2. a) Mi volt Jézus szemléltetésének fő mondanivalója igazságtalan tiszttartóval kapcsolatban? b) Milyen kérdések következnek ebből?

² Jézus Krisztus fontos tanulság megtanítására használta fel a ravaszságnak ezt a példáját: „Szerezzetek magatoknak barátokat az igazságtalan gazdagság által, hogy amikor az elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba.” (Luk 16:9, UV) Itt felmerül a kérdés: Mi az „igazságtalan gazdagság”? Kinek a tulajdonában vannak az „örök hajlékok”? És hogyan szerezhetünk barátokat az „igazságtalan gazdagság” által?

5. Kik az „örök hajlékok” tulajdonosai, és miért van ez így?

⁵ Jézus igazi tanítványainak törekvése az legyen, hogy az „igazságtalan gazdagságot” barátok szerzésére használják fel. Kössenek barátságot az „örök hajlékok” tulajdonosaival. Mivel a földön egyetlen hajlékról sem mondhatjuk el, hogy örökké tartó, nyilvánvaló, hogy ezek az „örökké tartó hajlékok” mennyeiek. Az örökkévaló Jehova Isten és az ő Fia tulajdonában vannak. Jézus Krisztus mondta a tanítványainak: „Az én Atyám házában sok lakóhely van. Ha másképpen lenne, megmondtam volna nektek, mert én oda megyek, hogy helyet készítsek nektek.” — Ján 14:2, UV.

6. a) Miért nincs szüksége Istennek és Krisztusnak a mi anyagi javainkra? b) Hogyan tehetjük barátunkká Istent és Krisztust az „igazságtalan gazdagsággal”?

⁶ Teremtői mivolta miatt minden dolog Jehova Istent illeti, és az ő elsőszülött Fiát, mindeneknek örökösét, aki társtulajdonosa mindennek. (Zsolt 50:10–12; 2Kor 8:9; Zsid 1:1, 2) Ez azt jelenti, hogy nincs olyan anyagi vonatkozású dolog, amit mi, emberek nekik adhatnánk. Az tehát, hogy barátunkká tegyük a Legfelségesebb Istent és az ő Fiát az „igazságtalan gazdagság” által, egyszerűen azt jelenti, hogy ezeket a javakat olyan módon használjuk fel, ami által elnyerhetjük a helyeslésüket.