Mi történt a szeretettel?
1 ’Szeretem a magányt és sohasem mondom senkinek, hogy nyugodtan jöhet hozzám bejelentés nélkül is’ — írja egy sikeres üzletasszony, majd hozzátette: ’Egy este úgy fél nyolc körül kopogtak az ajtómon. Egy özvegy volt, aki velem egy emeleten lakik. Egyedül érezte magát, s megkérdezte, nem jöhetne-e be hozzám egy rövid időre. Udvariasan, de egyenesen közöltem vele, hogy sok a dolgom. Bocsánatot kért és elment. Egész büszkének éreztem magam, amiért nem hagytam magam feltartóztatni. Következő este felhívott egy barátom, azt kérdezve, tudom-e, hogy egy asszony az épületünkben öngyilkosságot követett el előző este. Biztosan kitaláljátok ki volt: az az asszony, aki kopogott az ajtómon!’
2 Milyen tragikus! Ennek az asszonynak a magatartása — a levelét sok újság közölte — jellemző egy olyan világ embereire, ahol a szeretet jéggé dermedt. Nagyon kevesen vállalják azt a terhet, hogy elérhetők legyenek mások számára és szeretetet tanúsítsanak. Mennyire feltűnő ellentétben kell lenni ezzel a mi magatartásunknak! Mi szeretnénk segíteni másoknak. Az embereknek meg kell tudniuk, hogy még mindig vannak emberek, akik őszinte szeretetet tanúsítanak.
3 Milliók érzik magukat elhagyatottnak, milliók félnek és nyomorúságosan élnek. A fiatalok gyakran elkeseredettek, úgy érzik, nincs rájuk szüksége senkinek, nem tudnak mit kezdeni az életükkel. A csalódott, boldogtalan házasok a válásban keresik a megoldást. Sokak számára börtönné válik a magányosság. Mindez nagyon szomorú és szívük megindul azok láttán, akik képtelenek megtalálni a boldogságot (Máté 9:36). De nagy örömünkre szolgál, hogy tenni is tudunk valamit az ilyenek megsegítésére; megmutathatjuk nekik, mi hiányzik az életükből: A Jehova és az embertársaik iránti szeretet.
4 Ha megvan bennünk az evangélizáló szellem, próbáljunk meg az emberekkel a Bibliáról beszélni. Esetleg megvizsgálhatjátok a prédikáló tevékenység alkalmával a „Segítsük egymást (III. rész): A prédikálásban” című cikkben lévő gondolatokat és bibliaverseket. Igyekezz bibliatanulmányozást bevezetni már az első látogatásnál. Ha a körülmények nem alkalmasak erre, alkalmazz jó ítélőképességet, mert mi azt szeretnénk, ha az emberek megértenék, hogy a felebaráti szeretet és a segítőkészség indít arra, hogy fölkeressük őket. Ha nincs senki otthon, ne hagyj hátra traktátust vagy bizonyságtevő levelet, mert törvénybe ütközik a postaládába dobni dolgokat. (Lásd A mi Királyság-szolgálatunk 1976 áprilisi számát a bejelentések 2. bekezdésben! Angolban) Mindnyájan tevékenykedhetünk a nekünk sajátságosan kijelölt területen. Világos, hogy ha eredményeket akarunk elérni, felkészültnek kell lennünk és ügyelnünk kell az alkalmakra.
5 Fiatalok és öregek, újak és tapasztaltak, igen, mindnyájan ki akarjuk mutatni, hogy igyekszünk segíteni másokat. Annak érdekében is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsünk másoknak is részt venni ebben a munkában. Ahogy a világon egyre jobban kihül a szeretetet, ami szeretetünk legyen egyre melegebb és erősebb. Ha kielégítjük egymás segítésére irányuló vágyunkat, boldogok és megelégedettek leszünk, másokat is arra buzdítva, hogy szolgálják Jehovát. Bárcsak Jehova áldása kísérné a munkánkat! (Jel 22:17).