Ne „térjetek vissza az erőtelen és nyomorúságos dolgokhoz”!

„Most azonban, hogy megismertétek Istent, . . . hogyan térhettek ismét vissza az erőtelen és nyomorúságos elemi dolgokhoz?” (GALATA 4:9).

1, 2. a) Egy villámcsapás milyen hatást váltott ki egy vak férfi esetében? b) Ennél mennyivel jelentősebb változás történt a saját életedben? (Cselekedetek 26:18)

AZ 1980 júniusi újságok meglepő eseményről számoltak be Edwin Robinson 62 éves férfival kapcsolatban, aki kilenc évvel azelőtt autóbaleset következtében megvakult. A lapok megírták, hogy egy vihar idején egy fa alatt keresett menedéket. Hatalmas villám csapott a fába, és a férfi eszméletét vesztette. Amikor magához tért, látott. Képzelhetjük, mit érzett annyi évig tartó vakság után! Bizonyosan nem kívánt visszatérni a sötétségbe.

² Ha Jehova igaz tanúja vagy, te is csodálatos változáson estél át. Péter apostol azt írta, hogy a „választott” keresztényeket Isten ’kihívta a sötétségből az ő csodálatos világosságára’ (1Péter 1:1; 2:9). Ahhoz, hogy Jehova tanúja lehess, talán tisztátalan és helytelenített szokásokat kellett elhagynod, amelyek szoros kapcsolatban vannak a sötétséggel (Róma 13:12, 13; Jób 24:14–16). Vajon miért? Mert az igazság fényében akartál élni és Isten helyeslését akartad elnyerni.

3. Milyen változás történt az életcélod területén, amikor Jehova tanúja lettél? (Efezus 2:12).

³ Mielőtt kereszténnyé lettél, volt-e valamilyen értelmes célja az életednek? (1Péter 4:15, 16). Ha valaki megkérdezte volna, hogy miféle céljaid vannak, talán azt felelted volna: pénzt keresni, családot alapítani, szórakozni, és felkészülni az öregkor „telére”. Ezek a dolgok bizonyosan nem rosszak. De vajon az ilyen élet mennyiben különbözik egy mókus, egy veréb vagy egyéb állat életétől, amely megszületik, felnő, eszik, alszik, párzik, és végül meghal? (Prédikátor 3:18–20; Jakab 4:14; Júdás 10). Amióta igaz kereszténnyé lettél, van értelme az életednek: kitűzött céljaid a Teremtő szolgálata köré összpontosulnak (Prédikátor 12:13).

4. Milyen hatással volt rád a bibliai ismeret? (Zsoltárok 36:9; Károli: 36:10; Példabeszédek 6:23).

⁴ A mostani világosságban és a korábbi sötétségben eltöltött életed közötti ellentét különösen az ismereted és az értelmed terén szembetűnő. Korábban nem tudtad, miért létezik a gonoszság, miért rosszabbodnak egyre inkább az állapotok, hol vannak a halottak vagy mit tartogat számunkra a közeli jövő. Ma a Biblia alapján megérted ezeket a dolgokat. Mennyire igazak Pál apostol szavai: „[Jehova] világosságot öntött a mi szívünkbe, hogy fölragyogjon nekünk az Isten dicsőséges ismerete!” (2Korinthus 4:6).

Nem mindannyian maradnak meg a világosságban

5. Mi bizonyítja, hogy nem mindenki marad meg a világosságban?

⁵ Azok közül, akik Jehova igaz imádóivá lettek, nem mindannyian maradnak meg ebben az állapotukban. Egy hatalmas szellem-teremtmény rossz útra tért és Sátánná lett. Ádám és Éva is elhagyta a világosságot. A tökéletes teremtmények ilyen cselekedetei láttán nem meglepő, ha néhány tökéletlen ember — mint amilyenek mi vagyunk — szintén hátat fordít Istennek. Az izraeliták kiszabadultak Egyiptom rabszolgaságából, mégis, mielőtt elértek volna az Ígéret Földjére, kezdtek sóvárogva panaszkodni: ’Mennyire emlékszünk a halakra, amelyeket Egyiptomban egykor ingyen kaptunk enni, az uborkákra és a görögdinnyékre, a póréhagymára s a fokhagymára!’ (4Mózes 11:5). Noha szabadok voltak és a világosságban jártak, mégis visszavágytak Egyiptomba: a sötétségbe és a fokhagymához!

6. Miért érint minket is azoknak a sorsa, akik elfordultak a világosságtól?

⁶ A keresztényekre is ott leselkedik a veszély, hogy elfordulnak a világosságtól. Pál figyelmeztet, hogy a gyülekezetben is támadnak férfiak, akik tanítványokat vonnak maguk után (Cselekedetek 20:29, 30). Ez már akkor is megtörtént, amikor Pál a földön volt (Filippi 3:18; 2Timótheus 2:16–18). Hogy közelebbi példát említsünk, tudsz-e olyan mai személyekről, akik ilyen vagy olyan módon elfordultak az igazságtól? Ez vajon velünk is megeshet?

7. Milyen tanácsot adott Pál a Galatáknak ebben a tekintetben?

⁷ Kevés mai keresztény választaná szántszándékkal a világosság helyett a sötétséget. Mi indít hát egy testvért vagy testvérnőt (bármelyikünket) arra, hogy elhajoljunk? Némi betekintést nyújt ezen a téren az, amit Pál a Galata 4:9-ben írt: „Most azonban, hogy megismertétek Istent, vagy még inkább, hogy Isten megismert titeket, hogyan térhettek ismét vissza az erőtelen és nyomorúságos elemi dolgokhoz és hogyan akarhattok ismét azok rabszolgái lenni?”

8. Miért volt szükség ilyen tanácsra, és hogyan vonatkozott ez a Törvényre?

⁸ Néhány zsidó keresztény nyilván azzal érvelt, hogy vissza akar térni a mózesi Törvény megtartásához, vagy legalábbis annak egy részéhez. Pál azonban azt írta, hogy az igaz imádók felszabadultak a Törvény alól (Galata 5:1–6). Mivel a Törvény nem volt képes igazságosságot eredményezni, egy bizonyos értelemben erőtelen volt, s ezért „jobb reménységgel” vagy jobb elrendezéssel kellett felváltani (Zsidók 7:18, 19). Ezért azt mondhatjuk, hogy akik visszatértek a Törvény megtartásához, ’erőtelen’ dologhoz tértek vissza és ’ismét annak rabszolgái lettek’.

9, 10. Hogyan vonatkozhatott a „nyomorúságos elemi dolgok”-kal kapcsolatos figyelmeztetés a) a görög tanításokra? b) a mózesi Törvényre?

⁹ Az is helyénvaló volt, hogy óva intsék a keresztényeket „a nyomorúságos elemi dolgokhoz” való visszatéréstől. Az itt szóba jöhető görög kifejezésben a sorrendbe szedett ábécé betűinek gondolata is benne van, ami valamely dolognak az ábécéjére (kezdeti ismeretére) utal. Az akkor uralkodó pogány tanítások „nyomorúságos elemi dolgok” voltak. Bár a görögök büszkék voltak filozófiájukra, az valójában csupán emberi elképzelésre, téves képzetekre és mitoszokra épült fel. De még a mózesi Törvényhez való visszatérésnek számított. Vajon miért?

¹⁰ Bár a Törvény Istentől eredt, sok tekintetben az emberi szférába tartozó dolgokkal foglalkozott, mint például: a sátortemplom, valamint „a testre vonatkozó törvényes követelmények, előírások”. A keresztény imádat azonban szellemi dolgokra összpontosult, amelyeket az előbbi fizikai dolgok csak „jelképeztek”, vagy amelyeknek csak „jelképes ábrázolásai” voltak (Zsidók 9:6–10, 23). Miért kellene hát a keresztényeknek ilyen elemi, kezdetleges dolgokhoz visszatérni? Ha olyan fokon tanultad a matematikát, hogy algebrai és számtani feladatokban szakértő vagy, vajon a kéz- vagy a lábujjaid segítségével fogod-e végezni a számításokat? (Vö. 2Péter 2:20–22).

Mai erőtelen és nyomorúságos dolgok

11. Milyen mai veszélyre lehet alkalmazni a Galata 4:9. versét?

¹¹ Valószínűleg kevés a veszélye annak, hogy vissza akarnánk térni a görög filozófia vagy a Törvény „erőtelen és nyomorúságos elemi dolgaihoz”. A Biblia tanácsa mégis a mi javunkra is szolgál. Mert itt van például annak a lehetősége, hogy visszatérünk ahhoz, amit az 1János 2:16 úgy jellemez, mint „a test kívánsága, a szemek kívánsága és az élet javainak látványos mutogatása”.

12. Szemléltesd, milyen módon eshet áldozatul némely keresztény az 1János 2:16. versével kapcsolatos veszélynek.

¹² Vannak, akik úgy gondolják, hogy „az élet javainak látványos mutogatása” abból áll, hogy márkás ruházatot viselünk, drága ékszereket hordunk, négy-öt gyűrűt egyszerre (Jakab 2:2, 3). Ennek oka az lehet, hogy a Biblia tanácsa az olyan ékességek ellen szól, mint az „arany díszek” (1Péter 3:3). Pedig az „élet javainak látványos mutogatása” más módon is történhet. A keresztény irigyelheti, megkívánhatja a reménység nélküli, az anyagi javaknak élő emberek életvitelét. Egyes országokban az emberek arra törekszenek, hogy megszerezzék, s azután mutogassák az olyan tárgyakat, amelyek ott fényűzés számba mennek: a színes televíziót vagy a kisautót. Másutt azzal büszkélkednek vagy azzal próbálnak benyomást kelteni az emberekben, hogy új video magnót vagy luxusautót szereznek. Vajon a keresztény, aki ’mindent elhagyott, hogy Krisztust kövesse’, az ilyen dolgok mutogatása iránti érdeklődést fogja kifejleszteni magában? Megkérdezhetjük magunktól: Vajon az anyagi javak most több időmet és több gondolatomat kötik le, mint amikor először ’hallottam a szót és örömmel fogadtam’ és hatni kezdett az életemre? (Máté 19:16–27; 13:20–22).

13. a) Hogyan vonatkoztatható Pál tanácsa még a lakáskérdésre is? b) Mire vigyázzon a keresztény, aki nagyobb lakásba kíván költözni? (Olvasd el a Lukács 12:16–21-et!)

¹³ A keresztény úgy is visszatérhet a nyomorúságos elemi dolgokhoz, hogy túlzott gondot fordít a lakására. Egyes helyeken igen költséges a saját lakás. Ezért sok világi egyén házat vásárol, hogy azzal kérkedjen, noha ez óriási terhet jelent a számára. Anyagias emberek, akiknek nem kell egyre növekvő családról gondoskodni, egy átlagos lakásból nagyobb lakásba költözhetnek, azután még nagyobba és még nagyszerűbbe. (Lásd Lukács 17:28.) Ha tehát egy keresztény úgy gondolja, hogy lakást vásárol vagy nagyobb lakásba költözik, vizsgálja meg az indítékait és azt, hogy milyen hatással lesz ez a lelki életére, nehogy ’visszatérjen az elemi dolgokhoz’ a helytelen indítéka folytán. Nekünk feltétlenül ellen kell állnunk az olyan kísértéssel szemben, amely olyan gazdagságra, anyagi jólétre ösztönöz, amivel másoknál hatást kelthetünk az „élet javaival” (1János 2:16). Anélkül, hogy másokat elítélnénk ilyen ügyekben, mi, személy szerint, Isten szolgálatát tegyük az első helyre a saját életünkben. Milyen boldogok lehetünk, amikor azt látjuk, hogy sok érett keresztény, akinek a helyzete ezt lehetővé teszi, csökkenti a világi munkaóráit, hogy teljes idejű úttörőszolgálatot végezhessen, ami semmiképpen nem erőtelen vagy nyomorúságos dolog! (Máté 6:31–34; 7:1–3; 9:36–38).

14. Hogyan ’térhet vissza’ valaki a kiválóságra törekvés tekintetében?

¹⁴ Kitűnni a dolgok jelen rendszerében ismét olyan dolog, amihez a keresztény „visszatérhet”. El kell ismerni: helyénvaló, ha azt szeretnénk, hogy mások jót gondolnak-e rólunk; a keresztény véneknek ’jó bizonysággal kell rendelkezniük a kívülállók részéről’ (1Timótheus 3:7). Isten Szava azonban azt tanácsolja, hogy ’ne gondoljunk magunkról többet, mint amennyi szükséges’ (Róma 12:3). A világ fontosnak tartja, hogy valaki–nek tekintsék, s ez néha megnehezíti néhánynak közülünk, hogy továbbra is a keresztényi szerénységre törekedjen és az Isten előtti jó hírnévre.

15. Mikor jelentkezhet ez mint az ifjúság vagy a szülők problémája?

¹⁵ A fiatalok gyakran szembe találják magukat ezzel a problémával, hisz mind a tanárok, mind a tanulók arra buzdítják, ösztökélik őket, hogy kiválóak legyenek a sportban, a diákönkormányzatokban vagy a klubokban. Sokszor nyomást gyakorolnak rájuk, hogy iratkozzanak be főiskolára, egyetemre, mert így tekintélyesebb álláshoz jutnak. Egyes szülők maguk is növelik ezt a nyomást, mivel a gyermekük eredményeivel szeretnék elérni a tekintély iránti vágyukat. Talán te is hallottad már, amikor a szülő ilyesmit mondott: ’Nem akarom, hogy az én gyermekem egész életén át közönséges munkás legyen!’ (Vö. Márk 6:3.)

16. Miért jelenthet a kiválóságra törekvés veszélyt a keresztény férfiaknak? Szemléltesd ezt!

¹⁶ Sokan törekedtek már kiválóságra a munkahelyükön, az állásukban. Ha az ember a belső indítékait vizsgálja, hamar rájön, hogy elsősorban a tekintély, a presztizs miatt akar-e művezető, csoportvezető lenni. Nem fordulhat-e elő, hogy némely keresztény, aki anyagi biztonságban él, és aki csökkenthetné a világi munkaóráit (vagy nyugdíjba mehetne) és úttörőszolgálatot végezhetne, kísértést érez arra, hogy tovább dolgozzon ott, ahol kitűnik vagy ahol befolyása van a testületre? Mily nagyszerű példát mutatott ebben Pál apostol! A zsidó rendszerben magas állása és nagy befolyása volt, és anyagi biztonságot is élvezett. De minderről önként lemondott, mindezt veszni hagyta, hogy ’megnyerje a Krisztust és vele egyesülhessen’. Mivel tisztában volt azzal, hogy ezen az úton a tartós munka elismerését nyerheti el, Pál sohasem tért vissza az erőtelen, elemi dolgokhoz (Filippi 3:4–11).

17. Milyen ’visszatérési’ veszélyt rejt magában a szórakozás?

¹⁷ Kevesen tagadnák, hogy a mai szórakozás „erőtelen és nyomorúságos”. Ezért feltétlenül meg kell válogatni a szórakozási módot. De még azzal a szórakozással is vigyázni kell, amely nem sérti kifejezetten az isteni alapelveket, mert ez is kihatással van az időnkre és az anyagi erőforrásainkra. Számos elektronikus és másfajta játék óriási pénzösszegbe kerül, és sok időt rabol el. Mint család, üljetek le és józanul számítsátok ki, mennyi időbe és pénzbe kerül az általatok gyakorolt szórakozás egy héten vagy egy hónapban. Számítsátok be a televízió nézését is. Ez egyre nagyobb problémát okoz, mivel a programkészítők egyre több sorozatot kínálnak — köztük dokument filmeket, történelmi filmeket és sporteseményeket is —, így a nézőt állandóan újra és újra a képernyő elé vonzák. A kereszténynek természetesen törekednie kell arra, hogy hogyan használja fel gazdaságosan a korlátozott idejét és anyagi erőforrásait, nehogy visszatérítsék az efféle erőtelen és nyomorúságos dolgokhoz (Efezus 2:2, 3).

18. Milyen csodálatos életutat követett számos keresztény?

¹⁸ Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy Isten népének nagy része vissza is tér az ilyen dolgokhoz. Ezrek, százezrek, sőt milliók vannak Jehova hű tanúi között, akik az igaz imádat hívei, és akik sok éve végzik ezt az imádatot. Bizonyosan sokat ismersz közülük. Ezeket Pál apostol szavaival lehetne leírni: „Hálát adunk Istennek mindnyájatokért mindenkor, valahányszor megemlékezünk rólatok imádságainkban . . . Utánzói lettetek . . . az Úrnak, amikor sok zaklatás közt befogadtátok az igét a szent szellem örömével, úgyhogy példakép lettetek . . . minden hivő számára” (1Thessalonika 1:2, 6, 7). Mindannyiunknak ilyeneknek kellene lennünk, és el kellene határozni magunkat arra, hogy ’sohasem térünk vissza ismét az erőtelen és nyomorúságos elemi dolgokhoz’. Semmi okunk sincs rá, hogy visszatérjünk!

Törekedjünk szellemi gazdagságra

19, 20. Milyen erőteljes és gazdag dolgokhoz vezetett téged a igaz keresztényiség?

¹⁹ Az igaz keresztényiség sok erőteljes és gazdag dologgal lát el minket. Sok-sok áldásnak előfeltétele, hogy jól ismerjük az Írásokat. Még világi tudósok is elismerik, hogy a Biblia a legmagasabb rendű irodalmat képviseli. De mi tudjuk, hogy a Biblia sokkal több ennél: a Biblia Isten Szava, amely egyben ’a hivőkben is munkálkodik’ (1Thessalonika 2:13). Igen, mi tudjuk, hogy a Bibliának van ereje arra is, hogy megváltoztasson életeket, hogy értékes reménységet adjon és megmutassa, mit rejteget a jövő. Ha elolvassuk, megkapjuk belőle a Teremtő üzenetét, és megtudhatjuk, mit mondott és cselekedett az ő Fia (János 21:24, 25).

²⁰ Isten népének segítségével sok mindent megtanultál a Bibliából Jehováról, és egyetértesz a kijelentéssel: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanok az ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az ő útjai!” (Róma 11:33, Ökumenikus fordítás). Az ismereten kívül az „egészséges szavak mintájával” is rendelkezel (2Timótheus 1:13). Sokan évek óta olvassák a Bibliát, de mégsem tudják felfogni annak értelmét. Te azonban alapjában megérted, hogy mit akar mondani. Értelemmel és biztonsággal szólhatsz, ami még a teológusokat is zavarba ejti (Cselekedetek 4:13).

21, 22. Milyen egyéb nagyszerű javakkal gazdagodtál, amikor Jehova tanúja lettél?

²¹ Azonkívül a legjobb társaságban vagy. Testvéreid és testvérnőid tökéletlenek lehetnek, és időnként bosszúságot is okozhatnak neked. De egészében igazi áldás olyan néphez tartozni, akik szeretik Istent, a bibliai alapelvek alkalmazására törekszenek, és megpróbálnak ’jót cselekedni mindenkivel, különösképpen azokkal, akik kapcsolatban vannak velük a hitben’, téged is beleértve (Galata 6:10). Nemrég a New York Cityben levő Mt. Sinai Hospital nevű kórház egyik gyermekorvosa személyes tapasztalatáról számolt be. Azt mondta Jehova Tanúi egyik szolgájának: ’Bármit tesznek is önök, csak folytassák! Csodálatos embertípusokat formálnak. Mindannyian, akik kapcsolatban vagyunk velük, megfigyeljük, hogy mennyire különböznek a többi embertől, milyen nyugodtak és kellemesek. Szóval, bármit tesznek is önök, csak folytassák kérem!’ Nos, te ilyen emberek társaságában vagy.

²² Egy további gazdag, erőteljes dolog, aminek örvendhetsz az, hogy tied lehet a bibliai reménység, akár a mennyei halhatatlanság, akár a földi Paradicsomban való örök élet reménysége. Melyik épeszű ember mondana le erről? Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy milyen munkára kaptál megbízást Jehovától és mire készített fel (2Korinthus 10:4; Filippi 4:13). A tanítványképzés nagy erőfeszítésbe kerül, de mély megelégedést és örömet okoz, mert az élet útjára segít másokat. Ez a tevékenység képes betölteni az elmédet és a szívedet.

23. Mire kell elhatároznod magadat, tekintettel a Galata 4:9. versére?

²³ Teljesen világos tehát, hogy az igaz keresztényiség sok gazdag és erőteljes dologgal lát el bennünket. Gondolkozzunk el hát ezeken és legyünk hálásak érte. Legyen eltökélt szándékunk, hogy sohase ’térünk vissza az erőtelen és nyomorúságos elemi dolgokhoz és nem leszünk újra azoknak rabszolgái’.

Emlékszel rá?

◻ Hogyan fenyegette a Galatákat az a veszély, hogy ’visszatérnek az erőtelen és nyomorúságos elemi dolgokhoz’?

◻ Hogyan látott el minket a keresztényiség erőteljes és gazdag dolgokkal?

[Kép a 27. oldalon]

Számos házaspár, aki tartózkodik ’az élet javainak látványos mutogatásától’, képes volt növelni keresztényi tevékenységét

[Kép a 29. oldalon]

Te, személy szerint, mennyi időt és pénzt áldozol a szórakozásra?