Mi a legfontosabb életedben?

J. PAUL GETTY a világ leggazdagabb emberének hírében állt. Vagyona több milliárd dollárra rúgott. Sokan megcsodálták, s benne látták azt a férfit, aki a siker legmagasabb fokára hágott. De két évvel halála előtt J. Paul Getty ezt mondta: „A pénz nem feltétlenül jár együtt a boldogsággal. Inkább boldogtalansággal.”

Ez a híres olaj-multimilliomos bizonyára rendkívüli sikert könyvelhetett el magának azon a téren, amit sokan életükben legfontosabb célként szeretnének elérni. De vajon szavaiból az tűnik ki, hogy megtalálta a boldogságot ebben az annyi fáradozással elért gazdagságban? Vagy inkább arról tanúskodnak szavai, hogy végül is rádöbbent arra: mindaz, amiért oly keményen dolgozott, végtére nem is olyan fontos?

Az eszményi cél és a valóság

Te mit tekintesz életedben a legfontosabbnak? Egyesek szemében a legfontosabb kincs: a szabadság. Másoknak a siker jelent mindent. Azonban vannak olyanok is, akik az önmegvalósulást tartják mindennél fontosabbnak.

Az emberek nem szívesen ismerik el, hogy életükben a pénz és a szórakozás áll a legfontosabb helyen, de életmódjukból és tetteikből ez tűnik ki. Annyira a meggazdagodás vagy a szórakozásnak való élés vágya hajtja őket, hogy ennek érdekében hajlandók még családjukról, egészségükről, és szellemi jólétükről is megfeledkezni. Ebben az az érdekes, hogy a Biblia megjövendölte: „az utolsó napokban” az emberek lesznek „magukat szeretők, pénzsóvárak, . . . akik inkább az élvezetet szeretik, mint Istent” (2Timótheus 3:1, 2, 4).

Valami, ami ennél fontosabb

Jézus Krisztus, a krisztusi hit megalapozója ilyen gondolatébresztő kérdést tett fel: „Mit ér az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de életét elveszíti?” (Márk 8:36, Today’s English Version). Gondoljunk csak bele! Mihez kezdhetne valaki, ha nem élhetne? Nyilván semmihez! (Prédikátor 9:5, 10, [9:7, 12, Károli]).

Lehet, hogy még fiatal vagy, és úgy gondolod, sok idő áll rendelkezésedre? A háborúk, a bűnözés, a betegségek és balesetek sok életerős férfit ragadnak el idő előtt a halálba előre ki nem számítható módon. Ez esetbem mi történik terveikkel és céljaikkal?

Lehet, hogy családod van, vagy már előrehaladott életkorú vagy. Lehet, hogy azt gondolod, legelső teendőd az, hogy biztosítsd önmagadnak és családodnak a biztos jövőt. Mások csak ezután jöhetnek számításba. De az is köztudomású, hogy az infláció, a gazdasági hanyatlás, és munkanélküliség miatt sokan kénytelenek megtakarított pénzecskéjükhöz nyúlni, s végül ott maradnak szegényen és hajléktalanul. És ha a világban tapasztalható ingatag állapotokat vesszük figyelembe, milyen garancia van arra, hogy azok a javak, amelyekért oly keményen dolgoztál, nem vesznek-e el egy szempillantás alatt valamilyen előre nem látott esemény következtében?

Nem kétséges, hogy fontos megvizsgálnod, mik legyenek személyes céljaid. Mit tekintesz a legfontosabb dolognak életedben?

Ami az „életnél is jobb”

Bármilyen értékes is az élet, van valami, ami még ennél is értékesebb. Lehetséges ez? — kérdezhetnéd. Mi az, ami értékesebb lehet magánál az életnél?

Dávid, Izrael egykori királya megadja kérdésünkre a választ. Mély értékeléstől eltelve, ezeket a szavakat intézte Jehova Istenhez, a Teremtőhöz: „Mert szerető kedvességed jobb, mint az élet, saját ajkaim téged dicsérnek” (Zsoltárok 63:3). Dávid mélyérzésű szavai azt mutatják, hogy még életénél is drágábbnak tartotta Isten szerető kedvességének tapasztalását, amelynek alapja az Istennel való jó kapcsolata volt. Miért mondhatta ezt?

Mi teszi az életet lehetségessé

Tegyük fel, hogy egy igazán kedvedre való ajándékot kapnál. Biztosan boldog lennél, és nagy örömödre szolgálna, ha használhatnád is. Az viszont hálátlanságot tükrözne, ha gondolataid csak az ajándéknál időznének, és nem gondolnál az ajándékozóra is. Minden bizonnyal a közted és az ajándékozó közötti személyes kapcsolat az, ami őt ajándékozásra serkenti. Ha ilyen kapcsolat nem lenne, akkor ajándékozás sem és az abból származó öröm sem lenne.

Ugyanez érvényes az életre. Bármilyen értékes is az élet, azt kell mindig az elménkben tartani, kitől származik az, és mi által tud fennmaradni. Vitathatatlan tény, hogy nem mi teremtettük magunkat, mint ahogy az is, hogy életünket nem tudnánk fenntartani azok nélkül a csodálatos gondoskodások nélkül, amelyekről Jehova intézkedett a földön (Zsoltárok 100:3; Cselekedetek 14:17). Az a tény, hogy élhetünk, és ha korlátozottan is, de élvezhetjük az életet, a mi nagy Alkotónk, Jehova Isten szerető kedvességének a bizonyítéka. Meg tudjuk-e hát érteni, miért vallhatta Dávid király teljes meggyőződéssel, hogy Isten „szerető kedvessége jobb, mint az élet”?

Teremtőnkkel való jó kapcsolatunk még egy más okból is fontosabb életünknél: ugyanis ettől függ a jövőnk. Lássuk, miért.

Azzal biztosan egyetértesz, hogy az élet gyorsan tovaszáll és tele van sok bizonytalansággal. Lehet, hogy valaki évekig dolgozik megfeszített módon, hogy elérjen anyagi célokat, amit érdemesnek tart. De jön a halál, és itt kell hagynia mindent, amit sok vesződséggel megszerzett. Pontosan úgy van, ahogy Salamon király mondta: „Igen, mije marad az embernek minden fáradozásából és törekvéséből, amivel emésztette magát a nap alatt? Valóban: minden napja csupa szenvedés és minden tevékenysége csupa bosszúság. Szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Ez is hiábavalóság” (Prédikátor 2:22, 23; vö. 2:3–11, Katolikus fordítás).

Ennek ellenére szerető Teremtőnk azt akarja, hogy mindazok, akik szeretik őt, és akik engedelmeskednek neki, megszabaduljanak a napi életükkel együttjáró csalódásoktól és hiábavalóságoktól. Jehova a következő csodálatos ígéretet adta nekünk: „Nem úgy építenek, hogy más vegye birtokba, nem úgy ültetnek, hogy más egye meg. Mert népem élete olyan hosszú lesz, mint a fáké. Kezük munkáját teljesen felhasználják választottaim” (Ésaiás 65:22).

Nem jobb-e az Isten szerető kedvességéből fakadó ilyen kilátás, mint a jelenlegi korlátozott és bizonytalan életünk? Minden bizonnyal a legnagyszerűbb cél: tapasztalni ezt a szerető kedvességet és élni abban az új rendben, méghozzá értelmesen, céllal. E boldog kilátás elérése céljából már most el kell nyernünk Jehova tetszését, és meghitt kapcsolatba kell kerülnünk vele és népével.