Mennyire reálisak jövőbeni kilátásaid?

AKÁR fiatal valaki vagy öreg, gazdag vagy szegény, beteg vagy egészséges, mindenkinek van jövője, hiszen a „jövő” szó olyan „időt” jelöl, „amely előttünk van”. És mindenki óránkénti 60 perces sebességgel éri el a jövőt. De hogy mit hoz számodra ez a jövő, attól függ, hogyan tervezed meg, és hogyan készülsz fel rá.

A jövő azonban több, mint csak az az idő, ami még hátra van jelenlegi életedből. Azt is magában foglalja, hogyan használod fel ezt az időt, milyen terveket készítesz és milyen célokat tűzöl ki magad elé. Amint az egyik híres feltaláló megfigyelte: „Mindannyiunknak törődnünk kell a jövővel, mert életünk még hátralevő részét a jövőben kell eltöltenünk.”

Hogyan tekinted a jövőt?

Mi az oka annak, hogy oly sokan szinte abszolút nem törődnek a jövővel? Ennek számos oka van. Íme, néhány ezek közül:

▪ A mindennapi életünk gondjai miatt nem érünk rá foglalkozni a jövőnkkel.

▪ A „jelen generáció”-filozófia annak a nézetnek a propagálója: „Élj a mának, ne törődj a holnappal!”

▪ A „lesz, ahogy lesz”-filozófia követői úgy vélik, hogy kizárólag a sors alakítja a jövőt.

▪ A „mi haszna van az egésznek?”-gondolkodás kétségbeeséshez vezet és gátlólag hat arra, hogy valaki célokat tűzzön ki a jövőre.

Előfordulhat, hogy valaki terveinél figyelmen kívül hagyja a tárgyilagosságot. Ez esetben csalódnia kell. Miért? Ha ugyanis a tervek kizárólag az emberi elképzelésre, és megvalósításukat illetően az emberi erőfeszítésekre épülnek, elképzelhető, hogy a jövő nem a várakozásnak megfelelően fog alakulni. Egy bölcs ókori író az emberi gondolkodással kapcsolatban ezt a megjegyzést tette: „Jól tudom, ó Jehova, hogy nem a földi emberre tartozik az ő útja. Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit” (Jeremiás 10:23).

Ha az ember már a saját lépteit is nehezen tudja irányítani a jövő tekintetében, hogyan tudná mások lépteit irányítani? Nem lenne képes rá, mert az emberi gondolkodás tévedhetőségére két fontos tényező hat: egyrészt az öröklött tulajdonságok, másrészt a környezet. Ezenkívül a politikai, gazdasági és társadalmi közösségek filozófiája megpróbálja az embereket a maga képmására gyúrni-formálni. S mit eredményez mindez? Azt, hogy az erőfeszítések és a reális jövő megvalósítása távol esnek egymástól (Róma 5:12; 1János 5:19).

Ez az erőfeszítés többek között magában foglalja gyermekeink felneveltetését, iskoláztatását, azt remélve, hogy a nagyobb végzettség ígéretesebb jövőt biztosít nekik. De mit tapasztalunk? Sajnos, az egyetemet végzett személyek között sok a munkanélküli. Vagy: az is lehet, hogy igen kemény munkával megpróbáljuk most megalapozni a biztonságos anyagi jövőnket. Vagy: már most örömmel tekintünk előre a nyugdíjas évekre abban a tudatban, hogy kényelmes lakás és tisztességes jövedelem birtokában anyagi függetlenséget élvezve, gondtalanul élhetjük majd arany éveinket. De közbeszól a halál és egyéb szerencsétlenség, és máris oda van a reménységünk. Vagy: esetleg olyan nézetet vallunk, hogy a holnap jobb lesz, mint a ma. És közben ez a „holnap” sohasem jön el!

Kiegyensúlyozott nézet a jövőről

Joggal kérdezheted: ’Hogyan lehet hát reális és egyben értelmes a jövőm?’ A választ kiolvashatjuk John Galsworthy, Nobel-díjas író soraiból: „Ha az ember nem gondol a jövőjére, akkor nem is lehet jövője.” Az első teendő tehát az, hogy komolyan számításba kell venni, mit hozhat a jövő. Utána arra kell gondolnod, mi szeretnél lenni és mit szeretnél tenni abban a jövőben. Ezután meg kell tenned a szükséges lépéseket e cél elérése érdekében.

Ha a jövőn elmélkedsz, ne hagyd számításon kívül a Bibliát sem, mert ez olyan jövőbeni eseményekre is ráirányítja a figyelmedet, amelyekre talán nem is gondoltál. A Biblia egyik kiemelkedő tulajdonsága az, hogy a jövendő eseményeket pontosan megjövendöli. Ez azért lehetséges, mert szerzője maga Jehova Isten, a jövendölés Istene. Isten kijelentette: „Én kezdettől fogva kijelentettem a jövendőt, és előre megmondtam, amik meg se történtek még” (Ésaiás 46:10, Katolikus fordítás). Ezért Isten jövőre vonatkozó szándékainak és életedre való befolyásának a megismerése a legreálisabb követendő út, nemde? A jövőre vonatkozó várakozásaink pusztán ábrándok maradnak, ha nem adunk helyt terveinkben az isteni jövendölésnek. Mit jövendöl meg Isten, amit tudnunk kell? Megváltoztathatjuk-e terveinket úgy, hogy azok az isteni próféciával helyes összhangba kerüljenek?

Megváltoztatható-e a jövőd?

TEGYÜK fel, éppen családi piknikre készülsz, amikor a meteorológiai előrejelzésből arról értesülsz, hogy vihar lesz! Vajon változtatsz-e ez esetben a programodon? Mivel az időjárást befolyásolni nem áll módodban, így maradna a másik lehetőség: a bőrigázás. De vajon ez bölcs lenne? A család nyilván a vihar ellenére is kellemesen el tudja majd tölteni az időt, ha a helyzethez alkalmazkodva másként intézkedsz.

A jövőd és a bibliai jövendölés tekintetében is hasonló a helyzet. A jövő látható a bibliai jövendölés alapján. És bár mi emberek nem változtathatjuk meg a prófétai eseményeket földünkre vonatkozólag, egyénileg azonban módosíthatjuk terveinket, és elérhetjük, hogy ezen események között jövőnk jobb és biztonságosabb legyen.

Jövőnk elvitathatatlanul összekapcsolódik a bibliai jövendöléssel. Ha komolyan megvizsgáljuk a bibliai prófécia megbízhatóságát, jövőnk kedvezően alakulhat. Jehova Isten például egy gonoszságtól mentes földet ígér nekünk. És ő azt akarja, hogy az élet a jelenlegi földünkön a jövőt jelentse számunkra. A Biblia ezt mondja: „Ügyelj a feddhetetlenre, . . . mert az ilyen ember jövője békességes lesz . . . a gonoszok jövője valóban semmivé lesz” (Zsoltárok 37:10, 11, 37, 38). Bízhatunk-e Isten ígéreteiben? De talán legelőször is azt tisztázzuk, mi a prófécia.

Mi a prófécia?

Prófécia „ihletett üzenet”, „isteni befolyás alatt elhangzó beszéd”. Vine: Expository Dictionary of New Testament Words (Az Újszövetség szavainak értelmező szótára) című mű a bibliai próféciáról ezt mondja: „Isten szándékainak és tanácsainak kibeszélése”, „annak tudtul adása, amit természetes képességeink folytán nem tudhatunk.” Ide értendő annak a „megjövendölése is, ami még előttünk áll” — vagyis a prófécia előre megírt történelem. És ez utóbbi jelentése — a jövő megjövendölése — érdekel most bennünket. Vegyük alaposabban szemügyre a próféciának ezt az oldalát!

Az embereket mindig érdekelte a jövő. De sokan mégsem akarják figyelembe venni a prófécia egyedüli biztos forrását: a Bibliát. Korokon keresztül milliók szerettek volna bepillantani a jövőbe. Asztrológusokhoz, spiritiszta távolbalátókhoz, látnokokhoz és egyéb jósokhoz fordultak, és hittek ezekben a jóslatokban. De mi az oka annak, hogy az emberek oly nagy bizalommal fordulnak ilyen emberi eszközökhöz, ugyanakkor elmulasztják azt a lehetőséget, hogy a Bibliából kapjanak pontos felvilágosítást a jövőre vonatkozólag?

A bibliai prófécia megbízhatósága

Az embernek semmi hatalma nincs a jövő eseményei felett, és mindent úgy kell elfogadnia, ahogy jön. Más a helyzet Istennel! Jövendölései két okból kifolyólag is pontosak. Először is, mint Teremtő, Jehova jól ismeri az embereket, és pontosan meg tudja mondani előre, hogy egy bizonyos emberi gondolat vagy cselekvés hová vezet (5Mózes 31:21; Ésaiás 46:9, 10). Másodszor, Isten még bekövetkezésük előtt alakíthatja az eseményeket. Mindkét esetben szándékai mindig megvalósulnak és prófétai szava mindig igaznak bizonyul.

Ésaiás prófétán keresztül Jehova rámutat arra, hogy ő képes megjövendölni és szabályozni a jövőt. Ezzel szemben a hamis próféták erre képtelenek. Kijelenti: „Én vagyok, . . . aki a jósokat esztelen viselkedésre késztetem . . . és aki szolgám szavát valóra váltom és megvalósítom teljesen hírnökeim tanácsát” (Ésaiás 44:25, 26).

Mivel Isten a „szolgájának szavát valóra váltja”, a Szentírás pontosan megjövendölte a világhatalmak kialakulását és e világhatalmak létrejöttének körülményeit is. Ennek egyik kiemelkedő példája Dániel könyvében, a 2. fejezetben található. Nebukadnezár babiloni királyt rendkívül nyugtalanította álma, amire nem tudott visszaemlékezni. Csalódottnak érezte magát. De egyetlen káldeai próféta sem tudta visszaidézni az álmot, arra pedig még inkább képtelenek voltak, hogy meg is magyarázzák annak értelmét. Tehetetlenségük teljesnek bizonyult. Jehova prófétája, Dániel viszont feltárta az álmot, sőt a jelentését is, amit a király nagy-nagy álmélkodással hallgatott. Ezt mondja Dániel:

„Felség! Nincs olyan varázsló, bűvész, jós, vagy asztrológus, aki megmondhatná ezt. De van Isten az égben, aki feltárja a titkokat. Ő tudatja felségedet arról, mi fog történni a jövőben” (Dániel 2:27, 28, Today’s English Version).

Dániel pontosan sorba veszi az eljövendő világhatalmak bukását és virágzását. A király álmában látott emberhez hasonló állókép (szobor) a sorrendben következő világuralmakat ábrázolja: beleértve Babilont (az arany fejet), Médo-Perzsiát (az ezüst mellet és karokat), Görögországot (a réz hast és combokat), Rómát (a vaslábszárakat), és végül az angol-amerikai világhatalmat, a birodalmán és befolyási hatáskörén belüli mai radikális népmozgalmakkal (a vas-agyag lábfejekkel együtt). A legvégén az emberi uralmat az isteni uralom váltja fel, és az egész állókép porrá zúzódik Isten mennyei Királysága (a kő) által (Dániel 2:36–45; lásd még Dániel 8:19–25).

A bibliai prófécia aprólékosan pontos jellegzetességének szemléltetésére vizsgáljuk meg a következő példát: Tegyük fel, egy előkelő személy a napisajtóban megjövendöl 200 évvel előre, vagyis 2184-ben bekövetkező eseményeket. A jövendölés beszél:

▪ Egy nagy katonai csatáról: A csatában érintett nemzetek nyilván rivális világhatalmak kell hogy legyenek, és a csata kimenetele megváltoztatja a történelmet.

▪ A közvetlenül alkalmazott stratégiáról: Egy óriási mérnöki munkáról, amely megváltoztatja egy nagy folyó folyását.

▪ A győztes nevéről: A neve ismertetve van 200 évvel hódítása, és 130 évvel születése előtt.

▪ A birodalom kimeneteléről: A földrajzi helyről és a vesztes végső sorsáról.

Ha mindezek a jövendölések beteljesülnének, nem indokolná-e ez, hogy legalább más dolgokat is megvizsgáljunk, amelyeket ugyanez a személy mondott el a jövőről.

Amit itt leírtunk, a legapróbb részletességgel megtörtént Babilonnak a méd-perzsák részéről előidézett bukásakor 200 évvel az esemény megtörténte előtt Ésaiás, bibliai próféta jövendölt:

▪ Egy nagy katonai csatáról, amelyben Méd-Perzsia és Babilon ütközik meg (Ésaiás 13:17, 19).

▪ Az alkalmazott stratégiáról: lecsapolták a védelmet nyújtó vizesárkot, amely a várost körülvette, s így nyitott kapukon hatoltak be a megerősített városba (Ésaiás 44:27—45:2).

▪ A győztes nevéről: a perzsa Cyrusról (Ésaiás 45:1).

▪ A birodalom kimeneteléről: Babilon idővel teljesen pusztává lett (Ésaiás 13:17–22).

Mivel ezek a jövendölések beteljesedtek, megbízhatónak tekinted-e, ha a Biblia más dolgokról is jövendöl?

Sok bibliai prófécia teljesült részletesen.a Például Jézusban sok jövendölésnek kellett beteljesednie, amelyek messiási voltát igazolták, és ezek teljesültek is. J. P. Free professzor Archaeology and Bible History című könyve Jézus Krisztusról ezt mondja: „Annak valószínűsége, hogy ezeket a próféciákat mind egy ember véletlenül teljesítette be oly csekély, hogy világosan bizonyítja, hogy azok semmi esetre sem lehetnek csupán emberek éleseszű találgatásai.” Jézussal, a Messiással kapcsolatban Jehova kétségtelenül a jövőt mondta meg előre. De hasznos lehet-e számunkra is a bibliai jövendölés ma?

A prófécia és a jelen

A bibliai prófécia nemcsak a jövő megértésében nyújt segítséget, hanem abban is, hogy megbirkózzunk a jelennel. Milyen értelemben? Nos, a múltbeli bibliai jövendölések tükrében meg tudjuk érteni a mát. És ha megértjük, mi az oka a világ jelenlegi állapotának, nagy lépést tettünk előre a nehézség leküzdésében.

1900 évvel ezelőtt a Biblia megjövendölt olyan világi eseményeket és állapotokat, amelyeknek ebben a században voltunk a szemtanúi. Az 1914-es generáció tapasztalta a jövendölés beteljesülését olyan eseményekben, mint a világháború, sok-sok földrengés, széles körben tapasztalt éhezés, járványos betegségek, a törvénytelenség növekedése, és az elhatalmasodó félelem (Lukács 21:10, 11). Ezenkívül a természetes vonzalom” hiánya, és azoknak a feltűnése, akik „inkább a gyönyöröket szeretik, mint az Istent”, jelentősen hozzájárult a nemi erkölcstelenség, a vérbaj, a magzatelhajtások, és a felbomlott házasságok növekedéséhez (2Timótheus 3:1–5).

A Biblia nemcsak megjövendöli ezeket az állapotokat, hanem útmutatást is ad egy jobb jövőhöz, ha figyelünk jelzéseire. Péter apostol tanácsolta: „Sokkal biztosabb [lett] nálunk a prófétai szó, és jól teszitek, ha figyelmet szenteltek neki, mint sötét helyen világító lámpásnak” (2Péter 1:19). Szeretnéd-e te is közelebbről megvizsgálni a bibliai próféciát? Jehova Tanúi örömmel segítenek ebben. Ha ’odafigyelsz a bibliai próféciára’, a jövő neked is örök áldásokat hoz majd.

[Lábjegyzet]

[Kép az 5. oldalon]

ILYEN VOLT . . . ILYEN LESZ

„Háborúkat szüntet meg a föld széléig.” — Zsoltárok 46:9

[Kép a 6. oldalon]

ILYEN VOLT . . . ILYEN LESZ

„A gonoszok kivesznek a földről.” „Sarjad az igazságos.” — Példabeszédek 2:22; Zsoltárok 72:7

[Kép a 7. oldalon]

ILYEN VOLT . . . ILYEN LESZ

„Letörli Jehova, a szuverén Úr a könnyet minden arcról.” — Ésaiás 25:8