Olvasók kérdései

● Amikor nehéz próbák vagy feladatok előtt állsz, helyes dolog-e Isten szellemének „kettős mértékéért” könyörögni, miként Elizeus tette?

Ahelyett, hogy azt éreznéd: egyes alkalmakkor Isten szelleméből ’kétszer annyira’ van szükséged, inkább azért könyörögj Istenhez, hogy a szükségletednek megfelelően adjon neked szent szelleméből.

Miután Illés próféta átkelt a Jordánon és mielőtt elragadtatott volna a menny felé tüzes szekéren, társa és utóda, Elizeus próféta különleges kérelemmel fordult Illéshez. A King James Version szavai szerint Elizeus így szólt a távozó Illéshez: „Kérlek, adj rám kettős mértéket a te szellemedből!” (2Kir 2:9). Egyes keresztények ebből a szólásmódból kiindulva úgy gondolták, hogy „a szellem kettőzött mértékére” van szükségük és ténylegesen ezt kérték Istentől.

Az Új Világ Fordítás viszont segít nekünk megérteni Elizeus kérését. Ez a rész ott így hangzik: „Kérlek, kétszeres rész szálljon rám a te szellemedből” (2Kir 2:9). Elizeus az elsőszülöttnek járó részt kérte Illés szelleméből. Miként történt ez?

Nos, amit Elizeus kért, az az ókori Izrael azon szokásából ered, ahogyan felosztották valakinek a javait halálakor. Míg a többi gyermek egy-egy részt kapott az örökségből, addig az elsőszülött, a legidősebb élő fiúgyermek két részt kapott a családfői főséggel együtt (5Móz 21:17).

Amikor Isten el akarta távolítani Illést a közvetlen színtérről mint Izrael fő prófétáját, Elizeus lett az utóda. Elizeus nem egyedüli prófétaként szolgált abban az időben. Számos férfi volt még vele, akiket „a próféták fiai” néven ismertek (2Kir 2:3, 5). De Elizeusnak kellett elől járni közöttük, mint Illés első utódjának (2Kir 4:38; 6:1–3). Tehát annak ellenére, hogy valószínűleg mindnyájan rendelkeztek Isten szellemének egy bizonyos mértékével és betöltöttek egy bizonyos prófétai funkciót, Elizeus szerepelt Illés elsőszülött fiaként, ezért kérhetett kettős részt Illés szelleméből.

Jehova Isten megadja szent szellemét hű imádóinak, mégpedig a szükségleteiknek megfelelően és a körülményeik szerint. Amikor az érdekeltek nagy száma miatt Mózesnek segítségre volt szüksége, Isten úgy intézkedett, hogy 70 arra alkalmas idősebb férfit válasszanak ki számára segítségül. Jehova ezt mondta Mózesnek: „Elveszek a rajtad levő szellemből és rájuk helyezem és segítenek neked hordozni a nép terhét” (4Móz 11:16, 17). Nos, ez nem azt jelentette, hogy Mózes ettől kezdve már nem rendelkezett kellő mértékű szellemmel és hiányt szenvedett ezen a téren. Nem, mert Isten bőségesen adott Mózesnek is, a 70 férfinak is a szent szellemből ahhoz, hogy ellássák a rájuk bízott feladatokat. Ugyanúgy Elizeus és a „próféták fiai” is rendelkeztek a szellem kellő mértékével ahhoz, hogy ellássák feladatukat és szembenézzenek a rájuk váró próbákkal és megpróbáltatásokkal.

A keresztények is bőven kaphatnak Isten tevékeny erejéből vagy szelleméből. Természetesen ehhez úgy kell élniük, hogy ne akadályozzák a szent szellem kiáradását és tevékenységét. (Vö. Efezus 4:30.) Imádkozniuk kell a szellemért, hitet gyakorolva abban, amit Jézus mondott: „Ha, ti, gonosz létetekre tudtok a fiaitoknak jó ajándékot adni, mennyivel inkább ad a mennyei Atya szent szellemet azoknak, akik kérik tőle” (Luk 11:13). Biztosak lehetünk abban, hogy Isten „nem mértékhez szabva” vagy „szűkmarkúan” adja a szellemet (Ján 3:34, UV 1950. kiadás; Centenary Translation of the New Testament). Tehát, „kettőzött mérték” helyett annyi szellemet ad nekünk, amennyire szükségünk van ahhoz, hogy leküzdhessük az élet nehézségeit, hogy részt tudjunk venni a „királyság jó híre” prédikálásának igen fontos munkájában, és hogy meg tudjuk érteni és képesek legyünk alkalmazni Igéjét (Máté 24:14).