Őrizd meg tiszteletre méltónak házasságodat

„Legyen tiszteletre méltó a házasság mindenki előtt” (ZSIDÓK 13:4).

1. Milyen kérdést tett fel egy újságíró, és hogyan válaszolt rá egy férj?

„HA ÚJRA kezdhetnéd, vajon a jelenlegi házastársaddal kötnél házasságot?” — tette fel a kérdést egy népszerű újságíró. A megkérdezett 50 000 személy közül több mint a fele igennel felelt a kérdésre. Te mit válaszoltál volna? Egy keresztény férfi, aki már 33 éve nős, és akitől a felesége ugyanazt kérdezte, amit az újságíró, örömtől sugárzó arccal így válaszolt: „Ha visszatekintek a múltba, bizony voltak nehéz perceink, és nekünk is meg voltak a nehézségeink. De házasságunk megérte az erőfeszítéseket. Igen nagy értéknek tekintjük!”

2. Mit jelent a Zsidók 13:4-ben alkalmazott „tiszteletre méltó” kifejezés?

² Mivel Isten a Szerzője, a házasság képes igazi megelégedést és örömet biztosítani. Mégis sok az olyan házasság — még önátadott keresztények között is —, ahol a végsőkig feszült a helyzet. Pál apostol ezért így buzdít: „Legyen tiszteletre méltó a házasság [„tekintsék igen értékesnek . . . különösen drágának”a] mindenki előtt” (Zsidók 13:4). Mivel a házassággal ’testi nyomorúság’ is jár, a fő probléma abban rejlik, hogyan tudjuk megőrizni tiszteletre méltónak a házasságunkat (1Korinthus 7:28). Igen, hogyan tudjuk megtenni ezt? Nos, először is fel kell ismernünk az egyik legnagyobb nehézséget.

A személyes kapcsolat hiánya

3, 4. a) Mi az egyik legnagyobb probléma a házasságban? b) Mi tartozik hozzá ahhoz, hogy a házaspár „egy test” legyen?

³ Egy keresztény házaspár közel 20 éve élt együtt. Házasságukat hirtelen házasságtörés árnyékolta be. De hát hogyan történhetett meg ilyesmi? „Amikor elemezni kezdtem, hogy mi is történt annyi év után — mondta a feleség —, rájöttem, hogy beszélgettünk háztartásról, sőt még Istennek végzett szolgálatunkról is. De személyes ügyeinkről, azokról sohasem beszélgettünk.” Az érzelmi közösségnek és szoros kapcsolatnak ez a hiánya fokozatosan meggyengítette a házasság iránt érzett felelősséget, és hozzájárult a férj által elkövetett házasságtöréshez. A kutatásokkal kapcsolatos tanulmányok megemlítik, hogy az értelmes személyes közlések elmaradása egyike a legfőbb okoknak, amiért a válások, vagy a „szeretet nélküli házasságok” bekövetkeznek.

⁴ Pedig Jehova azt mondta: „A férfi elhagyja majd apját és anyját és ragaszkodik feleségéhez és egy testté lesznek” (1Mózes 2:24). Ezért a házasság a legszorosabb emberi kapcsolat. Két különböző személyiséget egyesít: ami bizony elég kényes feladat! Ahhoz, hogy ez az egység fennálljon, becsületesen kell beszélni az egyik félnek a másikkal, és nyíltan fel kell tárni az érzelmeiket egymás előtt.

5. a) Mi lehet az akadálya a személyes beszélgetésnek, közlékenységnek? b) Hogyan tarthatják tiszteletben mások a házasságot?

⁵ De hát mi az, ami hátráltatja az ilyen személyes közlékenységet? Néha az országban szokásos tartózkodás. Vannak, akik szűkszavúak, szégyellik kifejezni magukat. Mások a mi szórakozásra beállított és anyagias világunknak a rabjai. Sokkal jobban érdeklik az ilyeneket a dolgok, mint a házasságuk. Néha túl sokan élnek együtt a házaspárral közös otthonban, vagy az egyik fél túlságosan kötődik a szüleihez, és ez is befolyásolja a házasfelek egymás közötti közelségét. Természetesen a többiek tartsák tiszteletben a házaspár olyan irányú szükségletét, hogy időnként kettesben lehessenek. Senki se engedjen meg magának túl sokat, és ne tartson igényt olyan figyelmességre, amihez csak a házastársnak van joga (Példabeszédek 25:17).

6. a) Hogyan lehet egy házastárs olyanná, mint egy „erős város”, a „viszálykodások” pedig olyanná, mint a váron a „zár”? b) A bekeretezett részben feltett kérdések hogyan segítenek megállapítani, hogy nálatok milyen fokon áll a közlékenység?

⁶ A személyes közlékenység hiányának talán legáltalánosabb okára mégis a Példabeszédek 18:19. verse mutat rá: „A megsértett testvér megközelíthetetlenebb, mint egy erős város, és a viszálykodások olyanok, mint a váron a zár.” Például a feleség megbízik a házastársában. Bizalmasan közli vele érzéseit. Mi van azonban akkor, ha érzéseit semmibe veszik, lekicsinylik, sőt talán bizonyos esetekben éppen ellene használják fel? Esetleg úgy reagál, hogy a tartózkodás erős válaszfalát emeli a további érzelmi sértések elkerülése végett; mint „erős város”, körülbástyázza magát. A büszkeség párharca születik meg ebből, és egyik fél sem lesz hajlandó engedni a másiknak. Az efféle szükségtelen viszálykodás elzárja a személyes közlékenység és kibékülés útját, mintha egy erődítmény vasrácsai választanák el a házasfeleket egymástól! Mit tehetsz hát, hogy megjavuljon a közlékenység?

Ápoljuk a személyes kapcsolatot

7. Hogyan mutatja meg a Filippi 2:4, hogy mit szükséges ápolnod a személyes közlékenység terén?

⁷ Először is „személyes érdeklődést” kell tanúsítanod házastársad érdekei iránt (Filippi 2:4). Ez megköveteli, hogy időt fordíts arra is, hogy elbeszélgess vele személyes ügyeiről. Egy keresztény házaspár például időt szakít arra, hogy amikor a férj hazajön a munkából, megigyanak egy csésze teát és elbeszélgessenek egymással. Legalább 15 percen át élvezik egymás gondolatait és tapasztalatait, mielőtt hozzálátnának mindennapi háztartási munkájukhoz az esti órákban. Ezt immár 27 éve rendszeresen végzik!

8. Miért olyan lényeges, hogy figyelmesen meghallgasd a házastársadat?

⁸ De többre van itt szükség, mint csupán beszélgetésre. Amikor megkérdezték tőle, hogy mi tetszik leginkább a férjében, egy keresztény feleség a következőket válaszolta: „Meghallgat engem. Ő a legjobb barátom.” Ha figyelmesen meghallgatjuk házastársunkat és nem csupán halljuk, amit mond, annyi, mintha azt mondanánk neki: ’Fontos személyiség vagy számomra. Tudni akarom, mit gondolsz és mit érzel, osztozni akarok élményeidben, még a kellemetlen élményeidben is.’ A szív művészete a türelmes hallgatás. Megköveteli az „együttérzést” (ami betű szerint azt jelenti, hogy ’együtt szenvedünk’ valakivel) amint Péter mondja —, vagyis a ’gyengéd részvétet’ és ’alázatosságot’ (1Péter 3:8). Legyünk hát bizalommal egymás iránt. Osszuk meg egymással még a leghétköznapibb dolgainkat is. Öntsük szavakba az érzéseinket.

9, 10. Hogyan követheti a házaspár azt a módot, ahogyan Izsák, Manoah felesége, és Elkána bánt a házastársával?

⁹ Gondold csak el, milyen szoros kapcsolat létezett Izsák és Rebeka között! Amikor kellemetlenség érte, Rebeka így öntötte ki szívbeli bánatát Izsák előtt: „Megutáltam az életemet a hetita lányok miatt” — panaszolta egy alkalommal. Vajon Izsák megszégyenítette őt az érzései miatt? Nem, hanem rokonszenvvel, együttérzéssel meghallgatta panaszát és megpróbálta eloszlatni aggodalmait (1Mózes 27:46—28:5). Manoah felesége szintén megfigyelte férje gondjait és vigasztalni próbálta őt (Bírák 13:22, 23).

¹⁰ Elkána is érzékenyen reagált felesége érzéseire. Miután észrevette feleségének lehangolt állapotát, igyekezett kedves szavakkal felvidítani és megkérdezte: „Anna, miért sírsz, és miért nem eszel? Mi felett bánkódol szívedben?” (1Sámuel 1:8, Károli). És te? Vajon hamar felderíted házastársad érzéseit? Hagyod, hogy nyíltan kifejezze, amit érez, anélkül, hogy elmarasztalva érezné magát? Sokszor inkább együttérző fülre van szükség, nem pedig tanácsok áradatára! (Példabeszédek 20:5; 21:13).

Beszéljétek meg a kényes problémákat

11—13. a) Mikor különösen nehéz a személyes beszélgetés? b) Mi okozott mélységes bánatot Sárának? c) Mit tehetett volna, és ehelyett hogyan járt el?

¹¹ Mi van akkor, ha házastársad olyasmit tesz vagy enged meg, ami fájdalmat okoz neked, sőt kárt okozhat a házasságodnak? Hogyan fogod ilyenkor is fenntartani vele a kapcsolatot? Az Ábrahám és Sára életéből vett epizód talán segít rávilágítani erre.

¹² Egy napon, amikor Izsákot már elválasztották, Sára észrevette, hogy Izmael, a rabszolganő Hágárnak és Ábrahámnak fia kicsúfolta Izsákot.b A tizenéves Izmael kétségkívül kigúnyolta ötéves féltestvérét, aki arra volt hivatva, hogy az ő helyébe lépjen mint Ábrahám Istentől kiválasztott örököse. Sárát mélységesen bántotta a fenyegető beszéd. Igen, mi történik, ha férje hirtelen meghal? Hágárnak talán sikerülne meggyőzni másokat, hogy az ő fia, ne pedig Izsák legyen az ígéret szerinti örökös! (1Mózes 17:19; 21:8, 9).

¹³ Sára attól félt, hogy Ábrahámnak talán nem tetszik majd a dolog. Leküzdötte hát érzéseit, mert tudta, hogy Ábrahám hőn szereti Izmaelt. Más dolgokból nem is csinált vitakérdést, hanem engedte, hogy a szeretete mindent elfedezzen. Úgy említi meg Sárát a Biblia, mint aki „engedelmeskedett Ábrahámnak és ’urának’ nevezte őt” (1Péter 3:6). Most azonban kényes helyzetbe került. Természetesen a ’hallgatás módszerét’ is alkalmazhatta volna abban a reményben, hogy Ábrahám úgyis észreveszi az arcvonásaiból, hogy mi bántja őt. De nem! Sára igenis beszélt: „Űzd el ezt a rabszolganőt és a fiát, mert ennek a rabszolganőnek a fia nem fog örökölni az én fiammal, Izsákkal!” (1Mózes 21:10).

14. Mit tett Ábrahám és miért?

¹⁴ Ábrahámnak egyáltalán nem tetszett a kérés; pillanatnyilag legalábbis hagyta, hogy Izmael iránti gyengéd szeretete elhomályosítsa gondolkozását. De vajon Ábrahám durván azt felelte: ’Hogy merészelsz így beszélni velem? Ki itt a családfő?’ Nem nem ezt mondta. Tulajdonképpen Isten így figyelmeztette őt: „Ne legyen tetszésed ellen az, amit Sára egyre mond a fiúról és a rabszolganőről. Hallgass a szavára.” Másnap reggel Ábrahám pontosan így cselekedett. Ezzel megóvta a békességet és végrehajtotta Isten szándékát, noha mindez mélységes fájdalmat okozott Ábrahámnak (1Mózes 21:11–14).

15, 16. a) Nevezz meg néhány olyan problémát, amely feszültséget okozhat a házasságban. b) Hogyan utánozhatják a házaspárok Ábrahám és Sára viselkedését, és mi lesz ennek az eredménye? Mondj példát erre.

¹⁵ Ma is sokféle probléma okozhat feszültséget a házasságban. Például úgy érzed, hogy a házastársad túlzott figyelmet fordít egy harmadik személyre. Szociológiai kutatások, valamint számtalan tapasztalat is azt bizonyítja, hogy ha a férj vagy a feleség túlságosan nagy figyelemmel vesz körül egy személyes jó barátot — különösen ha a másik nemhez tartozik az illető —, abból nagy feszültség keletkezhet a házastársak között. De előfordulhat, hogy a házastársad különösen kedvel valamilyen munkát vagy hobbit, vagy esetleg egy bizonyos szórakozási formát, amely káros kihatással van a házasságodra. Házastársad talán kissé megkérgesedett az érzéseidet illetően. Vajon ilyen esetben — mint Sára — megbeszéled vele ezeket a kényesebb ügyeket, hogy elejét vehesd még nagyobb károsodásnak? És ha a házastársad vet fel valamit, ami fájdalmat okoz a szívednek, vajon úgy válaszolsz, mint Ábrahám, és komolyan figyelembe veszed Isten utasítását? Vajon az ilyen válasz nem buzdít-e még nyíltabb közlékenységre? (Példabeszédek 27:5).

¹⁶ Természetesen „a szeretet sok vétket elfedez” (1Péter 4:8). Ne csinálj hát vitakérdést minden nézetkülönbségből és emberi fogyatékosságból. Vannak azonban olyanok, akik félnek megvitatni a komoly problémákat; vagy ha megbeszélik is az ilyeneket, a házastársuk lekicsinyli azokat. Sajnos a viselkedési minták éppen azt mutatják, hogy ez gyakran házassági katasztrófához vezet. Egy keresztény feleséget mélységesen lehangolt hosszú időn át az a tény, hogy a férje semmibe vette érzelmi beállítottságát a szexuális intimitások alatt. Úgy érezte, hogy a férje csak a saját örömére „használja” őt. Már arra gondolt, hogy ott hagyja. De még meg sem említette a dolgot a férje előtt, mivel attól félt, hogy úgysem értené meg. Egy érett keresztény tanácsára azonban végül is feltárta visszafojtott érzelmeit. A férj el se képzelte, milyen hatást váltott ki a viselkedése a feleségénél! Megtette a szükséges változtatásokat, és ez a probléma azóta nem zavarja meg a boldogságukat. Őrizd meg házasságod tiszteletre méltó jellegét azáltal is, hogy ápolod a személyes beszélgetést, a közlékenységet!

A nyelvvel való szerető kedvesség törvénye

17. Milyen „törvény” legyen a házaspárok nyelvén? Szemléltesd egy példával.

¹⁷ De vajon a személyes közlékenység iránti szükséglet nem engedi-e majd szabadjára a meggondolatlan beszédet? „Van olyan, aki beszél hasonlókat a tőrszúrásokhoz; de a bölcseknek nyelve orvosság” (Példabeszédek 12:17, Károli). Igen, még ha igazad van is, és a legjobb szándék vezet, egy meggondolatlan megjegyzés „tőrdöfésként” hathat. Okkal mondja az Írás a derék feleségről, hogy a „szerető kedvesség törvénye” van a nyelvén (Példabeszédek 31:26). Kedves beszéde annyira következetes, hogy szinte törvénynek nevezhető. Amikor a férfit kudarc éri valamilyen vállalkozásában, milyen nagyra értékeli, ha ez a törvény irányítja a felesége nyelvét! Egy keresztény férjet nagyon letört egy üzleti veszteség. „Legalább megpróbáltad” — vigasztalta az együttérző felesége. „Legközelebb majd jobban sikerül.” Mily lelkesítően hatottak ezek a szavak!

18. Hogyan alkalmazta egy feleség teljes mértékben ezt a „törvényt”?

¹⁸ Különösen az érvelésnél van nagy szükség a nyájas beszédre. A vitatkozó feleség gúnyos megjegyzései nagyon el tudják keseríteni a férjet, aki szívesebben lakozna a kietlen pusztaságban! (Példabeszédek 19:13; 21:19). A házasságában előforduló sok vitatkozás miatt egy keresztény feleség elhatározta, hogy még erőteljesebben fogja gyakorolni a fent említett törvényt. Hogyan? „Ha valami nem tetszik, nem pattogok máris, mint azelőtt” — magyarázza. „Megvárom az alkalmas időt, amikor kettesben vagyunk. Még az arckifejezésemre is gondosan ügyelek, nehogy lejárassam a férjemet a gyermekek előtt. Biztos, hogy nagy változás történt!” Természetesen mind a férjnek, mind a feleségnek figyelembe kell venni, milyen hatással vannak szavaik a másik fél önbizalmára (Példabeszédek 25:11; Galata 5:15).

19, 20. a) Mit jelent az, hogy bölcs belátással vagyunk valaki iránt? b) Hogyan csillapította le az ilyen bölcsesség egy férj haragját, és mi lett az eredménye? c) Milyen leleplező kérdéseket tehetünk fel magunknak?

¹⁹ De mi van akkor, ha az érzelmek túlfűtöttekké lesznek? Itt bizony nagy bölcsességre van szükség! „A bölcsnek szíve okosságot ad szájába és ajkaival meggyőzőbben szól” (Példabeszédek 16:23). A bölcsességhez hozzátartozik, hogy tovább lássunk annál, ami kézenfekvő. A Nehémiás 8:8. versében a héber kifejezést a dolgok ’értelmének’ vagy ’jelentésének’ fordítják. Nos, hogyan állít le egy vitát a bölcsesség? Egy férj, amikor az otthonába belépett, a feleségét azon érte, hogy dühében az ezüstneműt szanaszét dobálja a szobában. „Nem is törődsz velem” — panaszolta könnyek közt a feleség. „Hazajössz, és minden idődet a kertben töltöd. Nekem segítségre van szükségem!” Valójában az dúlta fel így a feleséget, hogy nem érezte a férje testi és szellemi közelségét. Apró gyermeke volt, és most várta a másodikat. Úgy érezte magát az otthonában, mint a kelepcébe fogott vad. A férje bölcsen járt el. Szemet hunyt a felesége keresztényhez nem illő kirohanása felett, megértette rettenetes csalódottságát. És hogyan reagált? „Bocsáss meg, szívem, valóban melletted kellett volna lennem, hogy segítsek.” A feleség nemsokára lecsillapodott. Később elárulta: „Iránta való tiszteletem csak fokozódott.”

²⁰  Mennyire igazak a Példabeszédek 19:11. versének szavai: „Az ember mérsékli haragját, ha értelmes, és diszére válik, ha elnézi a hibákat.” Vajon te is ilyen bölcsességet tanúsítasz? Képes vagy észrevenni, hogy mi van a szavak mögött? Képes vagy átsiklani egy személyes sérelem fölött? A bölcsesség meggyőző erőt kölcsönöz bármilyen kérésnek, amit mások felé intézel. Igen, az értelmes, bölcs belátású házastárs nagy ajándék Jehovától, és nagy mértékben növeli a házasság értékét (Példabeszédek 19:14).

Viseld el a nézetkülönbségeket és a tökéletlenséget

21. Hogyan őrizhetjük meg a házasságunk értékét azáltal, ha elfogadjuk a különbségeket?

²¹ A házaspárok a legjobb erőfeszítés mellett sem lehetnek mindig mindenben egy véleményen. Előfordulhatnak nézetkülönbségek. Egy utazó felvigyázó, aki már 25 éve élt házasságban, megjegyezte: „Vannak házaspárok, akik azt mondják: ’Mi annyira különbözünk egymástól!’ Azután erre a különbözőségre összpontosítják figyelmüket, és nemsokára képtelenek együtt élni. Természetesen a feleségem és én szintén különbözőek vagyunk; van, amiben eltér az ízlésünk, egy sereg dologban viszont egyezik. Mivel mindig arra összpontosítjuk a figyelmünket, ami közös, a házasságunk napról napra értékesebbé lesz.” Kész vagy-e te is alkalmazkodni és megtűrni a különbségeket a házasságodban?

22. a) Mi segíthet a házastársaknak abban, hogy megelégedettek legyenek a házasságukban? b) Mi a legerősebb hajtóerő, amely képessé tesz arra, hogy megőrizzük tiszteletre méltónak a házasságunkat?

²² Nem létezik tökéletes házastárs. Akkor leszünk megelégedettek, ha megtanuljuk elfogadni a különbségeket és eltűrni a kisebb gyengeségeket (Kolossé 3:13). A legnagyobb hajtóerő, ami képessé tesz minket arra, hogy továbbra is megőrizzük tiszteletre méltónak a házasságunkat: az Istennel való jó viszony, és az a szándék, hogy megtartsuk őt Barátunknak. Valóban dicséretes az olyan keresztények életútja, akik a Jehovával való jó kapcsolatuk alapján igyekeztek sikeressé tenni a házasságukat.

23. Hogyan őrizhetjük meg értékesnek a házasságunkat?

²³ Az elhanyagolt házasság előbb-utóbb megfakul. De visszanyerheti eredeti fényét, ha őszinte erőfeszítéssel törekszünk 1) a személyes beszélgetés, közlékenység ápolására, 2) arra, hogy a szerető kedvesség törvénye uralkodjék a nyelvünkön, és 3) arra, hogy elviseljük a különbségeket és a tökéletlenséget. Isten áldása mellett ezek a dolgok nemcsak a mi számunkra, hanem a házasság nagy Szerzője szemében is maradandóan értékessé teszik a házasságot.

1. Miért mondhatjuk, hogy a keresztény főség sokat követel, de egyben jutalommal is jár?

„HÁZASSÁG! Semmi más nem követel meg annyi mindent e férfitől!” Ezeket a szavakat Ibsen, a norvég költő írta. A főség bibliai alapelvének fényében egyetérthetsz ezzel a megállapítással. Ugyanakkor, ha helyesen gyakorolják, a keresztény főség megteremtheti azt a családi légkört, ahol — mintegy biztonságos révben — a kölcsönös szeretet és tisztelet uralkodik, és ahol a szív kellemesen érzi magát. Istentől kapott családfői tisztséged azonban nagyobb felelősséggel is jár Isten előtt! (Lukács 12:48).

2. Vajon csak a férj erőfeszítésein múlik a családi otthon boldogsága?

² Vajon azt jelenti ez, hogy te mint férj egymagad vagy felelős az otthonod boldogságáért? Nem, te és a feleséged közösen kell hogy törődjetek az otthoni légkör jobbá tételére (Példabeszédek 14:1). Az, hogy az itt következők nagy része a férjre vonatkozik, egyáltalán nem jelenti, hogy a feleség kevésbé tökéletlen. De e tanácsok nagy részének az a célja, hogy segítsen a férjeknek eleget tenni a keresztényi főség követelményeinek. De hát hogyan is kell gyakorolni ezt a főséget? Nos, éppen ez az, amit minden kereszténynek — még a nem házasnak is — jól meg kell értenie.

Úgy szeressetek, ahogy Krisztus szerette a gyülekezetet

3. Hogyan írja le az Efezus 5:25. verse a főség helyes gyakorlását, és különösen mikor nehéz ez?

³ „Férjek, továbbra is úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus szerette a gyülekezetet és önmagát adta oda érte”, írta Pál apostol (Efezus 5:25). Mivel a Biblia szerint a férjeké a végső döntés joga családi ügyekben, az önzés könnyen beférkőzhet a szívedbe. Kétségkívül a legtöbb családi döntés olyan terület, ahol a személyes preferenciák, előnyben részesítések nagy szerephez juthatnak. Vajon a saját ízlésed érvényesül-e ott, ahol nincs szó bibliai alapelvekről? Jegyezd meg, hogy a férjnek Jézus önfeláldozó szeretetét kell utánoznia. Ő feláldozta magát a tanítványokért. „Krisztus nem a saját tetszését kereste” (Róma 15:3). Az önfeláldozás azt jelenti, hogy mások érdekében lemondunk valamilyen élvezetről vagy vállalunk valamilyen kellemetlenséget.

4. Hogyan mutatta meg Jézus, hogy törődik a tanítványaival?

⁴ Jézust mindenekelőtt az érdekelte, hogyan segíthet szellemi téren a tanítványainak. Bár szilárdan ragaszkodott az igazságossághoz, sohasem volt nyers, amikor a tanítványai helytelen nézetet nyilvánítottak ki, vagy amikor tiszteletlenek, elhamarkodottak vagy gyávák voltak (Máté 18:1–3; Lukács 22:24–26, 47–51, 59–62). ’Isten Szavával’ és személyes példamutatással segített a tanítványainak legyőzni súlyos gyengeségeiket, hogy mint csoport ’szentek és feddhetetlenek legyenek’ (Efezus 5:26, 27).

5, 6. Hogyan utánozhatja a férj Jézus önfeláldozó szeretetét, és különösen mikor nagyon nehéz dolog ez?

⁵ Te is ilyen önfeláldozó szeretetet tanúsítasz mások iránt? Sok férfi úgy véli, hogy az is elegendő áldozat, ha anyagilag gondoskodik a feleségéről. Igaz, ez a feladat is igen nehéz, és mélységes hálát érdemel. Jézus példájának középpontjában azonban fáradhatatlan erőfeszítést látunk, amikor az anyagi gondoskodáson kívül a tanítványok szellemi és érzelmi szükségleteit is igyekezett kielégíteni. A sok világi gond mellett, amely a család anyagi szükségleteinek kielégítését kíséri, sok férj talán nem szívesen vállal még több szellemi terhet is az otthonában. Bár ez a nézet eléggé elterjedt az olyan családokban, ahol meg sem próbálják a Bibliát követni, sajnos, még egy keresztény feleség is kénytelen volt bevallani: „A férjemtől semmilyen útmutatást, vezetést nem kapok. Volt idő, amikor bizonyos ügyekben kitártam előtte szívemet és útbaigazítást vártam, de a gondolatai valahol másutt jártak.”

⁶ Az önfeláldozó szeretet lenne a megoldás. Ha a feleségednek gondot okozó problémái vannak, ahelyett, hogy egyetlen szóval vagy egy fintorral leráznád, ez a fajta szeretet arra késztet majd, hogy türelmesen beszéld meg vele a dolgot. Bizonyosan nagy gonddal foglalkozol majd a szellemi életével, együtt tanulmányozod vele a Bibliát, és részt veszel vele a szent szolgálatban. Kerülni fogod, hogy olyan döntések terhét hárítsd rá, amelyeket jog szerint neked kell viselned. Gondoskodni fogsz arról is, hogy legyen alkalma felüdülni és kikapcsolódni (Márk 6:31). Az efféle kezdeményezés önbizalmat és biztonságérzetet ad a feleségnek.

Légy alázatos szívű

7. Milyen tulajdonságot követel meg a főség helyes gyakorlása?

⁷ A férfiak néha nehezen tudják egyensúlyba hozni magukat a főséggel. Időnként a főséget fenyegető veszélynek érzik, ha a feleség javaslatot tesz, vagy bírál. Jézus, a keresztény családfők példaképe azt mondta: „Én szelíd természetű és alázatos szívű vagyok” (Máté 11:29). Alázatossága egyáltalán nem volt felszínes és nem tűnt el, ha valaki nem értett egyet vele valamiben.

8, 9. a) Miért tett szemrehányást Sára Ábrahámnak? b) Miért nem kicsinyelte le Ábrahám ezt az ügyet vagy miért nem válaszolt rá durván?

⁸ Ábrahám is az alázatosság példaképe volt. Feleségét, Sárát a rabszolganő Hágár tiszteletlenül kezelte. Ábrahám nem vette figyelembe ezt a gőgös megnyilvánulást és nem is tett elhamarkodott lépéseket az ügyben. „A rajtam esett sérelem szálljon tereád” — mondta Sára. „Én adtam öledbe szolgálólányomat, de azóta, hogy megtudta, hogy teherbe esett, semmi becsületem nincs már előtte. Jehova ítélkezzen közöttem és közötted” (1Mózes 16:5).

⁹ Mennyire csíphettek ezek a szavak! Hisz Ábrahám forrón szerette Sárát és sohasem akarta megbántani. Bár Sárának alapos oka volt arra, hogy szemrehányást tegyen Ábrahámnak a kellemetlen helyzete miatt, egy kissé túllőtt a célon, mivel még Istenre is hivatkozott, mintha Ábrahám igazságtalan lett volna. De vajon Ábrahám kifakadt a fősége védelmében? Vajon engedetlennek, lázadónak tekintette Sárát? Tudta, hogy Sára kényelmes otthonát hagyta ott Ur városában és több mint 10 éven át sátorban lakott, amikor Ábrahám válaszolt Isten felszólítására. Ez feltétlenül engedelmesség volt! Ezért az engedelmes, önzetlen támogatásért Ábrahám igen megszerette Sárát (1Péter 3:5, 6). Szelíd válasza így hangzott: „Íme, kezedben van szolgálód. Tégy vele, amit jónak látsz” (1Mózes 16:6). Ábrahám alázatos szívű ember volt. Micsoda férfi!

10. a) Hogyan utánozhatja a férj Ábrahám példáját? b) Neked mindig sikerült ez?

¹⁰ Amikor a feleséged talán valamilyen probléma miatt neheztel rád, próbálj meg úgy válaszolni, mint Ábrahám. Ez persze nem mindig könnyű. Nem mindig sikerül. De hallgasd meg, amit mond, igyekezz megérteni és értékelni a szavait. Néha, az érzelmek viharában a feleség talán nem éppen a megfelelő szavakat használja. Talán túllő a célon, ahogy Sára. Próbáld meg, hátha sikerül közösen megoldani a dolgot.

11. Miért nem tekintheti a férj a feleségét „másodrangú személy”-nek?

¹¹ Igaz, a férj különféle szabályokat vezethet be a családban (Róma 7:2). De a feleség nem gyermek és nem is „másodrangú” személy. Jehova azt mondta: „Szerzek neki segítőtársat, mintegy kiegészítőt számára” [betű szerint: „olyat, mint ő”, vagy „hozzá hasonlót”] (1Mózes 2:18). Éva Ádám értelmi színvonalán volt, mintegy párja, hasonmása, aki valóban képes arra, hogy segítségére legyen az isteni megbízás végrehajtásában.

12. a) Mit sikerült elérni, amikor a férj kifejlesztette magában a szívbeli szerénységet? b) Hogyan járul hozzá a szerénység a boldog házassághoz?

¹² A Példabeszédek 31. fejezetében leírt derék feleségben megbízott a férje. A feleség vásárolta meg a tulajdont; ő ültette a szőlőt „keze munkájának gyümölcséből” — ami nem kis feladat! Talán neheztelt a férje emiatt? Talán úgy érezte, hogy veszélyben van a fősége? Egyáltalán nem! Sőt, megdicsérte! (10, 11, 16, 28 vers). Hasonló beállítottság segíthet elkerülni a felesleges érveléseket. Egy férj és feleség állandóan vitatkozott. A férj kifejezetten „főnök” módjára gyakorolta főségét. Miután imádságos szellemben önvizsgálatot tartott, sikerült leküzdenie helytelen büszkeségét. Kezdte értékelni felesége javaslatait. Idővel még a pénzügyeket is feleségére bízta. Most így nyilatkozik: „Nagyszerű munkát végez!” A feleség pedig hozzáfűzi: „Azt akartam, hogy megbízzanak bennem. Igen jó érzés, amikor a férj bizalommal van irántunk.” A Példabeszédek 13:10 így figyelmeztet: „Az önteltség veszekedést szül, de azoknál, akik tanácskoznak egymással, bölcsesség van.” A szerény férj tisztában van korlátozásaival, örül felesége ügyességének, ezért alázatos szívűnek bizonyul (Példabeszédek 11:2).

Add meg a tiszteletet a „gyengébb edény”-nek

13. a) Mit kell tennie a férjnek az 1Péter 3:7 szerint? b) Milyen érzelmi szükségletek miatt mondhatjuk a nőkről, hogy „gyengébb edények”?

¹³ „Ti férjek — írta Péter apostol —, továbbra is lakjatok velük [a feleségetekkel] hasonló módon az ismeretnek megfelelően, megadva nekik a tiszteletet, mint gyengébb edénynek, a női nemnek” (1Péter 3:7). Ismernetek kell a feleségetek érzelmi felépítését, aminek az alapján joggal nevezhető gyengébb edénynek. A feleségnek éreznie kell, hogy a férje szereti és gyengéd vonzalommal van iránta. E lényeges összetevő nélkül — bármilyen jó anyagi körülmények között is — alkalmatlannak érzi magát. Biztosnak kell lennie afelől, hogy a férje ugyanazt érzi, amit az ókori férj, aki azt mondta a feleségének: „Sok lány megmutatta, milyen derék, de te felülmúlod mindegyiket” (Példabeszédek 31:28, 29).

14. Mi ad a nőnek érzelmi biztonságot?

¹⁴ ’A feleségemnek tudnia kell, hogy szeretem, hiszen feleségül vettem.’ Talán néhányan így gondolkodnak. A nők azonban kifejezett gyengéd szeretetre vágynak. A hithű Izsák helyesen érzékelte ezt a szükségletet. Még 35 évi házasság után is gyengéd szeretetet tanúsított felesége iránt (1Mózes 26:8). Te is ezt tedd. A figyelmességed által is mutasd meg, hogy a szíved az övé, és számodra ő ’felülmúl minden más asszonyt’ a te szemedben.

15. Mire vigyázzanak a férjek, ha szeretnének továbbra is figyelmet tanúsítani a feleségük iránt, és miért olyan fontos ez?

¹⁵ Ez a figyelmesség időt és meggondolást igényel. Vannak férjek, akik könnyebbnek találják az újabb és izgatóbb személyek iránti figyelmességet. Ez történt Izraelben is Malakiás idejében. Jehova ezt üzente az önző férfiaknak, akik fondorlatos módon bántak feleségükkel: „Őrizzétek meg szellemeteket” (Malakiás 2:13–16). Igen, ezeknek a férfiaknak résen kellett lenniük, vigyázniuk kellett az érzéseikre. Mivel előfordulhat, hogy más nők közelében élünk vagy dolgozunk, nekünk is vigyáznunk kell. Tudatos erőfeszítésre és önfegyelemre van szükség, hogy elkerüljük a feleségünk iránti érzéseink megváltozását, amire az önzés, az unalom vagy a kiváncsiság sarkallhat minket (Máté 5:27–30).

Ami a feleségnek „jár”

16. A házasság mely területén jelentkezik sok probléma, és hogyan mutat rá az önzetlenségre az 1Korinthus 7:3, 4 verse?

¹⁶ Különösen a házastársi „járandóság” tekintetében van nagy szükség az önfeláldozásra. „Adja meg a férj az ő feleségének, ami jár; de ugyanúgy a feleség is adja meg a férjének. A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje; a férj ugyancsak nem ura a maga testének, hanem a felesége” (1Korinthus 7:3, 4). Ennek az érzékeny kapcsolatnak a területén bőségesen akad probléma. A kutatások feltárták, hogy az összes házaspárnak a fele súlyos szexuális problémákat tapasztal a házassága során.

17. a) Mit jelent az, hogy adjuk meg a feleségnek, ami jár? b) Hogyan magyarázta meg egy szociológus-kutató a feleség szükségleteit?

¹⁷ Számos férj egyenlőségi jelet tesz a saját szexuális szükségletei és a felesége szexuális szükségletei közé. Egy egészen más területen Pál rámutatott arra, hogy nem minden „járandóság” azonos. A Róma 13:7 szerint némely kormányhatóságot az adó illeti meg, másokat a vám, ismét másokat a tisztelet. A „járandóság” attól függ, hogy mi az egyén sajátos szükséglete vagy kívánsága. A feleség házastársi járandósága többet jelent a testi kapcsolatnál. William M. Kephart szociológus The Family, Society, and the Individual [Család, társadalom és egyén] című könyvében kijelenti: „A nő szexualitásának lényegét tehát a szeretet és a gyengéd vonzalom kifejezésekkel lehetne legjobban jellemezni. . . . A szexuális tevékenység alatt a nők átlagát talán legalább annyira érdekli a szerelmi viselkedés, vagyis hogy birtokolják, simogassák, csókolják . . . ami úgy tűnik, hogy a nő természetéhez tartozik, aki a szexről a gyengédség és a szeretet fogalmaiban gondolkozik, mint a pusztán testi izgalmi állapot.„

18. Mi idézheti elő az én-központúságot?

¹⁸ A feleségednek mint „gyengébb edény”-nek érzelmi felépítése megköveteli, hogy önfeláldozó légy és ne csak a saját kielégülésed érdekeljen. Továbbá, ha sokat foglalkozol a szexről szóló anyaggal, helytelen „szexuális étvágy” fejlődhet ki benned, ami én-központúvá alakít, közönségessé és durvává alacsonyítja le azt, ami szép. Mint a pestist, úgy kerüld az ilyen anyagot! (Kolossé 3:5). Ámde türelemmel, a gyengéd szeretet kifejezésével add meg a feleségednek mindazt, ami jár! (1Korinthus 10:24).

Az önfeláldozás megindítja a szívet

19. Ha a férj önfeláldozó, vajon a keresztény feleség kihasználhatja azt vagy visszaélhet vele?

¹⁹ Amikor annyira hangsúlyozzuk a férj önfeláldozó szeretetét, talán úgy érzed, hogy a feleségek előnyükre fordítják ezt, és a saját nézetükhöz ragaszkodnak a jövőben? Nos, ennek nem szabad előfordulni! A keresztény feleségeknek úgy kell reagálniuk, ahogyan a gyülekezet reagált Jézus önfeláldozó szeretetére. Pál ezt írta: „Erre Krisztus szeretete kényszerít minket . . . és ő azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek” (2Korinthus 5:14, 15). Tehát a feleségednek is önzetlenséggel kell válaszolnia. Ahogyan egy boldog keresztény feleség mondta: „Én átengedem a terepet a férjemnek, hogy megmaradhassunk az igen nehéz szolgálati megbízásunkban, mert tudom, hogy gondot visel rám.”

20. a) Ha elgondolkozunk az 1Mózes 3:16. versén, hogyan láthatjuk meg, hogy mind a férj, mind a feleség könnyen elveszítheti a helyes egyensúlyt? b) Miért nem szabad, hogy a feleség elhamarkodottan felemlítse a férje tévedéseit?

²⁰ Igen, szükséges, hogy ti, feleségek is önzetlenek legyetek. Ahogy egy férfi is visszaélhet a főségével, amikor uralkodik a felesége felett, ugyanúgy a feleség is visszaélhet a szerepével, amikor jogtalanul, meg nem engedett módon követeli meg a férje figyelmét (1Mózes 3:16). Nem könnyű megtartani ezen a téren a helyes egyensúlyt. A férjed iránt támasztott sokféle követelmény — köztük a nehéz gyülekezeti feladatok — mellett feltétlenül lesz olyan időszak, amikor nem lesz képes eleget tenni minden érzelmi szükségletednek. „Ha a vétkekre figyelnél, ó Jah, ki állhatna meg előtted, ó Jehova?”, vallja be a zsoltáros. Senki se lenne képes erre! (Zsoltárok 130:3). De ahogyan a férjed tartozik számot adni Jehova előtt, ugyanúgy te is tartozol. Ahogyan most kifejezed háládat és értékelésedet a tőle kapott jó dolgokért, és ahogyan könyörületet is mutatsz iránta, úgy fogod meghódítani nemcsak a tekintetét, hanem a szívét is!

Fentről jövő segítség

21. Hogyan nyújt Isten segítséget a házasfeleknek? Szemléltesd egy példával.

²¹ Természetesen ez a sokféle felelősség szinte elviselhetetlennek tűnik. Isten azonban segítséget nyújt, „hogy szellemének ereje által hatalmasan megerősödjön bennetek [a férfiban és a nőben] a belső ember”. Ez a belső erő teszi képessé az embert minden teher viselésére, mert Jehova, az ő ereje által, „képes felettébb többet tenni, mint amit kérünk vagy felfogunk” (Efezus 3:16, 20). Egy keresztény házaspár a fennálló nehézségek miatt különvált egymástól. Egy idő után leültek, hogy megbeszéljék, hogyan tudnának kibékülni. De a kiabálás megint csak kiújult közöttük. Akkor a férj azt javasolta, hogy imádkozzanak. Az ima után megnyugodtak. „Úgy látszik, ez okozta nálunk a valódi problémát” — vallja a férj. „Mindig magunk próbáltuk megoldani a nehézségeinket, ahelyett hogy bevontuk volna Jehovát is az ügyeinkbe. Ezért nem sikerült soha semmi.” Miután öt éven át újra együtt voltak, a feleség így nyilatkozott: „Most már sokkal jobban érzem magam. Minél jobban alkalmazzuk a bibliai alapelveket, annál boldogabbak vagyunk. Most már igyekszünk bevonni Jehovát is a házasságunk minden vonatkozásába. És oly boldogok vagyunk, hogy együtt végezhetjük a prédikáló munkát!”

22, 23. a) Mi köré kell összpontosulnia a keresztény házasságnak? b) Miért kell szívből megdicsérni sok-sok feleséget?

²² Igen, a keresztény házasságnak az Istennel való kapcsolat köré kell összpontosulnia, nem egyszerűen a házastárs tetszésének elnyerése köré. Amint Pál írta: „Akiknek feleségük van, éljenek úgy, mintha nem volna” (1Korinthus 7:29). Természetesen Pál nem azt akarta mondani, hogy a férjek mellőzzék a feleségüket és ne vegyenek tudomást róla. Az csak természetes, hogy a nős ember igyekszik „elnyerni a felesége helyeslését” (1Korinthus 7:33). De amikor a férfi szellemileg előrehalad és felmutatja a jó férj tulajdonságait, egyben arra is alkalmassá lesz, hogy szolgálati kiváltságokkal bízzák meg a gyülekezetben. Ez igénybe veszi idejének egy részét, amit korábban a feleségére fordíthatott, bár ezen a téren nem szabad elveszteni a helyes egyensúlyt. De előfordulhat, hogy esetenként nem élvezheti a férje teljes figyelmét.

²³ Sokan közületek, feleségek közül, önzetlenül töltöttétek el időtöket, amikor a férjeteknek fontos gyülekezeti feladatokat kellett ellátniuk. Ezért valóban dicséretet érdemeltek! Férjetek is, Jehova is nagyra értékelik türelmes támogatásotokat. Valóban azok vagytok, aminek a Biblia nevez titeket: férjetek „koronája”, amely „elnyeri Jehova jóakaratát”! (Példabeszédek 12:4; 18:22).

24. Mit igyekezzen megtenni egyénileg is a férj és a feleség?

²⁴ Férjek! Mutassatok hát továbbra is önzetlen szeretetet! Feleségek! Reagáljatok ezután is önzetlen segítséggel! Építsétek fel házasságotokat az Istennel való jó kapcsolatra! Akkor gyengéden szerető Atyánk bőségesen megáldja majd erőfeszítéseiteket!