Miért fog bosszút állni a szerető Isten?

„Isten szeretet” (1Ján 4:8).

1. Mi segít megértenünk egy látszólagos ellentmondást a mi témánknál?

BOSSZÚ? Egy szerető Isten részéről? Hát lehetséges ilyesmi? Vajon nem tűnik ellentmondásosnak az a gondolat, hogy a szerető Isten bosszúból tegyen valamit? De igen, annak tűnhet. Ámde vizsgáljuk meg a Teremtő szerető tulajdonságait és világosabban megértjük majd, hogyan függ ez össze az ő bosszújával.

2. Miért mondhatjuk azt, hogy Isten szeretete mindent felülmúl és melyek az ő szerető gondoskodásának példái, amelyekért hálásnak kell lennünk iránta? (Zsolt 136:1–6).

² Amikor Isten szeretetéről beszélünk, azt mondhatjuk, hogy az felülmúlhatatlan, vagyis a legmagasabb fokon áll. És ez a szeretet számtalan módon megnyilvánult irántunk. Vegyük például a földet, amelyen élünk. A Biblia azt mondja, hogy a föld ,Isten ajándéka’ az emberek számára (Zsolt 115:16). És milyen csodálatos ajándék! Gondold csak el, milyen szeretettel készítette elő nekünk Isten ezt a földgolyót! Úgy helyezte az egekbe, hogy pontosan a megfelelő meleget és fényt kapja a naptól, zöld növényzet kedves ruhájába öltöztette színpompás virágok gazdag változatával együtt. És végtelen szeretetéből Isten nagy mennyiségű állatot, madarat és halat halmozott fel a földön, s túláradó mennyiségben gondoskodott magvakról és egyéb élelemről (Zsolt 104:1, 13–15).

3. Hogyan tanúsított Isten szeretetet, amikor megteremtett minket, embereket?

³ Isten szeretete azonban nemcsak abban jutott kifejezésre, amit számunkra alkotott; kifejezésre jutott abban is, ahogyan megalkotott minket. Úgy alkotott meg, hogy élvezhessük a teremtésművét. Mily nagyszerűen fejezi ki ezt a zsoltáros, amikor ezt mondja: „Ó Jehova . . . dicsérlek téged, amiért félelmet keltő módon, csodálatosan alkottál meg!” (Zsolt 139:1, 14). Szeretetéből és nagylelkűségéből Isten szemet adott nekünk, hogy láthassuk a körülöttünk levő világ szépségét. Fület adott, amivel élvezhetjük a különböző hangokat, a zenét és az emberi hangot. Orral látott el minket, hogy felfogjuk az ételek aromáját s a virágok illatát. És mindennek tetejébe emberi agyat adott, amely képes érvelni, emlékezni, és amely koordinálja a test műveleteit. Valóban, csak csodálni lehet azt, ahogyan Isten oly gazdagon felruházta képességekkel a testünket! Igen, „Isten szeretet” (1Ján 4:8).

Isten szeretete a segítségünkre siet

4. Hogyan nyilvánult meg Isten szeretete az Éden paradicsomában?

⁴ Amikor Isten megteremtette Ádámot, az első embert, Éden gyönyörű paradicsomába helyezte őt. Micsoda élvezetet találhatott Ádám abban a bőségben, amellyel Isten szerető gondoskodása körülvette! Később Isten megalkotta Évát és Ádámhoz vezette. Mily csodálatos dolog lehetett Éva számára összekerülni élete első napján egy szerető férjjel és fővel, aki bensőségesen szereti és vezeti őt! Közösen tekinthettek a jövőbe, amikor majd véghezviszik Isten akaratát: megszépítik és benépesítik a földet, szerető uralmat gyakorolnak az állati teremtmények felett. Mily nagyszerű jövőt helyezett kilátásba Isten a számukra!

5. a) Hogyan lettek ősszüleink méltatlanná Isten szeretetére? b) Hogyan terjedt ki mégis Isten szeretete az ő utódaikra?

⁵ Ámde sajnos nem ilyen lett a jövő, legalábbis az ő számukra nem: Egy lázadó szellemi teremtmény önző módon kivonta magát Isten szeretete alól és sátánná, az ördöggé lett. Ez az ördög meggyőzte Évát és rajta keresztül Ádámot, hogy ,a maguk feje után menjenek’. önző útra léptek tehát, függetlenítették magukat Teremtőjüktől. Ámde ezáltal teljesen méltatlanná lettek a Teremtőjük szeretetére. Ezért Isten joggal mondta ki a halálos ítéletet e szándékos bűnösök felett. Az emberiség iránti szeretetéből azonban megengedte nekik, hogy életben maradjanak, amíg gyermekeket hoznak létre, máskülönben mi sem élhetnénk most. Azonkívül, bár az emberi faj bűnt és halált örökölt az első szüleitől, a szerető Isten gondoskodott a reménység alapjáról is (1Móz 3:16–23; Róma 8:20, 21).

6. Az Édenben elhangzott mely kijelentések mutattak rá Isten szeretetére, és hogyan?

⁶ De hát hogyan gondoskodott erről? Nos, közvetlenül a lázadás után Isten tudatta az emberrel, hogy támasztani fog egy ,Mag’-ot, vagyis egy utódot. Ezt a saját lojális mennyei szervezetéből küldte el, hogy jóvátegye mindazt a kárt, amit az ördög, valamint Ádám és Éva okozott. Akkor, ott Édenben, a szerető Isten azt is kijelentette, hogy bosszút áll sátánon és mindazokon, akik sátán magvává teszik magukat azzal, hogy elpártolnak Isten szeretetétől (1Móz 3:16; Jel 12:9).

A SZERETET ÉS A BOSSZÚ ISTENE

7. Az 5Mózes 32:43-mal összhangban milyen okunk van az örvendezésre?

⁷ A szeretet Istene tehát a bosszú Istenének is mutatkozott. De az ellenségei elleni bosszúja nagyon is jogos. Vajon miért? Azért, mert megnyitja az utat számunkra, hogy élvezhessük az örökké tartó élettel kapcsolatos gondoskodását. Figyeld csak meg, minek a megírására ihlette Isten Mózes prófétát: „Örüljetek ti nemzetek, az ő népével együtt, mert ő megbosszulja szolgáinak vérét és bosszúval fizet az ellenszegülőinek” (5Móz 32:43).

8, 9. a) Milyen két dolgot szándékozik tenni Isten az ő nagy szeretete folytán? b) Milyen csodálatos ajándékot adott Isten a szeretete megnyilvánulásaként?

⁸ Igen, szerető Istenünknek az a szándéka, hogy igazolja uralma jogosságát és megmentse ellenségeiktől azokat, akik szeretik őt. Sőt még a nagy ellenségtől, a haláltól is megszabadít minket, amely első szüleinktől jövő örökségként lép be az életünkbe (Róma 5:12). De hát hogyan teszi ezt Isten? A Biblia elmondja nekünk, hogy az ő Fiának odaajándékozása által: „Isten szeretet. Az Isten szeretete abban nyilvánult meg irántunk, hogy Isten az egyszülött Fiát elküldte a világba, hogy életet nyerhessünk általa. Ebben a tekintetben a szeretet nem azt jelenti, hogy mi szerettük Istent, hanem azt, hogy ő szeretett minket és elküldte Fiát váltságáldozatul bűneinkért” (1Ján 4:8–10; 1Kor 15:25, 26).

⁹ Isten tehát gondoskodott arról, hogy Fia, Jézus Krisztus megváltson minket a haláltól, amely az Ádámtól örökölt bűn miatt következik ránk. Igen, a Biblia azt mondja az 1Timótheus 2:6-ban, hogy Krisztus „önmagát megfelelő váltságdíjul adta mindenkiért”, aki hitet gyakorol őbenne. Ezért mondhatta Jézus a juhokhoz hasonló követőivel kapcsolatban: „Én azért jöttem, hogy életük legyen és az teljes legyen”, igen, örökké tartó élet (Ján 10:10).

10. a) Miért mondhatjuk, hogy a ,szeretet Istene’ egyúttal a ,bosszú Istene’ is? b) Miért olyan fontos ma ismernünk Istent és engedelmeskednünk neki?

¹⁰ A Biblia ennek ellenére ismételten azt mondja, hogy a szeretet Istene’ egyúttal a bosszú Istene’ is. Vajon miért? Azért, mert Isten szeretete nem tűrheti el a gonoszt a végtelenségig (Náh 1:2; 5Móz 32:35, 41). Ezért írja Pál apostol, hogy „az Úr Jézus megnyilatkozik a mennyből, hatalmas angyalaival lángoló tűzben, amikor bosszút áll azokon, akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézusról szóló jó hírnek” (2Thess 1:6–9). Mennyire fontos tehát, hogy megismerjük Istent! Ebben a sokféle vallású, összekuszált világban mennyire lényeges, hogy — amint a Biblia mondja — keressük az igaz Istent és valóban megtaláljuk őt!’ (Csel 17:27).

A BOSSZÚ ELLENSÚLYOZÁSA SZERETETTEL

11, 12. a) Milyen helyzet alakult ki igen korán az emberi történelemben és milyen lépést követelt ez meg Isten részéről? b) Hogyan ellensúlyozta ott Isten a bosszúját az ő szeretetével?

¹¹ De most térjünk vissza az emberi történelem kezdetéhez. Így talán jobban megértjük az összefüggést Isten szeretete és bosszúja között. Isten szerető módon megengedte Ádám leszármazottainak, hogy szaporodjanak. De az elhajló emberek nem viszonozták ezt a szeretetet. Ezért mintegy 500 évvel később, Jehova elküldte prófétáját, Énókhot, hogy hirdesse az isteni ítéletet a gonosz embereknek az istentelen cselekedeteik és azon utálatos dolgok miatt, amiket Isten ellen szóltak (Júd 14, 15). újabb ezer év telt el és az akkori világ eljutott az erkölcstelenség és az erőszak csúcspontjára. Ezért Isten Szava kimondta, hogy „a föld romlottá vált az igaz Isten szeme előtt és a föld megtelt erőszakossággal. Akkor az Isten a földre tekintett és íme, a föld romlott volt” (1Móz 6:11, 12).

¹² Nos, mit tesz majd Isten? Bosszút áll-e? Igen! De még ebben is a szeretet tulajdonsága lép előtérbe. Miért mondhatjuk ezt? Abban az időben egyetlen olyan család élt a földön, amely odaadó módon cselekedte Isten akaratát. Ez Noé családja volt, azé az emberé, akit a Biblia „az igazságosság hirdetőjének” nevez. Jehova szerető módon arra utasította Noét, hogy készítsen bárkát a „házanépe megmentésére”. Azután eljött a világraszóló vízözön, és elsöpörte Noé gonosz embertársait (2Pét 2:5; Zsid 11:7). Az egész föld meg lett tisztítva a kártékony erőszaktól és erkölcstelenségtől, és ezzel újból alkalmas hellyé lett arra, hogy az emberi család szaporodjon rajta (1Móz 6:9, 22; 7:21–23; 8:15–17).

13. Vajon szeretetlenség volt Isten részéről Szodoma és Gomora elpusztítása, és miért ez a válaszod?

¹³ Mivel megmaradtak az Ádámtól örökölt bűnös hajlamok, az istentelen emberek nemsokára ismét kezdtek rossz jellemvonásokat felmutatni (Zsolt 51:5 [Károli: 51:6]). Vegyük például Szodoma és Gomora lakóit, akik olyan helyen laktak, amely egykor „olyan volt, mint Jehova kertje”. A Biblia elmondja nekünk, hogy „Szodoma férfiai rosszak voltak és durván vétkeztek Jehova ellen”. Homoszexuálisok voltak és erőszakos módon keresték buja vágyaik kielégítését (1Móz 13:10, 13; 19:4–11). A szerető Isten, Jehova elhatározta, hogy elpusztítja azokat a városokat. Ily módon az igazságos Ábrahám és unokaöccse, Lót nem lesz kénytelen továbbra is elszenvedni ezeket a gonosz szomszédokat. Amint az 1Mózes 18:25 mondja, „az egész föld Bírája”, Jehova ,azt tette, ami helyes’. Megszabadította Lótot és két leányát, Szodomára és Gomorára viszont tüzes pusztulást zúdított és megtisztította az egész vidéket (Luk 17:29; Júd 7).

14, 15. a) Mennyire voltak ártatlanok a kánaániták? b) Vajon igazságosan cselekedett Isten, amikor bosszút állt rajtuk?

¹⁴ Évekkel később Jehova ismét azt tette, ,ami helyes’ az ő népével, Izraellel. Hogyan? Úgy, hogy kiirtotta a kánaánitákat az Ígéret Földjéről (5Móz 18:9–12). ,De vajon nem volt ez igazságtalanság az ártatlan kánaánitákkal szemben?’, kérdezhetné valaki. Semmiképpen nem voltak ártatlanok! Azok a kánaániták a vérfertőzés, a szexuális tisztátalanság, a házasságtörés, a gyermekáldozatok, a homoszexualitás és a bestialitás undorító szokásait gyakorolták. Például a hamis isteneik imádata céljából a gyermekeiket áldozták fel oly módon, hogy elevenen bedobták azokat a tűzbe. Voltak náluk női és férfi templomi prostituáltak is.a Ezért Jehova így utasította népét: „Ne tegyétek magatokat tisztátalanná e dolgok bármelyike által, mert mindezekkel azok a nemzetek tették magukat tisztátalanná, amelyeket kiűzök előletek. Ezért tisztátalan a föld, én pedig elhozom rá a büntetést tévelygése miatt és a föld kiokádja lakóit” (3Móz 18:1–25).

¹⁵ Ismét csak a tulajdon népe iránti szeretetből parancsolta meg Jehova Izraelnek, hogy irtsa ki azokat a gonosztevőket. Tisztátalan életmódjuk veszélyt jelentett Isten népe számára. Amint a Biblia mondja, „mindaz utálatos volt Jehova előtt”. Jogosan lángolt fel tehát ellenük Isten bosszúja (Zsolt 106:34–40; 5Móz 18:12).

16. Hogyan nyilvánult meg Isten szeretete és türelme Izrael iránt?

¹⁶ Ezzel szemben viszont hogyan bánt Isten Izrael népével? Jehova a leggyengédebb szeretetet tanúsította irántuk. Mózes ezekkel a gyönyörű szavakkal írja le ezt az 5Mózes 32:11 és 12-ben: „Mint egy fészkét felverő sas, amely fiókái felett lebeg, kiterjeszti szárnyait felettük, felveszi és védőszárnyain hordozza őket, Jehova egymaga vezette őt és nem volt idegen isten ővele.” De sajnos, idővel idegen istenek imádata szivárgott be Izraelbe. Ezért az Isten, aki kijelentette, hogy bosszút áll az ellenségein kénytelen volt bosszút állni a saját népén. De milyen türelmes volt Jehova Izrael iránt! Igen, 900 éven át tűrte a tévelygésüket! Ez alatt a hosszú idő alatt Jehova irgalmas kezet nyújtott feléjük. Jehova Isten kijelentette: „Nem a gonosz halálában gyönyörködöm, hanem abban, ha a gonosz visszatér az útjáról és életben marad. Térjetek vissza, térjetek vissza gonosz utaitokról, mert miért halnátok meg, ó Izrael háza?” (Ez 33:11).

17. a) Milyen figyelmeztetésben részesítette Isten Izraelt? b) Hogyan mérsékelte Isten szeretete az Izraelen végrehajtott bosszúját?

¹⁷ Jehova számtalanszor figyelmeztette népét bálványimádásuk, erkölcstelenségük és az ártatlan vér kiontásának következményeire. Végül azonban Jehova kénytelen volt bosszút állni Izraelen és megengedni, hogy Nebukadnezár babiloni király elpusztítsa Jeruzsálemet és annak templomát. A túlélőket száműzetésbe hurcolták Babilonba. Mindazonáltal 70 év elteltével Isten úgy intézte az ügyeket, hogy Babilon megbukott és a hálás izraelita maradék visszatérhetett hazájába és újra bevezethette ott a tiszta imádatot (2Kir 24:3, 4; 2Krón 36:12–21; Ezsd 1:1–3; Zsid 12:6).

JÉZUS SZERETETRŐL ÉS BOSSZÚRÓL BESZÉL

18. Milyen szavakat használt Jézus, hogy kifejezze: a) Isten szeretetét, és b) az ő bosszúját?

¹⁸ Milyen mondanivalója volt Jézusnak Isten szeretetével és bosszújával kapcsolatban? Egyrészt meleg szavakkal beszélt az Atyja szeretetéről és ezt mondta: „Isten oly nagyon szerette a világot [az emberiség világát], hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (Ján 3:16). De vajon habozott beszélni Isten bosszújáról? Egyáltalán nem! Mert a Biblia azt mondja, hogy Jézus, miként az Atyja szerette az igazságosságot és gyűlölte a törvénytelenséget’. Jézus különösen a vallási vezetők törvénytelenségét és vérbűnét gyűlölte (Zsid 1:9; Zsolt 11:5, 7). Sohasem kereste a finomkodó szavakat, amikor a korabeli zsidó papokról, vagy éppen nekik beszélt. A Hegyi Beszédben háromszor nevezi őket „képmutatók”-nak (Máté 6:2, 5, 16). Így szólt azokhoz a papokhoz: „Ti az ördögtől vagytok, aki az atyátok”, és ezzel kapcsolatba hozta őket ,a kígyó magvá’-val (Ján 8:44; 1Móz 3:15). Majd pontosan három nappal a meggyilkolása előtt, Jézus nyilvánosan leleplezte azokat a zsidó vallásvezéreket és ezt mondta: „Kígyók, viperák fajzása, hogyan kerülitek el a gyehenna ítéletét?” (Máté 23:13–33).

19. a) Miért volt nagyon is szeretetteljes Jézus magatartása és figyelmeztető üzenete? b) Hogyan cselekedett azonban igazságosan Jehova?

¹⁹ Vajon ez azt jelenti, hogy Jézusból hiányzott a szeretet? Egyáltalán nem, mert bár jól tudta, hogy azok a zsidók a vérbűnüket azzal kívánták tetézni, hogy megölik őt, mégis azt mondta a Máté 23. fejezetében: „Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat és megkövezed azokat, akiket elküldtek hozzád, hányszor akartam egybegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a tyúk egybegyűjti csibéit a szárnyai alá! De ti nem akartátok. Íme, elhagyottá lesz a ti házatok” (Máté 23:37, 38; Csel 3:13–15). Harminchét évvel később a római seregek kifosztották Jeruzsálemet és lerombolták templomát. Ebben a szerencsétlenségben 1 100 000 lázadó vesztette életét! Akkor egyszerre teljes erejükben világosodtak meg Jézus prófétai szavai. Jogos volt Jehova bosszúja!

20. Milyen érdekes részleteket találunk az Ésaiás 61:1, 2-ben a szeretetre és a bosszúra vonatkozóan?

²⁰ Évszázadokkal korábban Ésaiás, egyike azoknak a prófétáknak, akiket a jelentések szerint az ókori Jeruzsálemben öltek meg, ezeket mondta: „A Szuverén Úr, Jehova felkent engem, hogy jó hírt mondjak a szelídeknek, . . . hogy hirdessem Jehova jóakaratának esztendejét és a mi Istenünk bosszúállásának napját, hogy megvigasztaljak minden gyászolót” (És 61:1, 2).

21. a) Mi lehetett az oka annak, amiért Jézus az Ésaiás 61:1, 2 versét csak részben idézte? b) Milyen kérdés vetődik fel az Ésaiás 2:2–5 versét illetően?

²¹ Jézus felolvasta ennek a próféciának egy részét földi szolgálatának kezdetén és önmagára mint Jehova legfőbb Felkentjére alkalmazta (Luk 4:18–21). Amikor azonban Jézus Ésaiásnak ezeket a szavait idézte, hirtelen megállt Isten bosszúállása napjának a megemlítésénél. Vajon miért? Isten bosszúnapjának nagyobb hangsúlyozására nyilván „a napok befejező részén” kellett hogy sor kerüljön, amint azt az Ésaiás 2. fejezete mutatja. Vajon most érkeztünk el ehhez az időhöz?

[Lábjegyzet]

Vajon közel van Isten bosszúnapja?

„Jehovánál a bosszúállás napja” (És 34:8).

1. Alkalmazható-e napjainkra a Lukács 21:25, 26 verse?

JÉZUS KRISZTUS előre megmondta, hogy az az időszak, amikor Isten végrehajtja a bosszúját, arról lesz felismerhető, hogy az emberek „elalélnak a félelemtől és azok várása miatt, amik a lakott földre következnek” (Luk 21:25, 26). Vajon ezt látjuk-e, amikor belépünk az 1981-es esztendőbe?

IGEN! BIZONY EZT LÁTJUK!

2. a) Mi mutatja, hogy 1914-ben kezdett beteljesedni a Jelenések 11:15, 18 verse? b) Minek az előzményei ezek az események?

² A jelenlegi világválság velejárója annak a sok gyötrelemnek, amely egyre csak szaporodott, amióta a nemzetek először merültek bele a totális hadviselésbe 1914-ben. A Jelenések 11. fejezetének a jövendölése szerint az az év, amikor „megharagudtak a nemzetek” — vagyis 1914 — egyúttal olyan időszaknak bizonyult, amelyben „a világ királysága a mi Urunknak [Jehovának] és az ő Krisztusának királysága lett” (Jel 11:15, 18), méghozzá teljes joggal. Krisztusnak ez a trónra emelése, hogy hatalommal uralkodjon, előzetes lépés volt ahhoz, hogy szabad út nyíljon a bosszú végrehajtásához.

3. Milyen állásponton vannak a kereszténység egyházai Isten bosszú-üzenetét és vigasztalását tekintve?

³ Kapott-e ma valaki megbízást arra Isten szellemétől, hogy hirdesse Jehova bosszúnapját és megvigasztaljon minden gyászolót? Igen, de nem a kereszténység egyházai kapták a megbízást. Náluk nincs igazi vigaszt nyújtó üzenet, és nem akarják, hogy Jehova legyen az Istenük. Nemcsak kerülik Jehova nevének használatát, hanem még üldözik is az igazi keresztényeket, akik tisztelik ezt a nevet.

4. Milyen okunk van arra, hogy örüljünk?

⁴ Jehova tanúi azonban boldogan viselik Isten nevét, a legnagyobb nevet a világegyetemben! Örülnek, hogy Jehova tanúinak hívják őket. Túláradó az örömük, mivel Isten királysága létrejött abban az eseménydús 1914-es évben, s most kiváltságukban áll hirdetni Jehova „bosszúnapját” az egész földön. Természetesen eltökélt szándékuk — amint a Mikeás 4:5 mondja —, hogy ,Jehovának, az [ő] Istenüknek nevében járnak határtalan ideig, sőt örökké’! És nagyon őrölnek annak, hogy több millió gyászoló hallgatta meg az üzenetüket, vigasztalást nyert és nyájba tömörült Isten jövendő királyságának oldalán.

ISTEN BOSSZÚJA — VAJON MEGÉRDEMELT?

5. a) Minek a „végső gyümölcsét” képezik ezek a „kritikus idők”? b) Milyen állapotokat találunk ma a kereszténységben, ami beteljesedése annak, amit Pál jövendölt az „utolsó napok”-ról?

⁵ De hát valóban olyan rossz ez a mai világ, hogy megérdemli Isten bosszúját? Hallgassuk meg Pál apostol ihletett szavait: „Tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek”. Ezek a válságos idők a végső gyümölcse, a végeredménye annak, hogy az emberek nem akartak válaszolni az igazság prédikálására (2Tim 2:23–26). Még a kereszténységen belül is láthatjuk most azt a félelmet, amelyet a bűnözés és erőszak megnövekedése, a család szétzüllése, a hatalom iránti tiszteletlenség és az erkölcsi érzék hiánya kelt az emberekben. S mindezeknek a gyökere az önzés, a kapzsiság, az őszinte szeretet hiánya. Pál így folytatja: „Mert lesznek az emberek önmagukat szeretők, pénzszeretők . . . a jónak nem kedvelői, . . . inkább a gyönyör szeretői, mintsem istenszeretők” (2Tim 3:1–5). Nos, látjuk-e beteljesedni ezt a próféciát ma az egész földön? De még mennyire! A legapróbb részleteiben beteljesedik.

6. Milyen helyzet alakult ki a Máté 24:12 beteljesedéseként?

⁶ Maga Jézus — amikor ’a dolgok rendszere befejezésének a jeléről’ jövendölt — ezt mondta: „A növekvő törvénytelenség miatt a szeretet sokakban kihűl” (Máté 24:3, 12). Mennyire igaz ez még a kereszténységben is, valamint az egész világon napjainkban! Valahányszor eljön a karácsonyi időszak, sokat beszélnek a kereszténységben a szeretetről, a békéről, az emberek közötti jóakaratról, de vajon a kereszténység nemzetei gyakorolják is mindezt? Igen sokatmondók a brit miniszterelnöknő szavai, aki éppen egy héttel 1979 karácsonya előtt nyilatkozott. Ezt mondta: „Újabb évtized előtt állunk — én ,veszélyes évtizednek’ nevezem —, amelyben a biztonságunk, az életformánk kérdése, ha lehet, még égetőbben fog jelentkezni, mint az 1970-es években.”

7, 8. a) Milyen végítéletszerű helyzetet látunk ma? b) Milyen biztosítékot ad Jehova és hogyan érinti az a „szeretetet” és a „bosszút” ?

⁷ Hogyan reagálnak a nemzetek az ilyen kihívásra? Még jobban növelik háborús készülődéseiket. Gondold csak el! Ez a szeretet nélküli világ percenként mintegy egymillió dollárt költ fegyverkezésre, több mint 500 milliárd dollárt évente! Ez olyan eszkalációt jelent, amely ítéletnapi helyzetbe hozza a világot és abból már nincs kiút! Orvosok, tudósok és egyéb szakemberek egy csoportjának a nyilatkozata szerint, amely a New York Times 1980. március 2-i számában jelent meg, ha holnap kitörne az atomháború, egyetlen óra alatt elpusztíthatná a földi élet legnagyobb részét — több milliárd ember életét. A nemzetek mégis lázasan gyártanak egyre több és több ördögi szuperfegyvert.

⁸ De vajon megengedi a mi szerető Istenünk, a szépséges föld Teremtője, hogy a gonosz nemzetek szénné égessék ezt a földet? Soha! Isten Szava világosan kijelenti: „Ezt mondja Jehova, az egek Teremtője, ő, az igaz Isten, föld alkotója és annak készítője, ő, aki szilárdan megalapozta azt, aki nem egyszerűen a semmiért teremtette, hanem azért alkotta, hogy lakóhellyé legyen: ,Én vagyok Jehova, és nincs senki más.’” Jehova páratlan neve garancia arra, hogy ő mint szerető Teremtő és a világegyetem szuverén Ura, nem fogja megengedni földünk elpusztítását. Az isteni szeretet megköveteli, hogy Isten bosszút álljon azokon, akik a földünket pusztítják és meg akarják semmisíteni az emberi teremtményeket (És 45:18; Jer 10:10–12).

9. Mivel a nemzetek nem hajlandók leszerelni, mit szándékozik tenni Jehova és miért?

⁹ Amióta 1914-ben kitört az első világháború, sok tízmillió ártatlan ember vére áztatta ezt a földet. Igen, csupán a második világháború 55 millió életet követelt! S egy újabb nukleáris tömegpusztítás kilátása még ennél is félelmetkeltőbb. Ezért, mivel a nemzetek nem hajlandók végrehajtani a leszerelést, a mi szerető Istenünk kijelenti, hogy rövidesen ő maga fogja lefegyverezni őket, a maga hatékony és tartós módján. Ezt mondja: „Gyertek, lássátok Jehova tetteit, hogyan idézett elő meglepő eseményeket a földön. Háborúkat szüntet meg a föld legtávolabbi részéig” (Zsolt 46:8, 9 [Károli: 46:9, 10]). Igen, Jehova szerető szándéka: megtenni azt, amit a nemzetek sohasem fognak megtenni, éspedig porrá zúzni minden hadfelszerelésüket, hatástalanítani minden nukleáris bombájukat. Ahogyan Jehova mondja: „Enyém a bosszúállás; én megfizetek” (Róma 12:19; Sof 3:8, 9). Nem tesz-e boldoggá minket a mi szerető Istenünk bosszúállásának ez az ígérete? De még mennyire!

A CSAPÁSOK SZAPORODNAK

10. Milyen visszataszító következményekkel jártak ennek az évszázadnak a háborúi?

¹⁰ Az 1914 óta megvívott háborúk szörnyű következményekkel jártak. Ezek közé tartozik a fékevesztett szex-őrület, ami a nemi betegségek járványszerű elterjedését és a nem kívánt terhességek sokaságát idézte elő. Ezek a nem kívánt terhességek az abortuszok mindent elsöprő hullámát indították el. Becslések szerint világviszonylatban körülbelül 30-40 millió meg nem született gyermeket gyilkolnak meg művi vetéléssel minden évben! Ez az ártatlanok legszélesebb körű legyilkolása, amit a világ valaha látott és amelyhez viszonyítva szinte eltörpül a történelem legszörnyűbb háborús éveiben elért halottak száma!

11. Milyen módon történik az, hogy a ,gonosz emberek egyre inkább előrehaladnak a gonoszságban’?

¹¹ Az utóbbi években ijesztő méreteket öltött a szemünk láttára a kábítószerélvezet, a válás, a bűnözés és a törvénytelenség minden fajtája. A homoszexuális közösség ma azzal dicsekszik, hogy 20 millió tagja van csupán az Egyesült Államokban. Nemrég egyetlen homoszexuális férfi modernkori rekordot állított fel 33 olyan fiatal férfi meggyilkolásával, akik ellen szexuális támadást intézett. Pedig a homoszexualitás csupán egyik vonatkozása a kereszténységen belül és az egész világon egyre nagyobb méretekben gyakorolt erkölcstelenségnek. Pontosan az történik, amit a 2Timótheus 3. fejezete mond ezekről az utolsó napokról, hogy „a gonosz emberek . . . egyre inkább előrehaladnak majd a gonoszságban” (13. vers).

12. Milyen jelek mutatják, hogy ez a gonosz világ elérkezett a végéhez?

¹² A körülöttünk levő erkölcstelen világ láttán szinte kénytelenek vagyunk felkiáltani: Mennyire hasonlít ez Noé napjaihoz! Mennyire hasonlít Szodoma és Gomora idejéhez! Mennyire hasonlít a romlott kánaánitákhoz és visszaeső izraelitákhoz! Mialatt a jelen világ egyre mélyebbre süllyed az erkölcstelenség posványába, Pál apostol figyelmeztetése jut eszünkbe, aki azt mondta, hogy „akik ilyeneket tesznek, méltók a halálra” (Róma 1:18, 26–32). Nem, a szerető Isten már nem sokáig fogja tűrni a dolgok jelen rendszerének szörnyűséges gonoszságát. Inkább elpusztítja azokat, akik bemocskolják az ő földjét (Jel 11:18).

A „NEVEZETES PROSTITUÁLT” AZONOSÍTÁSA

13. Mit értünk a ,szellemi házasságtörés’ kifejezésen?

¹³ A Biblia azonban szellemi erkölcstelenségről is beszél. Ezt azok gyakorolják, akik azt állítják magukról, hogy tiszta vallást követnek, de ugyanakkor belemártják magukat sátán világának ügyeibe. A Biblia ezt mondja: „Házasságtörő nők, nem tudjátok, hogy a világ barátsága ellenségeskedés Istennel? Aki azért a világ barátja akar lenni, az az Isten ellenségévé teszi magát” (Jak 4:4). Az ilyen barátság — a szellemi házasságtörés — azok részéről, akik azt állítják magukról, hogy Isten szolgái, további nyomós ok arra, hogy Jehova bosszút álljon. Miért mondjuk ezt?

14. Azonosítsd a „nevezetes prostituáltat” és a „sok vizet”, amelyen ül!

¹⁴ Annak alapján mondjuk ezt, amit a Jelenések 17. fejezetében olvasunk. Ott olvasunk „a nagy parázná”-ról, „aki sok vízen ül”. Mit jelent ez? A „sok víz” világosan érthető lesz a 15. versnél, ahol „népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket” jelent. De vajon ki az a „nagy parázna”, aki hatalmat gyakorol az emberek felett? A Jeruzsálemi Biblia, egy katolikus fordítás úgy utal rá, mint „nevezetes prostituált”-ra. Mit tett hát ő, ami olyan nevezetessé tette? A Jelenések 17:5 adja meg a dolog nyitját, amikor kijelenti: „A homlokára egy név volt felírva, egy titok: ,Nagy Babilon, a paráznák és a föld utálatosságainak anyja.’”

15. Mi történt Babilonnal és milyen örökséget hagyott hátra?

¹⁵ A „nevezetes prostituáltnak” tehát neve is van: „Nagy Babilon”. Ez a tény kapcsolatba hozza őt az ókori történelem Babilonjával, amely Nebukadnezár király idejében virágzott, s amelyet a történelem romlott nemi imádatáról és feslettségéről ismer (Dán 4:28–30). Nebukadnezár Babilonja ma már nem létezik. A régi helyén, a mai Irak területén csak pusztaság maradt, olyan mint „Szodoma és Gomora, miután Isten felforgatta” (És 13:19–22). Az ókori Babilon azonban mégis hagyott valami örökséget az emberiségre. Vajon mit? Nos, a bálványimádását, a vallását!

16. a) Hogyan fejlődött ki a hamis vallás világbirodalma? b) Milyen ítéletet mond ki Isten Nagy Babilon felett és miért?

¹⁶ Babilont már közvetlenül a vízözön utáni időktől kezdve azonosítani lehetett a hamis vallással. Ott történt ugyanis az, hogy az emberek Jehovával dacolva, várost és vallási tornyot építettek maguknak, olyan tornyot, amelynek a teteje az egekbe nyúlt. Amikor pedig Jehova összezavarta a nyelvüket, Babilonból szóródtak szét az egész földre, és magukkal vitték hamis vallásukat is. A negyedik században a hitehagyott keresztények egybeolvasztották Babilon tanításait és szertartási szokásait egy olyan vallásrendszerbe, amely máig fennmaradt a katolicizmus és a protestantizmus különböző szektáiban. Így alakult ki a hamis vallás világbirodalma, „Nagy Babilon”, amely felöleli az úgynevezett „keresztény” és nem keresztény vallásokat. Mivel „Nagy Babilon” részt vesz az üldözésekben, az erőszakban, sőt a történelem világháborúiban is, Isten kimondta felette az ítéletet, amikor ezt mondta: „Benne találták meg a prófétáknak, a szenteknek és mindazoknak vérét, akiket tömegesen lemészároltak a földön” (Jel 17:5, 6; 18:24; 1Móz 10:8–10; 11:1–9).

17. Mi felel meg a ’skarlátszínű vadállat’-nak és hogyan teljesíti be az a próféciát?

¹⁷ Nagy Babilon házasságtörő barátsága a világgal’ még ennél is továbbmegy. Zsarnokoskodó viszonyt tart fenn egy jelképes „vadállat”-tal. Mert a Jelenések könyve 17:3 úgy írja le, mint aki ,skarlátszínű vadállaton ül, amely tele van káromló nevekkel’. A Bibliában a „vadállat” gyakran szerepel politikai nemzetek jelképeként (Dán 7:2–8; 8:5–8, 20, 21; Jel 13:1–18). Itt azonban a prófécia egy furcsa összetételű „vadállatról” beszél, amelynek „hét feje és tíz szarva” van. A modernkori történelem igazolja, hogy ez a „vadállat” 1920-ban jelent meg először. Ez különböző nemzetek egyesülése a Népszövetség volt. A második világháború alatt ideiglenes tétlenségbe merült. Ámde a prófécia beteljesedéseként újra megjelent 1945-ben mint Egyesült Nemzetek. Nemsokára azonban „a pusztulás felé halad” (Jel 17:8–11).

18. Hogyan ér véget Nagy Babilon vallási-politikai bensőséges viszonya?

¹⁸ A hamis vallás, „Nagy Babilon” megpróbálta irányítani mind a Népszövetséget, mind az Egyesült Nemzeteket. De Isten Szava azt mutatja, hogy a pápáknak és más vallási vezetőknek minden ilyen bensőséges vallási-politikai kapcsolata nemsokára véget ér. Olyan időpontban, amikor a „nevezetes prostituált” azt gondolja, hogy biztosan ül, Isten előidézi, hogy az a „vadállat”, az Egyesült Nemzetek jelképes „tíz szarva” ellene fordítsa katonai erőit. Ezzel levetik őt a hátukról, kifosztják és teljesen elpusztítják, mintha tűz emésztette volna meg (Jel 17:16, 17).

„MENJETEK KI BELŐLE, ÉN NÉPEM”

19. Hogyan fejezi ki ma Isten a szeretetét minden őszinte vallásos érzületű személy iránt?

¹⁹ Hogyan fejezi ki vajon Isten a szeretetét, amint közeleg az ítélet órája? A következőképpen: Minden őszinte katolikust, protestánst, buddhistát, hindut — minden hamis vallás bármelyik tagját, aki Isten népéhez kíván csatlakozni — sürgősen felszólít most a Jelenések 18:4, 5 szavaival: „Menjetek ki belőle [Nagy Babilonból] én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben, és ha nem akartok kapni csapásaiból. Mert bűnei felhalmozódtak egészen az égig és Isten megemlékezett igazságtalan cselekedeteiről.”

20. Miért van itt nagyon is az ideje annak, hogy jó messzire eltávolodjunk Nagy Babilontól?

²⁰ Nem kétséges, hogy Isten ítéletének a végrehajtása egyre közeledik! A vallásellenes nemzetek már nagy hatalmat gyakorolnak az Egyesült Nemzetekben. Az olajéhségtől fűtött militarista nemzetek nemcsak a muzulmán világot fenyegetik, de mindazokat a nemzeteket is, amelyeket sokáig a kereszténység vallásai védőbástyájának tekintettek. Ezért nagyon is itt van az ideje annak, hogy mindazok, akik szeretik az igazságot és az igazságosságot, elszakadjanak most a „nevezetes prostituált”-tól, igen, hogy Isten királyságához meneküljenek.

21. Mit nevezünk Armageddonnak és mikor találják ott magukat a nemzetek?

²¹ Vajon mi követi majd „Nagy Babilon”-nak, a hamis vallás világbirodalmának kifosztását? Az írások rámutatnak, hogy a „vadállat” „tíz szarva” akkor az igaz vallás ellen fordul, amelyet Jehova tanúi képviselnek a földön. De amikor ez megtörténik, azok a nemzetek máris az Isten ellen harcolóknak mutatkoznak Armageddonkor! És Armageddon nem csupán Palesztinának egy parányi sarka vagy területe. Armageddon egy világállapot, amely bosszúért kiált „a Mindenható Isten nagy napjának csatájában”, minden idők legnagyobb háborújában! (Jel 16:14, 16; 17:12–14).

22. Hogyan mutatnak rá az Írások, hogy Armageddon egy igazságos háború?

²² A Biblia azt mondja, hogy Isten felhasználja majd Krisztus Jézust és a mennyei seregeket arra, hogy ítéljen és igazságosságban hadakozzon’. Igen, Armageddon igazságos háború lesz. Igazságos? Hogy lehet az? Nos úgy, hogy meghozza a kiérdemelt bosszút a nemzeteknek és a föld népeinek, akik nem az Isten ismeretét választották és akik ellenszegültek az ő igazságos uralmának. Ez a háború válogatni fog a pusztításában. Elpusztítja gonoszokat, de szabadulást hoz mindazoknak, akik „engedelmeskednek az Úr Jézussal kapcsolatos jó hírnek”, mondja Pál apostol. Így hozza egyensúlyba Armageddon Isten bosszúját és Isten szeretetét (2Thess 1:8; Zsolt 145:20; Jel 19:11–21).

23. a) Milyen Isten Jehova a Zsoltárok 145:17–21 szerint? b) Miért áll bosszút mégis ez a ,szeretet Istene’? c) Milyen lépést kell megtennünk tekintettel arra, hogy a „bosszúnapja” közeledik?

²³ Ugye most már megértjük, miért lesz a ,szeretet Istene’ egyúttal a bosszú Istene is? Azért, mert szereti az igazságosságot és gyűlöli a gonoszságot, és nekünk is ezt kell tennünk (Zsolt 145:17–21). Mennyire szükséges tehát, hogy Jehova nagy neve és szándéka igazolva legyen! Mennyire szükséges, hogy a földünk megtisztuljon minden vérbűntől, romlottságtól és erkölcstelenségtől, amely besározta Istennek ezt a gyönyörű teremtésművét az elmúlt évezredek alatt! Csak akkor lehet a föld azzá az egyetemes paradicsommá, amelynek Isten szánta azt az emberek számára. Ezért tehát a páratlan ,szeretet Istené’-nek előbb meg kell tisztítania az utat azáltal, hogy bosszút áll az ellenségein. Nem örülünk-e annak, hogy az ő bosszúnapja most már közel van? Legyünk hát mi is azok között, akik elfogadják Jehova szerető felszólítását: „Örüljetek ti nemzetek, az ő népével együtt, mert ő . . . bosszúval fizet ellenszegülőinek” (5Móz 32:43).