A Róma 8:28–30-ban, amit Pál körülbelül i. sz. 56 táján írt, kijelentette:

⁸ „Tudjuk pedig, hogy Isten összes alkotásait együttműködteti azok javára, akik szeretik,a akiket Ő szándéka szerint elhívott;

9. Hogyan adja vissza a King James Version (Jakab király fordítás) és egy sor modern Biblia-fordítás a Róma 8:28-at, viszont más modern fordítások hogyan fejezik ki azt az Új Világ Fordítás-hoz hasonlóan?

⁹ A Biblia King James (Jakab király) fordításában a Róma 8:28 így szol: „És mi tudjuk, hogy minden dolog együtt munkálkodik azok javára, akik szeretik Istent, azoknak, akik az elhívottak az ő szándéka szerint.” Számos modern Biblia-fordítás ugyanígy adja vissza ezt a verset. Mindazonáltal a Byington-féle The Bible in Living English (A Biblia élő angol nyelven) ezt mondja: „És mi tudjuk, hogy azoknak, akik szeretik Istent, Isten minden együttműködést megad a jóra, azoknak, akik az ő szándékának megfelelően elhívásban részesültek.” A Rotherham-féle The Emphasised Bible így mondja: „Tudjuk továbbá, hogy azok érdekében, akik szeretik Istent, Isten mindent együtt működtet a jóra.” A Lattey-féle The New Testament (Újszövetség) így hangzik: „És mi tudjuk, hogy azok számára, akik szeretik Istent, ő mindent együttműködtet a jóra.” — Lásd még a Schonfield-féle The Authentic New Testament (Hiteles Újszövetség) 338. oldal 2. bekezdést!

10. 11. a) Melyek azok a művek, amelyeket Isten együttműködtet az elhívott személy javára? b) Milyen egyéni cselekedeteket nem számíthatunk a Róma 8:28-ban említett „minden dolog” közé?

¹⁰ A Róma 8:28–30-ban feltárt minden dolog Isten műve, nem pedig az emberé. A feljegyzés szerint Isten dolgai azok, amelyeket Ő együttműködtet az elhívottak javára, akik szeretik Őt, mert azt akarja, hogy ezek elnyerjék a Királyságot, amelyre elhívta őket. De ha valaki, aki alámerített kereszténynek és a mennyei Királyság várományosának állítja magát, a mennyei elhívásával ellentétes módon cselekszik, nem várhatjuk el Istentől, hogy az ilyen cselekedetet a vétkes javára működtesse, vagy hogy az ilyen cselekedet automatikusan az ő javára működjön. Például, ha valaki, aki mennyei elhívásban részesült kereszténynek vallja magát, túlzottan belemerül a sportba a kikapcsolódási ideje alatt és eltörik a lába vagy a bokája, vajon ezt a sérülést Isten a sportoló javára fordítja? Vagy ha a rossz hajlam s a gyengeség pillanatában egy elhívott keresztény úgy dönt, hogy átsétál egy vörös-lámpás negyeden puszta kíváncsiságból vagy azért, hogy megnézze, hogyan csalogatják erkölcstelenségre a prostituáltak az embereket, s ő maga is áldozatul esik egy szajha csalogatásának és paráznaságot követ el, vajon arra számíthatunk, hogy Isten ezt a tapasztalatot a vétkes személy javára működteti? Vajon a jóra szolgál az, ha valaki így teszi próbára Istent?

¹¹ Az efféle fizikai vagy erkölcsi kártevés kimenetele mindig az érintett személytől függ, illetve attól, hogy miként reagál a meggondolatlan eljárása következményeire. Lehet, hogy levonhatja a tanulságot az ilyen súlyos tapasztalatból, de vajon ez a tanulság az egész ügyet Isten művévé teszi, főleg azért, mert Ő esetleg könyörületességet gyakorol ebben az ügyben? Egész biztos, hogy nem! Ezt nem szabad a Róma 8:28-ban Pál által említett „minden dolog” közé sorolni!

16. a) Hogyan teljesíti a Róma 8:28–30-ban felsorolt „összes műveinek” mindegyike a maga részét? b) Miben lehetnek ezért biztosak mindazok, akiket Ő a „szándéka szerint elhívott”?

¹⁶ Elejétől végig tehát kinek az „alkotásai”-ról ad nekünk a Róma 8:28–30 egész részletes beszámolót? Isten „alkotásai”-ról. S mivel Ő következetes Isten, aki minden eljárásában tökéletes összhangban van önmagával, „együttműködteti összes alkotásait azok javára, akik Istent szeretik”. Az „összes alkotásai” közül egyik sem tér el a többitől, egyik sincs ellentétben a többivel, mindegyik összhangban van a többi céltudatos alkotásával. Ezek az alkotások szép rendben követik egymást, az egyik a másikhoz vezet és elékészíti azt. Isten szándéka igen nagyszerű, s Ő pontosan tudja, hogyan viheti azt véghez sikeresen.