A „tanúk fellege”, akik hit által képesek voltak kitartani, a modern korban is egyre bővül. 1982 augusztusában egy svájci újság cikket közölt. Leírta egy nő tapasztalatát, aki Jehova Tanúival együtt volt bebörtönözve egy női munkatáborban az egyik kommunista országban, mintegy két évtizeddel ezelőtt. Íme, egy rövid kivonat abból, amit elmondott:

Csak a nagyobb egyházak élveznek bizonyos mértékű szabadságot, mivel azt prédikálják, amit az állam engedélyez nekik. Nem így azonban a kisebb hitfelekezetekkel, amelyek tagjai magánotthonokban gyűlnek össze. Leginkább Jehova Tanúit üldözik. Számos tanút, akinek a lakásán megtalálták Az Őrtorony néhány példányát, 10 évi börtönbüntetésre ítéltek. Érthető tehát, hogy a táborparancsnokságot szörnyen felbosszantotta, ha a tanúknak sikerült valamilyen módon nagyobb mennyiségű irodalomhoz jutniuk. Minden rabot meztelenre vetkőztettek és megmotoztak, ruházatukat az utolsó szálig átkutatták. A földeken dolgozó rabokra fegyveres őrök vigyáztak, és szigorúan megmoztozták őket, amikor hazatérőben a kapuhoz értek. Az irodalom mégis megjelent. Mintha éjszakánként angyalok repültek volna el a tábor felett, hogy irodalmat szórjanak le. A tanúk túlnyomórészt fiatalabb nők voltak. Az első ítélet 5–7 év volt. Másodszor már legkevesebb 10 évet kaptak. A tanúk voltak a legrosszabb helyzetben a táborban. Amikor háromnál többen összejöttek, máris szétzavarták őket.

A munkatáborban sínylődő fogoly testvérnők szép példát mutatnak ebben:

Néhányat közülük egyenként bevittek egy nagy városba, ahol áruházak, filmszínházak és más szórakozóhelyek voltak. Két titkosrendőr például bevitt egy testvérnőt egy üzletbe, ahol rengeteg élelmiszer volt a polcokon. Azt mondták neki: ’Válassza ki, ami tetszik.’ A testvérnő azt felelte, hogy semmire sincs szüksége. Rettenetes lehetett látni a friss kenyértől és süteményektől roskadozó polcokat olyan elcsigázott személynek, aki évek óta alig kapott enni. Hasonló kísértés következett a nagy áruházaknál és a színházaknál. Jóllehet több hétig ott tartották és szabadonbocsátást ígértek neki, ha megtagadja a hitét, semmire se mentek vele. Csak egyetlen testvérnőt sikerült megtörniük. Hónapokkal később visszajött a táborba, jó húsban és divatosan kiöltözve. Kétórás előadást tartott volt testvérnőinek, akik még csak nem is köszöntek neki. A titkosrendőrség nyilván azt hitte, hogy nagyon okos módszert talált ki, és a testvérnők majd egymás után fogják megtagadni a hitüket. Ám éppen az ellenkezőjét érték el.