Szolgáljátok Jehovát örömteli szívvel

„Szolgáljátok Jehovát örvendezéssel. Jöjjetek elé örömkiáltással!” (Zsoltárok 100:2).

1, 2. a) Az élettel kapcsolatos milyen ellentétes nézetről történik itt említés?

„ELRONTOTTAM az életemet, és már túl késő ahhoz, hogy változtassak rajta . . . Amikor egymagamban bolyongok, visszagondolok az elmúlt életemre, és nagyon boldogtalan vagyok, amiért ilyenné tettem!” Így kesergett egy idősebb hölgy, aki színésznőként nagy hírnévre tett szert és akinek látszólag minden oka megvolt arra, hogy boldog legyen. Ámde a fenti szavak nem fakadhattak igazán örömteli szívből.

² Ezzel szemben nézzünk most olyan valakit, aki több mint harminchét éve folytat szakadatlan harcot a paralízis ellen. Látszólag az ilyen személynek vajmi kevés oka lehet az örömre. Mégis boldogságról beszél és azt mondja, hogy olyasmit talált, ami „valóban hasznossá és értelmessé teszi az életet”.

3. a) Milyen személyes tapasztalatok alapján vagyunk kiváncsiak arra, hogy vajon van-e olyan ember, aki igazán örülhet? b) Hogyan lehetne meghatározni, hogy mi az öröm?

³ A legtöbbnek közülünk nem kellett kiállnia hosszú, fájdalmas küzdelmet a betegség ellen. A szórakoztató iparban sem tettünk szert világhírnévre. Valószínűleg egyszerű, hétköznapi emberek vagyunk, és meg kell küzdenünk az élet mindennapi gondjaival, bajaival. Magunk is azt tapasztaljuk, hogy „az asszonytól született ember rövid életű és tele van nyugtalansággal”, és kétségkívül elismerjük, hogy „az egész teremtés együtt sóhajtozik és szenved” (Jób 14:1; Róma 8:22). Őszintén szólva, joggal lehetünk kiváncsiak arra, hogy egyáltalán van-e a földön olyan ember, aki igazi örömet érezhet, ami tulajdonképpen „kedvünk szerinti dolognak ránk való lelki hatásával kapcsolatos, egész lényünket átható derűs, vidám és kellemes érzés”. Mit gondolsz erről? Valóban elérhető az öröm?

Vajon megtalálhatod?

4. Kik tartoznak a milliók közé, akik igazi örömet éreznek?

⁴ Millió és millió lény érezhet örömet. Az igazságos mennyei angyalok örömmel ’hajtják végre Isten szavát’ (Zsoltárok 103:20). Mindig igazi örömmel szolgálják Jehova Istent. Nos, ezek a ’hajnalcsillagok együtt örvendeztek’ a föld megteremtésekor! (Jób 38:4–7). A hű angyal számára, aki bejelentette Jézus születését, bizonyosan örömteli küldetés volt ez, hiszen „nagy öröm jó hírét” közölte (Lukács 2:8–14).

5. Milyen örömben lehetett része Isten egyszülött Fiának?

⁵ De mit mondhatunk „Isten egyszülött Fiá”-ról? (János 3:18). Mielőtt Jézus Krisztus néven emberré lett, Jehova „mestermunkása” volt a mennyben. Vajon ez örömteli szolgálat volt? Feltétlenül az volt, hiszen azt olvassuk: „Azzá lettem, akit ő [Jehova] különösen szeretett mindennapon, s örvendeztem előtte minden időben” (Példabeszédek 8:22–31). Amikor pedig mint ember a földön élt, Jézus örömét lelte Isten akaratának teljesítésében (Zsoltárok 40:6–8; Károli: 40:7–9; Zsidók 10:5–10). Sőt mi több, „az elébe helyezett örömért kiállta a kínoszlopot, megvetette a szégyent, és az Isten trónjának jobbjára ült” (Zsidók 12:2). Most mint „boldog és egyedüli Uralkodó”, aki rövidesen az egész földdel éreztetni fogja az isteni ítéletet, Jézus Krisztus örömteli szívvel szolgálja Jehovát (1Timótheus 6:13–16; 2Thessalonika 1:6–10).

6. Hol találhatsz ma igazi örömet?

⁶ Nos, te is megtalálhatod ma az örömödet? Igen, és az imént említett nyomorék férfi elmondja neked, hogyan: „Azt tapasztaltam, hogy a legnagyobb boldogság az Isten szolgálatából fakad. Ez a szolgálat valóban hasznossá és értelmessé teszi az életünket. A bénaságom nem fosztott meg a Teremtő szolgálatának kiváltságától és annak áldásaitól.” Igazi öröm látható mindazoknál, akik egész szívvel átadják magukat Jehova Istennek. És miért is ne örülnének? A „boldog Isten” „jó hírét” hirdetik, azt a szívderítő üzenetet, amely egy örök életről szól. Olyan életről, amely nagy áldások közepette folyik a „mennyek Királysága” uralma alatt (Máté 24:14; 1Timótheus 1:11; Máté 5:3). Alapos okuk van tehát arra, hogy ’örömteli szívvel szolgálják Jehovát’, s hogy ’örömkiáltással jöjjenek a színe elé’ (Zsoltárok 100:2).

7, 8. a) Miért nem lehetnek mindig vidámak az örömük ellenére sem a Jehova iránt odaadó személyek? b) Miért van az, hogy még az élet nehézségei sem képesek letörni Jehova népét?

⁷ Ez korántsem jelenti azt, hogy az Istennek átadott személyek mindig könnyű szívvel élhetnek. Jehova népe ebben a tökéletlen emberi társadalomban néha szomorú élményekben részesül (Róma 5:12). Például, amikor Ézsau hettita nőket vett feleségül, azok „lelki keserűség forrásává lettek [istenfélő szüleik] Izsák és Rebeka számára” (1Mózes 26:34, 35). Azonkívül, kívülről jövő üldözés és „ravasz cselszövései” által Sátán, az Ördög megpróbálja tönkretenni a keresztény értékes kapcsolatát Jehova Istennel (Efezus 6:11, Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures [Királyság Sorközi Fordítás]). Ezért az Istent szerető emberek bizonyos fokú nyomorúságra is számíthatnak az életük ösvényén. Ezek a nehézségek azonban nem törik le Jehova népét. Ez a nép ’vigasztalást merít az Írásokból’, és bizalommal kéri imában Isten szellemét és segítségét, hogy ápolhassa az öröm gyümölcsét (Róma 15:4; Lukács 11:13; Galata 5:22, 23). A keresztények az élet megpróbáltatásai ellenére is érezhetik „a szent szellem örömét” (1Thesszalonika 1:6). Különösképpen Jehova áldásai járulnak hozzá ehhez az örömhöz.

⁸ Jehova áldása valóban gazdaggá teszi az embert (Példabeszédek 10:22). De ha keresztény vagy, vajon számon tartod-e ezeket az áldásokat? Igazán okot adnak arra, hogy „örvendezzünk Jehovában” (Zsoltárok 32:11). Vizsgálj meg néhányat az áldások közül, és azt látod majd, hogy bőven van okod örömteli szívvel szolgálni Jehovát!

Páratlanul örömteli kiváltságok

9. Mit jelent Jehovát ismerni, és milyen kihatással lehet ez az örömre?

⁹ Jehovát megismerni és szolgálni olyan kiváltság, amihez semmi sem hasonlítható. Isten azt mondta Jeremiás próféta által: „Aki dicsekszik, azzal dicsekedjen, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok Jehova, aki szerető kedvességet, jogosságot és igazságosságot gyakorlok a földön” (Jeremiás 9:24). Természetesen nem elég csak ismerni az isteni nevet. Jehovát ismerni annyit jelent, mint tisztában lenni tulajdonságaival, bánásmódjával, magatartásával és szándékával. Azt jelenti, hogy engedelmeskedünk neki, elismerjük felsőbbségét, hatalmát, és alárendeljük magunkat annak (1János 5:3). A Szentírás gondos tanulmányozása, valamint az Atyjával teljesen összhangban levő Isten Fia szavai és tettei felett való elmélkedés lehetővé teszi, hogy szoros személyes kapcsolatban legyünk Istennel (János 1:18; 14:9–11). Akik így ismerik Jehovát, valóban örvendezhetnek. Mert „annak az embernek, akit jónak talál, [Jehova] adott bölcsességet, ismeretet és örömet” (Prédikátor 2:26).

10. Hogyan lehet a legjelentősebb és a legkielégítőbb módon felhasználni az életet?

¹⁰ Egy további áldás, amelynek Jehova tanúi örvendezhetnek, az a felbecsülhetetlen kiváltság, hogy „szent szolgálatot” végezhetnek az igaz Istennek. Egyetlen ember sem használhatná fel az életét ennél fontosabb vagy kielégítőbb módon. Zakariás (Alámerítő János atyja) biztosan jól fejezte ki ezt, amikor áldotta Jehovát, amiért megadta népének „a kiváltságot arra, hogy félelem nélkül végezhessenek neki szent szolgálatot” életük minden napján (Lukács 1:67–79; vö. Róma 12:1; Jelenések 7:9, 13–15).

11. Milyen örömet adó kiváltság fűződik Isten „szent szolgálatához”?

¹¹ Az a kiváltság, hogy Jehova nevét viselhetjük mint az ő tanúi, szorosan összefügg azzal, hogy „szent szolgálatot” végzünk Istennek (Ésaiás 43:10–12). Ez feltétlenül növeli az örömünket, ahogyan Jeremiás kifejezte: „A te szavad ujjongásomra volt és szívem örömére, mert a te nevedről neveztetem, ó Jehova, seregek Istene!” (Jeremiás 15:16).

12. Min kell elgondolkoznunk, amikor el vagyunk kedvetlenedve, hogy ismét vidámak lehessünk?

¹² Ha Jehovát szolgálod, de néha elkedvetlenedést érzel, hamar felderülhet az elméd, ha röviden elgondolkozol néhány érdekes ellentéten. Például amikor arra gondolunk, hogy a gonosz angyalokat Isten „örök bilincsekben, sűrű sötétségben fenntartotta a nagy nap ítéletére”, ugyanakkor azt látjuk, hogy az igazságos angyalok, akik kitartottak Jehova szolgálatában, egyre nagyobb örömökben részesülnek (Júdás 6). S mily nagy az ellentét Jézus örömteli állása és Sátán, az Ördög helyzete között, akire az örök pusztulás vár! (Jelenések 20:10, 14). Jehova együttérző gondoskodása és áldásai nyomán könnyen észrevehetjük, hogy milyen éles ellentét van „az igaz és a gonosz között, a között, aki Istent szolgálja és aki nem szolgálja őt” (Malakiás 3:17, 18). De vizsgáljunk meg további áldásokat is, amelyek alapos okot szolgáltatnak arra, hogy örömteli szívvel szolgáljuk Jehovát.

A szabadság és a szellemi világosság

13, 14. Vallási értelemben milyen igazi szabadságnak és szellemi világosságnak örvendhetnek Jehova szolgái?

¹³ Biztos, hogy az örömünket gyarapítja az a nagyszerű áldás, hogy megszabadulhattunk „Nagy Babilonból”, a hamis vallás világbirodalmából. Az igaz keresztények nagyon örülnek, hogy ’nem vesznek részt többé bűneiben és nem kapnak az ő csapásaiból’ (Jelenések 18:2, 4). Azonkívül Jehova szolgái megszabadultak a hamis vallás félelmeitől és mitoszaitól. „Megismeritek az igazságot — mondta Jézus — és az igazság szabadokká tesz titeket” (János 8:32). Ez az igazi szabadság annál értékesebbnek látszik, minél többet gondolkozunk a szellemi sötétségben sínylődők rabszolga-állapotán.

¹⁴ A hamis vallás sok-sok hívétől eltérően, például Jehova imádói nem borulnak le és nem imádkoznak olyan képmások előtt, amelyek sem beszélni, sem látni, sem hallani, sem szagolni, sem érezni, sem járni nem képesek (Zsoltárok 115:4–8). A szellemileg szabad és felvilágosult keresztények a haláltól sem félnek, mint oly sokan ezen a földön. Az a hamis vallásos tanítás, amely szerint az embernek halhatatlan lelke van, nyilván elősegíti az attól való rettegést, hogy a halottak visszatérhetnek és ijesztgethetik vagy bántalmazhatják az élőket. A Jehovától jövő szellemi világosság azonban eloszlatja az ilyen félelmet, mert az igaz keresztények tudják, hogy a halottak „semmiről sem tudnak” (Prédikátor 9:5, 10). Mennyivel egészségesebb az a tudat, hogy halott szeretteink, akik Isten emlékezetében élnek, feltámadásban részesülnek! (János 5:28, 29; Cselekedetek 24:15). Igen, Jehova odaadó tanúi örülhetnek annak, hogy mennyei Atyjuk, akit egységben szolgálnak, szent szelleme által feltárta előttük „az Isten mélységes dolgait” (1Korinthus 2:10). Megadta népének az örömet adó szellemi világosságot és igazságot (Zsoltárok 43:3).

A mások megsegítéséből fakadó öröm

15, 16. a) Mi történt, amikor Jézus első tanítványai engedték ’ragyogni a fényüket’? b) Mit tapasztalnak a keresztények ma a tanítványképzés terén?

¹⁵ A szellemi világosság visszatükrözése is nagy áldás számunkra. Jézus azt mondta követőinek: „Ti vagytok a világ világossága . . . Hasonlóképpen ragyogjon a ti fényetek az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Máté 5:14–16). Mi történt, amikor azok az első tanítványok engedték „ragyogni a fényüket” szavaik és tetteik által? Az mások javára szolgált, de az ilyen tevékenység egyúttal Krisztus követőinek is nagy örömet okozott (Lukács 10:1, 17–20; Cselekedetek 8:4–8). Azok a tanítványképző egyének örömteli szívvel szolgálták Jehovát (Máté 28:19, 20).

¹⁶ Ugyanilyen örömet éreznek ma a keresztények, akik hirdetik a Királyság-üzenetet. Különösen azokkal kapcsolatban érezhető ez, akiket Isten igazságának az ismeretére segítenek. Pál apostol is érezte ezt az örömet, mert azt mondta a filippibelieknek, akiknek segítségére volt, hogy: [ti vagytok] „az én örömöm és koronám” (Filippi 4:1). Akiknek pedig Thessalonikában nyújtott segítséget, azoknak azt írta: „Micsoda a mi reménységünk vagy örömünk, vagy az örvendezésünk koronája — vajon nem ti vagytok azok — a mi Urunk Jézus előtt az ő jelenlétekor? Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk!” (1Thessalonika 2:19, 20). Igen, Pál — ahogyan a mai keresztények is — örömét lelte azokban, akiknek szellemi segítséget nyújtott. Vajon te is Jehova szolgálatában fáradozol és hasonló örömökben van részed?

17. Miért találnak örömet Jehova tanúi a tanítványképző munkában annak ellenére, hogy néhol kevés eredményt érnek el?

¹⁷ Annak ellenére, hogy egyes területeken kevés eredménnyel jár a tanúskodás, Jehova tanúit örömmel tölti el az a tudat, hogy Istennek tetsző munkát végeznek és dicsőítik Istenüket. Ez még akkor is így van, ha egyes házigazdáknak esetleg nem tetszik, hogy a tanúkat ott látják az ajtajuk előtt. Ez egyáltalán nem hangolja le Jehova szolgáit, mivel jól tudják, hogy Istent szolgálni a legnagyobb kiváltság, aminek az ember örvendhet ezen a földön!

Még az üldözés is örömmel jár

18. Miért lehetnek vidámak a keresztények még az üldözések alatt is?

¹⁸ A keresztények még akkor is örömteli szívvel szolgálják Jehovát, ha gyakran üldözést kell elszenvedniük. Jézus boldognak jelentette ki azokat, akiket üldöznek az ő nevéért, és Péter apostol még hozzáteszi: „Továbbra is örüljetek, mivelhogy részesei vagytok a Krisztus szenvedéseinek, hogy a dicsőségének megnyilvánulásakor is örülhessetek és túláradó örömötök lehessen. Boldogok vagytok, ha a Krisztus nevéért gyaláznak titeket.” Vajon miért? „Azért — mondja Péter —, mert a dicsőségnek szelleme, sőt az Isten szelleme nyugszik rajtatok” (1Péter 4:13, 14; Máté 5:11, 12). Üldözést szenvedni azért, mert keresztények vagyunk, talán nem látszik áldásnak. De ha kiállod az ilyen üldözést, az annak a bizonyítéka, hogy Isten szellemét és helyeslését élvezed s ez bizonyosan növeli az örömödet.

19. Hogyan fejezte ki magát a náci üldözés egyik áldozata?

¹⁹ Mivel Isten szent szellemével és azzal az erővel rendelkeznek, amelyet Jehova ad, az üldözött keresztények rendkívüli körülmények között is képesek megőrizni az örömüket (Filippi 4:13). Évekkel ezelőtt egy fiatal tanú, akit a náci koncentrációs táborban halálra ítéltek, ezt írta szüleinek: „Már elmúlt éjfél. Még van időm, hogy meggondoljam magamat! Ó, hát képes lennék-e újra boldog lenni ebben a világban, ha megtagadnám a mi Urunkat? Egész biztos, hogy nem! Most azonban biztosak lehettek abban, hogy boldogan és békességben hagyom itt ezt a világot.” Igen, az üldözött keresztények igenis örömteli szívvel szolgálják Jehovát!

Egyéb okok az örömre

20. Hogyan hat az örömünkre a hittársaink társasága?

²⁰ Jehova tanúi az üldözések ellenére is sok örömet tapasztalnak a hívőtársaikkal való közösségben. Mily nagyszerű áldás ez! Egy olyan világban, amely tele van becstelenséggel, hazugsággal és gonosztettel, milyen jóleső érzés becsületes, igazmondó, egyenes emberek társaságában lenni, akik magukra öltötték az „új egyéniséget”! (Kolossé 3:8–11). Az elégedettség érzése tölti el az embert annak tudatában, hogy magaviseletével megörvendezteti Jehova szívét (Példabeszédek 27:11).

21. Milyen módon lehet örömmel előmozdítani az igaz imádat érdekeit?

²¹ Nagy áldás az is, ha örömmel támogatjuk az igaz imádat érdekeit, talán oly módon, hogy részt veszünk a keresztény összejöveteli helyek építésében, karbantartásában, vagy hozzájárulunk a fenntartási költségeihez (2Mózes 36:1–7; 2Királyok 12:4–15). Ez biztosan szívbeli öröm forrása az illető számára. És ki tudná teljesen felmérni, milyen nagy öröm és áldás rendszeresen találkozni Jehova népével és együttműködni velük az Istentől kapott tanúskodó munkában? (Zsoltárok 122:1; 1Korinthus 3:5–9).

22. Mit eredményez, ha hűséggel végezzük az istenfélő cselekedeteket?

²² Gazdag áldásokkal jár az is, ha hűségesen kitartunk az istenfélő cselekedetekben. Kilátásunk lehet a megmentésre és egy örömteli jövőre Isten megígért új rendjében (2Péter 3:11–13). Micsoda különbség van Jehova reménységben élő szolgái és azok között, akik ’remény híján és Isten nélkül élnek a világban’! (Efezus 2:11, 12). Jehova népe bizonyosan elmondhatja ma Dáviddal együtt: „Én a részemről szerető kedvességedben bíztam; örvendezzen szívem megmentésednek!” (Zsoltárok 13:5, Károli: 13:6). Valóban, ha a keresztények számba veszik a kapott áldásokat, számtalan okot látnak arra, hogy örömteli szívvel szolgálják Jehovát.

Továbbra is „szolgáljátok Jehovát örvendezéssel”!

23. Mit kell tennünk ahelyett, hogy engednénk az egyre növekvő nyomást eluralkodni a gondolkozásunkon?

²³ Bár Jehova tanúi jelenleg sok áldásban részesülnek, nem mentesülhetnek a dolgok e régi rendszerének egyre növekvő nyomása alól. Ezzel bátran szembe kell nézniük munkahelyen, iskolában és másutt is, s az efféle tényezők bizony elkedvetleníthetik őket. De ahelyett, hogy engednénk ezeknek a kellemetlen dolgoknak, hogy eluralkodjanak a gondolatainkon és állandóan zavarjanak minket, bölcs módon helyes, építő jellegű gondolatokkal töltjük meg az elménket. Igen, ahelyett, hogy elkeserednénk és szomorkodnánk, legyünk mindig „buzgók a jó cselekedetekben” és az áldásokon gondolkozzunk, amelyeket Jehova szolgáiként élvezünk (Titus 2:14). Akkor olyan vidámak leszünk, mintha folyton csak ünnepelnénk. Amint a Példabeszédek 15:15 mondja: „A csüggedőnek mindig rossz napja van, a jókedvűnek pedig mindig ünnepe.” (Ökumenikus fordítás.)

24. a) Hogyan lehet hasznos és jutalommal járó célja az életednek? b) Milyen kérdés vetődik fel jogosan?

²⁴ El kell ismerni: sokan elégedetlenek a sorsukkal. De ha szereted Istent, engedelmeskedsz neki és buzgón kitartasz a szolgálatában, életednek hasznos, jutalmat ígérő célja lesz. Ezen túlmenően Jehova segítségével sikeresen kiállhatod az élet problémáit és minden nyomását. Légy tehát bátor, és örülj azoknak az áldásoknak, amelyekkel Isten oly gazdagon eláraszt, amikor örömteli szívvel szolgálod Jehovát (Zsoltárok 100:2).

’Vigadhatunk minden napon’

„Elégíts meg minket reggel szerető kedvességeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden napon” (Zsoltárok 90:14).

1. Hogyan mutatja meg Jehova, hogy boldognak akarja látni az ő népét?

JEHOVA ISTEN azt akarja, hogy népe boldog legyen. Jól tudja, hogy az elégedett, egészséges élethez elengedhetetlenül szükséges a szívbeli öröm (Példabeszédek 17:22). Ezért mint a szerető kedvesség Istene, Jehova olyan útmutatásról gondoskodott számunkra, amelynek a követése és alkalmazása elősegíti az örömteli érzéseket.

2. Miért imádkozhatnak az igaz keresztények bizalommal az örömért?

² Azzal a stresszhatással szemben, amit a dolgok jelen rendszerében való élet gyakorol ránk, Jehova tanúi — mint őszinte keresztények — joggal imádkozhatnak örömért. Az öröm Isten szent szellemének egyik gyümölcse, ő pedig készségesen megadja ezt a szellememet hű, önátadott népe minden tagjának, aki kéri tőle (Lukács 11:13; Galata 5:22, 23). Ők joggal fejeznek ki hasonló érzéseket, mint Isten prófétája, Mózes, aki imádságos szellemben kijelentette: „Elégíts meg minket reggel szerető kedvességeddel, hogy örvendezzünk és vigadjunk minden napon” (Zsoltárok 90:14). Akik Jehovában bíznak, abban is bízhatnak, hogy válaszolni fog az ilyen buzgó esedezésükre (1János 5:13–15).

3. Ha szeretnénk „vigadni minden napon”, milyen két alapvető tényezőt kell szem előtt tartanunk?

³ Az imán kívül azonban két alapvető tényezőt is számításba kell venni, ha azt szeretnénk, hogy „vigadjunk minden napon”. Ez a két tényező akkor kapott hangsúlyt, amikor Isten ókori népének kijelentették, hogy átkok szállnak rá, „ha nem hallgatnak Jehova szavára . . . és nem tartják meg az ő parancsolatait”, valamint ha „nem szolgálják Jehovát . . . örömmel és derűs szívvel” (5Mózes 28:45–47). Tehát, ha boldogok szeretnénk lenni egész életünkben, (1) engedelmeskednünk kell Jehovának és (2) örömmel kell őt szolgálnunk.

4. a) Miről gondoskodott Jehova annak érdekében, hogy örömteli szívvel szolgálhassuk őt? b) Milyen bölcs mondásokat kell megvizsgálnunk és mi lesz az eredménye?

⁴ Jehova gondoskodik serkentőről, valamint segítségről is, hisz népének mindkettőre szüksége van ahhoz, hogy derűs szívvel szolgálja őt. Azonkívül megbízható irányelvekről is gondoskodik, amelyek követése előmozdítja az örömüket. Például figyeld csak meg, milyen mélységes öröm fakad a Biblia egyik könyvének, a Példabeszédek könyvének bizonyos részeinél testet öltött bölcs mondásokból. Természetesen, ha az életünkben is alkalmazzuk az ilyen tanácsokat, az valóban lehetővé teszi, hogy „vigadjunk minden napon”.

Öröm a családban

5. a) Mit vár el Jehova a szülőktől? b) Az engedelmességgel kapcsolatban milyen hatással lehetnek a gyermekek a családon belül?

⁵ A családi boldogság elérése és fenntartása végett feltétlenül engedelmeskedni kell Istennek és fogékonynak kell lenni az ő Szavában megtalálható tanács iránt. Jehova például elvárja a szülőktől, hogy a lehető legjobb nevelésben részesítsék a gyermekeiket. Ebben az apáé a vezető szerep, de az anyának is tevékenyen részt kell vennie ebben (Példabeszédek 22:6; 31:1). És a gyermekek? Nos, a gyermek, aki „megcsúfolja az apát és aki megveti az anya iránti engedelmességet”, bizonyosan nem jár szerencsével, és fájdalmat, nem pedig örömet fog okozni szüleinek (Példabeszédek 30:17; 17:21). Másrészt a bölcs fiak és leányok, akik engedelmesen fogadják az istenfélő szülőktől jövő fegyelmezést és a bibliai alapelvek szerint élnek, örömet és megbecsülést szereznek a családnak (Példabeszédek 10:1; 15:20; 23:15, 16).

6, 7. a) Milyen tanácsot ad a Példabeszédek 23:22–25 verse, és milyen eredménnyel jár ennek a tanácsnak a követése? b) Mit jelent ez a tanács: ’Végy igazságot és el ne add!’?

⁶ Az istenfélő szülők, akik úgy nevelik fel a gyermekeiket, hogy az igazságos életmód követésére indítják őket, okkal éreznek igazi örömet. Ezzel kapcsolatban ezt mondja a Szentírás: „Hallgass apádra, aki nemzett téged, és meg ne vesd anyádat, csupán mert megöregedett. Végy igazságot és el ne add — bölcsességet, fegyelmezést és értelmet. Igen örvendezik az igaznak apja; aki bölcsnek apja lesz, az is örül annak. Örül az apád és az anyád; és örvendezik, aki szült téged” (Példabeszédek 23:22–25).

⁷ A bölcs gyermek megfogadja keresztény apja szellemi tanítását, és nem hagyja figyelmen kívül azt, amit istenfélő anyja mond, még akkor sem, ha az már megöregedett. Elvégre is, még a felelős felnőtt is tanulhat valamit idős szüleitől. Az a tanács, hogy ’vegyünk igazságot és ne adjuk el’, világosan azt jelenti, hogy ragaszkodjunk az igaz alapelvekhez és legyenek számunkra a követendő iránymutatók az életünkben. Az igazságos érzületű és hajlamú gyermek nem fogja otthagyni az igazságot az élvezetek, a gazdagság és a hírnév kedvéért. És biztosan tartós öröm lakozik abban a családban, amelynek minden tagja ragaszkodik Jehovához (5Mózes 10:20, 21).

Őrizzük meg örömünket a gonoszok ellenére is!

8, 9. Amint a Példabeszédek 2:10–14 megmutatja, hogyan véd meg minket a gonoszoktól az isteni bölcsesség gyakorlása?

⁸ Ha engedelmeskedünk Jehova tanácsának, könnyebben tudjuk megőrizni az örömünket még kedvezőtlenebb körülmények között is. Például az isteni bölcsesség alkalmazásával védelmet találunk a gonosztevők ellen. A Szentírás kijelenti: „Ha bölcsesség jut a szívedbe és az ismeret gyönyörűség lesz a lelkednek, a gondolkodóképesség őrködik majd feletted, és az ítélőképesség védelmez majd téged, hogy megszabadítson téged a gonosz úttól, a helytelenséget szóló férfitől; azoktól, akik elhagyják a becsületesség ösvényét, hogy a sötétség utain járjanak; azoktól, akik örülnek, ha rosszat tehetnek, akik vigadnak a gonoszság romlottságán” (Példabeszédek 2:10–14).

⁹ Jehova elismerése azokon nyugszik, akik az igazi bölcsességet kedvelik és attól engedik befolyásolni a szívüket. Ezek bölcsen kerülik az olyan egyének társaságát, akik „helytelenséget szólnak”, vagyis olyasmit, ami ellentétben áll az igaz és igazságos dolgokkal. A helyes gondolkodásmód és a jó ítélőképesség védelmet nyújt azok ellen, akik elvetik az isteni bölcsességet, akik gonosz cselekedetekben lelik örömüket, és szeretnének másokat is megrontani. (Vö. Példabeszédek 4:16.)

10. Hogyan ejti tőrbe a rossz embert a saját törvényszegése?

¹⁰ A gonoszok talán ’örülnek, ha rosszat tehetnek’, de kinél van az igazi öröm? Egy másik példabeszéd válaszol erre: „A gonosz ember törvényszegésében csapda van, az igaz azonban örömmel kiált és boldog” (Példabeszédek 29:6). Igen, a gonosz ember a saját törvényszegésének csapdájába esik. Egyik bűn a másikhoz vezet, és váratlanul szakad rá az ilyen emberre a baj. Például, csak azért tervezi a másik ember romlását, hogy a saját terve bumerángként üssön vissza saját magára. Az ókori Izraelben a hamis tanú talán egy ártatlan ember halálát kereste, amikor hamisan tanúskodott ellene. Ámde a fondorlatos egyént adták halálra, ha kiderült a titkos szándéka (5Mózes 19:16–21).

11. Miért örvendezhet az igazságos érzületű ember?

¹¹ Mennyivel jobb az igaz ember osztályrésze! Ő sohasem sző gonosz tervet a felebarátja ellen, és a bűnt sem gyakorolja. Ezért nem hálózza be őt a törvényszegés és ezért nem kell elszenvednie azokat a kellemetlenségeket, amelyek a gonoszokra várnak, sem azt a büntetést, ami a fondorlatos terveket szövögetőt utoléri, ha kiderül a gonoszsága. Az igazságos hajlamú egyén „örvendezik és boldog”. Egyrészt nem gyötri bűnös lelkiismeret. Másrészt Isten kegyének örvendhet, mert „a fondorlatos egyén utálatos Jehova előtt, de meghitt viszonyban van az igazakkal” (Példabeszédek 3:32).

Örvendezzünk, ha az ellenség pórul jár?

12. Hogyan reagáljon a keresztény arra, ha az ellensége pórul jár? Miért tegye ezt?

¹² De hát hogyan reagáljon a keresztény, ha az ellensége pórul jár? „Hogyha elesik ellenséged, ne örülj; és ha elbukik, szíved ne vigadjon.” Vajon miért? „Hogy Jehova meg ne lássa és gonoszság ne legyen az a szemében, és el ne fordítsa haragját róla” (Példabeszédek 24:17, 18). Ez kizárja azt, amit kárörömnek nevezhetnénk, amikor az ellenséget valamilyen baj éri. Mivel helytelen dolog lenne szerencsétlenséget kívánni valamely ellenségre csupán személyes elégtétel szempontjából, az, aki ily módon örülne, Jehova előtt fog felelni a bűnéért. Isten képes a szívekben is olvasni, tehát tudja, hogy mikor örülünk titokban valakinek a kárán. Az ilyen helytelen szellem, bár mások előtt rejtve marad, nyilvánvalóvá lesz Jehova előtt, aki azt mondja: „Enyém a bosszú, és én megfizetek” (5Mózes 32:35; Zsidók 10:30). Ezért Isten valamilyen módon megbüntetheti a kárörvendőt. (Vö. Példabeszédek 17:5.)

13. Mit jelent a Példabeszédek 11:10. verse?

¹³ Másrészt a Szentírás ezt mondja nekünk: „Az igazak javán örül a város, de amikor a gonoszok elpusztulnak, örömkiáltás hangzik” (Példabeszédek 11:10). Hogyan kell ezt értenünk? Nos, az igaz embereket általában szeretik, és az ilyenek boldoggá teszik a szomszédaikat. De a „gonoszokat” senki sem kedveli. A kegyetlen egyén saját magát közösíti ki a társadalomból (Példabeszédek 11:17). Azonkívül, amikor a gonoszok meghalnak, az emberek általában nem gyászolják meg őket, és bizonyára nem szomorkodnak majd, amikor Jehova elpusztítja ezeket a gonoszokat. Inkább öröm tölti el az embereket, amiért a gonoszok eltűntek a színtérről. Vajon mi úgy viselkedünk-e, hogy azáltal másoknak örömet szerzünk vagy jókedvre derítjük őket?

A vidám szív valóságos áldás

14. Az eddigiek alapján, hogyan teszi lehetővé az Isten iránti engedelmesség, hogy „vigadjunk minden napon”?

¹⁴ Ha Jehovának engedelmeskedünk, „vigadhatunk minden napon”. Amint már megjegyeztük, amikor az isteni tanács alkalmazásra kerül az életünkben, a szülő-gyermek viszony is boldogabbá lesz. Ha elfogadjuk Isten vezetését, mentesülünk a gonoszok rossz befolyásától és vidámak leszünk. Jehova utasításainak követése távol tart minket attól, hogy helytelen magatartást tanúsítsunk a gonoszok balszerencséje láttán, és ezen a téren is megőrizhetjük az örömünket. Igen, ha Jehova Istennek engedelmeskedünk, vidám, derűs lesz a szívünk. Ez már önmagában is áldás.

15. Ahelyett, hogy engednénk, hogy az élet „gondjai” szomorúsággal „törjék le” a szívünket, mit tegyünk és miért?

¹⁵ A bölcs Salamon király mondta: „A vidám szív jó hatást gyakorol az arckifejezésre, a szív fájdalma azonban lesújtja a szellemet” (Példabeszédek 15:13). Valóban, az öröm és a bánat érzelmi hullámai az arckifejezésen is visszatükröződnek. Természetesen az élet sok gonddal-bajjal is jár, és emiatt néha nagyon szomorúak vagyunk. „A szív aggodalma lesújtja az embert — mondja egy másik példabeszéd —, a jó szó azonban felvidítja” (Példabeszédek 12:25). Ne engedjük hát, hogy a „szív aggodalma” szomorúsággal „sújtson le” minket. Sokkal bölcsebb dolog szorosabbra fűzni Jehovával való kapcsolatunkat és az ihletett Szava kimeríthetetlen kincsestárában található jó dolgokon elmélkedni! Ez feltétlenül visszaadja a szomorú, de igaz szív derűjét.

16. a) Hogyan ’erősíti meg a csontokat’ a jó hír? b) Bár ’a vidám szív a legjobb orvosság’, hogyan kell tekintenünk mégis az állandó vigadozást?

¹⁶ Salamon azt is mondta: „A szemek ragyogása megörvendezteti a szívet, a jó hír megerősíti a csontokat” (Példabeszédek 15:30). A jó hír „megerősíti a csontokat”, vagyis megtölti azokat velővel. Ettől az egész test megerősödik. A vidámsággal megtöltött szív pedig a szemek ragyogásában tükröződik vissza. Míg a szellemi depresszió vagy a ’lesújtott szellem’ rossz hatással van a testre, addig a ’vidám szív a legjobb orvosság’ (Példabeszédek 17:22; vö. Ökumenikus fordítás). A szív nyilván nem adhatja át magát állandóan az értelmetlen, ok nélküli vigadozásnak, hiszen Salamon „azt mondta a nevetésre: ’Esztelenség!’, az örömre pedig azt, hogy: ’Mit sem ér!’” (Prédikátor 2:2, Ökumenikus fordítás). Abból azonban feltétlenül előnye származik az embernek, ha Isten akaratának cselekvésében örvendezik.

17, 18. a) Miért hasonlítható a lojális barát az ’olajhoz és tömjénhez, amely megörvendezteti a szívet? b) Hogyan bizonyul Jézus nyílt szavú mennyei Barátnak? c) Milyen személyes kérdés vetődik fel ezzel kapcsolatban?

¹⁷ Egyéb dolog is van, ami örömmel jár, és erről egy további példabeszéd azt mondja: „Olaj és tömjén megörvendezteti a szívet; a társ kedvessége is, lélekből jövő tanácsával” (Példabeszédek 27:9). Ahogyan az olaj simává tesz valamit, a tömjén pedig édes illatával élvezetet okoz, úgy a lojális barát — aki segítő szándékkal ad tanácsot — szintén megörvendezteti a tanácsot elfogadó egyén szívét. Az ilyen barátság kellemes, mert az egymással őszintén beszélő emberek segíthetik egymást, hogy még jobbá legyenek, helyreálljanak, megerősödjenek az élet olyan területein, ahol gyengéknek bizonyultak. Igen, egy jó barát, aki egyenesen gondolkodik és nyíltan beszél, valóban örömet okoz.

¹⁸ A megdicsőített Jézus Krisztus olyan nyíltan beszélő mennyei Jó Barát, aki üzeneteket intézett a Jelenések második és harmadik fejezetében megemlített hét gyülekezethez. Dicsért, amikor oka volt rá, de ha kellett, dorgált. Az efezusi gyülekezetben például nem volt már meg az a buzgó keresztényi szeretet Jehova iránt, mint kezdetben. Jézus azonban igyekezett újraéleszteni ezt a szeretetet (Jelenések 2:1–7). Minden efezusi keresztény, aki imádságos szellemben megvizsgálta mennyei Barátja tanácsát és lépéseket tett a javulásra, továbbra is örömteli szívvel szolgálhatta Jehovát. Személy szerint, vajon te is látod-e, hol szükséges lépéseket tenned a gyógyulás irányába, hogy Jehovának végzett még jobb szolgálattal bizonyítsd be Isten iránti szeretetedet?

Örvendezzünk a „szent munkában”!

19 Miért kell részt venni a „jó hír” rendszeres terjesztésében mindazoknak, akik átadták magukat Jehovának?

¹⁹ További kérdés: Teljes szívvel, rendszeresen és örömmel veszel-e részt Isten jó hírének szent munkájában”? (Róma 15:16). Ezt a munkát ma semmi sem múlhatja felül a földön. Sőt, éppen ez a tevékenység a keresztény gyülekezet létének legfőbb célja! (Máté 24:14; 28:19, 20). Minden egyes személy, aki átadta magát Jehovának, köteles rendszeresen részt venni a „jó hír” ismertetésében. A tevékeny Királyság-hírnököknek gyakran van részük örömteljes élményekben és nagyszerű áldásokban Jehova szolgálatában, ami „örvendezésre” készteti őket (Zsoltárok 90:14; Malakiás 3:10).

20. Hogyan sikerült a súlyos bibliai felelősséggel felruházott hírnököknek is gyakran megnövelni az örömüket Jehova szolgálatában?

²⁰ Buzgó gyülekezeti hírnökök, akik komoly bibliai feladatokat látnak el, gyakran úgy növelik az örömüket, hogy még jobb minőségű szolgálatot igyekeznek végezni Jehovának. Keresztény családok igazi megelégedést találtak abban, hogy oda mentek szolgálni, ahol nagyobb szükség volt Királyság-hírnökökre. Mások a teljes idejű tanúskodásban találták meg az örömüket az év néhány hónapjában, míg egyesek képesek voltak rendszeresen végezni a teljes idejű szolgálatot. Jehovának nagyon tetszik az ilyen buzgó, egész szívvel végzett erőfeszítés (Márk 12:29, 30).

21. Milyen okuk van az örvendezésre azoknak, akik a Gileád Biblia Iskolában szereztek képesítést?

²¹ Számos keresztény férfi és nő szerzett képesítést a Gileád Őrtorony Biblia Iskolában. Ezek örömmel áldozzák minden erejüket Jehova szolgálatára a föld különböző részén. Boldogok, hogy teljes idejű szolgák lehetnek és sok embert hozzásegíthetnek ahhoz, hogy Jehova Istenről és feltett szándékáról ismeretet szerezzenek. Például, miután két évtizednél is több időt töltött a trópusi Nyugat-Afrikában, egy misszionárius testvérünk ezt írta: „Talán arra kellene gondolnom, hogy abbahagyom és átadom a helyem a fiatalabbaknak? Egyáltalán nem, mivel látom az áldásokat és Jehova szervezetének növekedését, ami azt az érzést kelti bennem, amit Káleb érzett, miután több mint negyvenöt éven át megóvta őt Jehova a pusztában, hogy bevezesse az Ígéret Földjére. Azt mondta: ’Még ma is olyan erős vagyok, mint azon a napon, amikor elküldött engem Mózes. Amilyen akkor volt az erőm, most is olyan az erőm’ (Józsué 14:11). A kellemetlenségek és nehézségek ellenére, ezek az elmúlt évek kitűnő gyakorlatot és felkészülést jelentettek nekem a jövőre nézve.”

22. Miből áll a Béthelszolgálat, és hogyan fejezte ki magát erről egy kiváltságos testvérnő?

²² További örömteli kiváltság — amely nyitva áll az arra alkalmas személyek előtt — a Béthelszolgálat. Ez a munka közvetlen összefüggésben áll a bibliai irodalom előállításával és a Királyság-érdekek előmozdításával. Akik ebben a kiváltságban részesülhetnek, azok vagy az Őrtorony Társulat New York államban levő Béthel otthonában szolgálnak, vagy valamelyik fiókhivatal családjában a világ valamely pontján. Egy testvérnő, aki 1924 januárjában kezdte el a teljes idejű szolgálatát Svájcban, és jelenleg a Német Szövetségi Köztársaságban a Béthelcsalád tagjaként szolgál, ezt írta: „Szeretném megköszönni Jehovának az irántam tanúsított minden jóságát, mivel megengedte, hogy ilyen hosszú időt töltsek el a boldog és gazdag életben, amely tele volt az ő szolgálatának csodálatos alkalmaival.” Igen, ez a testvérnő sokat örvendezett Jehova szolgálatában!

23. Hogyan tudnád az Írás szerint bebizonyítani, hogy akik Jehova szolgálatát teszik az első helyre az életükben, joggal örvendezhetnek?

²³ Valóban, azok, akik Isten szolgálatát teszik az első helyre, mindig találnak okot az örvendezésre. Természetesen az ő életük sem teljesen mentes az emberek általános gondjaitól. Jehova azonban mindenkor támogatja őket a próbáik közepette (1Korinthus 10:13; 2Korinthus 4:8, 9). Boldogulnak, mert ’Jehova öröme az ő erősségük’ (Nehémiás 8:10). Figyeljük meg: Mózes ’inkább az Isten népével együtt való sanyargatást’ választotta, és nagyszerű kiváltságok áldásában részesült (Zsidók 11:23–29). A moabita Ruth elhagyta saját népét és annak isteneit, Jehova szolgálatát választotta, és jutalmul Jézus Krisztus egyik ősanyjává lehetett (Ruth 1:14–17; 4:13–17; Máté 1:1, 5). Mivel a tiszta imádattal törődtek és rendszeresen ott voltak a templomban, mind az idős Simeon, mind hű felesége, Anna abban az örömben részesült, hogy megláthatta ott a kisded Jézust (Lukács 2:25–38).

24. Milyen alapon „vigadhatunk minden napon”?

²⁴ Bízhatunk tehát abban, hogy nagyszerű kiváltságokban és áldásokban lesz részünk, ha Jehova imádatát és szolgálatát tesszük az első helyre az életünkben (Máté 6:33). És ha közben nehézségekkel találkozunk is, tudjuk, hogy Jehova „együttműködteti összes alkotását azok javára, akik Istent szeretik” (Róma 8:28). Legyünk hát szilárdan eltökéltek abban, hogy engedelmeskedünk mennyei Atyánknak és örömteli szívvel szolgáljuk őt. Ha egész szívvel szeretjük Jehovát, alapos okunk van arra, hogy „örvendezzünk és vigadjunk minden napon” (Zsoltárok 90:14).