik a nem kivéreztetett húst, a véreshurkát vagy az egyéb, szándékosan vérrel készült ételeket.

¹¹ Emellett sokan elfogadják a vérátömlesztést a további életben maradás reményében. Gyakran nem is tudják, hogy a vérátömlesztésnek komoly egészségi kockázata van, és hogy más módszerek alkalmazásával gyakorlatilag vér nélkül is el lehet végezni minden műtétet.a De mégha az életünk forogna is kockán, hiba lenne Istennek engedelmeskedni? Isten törvényét még veszély esetén sem hagyhatjuk figyelmen kívül (1Sámuel 14:31–35).

¹² Már sokan kockára tették az életüket azért, mert síkra szálltak szólás- vagy vallásszabadságért vagy valamilyen politikai eszményért. Egy uralkodónak vagy katonai parancsnoknak engedelmeskedtek anélkül, hogy mérlegelték volna a veszélyeket. Vajon nincs-e ennél sokkal kényszerítőbb ok arra, hogy a világegyetem Szuverén Uralkodójának engedelmeskedjünk? „Feltétlenül van!” − mondják a feddhetetlenségüket megőrző, hithű emberekről szóló feljegyzések (Dániel 3:8–18; Zsidók 11:35–38). Ők tudták − miként azt nekünk is tudnunk kellene − , hogy Jehova az Életadó és ő megemlékezik azokról, és megjutalmazza azokat, akik neki engedelmeskednek − ha másként nem, a meghatározott időben a feltámadás alkalmával (Zsidók 5:9; 6:10; János 11:25). Biztosak lehetünk abban, hogy minden körülmény között a Jehovának való engedelmesség a helyes és a legjobb út (Márk 8:35).

ENGEDELMESSÉG AZ ÁLLAM TÖRVÉNYEI IRÁNT?

¹³ Sok más törvény, amely naponta érint minket, a világi kormányzatoktól származik. Milyen magatartást tanúsítson egy keresztény az ilyen törvények iránt? Pál apostol írta: „Emlékeztesd őket arra, hogy legyenek lojális alattvalói a kormánynak és a kormány tisztviselőinek, hogy engedelmeskedjenek a törvényeknek” (Titus 3:1, The New American Bible).

¹⁴ Az i. sz. első évszázadban a római kormányzat nem volt mindig jogszerű, és uralkodóik közül egyesek erkölcstelenek és tisztességtelenek voltak. Pál apostol mégis azt mondta: „Minden lélek rendelje alá magát a felsőbb hatalmaknak, mert nincs hatalom, csak Istentől.” A „felsőbb hatalmak” a fennálló világi kormányzatokat jelentik (Róma 13:1).

¹⁵ Jehova elismeri, hogy amíg az ő uralma a földön teljesen helyre nem áll, az emberi kormányzatok hasznos célok érdekében szolgálnak. Elősegítik, hogy bizonyos rend uralkodjon a társadalomban, és sokféle szolgálatot végeznek, beleértve a házasságkötések és a születések anyakönyvezését is. (Lásd Lukács 2:1–5!) Ezért a keresztények általában ’nyugodt és csöndes életet élhetnek, teljes isteni önátadással és komolysággal’ (1Timótheus 2:2).

¹⁶ Mialatt a keresztények arra az időre várnak, amikor Isten Királysága majd megoldja a háború, az igazságtalanság és az elnyomás problémáit, nem helyezkednek szembe az emberi kormányzatok hatalmával. Tisztességesen megfizetik a megkövetelt adót, engedelmeskednek a törvényeknek és tisztelik az uralkodókat. Ilyen magatartással a hű keresztények gyakran elnyerték az állam tisztviselőinek elismerését és segítségét; ritkán éri őket a büntetés „kardja”, amelyet a törvényszegőkkel szemben alkalmaznak (Róma 13:2–7).

VISZONYLAGOS ALÁRENDELTSÉGBEN

¹⁷ Olykor ellentmondások vannak a törvények között. Az emberi kormány olyan dolgot követelhet, amit Isten megtilt. Vagy az állam törvénye megtilt valamit, amit Isten követel meg a keresztényektől. Mi a helyzet ilyenkor?

¹⁸ Ilyen ellentmondásos helyzet alakult ki, amikor az uralkodók megtiltották az apostoloknak, hogy a feltámasztott Jézus Krisztusról prédikáljanak. Olvasd el a Cselekedetek 4:1–23 és 5:12–42 hiterősítő beszámolóját! Bár az apostolokat bezárták és megkorbácsolták, ők mégsem voltak hajlandók abbahagyni a prédikálást. Péter azt mondta: „Mint uralkodónak, inkább Istennek kell engedelmeskednünk, semhogy embereknek” (Cselekedetek 5:29).

¹⁹ Tehát a keresztény alárendeltsége az államhatalomnak viszonylagos alárendeltség. Legelső kötelessége a Legfelsőbb Tekintélynek engedelmeskedni. Ha ezért büntetik meg, vigasztaló lehet számára az a tudat, hogy Isten helyesli magatartását (1Péter 2:20–23).

²⁰ Az első keresztényeknek egy másik olyan területen is dönteniük kellett, ahol ellentét mutatkozott Isten parancsa és a római kormány elvárása között. A római hadsereg támogatásáról, illetve a római hadseregbe való belépésről van szó. Isten azt mondta a népéről: „Kardjaikat ekevasakká és dárdáikat metszőollókká kovácsolják. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel és hadakozást többé nem tanulnak” (Ésaiás 2:4; Máté 26:52). Ha tehát a római kormányzat megkövetelte, hogy a keresztény belépjen a hadseregbe vagy támogassa a háborús erőfeszítéseit, akkor ellentmondás jelentkezett a császár törvénye és Isten törvénye között.

²¹ A korai keresztények akkor is az első helyre helyezték Isten törvényét, amikor felszólították őket, hogy mutassanak be tömjénáldozatot a római császár istenségének. Mások ezt hazafias cselekedetnek tartották. A történelemből azonban tudjuk, hogy a keresztények ezt a bálványimádás egyik formájának tekintették. Nem voltak hajlandók bárki vagy bármi előtt bálványimádó cselekedetet bemutatni, mivel tudták, hogy önátadásuk csak Jehováé (Máté 22:21; 1János 5:21). Ahelyett, hogy beleártották volna magukat a politikába, vagy bálványimádattal dicsőítettek volna egy uralkodót, ők semlegesek maradtak, „nem része a világnak”, mert Jézus is ezt parancsolta meg nekik (János 15:19; Cselekedetek 12:21–23).

²² Elfogadod Isten nézetét és irányítását a törvény vonatkozásában? Ha igen, akkor megszabadulsz sok olyan szomorúságtól, amit azok tapasztalnak, akik figyelmen kívül hagyják Isten viselkedési szabályait és erkölcsi törvényeit. Ezenkívül nem ér szükségtelen büntetés a fennálló államhatalom részéről. Isten azonban elvárja, hogy mindenek felett őt ismerd el mint Legfőbb Uralkodót. Ha minden körülmények között így teszel, akkor helyet kapsz Isten Királyságában, amikor annak törvényei az egész lakott földön érvényesülni fognak (Dániel 7:27).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell fontolóra venni a törvények iránti beállítottságunkat? (1–4.)

Mit kell felismernünk Isten törvényeivel kapcsolatban? (5., 6.)

Miért kell engedelmeskednünk Isten paráznaságra vonatkozó törvényének? (7., 8.)

Hogyan engedelmeskedhetünk az Isten vérre vonatkozó törvényének? (9–11.)

Miért kell meg akkor is Jehovának engedelmeskednünk, ha veszélyben forog az életünk? (12.)

Milyen magatartást tanúsítson a keresztény a világi kormányzatok iránt, és miért? (Máté 22:19–21). (13–16.)

Mit kell tenni, ha ellentmondás mutatkozik Isten törvénye és a világi törvények között? Szemléltesd ezt! (17–21.)

Milyen próba előtt állunk most? (22.)

[Kiemelt rész a 167. oldalon]

„Minden rendelkezésre álló adat gondos tanulmányozása arra utal, hogy egyetlen keresztény sem lett katona a Markus Aurélius (i. sz. 161–180-ig uralkodó császár) előtti időben; és egyetlen katona sem maradt meg a hadsereg kötelékében, miután keresztény lett” („The Rise of Christianity”.)

[Kép a 165. oldalon]

Adóddal fizetsz . . .

a rendőri védelemért

a szemétszállításért

a képzésért

a postáért

a vízszolgáltatásért

a tűzoltók munkájáért

18. fejezet

Vajon minden vallásban van valami jó?

AMIKOR vallásról van szó, sokan azt mondják: „Minden vallásban van valami jó”, vagy „Minden vallás Istenhez vezet”.

² Nem nehéz belátni, miért találhatnak egyesek majdnem minden vallásban valami jót, hiszen a legtöbb vallásszervezet a szeretetről beszél és tanítja, hogy a gyilkosság, a lopás és a hazugság helytelen. Vallásos csoportok misszionáriusokat küldtek ki, hogy kórházakat építsenek és segítsenek a szegényeken. Különösen az utóbbi két évszázadban részt vettek a Biblia fordításában és elterjesztésében, miáltal az emberek lehetőséget kaptak arra, hogy Isten Szavát hasznukra fordíthassák (2Timótheus 3:16). Mégis fel kell tennünk a kérdést: Mi Jehova és Jézus Krisztus véleménye a különböző vallásokról?

A HELYES ÚT − EGY KESKENY ÚT

³ Egyesek, akik azt gondolják, hogy minden vallásban van valami jó, szűklátókörűnek tartják azt a véleményt, miszerint Isten − bármely valláshoz tartozók legyenek is − a legtöbb embert nem fogadja el. Jézusnak azonban, aki ismerte és visszatükrözte Atyja gondolkodásmódját, más volt a nézete (János 1:18; 8:28, 29). Egyikünk sem vádolhatná komolyan az Isten Fiát azzal, hogy szűklátókörű. Figyeld meg, mit mondott a Hegyi Beszédben:

„Menjetek át a szűk kapun, mert széles és tágas az út, amely pusztulásba visz és sokan járnak azon, viszont szűk a kapu és keskeny az út, amely az életbe visz és kevesen találják meg azt” (Máté 7:13, 14).

⁴ Mit jelent a keskeny úton járni és elnyerni Isten elismerését? Egyesek a modern liberális és ökumenikus szellemmel összhangban azt válaszolják: „Jót kell tenni csak, és nem szabad bántani másokat.” Vagy: „Csupán el kell ismerned Jézust Uradként.” Jézus azonban azt mondta, hogy ennél többre van szükség:

„Nem mindenki megy be a mennyek Királyságába, aki azt mondja nekem ’Uram!, Uram!’, hanem az megy be, aki CSELEKSZI MENNYEI ATYÁM AKARATÁT. Sokan mondják majd nekem azon a napon: ’Uram! Uram!, nem a te nevedben hajtottunk végre sok hatalmas cselekedetet?’ És én akkor mégis feltárom előttük: Sohasem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, törvénytelenség cselekvői!” (Máté 7:21–23).

⁵ Az igaz, hogy Jézus azt tanácsolta követőinek, hogy jelentéktelen hibák miatt ne ítéljék meg egymást (Máté 7:3–5; Róma 14:1–4). A vallás fontos területén azonban saját példájával erősítette meg, mennyire szükséges ragaszkodni a Bibliához és megcselekedni az Atya akaratát. Jézus elítélte azokat a szokásokat és tanításokat, amelyek ellentétben álltak Isten Szavával. Miért? Mert tudta, hogy az Ördög a vallásokat használja fel az emberek félrevezetésére (2Korinthus 4:4). Sátán eszköze a csábító köntösbe öltöztetett hamisság (1Mózes 3:4, 5; 1Timótheus 4:1–3). Még a magukat keresztényeknek vallók között is vannak olyan egyházi vezetők, akik az Ördög kívánsága szerint szolgálnak (2Korinthus 11:13–15). Tanításuk hamisan mutatja be Jehova szeretetét és nagylelkűségét. Csodálkozhatunk-e ezek után azon, hogy Jézus leleplezte azokat a vallásos vezetőket, akiknek tanítása ellentétben állt a Bibliával? (Máté 15:1–20; 23:1–38).

⁶ Sokan bizonyos értelemben örökölték a vallásukat. Mások csatlakoznak a többséghez. De mégha ezt őszinte szándékkal teszik is, a ’megsemmisítésbe vezető széles útra’ kerülhetnek (János 16:2; Példabeszédek 16:25). Pál apostol (akit Saulnak is hívtak) olyan buzgóságot érzett a vallása iránt, hogy még üldözte is a keresztényeket. De hogy elfogadható legyen Isten előtt, meg kellett térnie az imádat egy új formájához (1Timótheus 1:12–16; Cselekedetek 8:1–3; 9:1, 2). Később ihletés alatt azt írta, hogy egyes nagyon vallásos személyekben „van . . . buzgóság Isten iránt, ámde nem a pontos ismeret szerint” (Róma 10:2). Ismered-e pontosan Isten akaratát, amit a Bibliában feltárt? Annak megfelelően cselekszel-e?

⁷ Ne becsüld le ezt a dolgot! Ne gondold, hogy Isten megértő lesz irántad, ha nem vagy az egészen helyes úton, és hogy neked nem kell megváltoznod. A Biblia szerint Istennek az az akarata, hogy „mindenfajta ember . . . az igazság pontos ismeretére jusson”, majd azzal összhangban éljen (1Timótheus 2:3, 4; Jakab 4:17). Isten előre közölte, hogy az „utolsó napokban” sok emberben ’külsőleg meglesz majd az isteni önátadás, de hamisnak bizonyul annak erejét illetően’. És azt parancsolja: „Ezektől fordulj el!” (2Timótheus 3:1–5).

HOGYAN TUDHATOD?

⁸ Bár az Istennek tetsző imádatnak összhangban kell lennie a „pontos ismerettel”, vizsgálódásunk során azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb egyház a Bibliának ellentmondó dogmákat tanít (Róma 10:2). Például ragaszkodnak ahhoz a Biblia-ellenes tanításhoz, hogy az embernek halhatatlan lelke van (Ezékiel 18:4, 20; lásd 115. oldalt). „Annyira helytelen lenne ez a tanítás?” − kérdezhetnék egyesek. Ne feledd, hogy a Sátán első hazugsága úgy szólt, hogy a bűn nem fog halált eredményezni! (1Mózes 3:1–4). Bár ma még a halál elkerülhetetlen, az emberi lélek halhatatlanságáról szóló tanítás továbbra is Sátán hazugságát támogatja. Félrevezetett embermilliók olyan démonokkal kerülhettek kapcsolatba, akik az elhunytak lelkének tüntették fel magukat. Azonkívül ez a dogma értelmetlenné teszi a halottak elkövetkező feltámadásának bibliai igazságát (Cselekedetek 24:15).

⁹ Ez kihat a viselkedésmódra is, mivel sok vallásfelekezet elismeri vagy támogatja a lélek halhatatlanságán alapuló ünnepeket vagy szokásokat. A halottak napja és a mindenszentek napja egyebek közt ilyen ünnepnapok, amelyekhez nem keresztényi vallások szokásai is társultak.

¹⁰ A nem keresztényi és az állítólagos keresztényi vallás összefonódását más ünnepnapok, például a karácsony esetében is megfigyelhetjük. Isten megparancsolta a keresztényeknek, hogy ne Jézus születéséről, hanem haláláról emlékezzenek meg (1Korinthus 11:24–26). Ezenfelül a Bibliából kiderül, hogy Jézus nem decemberben született, amely időszak Izraelben hideg és esős (Lukács 2:8–11). Majdnem minden lexikonban utánanézhetsz, hogy azért esett december 25-ére a választás, mert az már római ünnepnap volt. Sir James Frazer megjegyezte:

„Mindent egybevetve [a karácsony és a húsvét] egybeesésük a pogány ünnepekkel túl feltűnő és túl számos ahhoz, hogy véletlen lehessen. . . . [A lelkészek] elismerték, hogy amikor a kereszténység meg akarta hódítani a világot, ezt nem tehette meg anélkül, hogy Alapítójának túl merev alapelveit fel ne lazította volna a megmentéshez vezető szűk kapu kitágításával” (The Golden Bough).

¹¹ Vajon aki Jehovát őszintén szereti, ragaszkodhat-e továbbra is olyan tanításokhoz és szokásokhoz, amelyekről megtudta, hogy a pogány imádattal való megalkuvást jelentik? Némelyek jelentéktelennek tartják az ilyen tanításokat vagy szokásokat. A Biblia azonban világosan kijelenti: „Egy kicsiny kovász az egész tésztát megkeleszti” (Galata 5:9).

HÁBORÚ ÉS ERKÖLCS

¹² Jézus Krisztus egy további segítséget adott, amelynek alapján felismerhető a Jehova számára elfogadható vallás. Azt mondta tanítványainak: „Ezáltal mindenki megismeri, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:34, 35). A legtöbb egyház beszél a szeretet kinyilvánításáról, de valóban felszólítják-e híveiket arra, hogy a Jézuséhoz hasonló szeretetet nyilvánítsanak ki?

¹³ Már láttuk, hogy az első század keresztényei az Ésaiás 2:4 prófétai leírásával összhangban éltek. ’Kardjaikat ekevasakká kovácsolták, nem emeltek többé kardot egymásra, és nem tanultak többé háborúzni.’ (Lásd 166, 167. oldal!) Milyen álláspontot képviselnek az egyházak és a lelkészeik? Sokan saját tapasztalatukból tudják, hogy az egyházak helyeselték és megáldották a háborúkat. Ezért katolikusok katolikusokat gyilkoltak és a protestánsok protestánsokat. Ezáltal biztosan nem Jézus példáját követték. Érdekes módon a zsidó vallásvezetők Jézus megöletésekor is éppen nemzeti érdekekre hivatkoztak (János 11:47–50; 15:17–19; 18:36).

¹⁴ Egy további segítség annak eldöntésében, hogy egy bizonyos vallásos csoportra Isten helyeslően tekint-e vagy sem az, ha megvizsgáljuk, vajon betartja-e Isten erkölcsi irányadó mértékeit vagy egyszerűen szemet huny a törvényszegés felett. Jézus megpróbált segíteni a bűnösöknek, még a részegeseknek és a paráznáknak is. Tanítványainak ugyanígy kellett tenniük (Máté 9:10–13; 21:31, 32; Lukács 7:36–48; 15:1–32). És ha az vétkezett, aki már kereszténnyé lett, segítségére lehettek a többi keresztények, hogy ismét elnyerje Isten tetszését és szellemileg újból megerősödjön (Galata 6:1; Jakab 5:13–16). De mi van akkor, ha valaki gyakorolja a bűnt anélkül, hogy bűnbánatot érezne?

¹⁵ Ez történt egy korinthusi férfival. Pál azt írta:

„Ne keveredjetek társaságába annak, akit testvérnek neveznek, de parázna, vagy kapzsi, vagy bálványimádó, vagy gyalázkodó, vagy részeges vagy zsaroló; az ilyennel még együtt se egyetek! . . . ’Távolítsátok el magatok közül a gonoszt!’” (1Korinthus 5:11–13).

Jehova tanúi ebben Isten utasítását követik. Ha valaki súlyosan vétkezik, és nem fogadja el a segítséget, nem is hajlandó felhagyni erkölcstelen viselkedésével, azt ki kell zárni a gyülekezetből, meg kell vonni tőle a közösséget. Ez talán felrázza, észre téríti őt. De függetlenül attól, hogy ez megtörténik-e vagy sem, ez az eljárás megvédi a gyülekezet őszinte tagjait, akik bár tökéletlenek, mégis igyekeznek szilárdan ragaszkodni Isten irányadó mértékeihez (1Korinthus 5:1–8; 2János 9–11).

¹⁶ Talán ismersz olyan templombajárókat, akik nyíltan vétkeznek, s mégis, talán a gazdagságuk vagy a tekintélyük folytán különleges tiszteletnek örvendenek az egyházukban. Mivel az egyházak vonakodnak követni Isten parancsát, vagyis megvonni a közösséget az ilyen megrögzött bűnösöktől, ezért mások azt gondolhatják, hogy hasonlóképpen vétkezhetnek (Prédikátor 8:11; 1Korinthus 15:33). Isten nem tekinthet elismeréssel olyanokra, akik ilyen gyümölcsöket teremnek (Máté 7:15–20; Jelenések 18:4–8).

MARADJUNK AZ ÉLET ÚTJÁN

¹⁷ Ha egyszer megtalálod „az élethez vezető utat”, tovább kell tanulmányoznod a Bibliát, hogy meg is maradjál azon. Szorgalmazd a naponkénti bibliaolvasást; fejlessz ki vágyat aziránt (1Péter 2:2, 3; Máté 4:4). Ez felvértez majd téged „minden jó munkára” (2Timótheus 3:16, 17).

¹⁸ A jó munkához tartozik az is, hogy Isten erkölcsi irányadó mértékei szerint éljünk, valamint hogy barátságosak és segítőkészek legyünk különösképpen azok iránt, akik rokonságban vannak velünk a hitben (Jakab 1:27; Galata 6:9, 10). Jézus is ilyen volt. Ő nemcsak erkölcsileg mutatott jó példát, hanem meggyógyította a betegeket, táplálta az éhezőket és megvigasztalta a lesújtottakat. Különösképpen a tanítványait tanította és erősítette. Bár a csodáit nem tudjuk utánozni, mégis − amennyiben módunkban áll − gyakorlati tanácsokkal szolgálhatunk, ami egyeseknél azt eredményezheti, hogy dicsőíteni fogják Istent (1Péter 2:12).

¹⁹ Jézus jó munkái azonban ennél többet jelentettek. Ő tudta, hogy a mások érdekében végzett legjobb munka az, ha megismerteti velük az Isten számára elfogadható imádati formát és feltárja előttük Isten szándékát a Királysággal kapcsolatban. Ez segít elérni azt a célt, hogy az emberek örökké békében és boldogságban éljenek (Lukács 4:18–21).

²⁰ Ma a keresztények feladata hasonlóképpen az, hogy igyekezzenek tanúi lenni Jehovának. Tanúskodhatnak jó magatartásukkal, például segítenek másoknak, vagy ’szenny nélkül megőrzik magukat a világtól’ (Ésaiás 43:10–12; Jakab 1:27; Titus 2:14). Azonkívül elvihetik a „jó hírt” az emberek otthonába, és folytathatják ezt a munkát addig, amíg Isten azt nem mondja, hogy a munka befejeződött (Lukács 10:1–9). Nem szeretnél felebarátaidnak, különösen a rokonaidnak segíteni abban, hogy megismerjék a Jehova által elfogadható imádatot? Akkor neked is nyilvános kijelentést kell tenned a hitedről; így segíthetsz másoknak is megtalálni az élet útját (Róma 10:10–15).

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell elgondolkoznunk azon, hogy minden vallásban van-e valami jó? (1., 2.)

Hogyan vélekedett Jézus a vallásról, és miért? (3–5.)

Miért fontos pontos ismerettel rendelkeznünk? (6., 7.)

Mennyiben áll ellentétben a Bibliával néhány világméretekben elterjedt tanítás vagy szokás? (8–11.)

Mennyiben különböznek az egyházak az igazi kereszténységtől, amikor háborúról van szó? (12., 13.)

Milyen álláspontot képviselnek az igaz keresztények Isten erkölcsi irányadó mértékeivel kapcsolatban? (14–16.)

Hogyan maradhatsz meg az élet útján? (17., 18.)

Milyen további munka elengedhetetlen még a keresztények számára? (19., 20.)

[Kiemelt rész a 173. oldalon]

KERESZTÉNYEK AUSCHWITZBAN

A lengyel szociológusnő, Anna Pawelczynska azt írta a „Values and Violence in Auschwitz” című könyvében, hogy Jehova tanúi a nemzeti szocialista Németországban „a hitük miatt teljesen elutasították a háborút és az erőszakot és passzív ellenállást folytattak”. Milyen eredménnyel? Így folytatja:

„A foglyoknak ez a kis csoportja szilárd ideológiai erőt képviselt, amely győzedelmeskedett a nácizmus felett. A szekta német csoportja a rendíthetetlen ellenállás kicsiny szigete volt a terrorizált nemzet közepette, és ugyanilyen rendíthetetlenséggel léptek fel az auschwitzi táborban. Sikerült elnyerniük fogolytársaik . . . fogolyvezetők, sőt az SS-tisztek tiszteletét is. Mindenki tudta, hogy Jehova tanúi közül egy sem fog végrehajtani vallásos meggyőződésével ellentétben álló parancsot.”

[Kép a 175. oldalon]

A széles úton . . .

. . . vagy a keskeny úton jársz?

19. fejezet

Úgy imádod-e Istent, ahogy Ő akarja?

AZ „UTOLSÓ napokban” − azt mondja a Biblia − „lesznek az emberek önmagukat szeretők . . . elbizakodottak, gőgösek . . . rendelkeznek az isteni önátadás formájával, de hamisnak bizonyulnak annak erejét illetően” (2Timótheus 3:1–5). Nem találó ez a leírás arra, amit magunk körül látunk?

² Igen, az élet minden területén az emberek az „először én” elv szerint cselekszenek. Felismerhető ez a bevásárlásnál, az autóvezetésnél, a ruházkodásra és szépítgetésre fordított figyelemből, a tánc módjából. De mindez nem eredményez igazi boldogságot.

³ Sokan még a vallásokat is aszerint ítélik meg, hogy ők maguk mit kívánnak és a saját nézetük szerint mire van szükségük. Milyen nagy hiba ez! Nem mi vagyunk illetékesek arra, hogy megszabjuk, mi módon kell Istent imádni. Mint Teremtő és Életadó, csak Jehova mondhatja meg, hogyan kell imádnunk őt (Róma 9:20, 21). Amit pedig megkíván tőlünk, az a javunkat szolgálja. Elégedettséget eredményez és gondolatainkat s szívünket azokra a csodálatos dolgokra irányítja, amelyeket ő a mi számunkra tartogat (Ésaiás 48:17).

⁴ Jehova nem terheli a keresztényeket szükségtelen ceremóniákkal, és nem kényszerít rájuk értelmetlen korlátozásokat. De Isten tudja, hogy jó kapcsolatba kell lennünk vele ahhoz, hogy életben maradhassunk, s hogy az ő irányadó mértékei szerint kell élnünk és érdeklődést kell tanúsítanunk mások iránt, ha igazi örömöt akarunk találni az életünkben. Ha úgy imádjuk Istent, ahogy azt ő akarja, akkor gazdagabbá és értelmesebbé válik az életünk.

ÉLJ ISTEN AKARATÁVAL ÖSSZHANGBAN!

⁵ Noé jó példa számunkra ebben a tekintetben, aki megfelelt Isten akaratának. A Biblia azt mondja róla: „Noé igazságos férfiú volt. Kifogástalannak bizonyult kortársai között. Noé az igaz Istennel járt.” Miután Isten megadta neki az útmutatást egy hatalmas, életmentő bárka megépítésére, „mindenben aszerint cselekedett, ahogy Isten megparancsolta neki. Pontosan úgy cselekedett” (1Mózes 6:9, 22). Azzal, hogy Noé mindenben Isten akarata szerint járt el, megmentette a saját maga és a családja életét, akik csatlakoztak hozzá mint Isten földi prófétájához (2Péter 2:5).

⁶ Ábrahám egy másik olyan ember volt, aki követte Isten akaratát. Isten azt mondta neki, hogy hagyja el szülőföldjét. Te engedelmeskedtél volna? „Ábrahám elment, amint Jehova mondta neki”, mégpedig ’anélkül, hogy tudta volna, hová megy’ (1Mózes 12:4; Zsidók 11:8). Mivel mindenben hűségesen ragaszkodott Isten akaratához, ezért Ábrahámot „Jehova barátjának” nevezték (Jakab 2:23; Róma 4:11).

ISTEN NÉPÉHEZ TARTOZNI

⁷ Idővel Isten úgy határozott, hogy egy nagy csoporttal, Izrael nemzetével foglalkozik, amely az ’ő népe lett . . . különleges tulajdon a föld színén levő minden nép közül’ (5Mózes 14:2). Természetesen minden egyes izraelitának Istenhez kellett imádkoznia és szoros, személyes kapcsolatot kellett fenntartania vele. Ugyanakkor azt is el kellett ismerniük, hogy Isten vezeti a gyülekezetet; ragaszkodniuk kellett ahhoz az imádat-formához, amelyet számukra mint nép számára Isten törvénye előírt. Ily módon örülhettek a védelemnek és az áldásoknak, amelyekkel Isten megajándékozta a gyülekezetet (5Mózes 28:9–14). Gondold csak el, micsoda kiváltság volt azok közé tartozni, akiket a Mindenható „az én népem, Izrael” néven nevezett! (2Sámuel 7:8).

⁸ És mit mondhatunk azokról a nem izraelitákról, akik az igaz Istent akarták imádni? Az ilyen emberek egy ’hatalmas vegyes csoportot’ alkottak, akik úgy döntöttek, hogy csatlakoznak Izraelhez, amikor Mózes kivezette a nemzetet Egyiptomból (2Mózes 12:38). Ha Egyiptomban lettél volna, vajon gondolhattad-e azt, hogy ottmaradsz, és a te saját elképzelésed szerint fogod imádni az Istent?

⁹ Még azután is, hogy az izraeliták letelepedtek az Ígéret Földjén, az idegeneknek lehetőségük volt továbbra is elfogadni és imádni Jehovát, ha így kívánták. Azt azonban el kellett ismerniük, hogy Isten egy egybegyűjtött néppel foglalkozik, s hogy imádatának központja a jeruzsálemi templom (1Királyok 8:41–43; 4Mózes 9:14). Isten számára nem volt elfogadható az, aki büszkeségből vagy önfejűségből eltérő, egyéni imádati formát alakított ki.

ISTEN EGY MÁSIK GYÜLEKEZETET VÁLASZT

¹⁰ Amikor Jézus a földön szolgált, Isten még mindig Izraellel, mint neki önátadott néppel foglalkozott. Ezért nem kellett mindenkinek, aki a Messiást elfogadta, rendszeresen összejönni Jézussal és vele együtt utazni, ahogy azt az apostolok tették (Márk 5:18–20; 9:38–40). A nemzet mint egész azonban elvetette Jehova Messiását, ezért Jézus röviddel a halála előtt ezt mondta: „Az Isten királyságát el fogják venni tőletek s oly nemzetnek adják, mely megtermi gyümölcsét” (Máté 21:43, Csia Lajos fordítás).

¹¹ Ki lesz ez az új nép, amikor Isten Izrael számára lefektetett törvénye már nem lesz érvényben? (Kolossé 2:13, 14; Galata 3:24, 25). I. sz. 33-ban, Pünkösd napján megalakult a keresztény gyülekezet, és Isten az őszinte megfigyelők számára kinyilvánította azt, hogy ez az ő akarata alapján ment végbe (Cselekedetek 2:1–4, 43–47; Zsidók 2:2–4). Először a zsidók és a prozeliták, majd később a nem zsidók vagy a nemzetek közül valók is ’az ő nevének népe’ lettek. Isten előtt „választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, különleges tulajdonnak szánt nép” lettek (Cselekedetek 15:14–18; 1Péter 2:9, 10).

¹² Ha akkor éltél volna és szerettél volna kapcsolatba kerülni Istennel, ott lehettél volna a keresztény gyülekezetben. Ez történt egy itáliai férfival, Kornéliussal és családjával (Cselekedetek 10:1–48). Az egész világon levő hivők alkották a keresztény gyülekezetet (1Péter 5:9). Minden helyi gyülekezet, akár otthonokban, akár középületekben gyűltek össze, annak az egyetlen gyülekezetnek a része volt, amelyet Isten akkor felhasznált (Cselekedetek 15:41; Róma 16:5).

¹³ Mivel Jehova a rend Istene, ezért gondoskodott arról, hogy a gyülekezetek szervezettek legyenek. Azért, hogy az egyes imádókat megfelelően figyelemmel kísérhessék, e gyülekezetekben pásztorokként vagy felvigyázókként szolgáló férfiakat jelölt ki. Ezek tapasztalt, képesített férfiak voltak, akik képesek oktatni Isten Szavát és kiiskolázni a gyülekezet tagjait, hogy másokkal is meg tudják osztani a Biblia igazságait, s ezáltal segítsenek a „jó hír” prédikálásának életmentő munkájában (2Timótheus 2:1, 2; Efezus 4:11–15; Máté 24:14; Cselekedetek 20:28).

¹⁴ A gyülekezetek számos egyéb vonatkozásban is hasznot meríthettek a felvigyázók szolgálataiból. Nem lehettek túl hivatalosak és nem nyomhatták el keresztény társaikat. Inkább szeretetteljesen segíteniük kellett nekik megerősíteni Istennel való kapcsolatukat (Cselekedetek 14:21–23; 1Péter 5:2, 3). Bárki a problémájával odamehetett ezekhez a szellemi vonatkozásban vén férfiakhoz, akiktől barátságos, bibliai segítséget kapott (Jakab 5:13–16; Ésaiás 32:1, 2). Mivel a keresztények még mindig tökéletlenek voltak, alkalmi nehézségek adódhattak a gyülekezetekben. A felvigyázóknak készséges segítséget kellett nyújtani keresztény társaik számára, és meg kellett védelmezni őket az olyan személyekkel szemben, akik veszélyeztették a gyülekezet szellemiségét (Filippi 4:2, 3; 2Timótheus 4:2–5).

¹⁵ A gyülekezetek egy keresztény vezető testülettől kapták a szükséges irányelveket. Ez az apostolokból és a jeruzsálemi gyülekezet idősebb férfiaiból állt. Ők megvizsgálták és megoldották a gyülekezetekben felmerült kérdéseket. A vezető testület pedig kiküldött képviselőket a gyülekezetek meglátogatására (Cselekedetek 15:1–3).

¹⁶ Jehova Isten még mindig úgy bánik népével, mint egy összegyűjtött csoporttal. Jehova tanúinak az egész lakott földön több ezernyi gyülekezete van. Ha úgy kívánod imádni Istent, ahogy azt ő akarja, figyelj a felhívásra, amely gyülekezésre szólítja fel a keresztényeket:

„Ügyeljünk egymásra, hogy egymást szeretetre és jó cselekedetekre buzdítsuk, el nem hagyva összejövetelünket, . . . hanem bátorítsuk egymást, s annál is inkább, mivel látjátok, hogy az a nap közeledik” (Zsidók 10:24, 25).

TELJES LÉLEKKEL IMÁDJUK ISTENT!

¹⁷ Gondold egyszer végig mindazt, amit Isten érted tett. Tőle származik az életed, valamint az életed naponkénti fenntartásához szükséges gondoskodás. Mindezen felül Isten elküldte Fiát a földre, hogy áldozati halált haljon. Ez Isten mélységes szeretetének a megnyilvánulása volt, egy olyan szereteté, amely megbízható és állandó (Róma 5:8; 8:32, 38, 39). Így tette lehetővé Isten bűneink bocsánatát és rakta le az örökké tartó boldog élet alapját (János 3:17; 17:3).

¹⁸ Méltányoljuk-e az ő szeretetét? Minden bizonnyal nem fordíthatunk hátat Istennek és a részéről megnyilvánuló szeretetnek. Péter apostol így sürgeti hallgatóit:

„Tartsatok hát bűnbánatot és térjetek meg, hogy elnyerjétek bűneitek eltörlését és eljöhessen Jehova személyétől a felüdülés időszaka” (Cselekedetek 3:19).

¹⁹ Mindannyiunknak ’bűnbánatot kell tartanunk’, mivel mindannyian vétkeztünk és nem érjük el Isten irányadó mértékét a viselkedésünkben, beszédünkben és a gondolkodásunkban (Róma 2:4; 7:14–21; Jakab 3:2). A megbánás azt jelenti számunkra, hogy elismerjük bűnös voltunkat és sajnáljuk, hogy nem éltünk Jehova akaratával teljesen összhangban. Ezt érzed te is? A következő lépésben ’meg kell térnünk’, vagyis meg kell változtatni életmódunkat és igyekeznünk kell Jehova tulajdonságait visszatükrözni, és akarata szerint cselekedni. Ha ezt tesszük, bízhatunk abban, hogy Isten megbocsát nekünk és elfogad minket (Zsoltár 103:8–14; 2Péter 3:9).

²⁰ Mivel tudjuk, hogy Jézus példát adott nekünk, hogy Istennek végzett szolgálatunkban pontosan követhessük lábnyomát, ezért igyekeznünk kell utánozni az ő példáját (1Péter 2:21). A Zsidók 10:7 közli velünk Jézus beállítottságát: „Íme jövök . . . hogy cselekedjem a te akaratodat, ó Isten!” Hasonlóképpen arra indítson bennünket Isten iránti szeretetünk és hálánk, hogy átadjuk neki életünket és teljes lélekkel cselekedjük akaratát. Természetesen továbbra is eszünk, alszunk, ellátjuk és szeretjük családunkat, kellemesen kikapcsolódunk és más vonatkozásokban is normális élettevékenységet folytatunk. De Istennek történt önátadásunk azt jelenti, hogy életünkben elsődleges fontosságú lesz az ő akarata és az ő imádata, s teljesen mindegy, hol vagyunk és mit csinálunk, mindig komolyan törekszünk Isten tanácsának alkalmazására és Jézus példájának követésére (Kolossé 3:23, 24).

²¹ A Szentírás világosan megmutatja, hogy aki átadja magát Istennek, ezt nyilvánosan kell megtennie alámerítkezéssel. Jézus azt mondta követőinek:

„Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében, megtanítva őket, hogy tartsák meg mindazt, amit én parancsoltam nektek. És íme én veletek vagyok minden nap a dolgok rendszere befejezéséig” (Máté 28:19, 20).

Ha az alámerítkezőktől megkövetelték Isten Szava tanulmányozását és azok Krisztus tanítványai voltak, nyilvánvalóan nem lehettek már kisgyerekek. Azonkívül az alámerítésük − Istennek történt önátadásuk szimbóluma − teljes vízalámerítéssel történt, ahogy Jézus is alá lett merítve a Jordán folyóban (Márk 1:9–11; Cselekedetek 8:36–39).

²² Mint Krisztus alámerített tanítványa, igaz keresztényi, kiteljesedett és boldog élet előtt állsz. Nem olyan élet ez, amelyet végnélküli előírások és tilalmak szabályoznak. Ellenkezőleg, egyre elégedettebb leszel. Állandóan javíthatod szellemi beállítottságodat és törekedhetsz Isten Szavának alkalmazására, mely által egyre közelebb kerülsz a példaképhez, Jézushoz (Filippi 1:9–11; Efezus 1:15–19).

²³ Ez kihat a gondolkodásmódodra és mindennapi tevékenységedre. Miközben kitartóan a krisztusi úton jársz, megerősödik benned a meggyőződés, hogy Isten hamarosan megsemmisít minden gonoszságot, és ezzel helyet készít ’az új egek és új föld’ számára, ’amelyekben igazságosság lakozik’. Ez viszont egyre inkább a keresztényi személyiség továbbfejlesztésére és olyan életvezetésre ösztönöz, amely lehetővé teszi számodra, hogy a küszöbön álló új rendben megtaláld a helyedet (Efezus 4:17, 22–24). Péter apostol ihletést kapott annak leírására, hogy:

„Gondolkozzatok azon, hogy milyeneknek kellene lennetek, milyen odaadó és önátadott életet kell élnetek! Miközben erre [az új rendre] tekintetek előre, tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy békében találtassatok vele, szeplőtelennek és minden gyalázattól mentesnek az ő szemében” (2Péter 3:11, 14, New English Bible).

²⁴ Mily áldást is jelent az, amikor valaki az egész életmódjával mutatja meg azt, hogy Jehova Istent imádja! Bár ma sokan csak azért élnek, hogy önmaguknak tessenek, és önző módon a lehető legtöbb élvezetből kivegyék részüket, te úgy élhetsz és imádhatod az igaz Istent, ahogy ő akarja. Ez a legjobb életút.

[Tanulmányozási kérdések]

Ki számít elsőnek a legtöbb ember számára és miért nem mondható ez bölcs dolognak? (1–4.)

Miben különbözött Noé és Ábrahám a legtöbb ma élő embertől? (5., 6.)

Hogyan bánt Isten a régi Izrael idején az emberekkel? (7–9.)

Milyen változást határozott el Isten? (10–12.)

Hogyan szervezte meg és vezette Isten a keresztényeket? (13–15.)

Mit jelent számodra a keresztényekkel kapcsolatos isteni eljárás? (16.)

Mire ösztönözzön minket Isten iránti szeretetünk? (17–19.)

Miért fontos lépés az alámerítkezés és mit jelképez? (20., 21.)

Átadtad-e magad Istennek és szeretnél alámerítkezni? Mit jelent ez a számodra? (22–24.)

20. fejezet

Hogyan szeretnél élni?

MIT válaszolnál, ha valaki megkérdezné: „Hogyan lehetnék ma boldog?” Meggyőződéssel válaszolhatnád: „Ha boldog és elégedett kívánsz lenni és szeretnél sokáig élni, akkor élj Isten akaratával összhangban!”

² A korábbi fejezetekben láthattuk, hogy valóban van egy Teremtő, aki a Biblián keresztül felvilágosít, és úgy irányít minket, ahogy arra szükségünk van, az ő Szava szerint cselekedni pedig ma is gyakorlatias. Az igaz keresztényi élet segíthet leküzdeni a stressz és a magányosság nehézségeit. Ha a Biblia irányítására bízzuk magunkat, elkerülhetjük az olyan fájdalmas problémákat, amelyeket a részegesség, az erkölcstelenség, a becstelenség és más helytelenségek idéznek elő (Példabeszédek 4:11–13). Ha elfogadjuk a Biblia pénzzel kapcsolatos álláspontját, elégedettek lehetünk és ’szilárdan megragadhatjuk a valódi életet’ (1Timótheus 6:19).

³ Ha szem előtt tartjuk azt, amit a Teremtő mond, az életünknek értelme és célja lesz. Megértjük, miért engedte meg Isten a gonoszságot és a szenvedést. És mivel a mai idők eseményeiben meglátjuk a bibliai jövendölések beteljesedését, felismerjük, hogy a dolgok jelenlegi gonosz rendszerének „utolsó napjaiban” élünk (2Timótheus 3:1–5). Ez azt jelenti, hogy Isten rövidesen felszámolja az összes emberi királyságot vagy politikai hatalmat, s eltörli a politikai korrupció és fegyverkezés régmúltba visszanyúló gyökereit, amit nyomasztó adóterhekkel tartottak fenn mindmáig (Dániel 2:44; Jelenések 16:14, 16). Így Isten megálljt parancsol az emberek sorozatos törekvéseinek, amelyek során uralkodni szándékoztak a föld felett, és mennyei Királysága által fogja kormányozni a túlélőket (Jelenések 11:17, 18; 21:1–4).

TE IS EZT ÓHAJTOD?

⁴ Sokan közülünk ezt mondanák: „Csodálatos lenne szeretetteljes, istenfélő emberekkel együtt élni a Paradicsomban” (Ésaiás 11:9). De hogy ezt elérhessük, igazság iránti szeretetünknek és az Isten irányadó mértéke alapján való élet utáni vágyunknak oly erőssé kell lennie, hogy ezek fémjelezzék egész jelen életünket (Máté 12:34; 15:19). Valóban ezt akarod? Jakab tanítvány ihletés alatt azt írta ezzel kapcsolatban a keresztényeknek:

„Nem tudjátok, hogy ha a világ kedves nektek, ellenségeivé lesztek Istennek? (Ha tehát valaki a világ barátja AKAR lenni, Isten ellenségévé lesz” (Jakab 4:4, Csia Lajos fordítása).

⁵ Jakab azt is hangsúlyozta, hogy ’az Isten és Atya szempontjából nézve a tiszta és szeplőtelen imádat’ magában foglalja azt is, hogy ’szeplő nélkül megőrizzük magunkat a világtól’ (Jakab 1:27). Erőfeszítéseket kell tenni ennek érdekében. Természetesen a keresztények egy erőszakos és megromlott világban élnek és ki vannak téve e világ intrikáinak, politikájának és nacionalizmusának, így nem könnyű a teljes érintetlenség megőrzése. Még a legodaadóbb keresztény is eleshet vagy hibázhat, miközben igyekszik szeplőtelenül megőrizni magát a világtól. Ezért kell a keresztényeknek mindig önmaguk tökéletesítésén munkálkodniuk (Kolossé 3:5–10). A kérdés mégis az: Mit akarunk tenni?

⁶ A példa kedvéért nézzünk meg két embert, akik éppen ebédelnek. Az egyik véletlenül rácseppenti a szószt a nyakkendőjére. A másik fogja és szándékosan belemártja a nyakkendőjét a szószba, ő így akarja. Mi melyikhez hasonlítunk? Ezt azzal mutathatjuk ki, hogy milyen befolyásnak engedünk teret, hogyan döntünk, s a világ barátja vagy Isten barátja akarunk lenni.

⁷ Különböző módon felismerhető az, hogy valaki barátja-e a világnak, vagy sem. Egyesek annyira függenek hozzátartozóiktól vagy a szomszédaiktól, hogy elnézők vagy akár részt is vesznek olyan dolgokban − például a Biblia-ellenes ünnepeken, túlzott ivászatokban, illetlen tréfákban vagy faji megkülönböztetésben −, amikről tudják, hogy azokat Isten nem helyesli (1Péter 4:3, 4; Efezus 5:3–5; Cselekedetek 10:34, 35). Ha Istennek akarunk tetszeni, akkor az ő elismerése fontosabb lesz számunkra, mint a hozzátartozóinké (Lukács 14:26, 27; 11:23).

⁸ Szórakozásunk megválasztásával is kinyilváníthatjuk, hogy a világ barátja akarunk-e lenni. Az első keresztények nem jártak brutális gladiátorviadalokra, és nem is néztek meg durva erkölcstelenséget bemutató színjátékokat. Mi a helyzet velünk ma? Meg kell gondolnunk, hogy milyen sportot, tv-adást vagy filmet, vagy milyen olvasnivalót részesítünk előnyben. Ha felfedezzük magunkban azt, hogy olyan kívánságok erősödnek meg bennünk, amelyektől Isten tanácsa óv, máshogy kell szórakozásunkat megválasztani. A világ csábítása még azokat a fiatalkorúakat is befolyásolja, akik keresztényi családban nőttek fel, sőt, a már régóta Bibliát tanulmányozó keresztényeket is.

⁹ Életet vagy halált jelent az, hogy Isten barátja vagy a világ barátja vagyunk-e (1János 2:15–17). Mindkettőé nem lehetünk. Ez éppúgy lehetetlen, mint ahogy egy útelágazásnál lehetetlen egyszerre mindkét irányban folytatni az utat.

¹⁰ Illés napjaiban egyes héberek a környező világ Baál-kultuszának befolyása alá kerültek. Bár bizonyos kapcsolatban voltak az igaz Istennel, Jehovával, nem ragaszkodtak hozzá teljes mértékben. Illés azt mondta, hogy ’két különböző vélemény közt ingadoznak’. Dönteniük kellett, hogy Jehovához és az ő útjához akarnak-e ragaszkodni, vagy sem. Életet vagy halált jelentő választás volt ez (1Királyok 18:21–40; 5Mózes 30:19, 20).

¹¹ Nem odázhatjuk el döntésünket, vagyis hogy valójában mit akarunk. Az i. sz. első században Péter apostol sürgette a keresztényeket, hogy ’tartsák élénken elméjükben Jehova jelenléte napját’, amelyen minden gonosz el lesz távolítva a földről. A ’szent viselkedés cselekedeteiben és az isteni önátadás tetteiben’, valamint a krisztusi üzenet lelkes hirdetésével bizonyíthatták be, hogy felismerték az idő sürgetését (2Péter 3:11, 12). Míg egyes keresztények példás házasságban éltek, mások úgy döntöttek, hogy nem házasodnak meg, hogy ’állandó készenlétben álljanak az Úrért’ és ’ne engedjék magukat eltéríteni’ (1Korinthus 7:29–35).

¹² Ha már az első században jelentősége volt annak, hogyan éljenek a keresztények, mennyivel fontosabb ez ma! Mi láthatjuk, hogy Isten Királysága már uralkodik a mennyben, és hogy már csak egy „rövid időnk” van hátra, mielőtt Isten Krisztus által megsemmisíti a nemzeteket és megköti Sátánt, az Ördögöt (Jelenések 12:12; 19:11–20:2). Most kell tehát eldöntenünk, hogyan akarunk élni!

MILYEN ÉLETRŐL GONDOSKODIK ISTEN?

¹³ Mai életformánk megválasztása döntően meghatározza azt, hogy élvezhetjük-e az életet, amelyről Isten az elkövetkező új rendben gondoskodik.

¹⁴ Először talán a helyreállított Paradicsom sok fizikai áldására gondoljunk. Az eredeti Paradicsomban Ádámnak és Évának bőségesen volt egészséges tápláléka (1Mózes 2:9, 16). Ebből következik, hogy az új rendben is bőségesen lesz jó, egészséges táplálék (Zsoltár 72:16; 67:6 [67:7, Károli]).

¹⁵ Ádám és Éva egészségesek voltak, mert Isten tökéletesnek teremtette meg őket. Ez alátámasztja a Biblia ígéretét, miszerint az új rendben a betegségek, a betegség okozta fájdalmak, a gyászoló könnyek mind a múlté lesznek (Jelenések 21:1–4). Az emberiség visszanyeri testi tökéletességét.

¹⁶ Problémamentesen, a hetven éves korral járó halál kilátása nélkül, az emberek sok tudomány területén boldogan végezhetnek kutató munkát. Örülhetsz majd képességeid teljes mérvű kibontakoztatásának, sőt még olyan képességeidről is tudomást szerezhetsz, amelyekről sohasem gondoltad volna, hogy rendelkezel velük. Főzés, építés, asztalosság, díszítőművészet, kertészkedés, zene, varrás, hatalmas tudományos területek tanulmányozása − a végtelenségig folytathatnád az érdekes és fontos dolgok felsorolását, amelyek megvalósítására lehetőséged nyílik. Jehova azt mondta egyszer: „Kezeik munkáját teljesen elhasználják választottaim” (Ésaiás 65:22).

¹⁷ A Biblia azt is elmondja, hogy az Éden kertjében az állatok tápláléka a zöld növényzet volt (1Mózes 1:30). Örülhetsz tehát Isten gondoskodásának, hogy az állatok nem lesznek többé vadak és veszedelmesek; békében fognak élni egymással és az emberekkel. Mind a gyerekek, mind a felnőttek örömet találnak bennük (Lásd Ésaiás 11:6–8; 65:25; Hóseás 2:18!)

¹⁸ A Biblia azonban nem írja le részletesen az új rend minden fizikai áldását. Jehova, a Teremtőnk ismeri szükségleteinket. A Biblia azt mondja Istenről: „Megnyitod a kezed és kielégíted minden élő kívánságát” (Zsoltár 145:16).

¹⁹ A Biblia − nagyon is helyesen − nem az anyagi, hanem azokat a szellemi áldásokat hangsúlyozza ki, amelyek boldoggá tesznek minket a helyreállított Paradicsomban. Örömmel tekinthetünk előre például a következő állapotokra:

„Az igazságosság műve a béke lesz és az igazságosság szolgálata a nyugalom és a biztonság határtalan ideig. És az én népem békés lakóhelyen fog lakozni, teljesen biztonságos otthonokban és zavartalan nyugvóhelyeken” (Ésaiás 32:17, 18).

²⁰ Világos, hogy nem lennénk elégedettek, ha jó egészségünk, szép lakásunk és bőséges táplálékunk mellett veszekedés, feszült légkör, féltékenység és harag venne körül minket (Példabeszédek 15:17; 21:9). Isten azonban csak olyan személyeket enged élni az eljövendő Paradicsomban, akik lelkiismeretesen igyekeznek legyőzni az ilyen jellegű emberi gyengeségeiket. Ők a keresztények világméretű családját alkotják, akik megtermik az Isten szellemének gyümölcseit, amilyen például a szeretet, béke, kedvesség és az önuralom (Galata 5:19–23). Őszintén azon fognak munkálkodni, hogy személyiségük összhangban legyen Jehova személyiségével (Efezus 4:22–24).

ÚGY ÉLJÜNK, HOGY JEHOVÁNAK ÖRÖMET ÉS DICSŐSÉGET SZEREZZÜNK

²¹ A feltárt anyagi és szellemi áldások okot adnak arra, hogy előre tekintsünk az új rendre. Ha azonban elsősorban ezért szolgáljuk Istent és ezért élünk keresztényi módon, akkor bizonyos mértékben olyanok lennénk, mint a mai önző nemzedék, amelyet mindenekfelett a saját kívánsága és vágya érdekel.

²² Inkább azért kell mind most, mind a jövőben vágyat kifejlesztenünk a keresztényi életmód iránt, mivel Isten akarja, hogy ezt tegyük. Ő legyen az első és ne mi. Jézus rámutatott arra, hogy milyen beállítottsággal kell rendelkeznünk. Azt mondta: „Jövök . . . hogy cselekedjem a te akaratodat, ó Isten!” És: „Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő munkáját elvégezzem” (Zsidók 10:7; János 4:34). Ha értékeljük, amit Isten értünk tett, őt tesszük az első helyre (Róma 5:8).

²³ Ennek megfelelően a Bibliában nem a megmentésünk és a számunkra kilátásba helyezett áldások állnak az első helyen. Ehelyett Isten nevének igazolásán van a hangsúly, illetve azon, hogy mennyire fontos nekünk dicsőíteni és magasztalni Istent azért, mert ő ilyen és mindazért, amit értünk tett. Dávid írta:

„Felmagasztallak téged, ó én Istenem és Királyom, és áldani fogom nevedet határtalan ideig, sőt örökké. Jehova nagy és felettébb dicséretre méltó, és kikutathatatlan az ő nagysága. Méltóságod nagyszerű pompájával és csodálatos műveiddel kívánok foglalkozni” (Zsoltár 145:1, 3, 5).

²⁴ Jézus és Dávid helyesnek tartották Istent az első helyre tenni az életükben, és őt dicsőíteni. Ez számunkra is helyes. Ha ezt összekapcsoljuk az oly gyakorlatias keresztényi életúttal, akkor már most és mindörökké boldogok leszünk.

[Tanulmányozási kérdések]

Miért kell az Isten akarata szerint élni ahhoz, hogy az ember megtalálja boldogságot? (1–3.)

Miért kell eldöntenünk, hogy a világ barátja, vagy Isten barátja akarunk-e lenni? (4–6.)

Milyen módokon lehet kimutatni azt, hogy valaki a világ barátja akar-e lenni? (7., 8.)

Miért fontos eldönteni azt, hogy valójában mit is akarunk? (9–12.)

Milyen életről gondoskodik Isten az új rendben? (13–18.)

Melyek a helyreállított Paradicsom számára megígért legfontosabb áldások? (19., 20.)

Hogyan találhatjuk meg az igazi boldogságot? (21–24.)

[Kép a 189. oldalon]

Lesz idő arra, hogy teljes mértékben kifejleszd és kamatoztasd adottságaidat

Könyvajánlat

Éppen most vetted szemügyre a Bibliának sok alapvető és fontos tanítását. Szeretnénk továbbra is buzdítani Isten szavának pontos ismeretében való gyarapodásra. Következő segédeszközök állnak rendelkezésre:

Valóban az Isten Igéje a Biblia?

Tedd családi életedet boldoggá!

Ifjúságodat tedd eredményessé!

Ezeket a bibliai tanulmányozáshoz szükséges segédeszközöket megkaphatod a Jehova Tanúitól a lakásodnak a területén. Vagy megrendelheted 60 c.-ért (US) (az árak ingadoznak) a Watchtower Bible and Tract Society-nél. (Írj a következő oldalon megadott címre.)