Gyengéden szereted-e Jehovát?

A SZERETETNEK sokféle „arculata” van. A tüzes ifjú szerelmes lehet egy szép lányba. Van anyai szeret, amit az anya érez a gyermeke iránt. Van olyan szeretet is, amely világraszóló testvériségbe fűzi össze a keresztényeket.

Ezek mindegyike „szeretet”, de a görögöknek külön szavuk volt a különféle szeretet-fajtákra. Az éros szó a szexualitással összefüggő szeretetre utalt. A storgé a vérrokonságon alapuló szeretetet jelentette. Az agápe szó pedig — ami az alapelveken nyugvó önzetlen szeretetet fejezte ki — azt a szeretetet jelentette, amelyet az igaz keresztények éreznek világszerte egymás iránt (János 13:34, 35).

Gyengéd szeretet

Amikor azonban a szeretetnek egészen meleg és gyengéd formáját akarták kihangsúlyozni, a Keresztény Görög Iratok Írói a philía szót használták. Ez egy erőteljes, meleg, személyes vonzalmat fejez ki, ami például igaz barátok között létezik. Jehova ilyen különleges, sajátos szeretetet érzett egyszülött Fia iránt. Jézus tehát elmondhatta önmagáról: „A Fiú egyetlen dolgot sem tehet önmagától, hanem csak amit az Atyjától tenni lát. Mert bármit tesz az Atya, azt teszi a Fiú is. Mert az Atya szereti a Fiút, és megmutat neki mindent, amit maga csinál.” Hasonlóképpen Jézus is azt mondta igaz követőivel kapcsolatban: „Mert az Atya vonzalmat érez irántatok, mert ti is vonzalmat éreztek irántam, és elhittétek, hogy az Atya képviselőjeként jöttem” (János 5:19, 20; 16:27).

A Keresztény Görög Iratokban a „vonzalom” meleg, személyes természetű szeretet jelent. Ez abból is kitűnik, hogy a fordításokban gyakran a „gyengéd” szóval párosul. Pál apostol például így inti a keresztényeket: „Testvéri szeretetben gyengéd vonzalmat érezzetek egymás iránt” (Róma 12:10). Jakab tanítvány pedig Jób hosszútűrését említi meg és beszél arról, hogy milyen kimenetelt adott neki Jehova, ami bizonyította, hogy „Jehova vonzalma és könyörületessége nagyon gyengéd” (Jakab 5:11).

Vajon lehetséges-e gyengéden szeretni Jehovát?

Jehova tehát képes gyengéd vonzalmat érezni a feddhetetlenségben járó — bár tökéletlen — emberek iránt. De mivel a vonzalom szoros, meleg szeretetet jelent valaki iránt, vajon lehetséges, hogy emberi teremtmények ilyen vonzalmat érezzenek az Egyetemes Uralkodó, Jehova iránt?

Igen, lehetséges. Kiemelkedő példáját láthatjuk a Jehova iránti melegszívű vonzalomnak Dávid személyében. Ez számos zsoltárából is kiérződik. Ő nagyra értékelte Jehova mint Pásztor szerető gondviselését (Zsoltárok 18:1; 23:1–6).

Jehova oly közeli, oly valóságos lehet számunkra, hogy személyes gyengéd vonzalmat, szeretetet érezhetünk iránta. Egyébként az első és legnagyobb parancsolatból is kitűnik, hogy ilyen közeli, forró vonzalmat kell is éreznünk iránta. A parancsolat szerint ’szeretnünk kell Jehovát egész szívünkkel, egész lelkünkkel, egész elménkkel és egész erőnkkel’ (Márk 12:29, 30).

Ápoljunk melegszívű vonzalmat Jehova iránt!

De hogyan ápolhatunk ilyen melegszívű vonzalmat Jehova iránt? Nos, ha egyre mélyülő hálát, értékelést fejlesztünk ki magunkban a mi szerető, gyengéd érzelmű mennyei Atyánk iránt. Ezt úgy érhetjük el, ha időt fordítunk arra, hogy rendszeresen olvassuk Szavát, a Bibliát. Különösen az olyan részek lesznek majd igen hasznosak számunkra, mint a Zsoltárok, az Evangéliumok és az apostoli levelek.

További nagy segítség lesz számunkra a Jehova iránti melegszívű vonzalom ápolásában az értékelés és hála érzésének fejlesztése Jehova számtalan áldásáért. Nézzük csak, mennyi jót kapunk tőle, hisz valójában „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék . . . az égi világosság Atyjától száll alá”. Valóban számos helyen találunk bibliai felszólítást arra, hogy adjunk hálát Istennek. Főleg a Zsoltárok és Pál levelei buzdítanak erre. Jellemzőek továbbá az apostol következő szavai: „[Adjunk] hálát . . . mindig mindenért a mi Istenünknek és Atyánknak a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében” (Jakab 1:17; Efezus 5:20).

Nagy segítségünkre van még a Jehova Isten iránti gyengéd vonzalom növelésében az ima — a mennyei Atyánkhoz intézett szívből jövő, őszinte és alázatos kérés és könyörgés. Imáinkban elidőzünk Jehova csodálatos tulajdonságainál, irántunk tanúsított jóságánál s annál a gondolatnál is, hogy milyen nagy szükségünk van őreá. Imáinkban bűneink bocsánatáért esedezünk, amiként Dávid is az 51. zsoltárban. Érthető módon mindez közelebb visz minket Jehovához és erősíti az iránta érzett vonzalmunkat.

Hogyan segít nekünk a Jehova iránti vonzalom

Ha ilyen melegszívű, személyes vonzalmat ápolunk Jehova Isten iránt, ha egész szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel szeretjük őt, vajon mi történik? Nos, ez segít nekünk abban, hogy az Istennek tetsző úton járjunk, egyben sok-sok szenvedéstől és szívfájdalomtól kímél meg bennünket. Azok a keresztények, akik azzal szereznek maguknak bajt, hogy megszegik Jehova Isten igazságos törvényeit, bizonyosan nem ápoltak ilyen bensőséges kapcsolatot a mennyei Atyával.

Itt van például annak a fiatal kereszténynek az esete, aki alig haladta meg a tizenéves kort, máris a teljes idejű szolgálat kiváltságának örvendhetett. Ámde nem volt eléggé óvatos a „test cselekedetei” terén, és bizony fegyelmezésben kellett részesíteni (Galata 5:19–21). Amikor mély benyomást gyakorolt rá a saját rossz cselekedete, őszintén megbánta tettét. Nem vette azonban számításba, amire egyébként feltétlenül gondolnia kellett volna, hogy eltévelyedésével gyalázatot hozott Jehova nevére. Ha ez a fiatalember melegszívű, személyes kapcsolatot tartott volna fenn mennyei Atyjával, az bizonyára visszatartotta volna őt ettől a lépésétől.

Jézus azt kérdezte Pétertől, hogy nem csupán szeretetet, de gyengéd vonzalmat is érez-e a Mestere iránt. Amikor Péter igennel válaszolt a kérdésre, Jézus azt mondta neki: „Legeltesd az én juhocskáimat!” (János 21:15–17). Ugyanígy van ez a mi Jehova iránti vonzalmunkkal is. Ez a vonzalom segít nekünk abban, hogy Jehova tetszésére törekedjünk és megtartsuk a parancsolatait. Segít elkerülnünk azt, ami a nemtetszését eredményezné, nehogy megbántsuk vele az ő érzéseit. Pál apostol arra emlékeztet minket, hogy ha vonakodunk Jehova akaratát cselekedni, ő nem találja örömét bennünk. Bizonyosan nem szeretnénk így járni! (Zsidók 10:38, 39). Mennyivel jobb tehát, ha hiszünk és igazi gyengéd vonzalmat érzünk szerető Istenünk iránt!

Ápoljunk azért forró szeretetet, vonzalmat Jehova Isten iránt! Mindezt megtehetjük, ha olvassuk az ő Szavát, ha a hálaadás szellemében elgondolkozunk jóságán, ha kitartunk az imádságban, ha mindig arra törekszünk, ami tetszik neki, egyrészt a saját viselkedésünk, másrészt a buzgó szolgálatunk terén, amikor szent nevét és Királyságát hirdetjük!