Az Istent szeretők elhatározzák. . .

Ezt a határozatot nagy lelkesedéssel fogadták el az elmúlt nyáron azok a százezrek, akik jelen voltak Jehova tanúi „Isteni Szeretet” kerületkongresszusain.

1. Milyen figyelmeztetést hallatnak Jehova tanúi és miért?

JEHOVA Isten már több mint 100 év óta figyelmeztet tanúi által arra, hogy ez a világ vagy dolgok rendszere nem maradhat fenn. Az isteni szeretet arra indít minket, hogy minden nemzetből, törzsből, népből vagy nyelvből származó felebarátunkra való tekintettel megmutassuk az embereknek Isten útját, mint az egyedüli megoldást az emberiség problémáira.

2. Mi baj van ezzel a világgal?

² Az 1980-as évek beköszöntésével vajon mit észlelünk annak következtében, hogy egyének és nemzetek figyelmen kívül hagyják vagy elutasítják Isten útját s az önkormányzat és független élet maguk választotta útját követik? Felelős beosztásban levő személyek mindenfelé hangot adnak mélységes aggodalmuknak a világ ügyeinek irányíthatatlan és zavaros állapota miatt. S nem is csoda — hisz annyi minden rosszul ütött már ki. A szállítás, közlekedés, orvostudomány, tudomány és technológia területén az egykor reménységként és áldásként üdvözölt különböző dolgok túl gyakran okoztak csalódást, sőt, halálosnak bizonyultak. A mai emberi társadalmat a problémák végtelen sora árasztja el — a bűnözés, korrupció, fajtalanság, társadalmi rend felbomlása, terrorista cselekmények és egyéb fenyegető veszélyek. Valóban, az emberiség jelenlegi világának képe elrémisztő. Tisztán emberi szemszögből nézve a dolgokat, komoly kétségek merülnek fel most, hogy a jelen világrend fennmaradhat-e továbbra is. Mégis, vajon hány ember mérlegeli józanul a példátlan állapotok jelentőségét Isten Szavának, a Bibliának fényében?

3. Melyik bibliai próféciák győzik meg Jehova tanúit arról, hogy közel van a dolgok e rendszerének a vége? Mit mondanak ezek a próféciák?

³ Jézus Krisztus egy részletes, összetett jelt adott a dolgok e rendszere befejezését és azt az időt illetőleg, amikor gyakorolni kezdi királyi hatalmát az emberiség világa fölött. Jézusnak a mi időnkre vonatkozó prófétai magyarázatát a Máté 24. és 25. fejezete, a Lukács 21. fejezete és a Márk 13. fejezete írja le. Jézus nagyszabású jövendölésével összhangban további ihletett leírásokat találunk ezekről az utolsó napokról a 2Timótheus 3:1–5-ben, a Jelenések 6. fejezetében, valamint a Héber és a Keresztény Görög Iratok ezzel kapcsolatos prófétai részeiben. A köztünk levő buzgó Biblia-kutatók tanúi lehettek a legtöbb prófécia beteljesedésének e század folyamán.

4. Milyen döntő bizonyítékát látjuk annak, hogy ’az egész teremtés most fájdalmasan szenved’?

⁴ Az élet minden területén és minden társadalmi szintjén megrázó bizonyítékát látjuk annak, hogy „az egész teremtés együtt sóhajtozik és szenved mostanáig” (Róma 8:22). Látjuk, hogy az orvostudomány széles körben üdvözölt fejlődése ellenére betegség sújtja és károsodás éri az embereket fizikailag, szellemileg és érzelmileg. A házassági kötelék felbomlóban van. A különélések és válások száma sok országban megegyezik a házasságkötések számával vagy meghaladja azt. A családi élet zilált és sokan azon tűnődnek, hogy a társadalom ezen alapegysége meddig maradhat még fenn. A városokra nyomasztó pénzügyi terhek nehezednek és összeomlás fenyegeti őket. A nemzetek gyötrődnek: belülről megosztó pártoskodás emészti őket, kívülről pedig barátságtalan és agresszív szomszédok szorongatják. A világ általában gazdasági és pénzügyi válságokkal, energiahiánnyal, környezetszennyeződéssel és éhhalállal küszködik sok helyen. Mindezek tetejébe ott a fegyverkezési hajsza, amely mint kísértet, felmérhetetlen nyomorúsággal és nukleáris megsemmisítéssel fenyegeti az emberiséget. Valóban, az emberek elalélnak a félelemtől azok látása miatt, amik a lakott földre következnek.

5. a) A jelenlegi zűrzavar közepette vajon mit tesz a legtöbb ember? b) Minek a cselekvése teszi lehetővé egyéneknek azt, hogy túléljék a közelgő nagy nyomorúságot, és milyen példák vannak az ilyen túlélésre?

⁵ E zűrzavar közepette sokan közönyösek, mások sodródnak a lealjasító árral és az éppen népszerű szellemmel. Ott vannak még Isten ellenségei is, akik igazságos alapelvei és egyetemes szuverenitása ellen foglalnak állást. Amit a világ vet, most le is aratja — rothadt gyümölcsök formájában. Közeledik az Isten által meghatározott idő hirtelen és erőszakos megsemmisítésére. Arra buzdítjuk az igazságosságot szerető egyéneket, akik érzik az emberiség önző, anyagias, gyönyörhajhászó és nemtörődöm eljárásmódjának veszélyét, hogy szívleljék meg az isteni figyelmeztetést, mielőtt még túl késő lenne. Ha így tesznek, kilátásuk lehet — Isten múltbeli bánásmódjával összhangban — arra, hogy a közelgő nagy nyomorúság túlélői között legyenek. Negyvenhárom évszázaddal ezelőtt Isten megmentette Noét és családját az egész földre kiterjedő vízözönből. Évszázadokkal később megszabadította Lótot és két lányát, amikor Szodomát és Gomorát elpusztította. Ez mintául szolgál arra, hogy milyen bánásmódban részesíti Isten azokat, akik hitből cselekszenek és válaszolnak az örökkévaló jó hírre, amelyet ebben a században hirdetnek.

6. a) Miért éri annyi baj a világot 1914 óta? (Jel 12:7–12). b) Mi történik a hamis vallással, majd pedig a világi nemzetekkel a „nagy nyomorúság” idején? (Jel 18:9, 10, 21–24; 19:11–16).

⁶ Korunk történészei felismerték, hogy 1914 fordulópont volt. Azóta a jelentőségteljes év óta az emberiség a meghökkentő változások zavaros időszakában él. A tény, amelyet sokan nem ismernek fel az, hogy a bibliai prófécia ezt az időszakot a jajok időszakaként jelöli meg az emberiség számára, „mert az ördög lejött hozzátok nagy haraggal, tudva, hogy rövid ideje van” (Jel 12:7–12). A leszámolás napja gyorsan közeledik. Jézus leírása szerint mint „nagy nyomorúság” tör rá erre a nemzedékre, és meglátják Isten ítéletének végrehajtását Nagy Babilonon, a hamis vallás világbirodalmán, amelynek fő része a kereszténység. Ezek után az Isten királyságát, az ő eljövendő világkormányzatát ellenző nemzetek belesodródnak a Mindenható Isten nagy napjának háborújába, amelyet a Biblia Armageddonnak nevez, és örök vereséget szenvednek (Jel 16:14–16).

7. a) Mi történik az ördöggel és szellemi haderejével Armageddon után? (Jel 20:1–3). b) Milyen jövőnek örvendhet akkor az emberiség, ahogyan azt a bibliai próféciák mutatják? (Jel 21:3, 4; Zsolt 37:9–11, 29; És 11:6–9; 33:24; 65:21–24).

⁷ Végül az ördög és gonosz szellemekből álló hadereje jelképes mélységbe, a tehetetlenség állapotába vettetnek. Így egyengetik az útját annak, hogy Isten királysága akadálytalanul uralkodhasson az egész földön ezer éven át (Jel 20:1–3; 21:3, 4). Mily hálásak vagyunk, hogy tudomásunkra jutott Isten ezen eljárásmódja, hogy eltávolítja a gonoszságot a földi színtérről! Nem várhatjuk-e sóvárogva ezt az isteni beavatkozást? Igen, és örvendezéssel köszöntjük a megígért kormányzati új egeket és a megtisztított új föld társadalmát! (2Pét 3:13).

EZÉRT ELHATÁROZZUK, HOGY

8. Mint Isten királysága lojális alattvalói, milyen út követésére határozzuk el magunkat Jézus Krisztust utánozva? (Márk 1:38; Luk 4:13; Ján 6:15; 15:19; 17:16; 18:36).

MI, Jehova tanúi, fokozzuk erőfeszítéseinket, és az Isten által engedélyezett idő alatt buzgón hirdetjük a királyság jó hírét és bátran bejelentjük Isten ítélet-üzenetét. Továbbra is teljes szívű alattvalói hűséget tanúsítunk Isten királysága iránt és arra törekszünk, hogy lojális alattvalói legyünk. Elszántan követjük Jézus Krisztus hűséges életpályáját: továbbra is elkülönülünk a világtól, nem bonyolódunk bele ügyeibe, elutasítjuk, hogy részt vegyünk vitáiban és nem engedjük, hogy megalkuvásra bírjon. Noha ez népszerűtlenné és a világ előtt gyűlöletessé tesz minket, elhatározzuk, hogy az a szentírási alapelv fog irányítani minket, amely kimondja, hogy ’aki a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé teszi magát’ (Jak 4:4).

9. a) Milyen szentírási figyelmeztetés fokozottabb hangoztatására határoztuk el magunkat? b) Mit érint még az, hogy igyekszünk eleget tenni annak az elhatározásunknak, hogy megteremjük a királyság-gyümölcsöket és Isten szellemének gyümölcseit? (Márk 13:10; Ján 13:34, 35; Gal 5:22, 23; Kol 3:12–14).

⁹ Mivel mi magunk már kijöttünk Nagy Babilonból, sietve továbbítjuk a Szentírás figyelmeztetését: „Menjetek ki belőle, én népem, ha nem akartok részt venni bűneiben és ha nem akartok kapni csapásaiból” (Jel 18:4). Az önfeláldozás szellemében elhatározzuk, hogy továbbra is segítséget nyújtunk annak a sok embernek, aki még állást foglalhat az igazság oldalán, mielőtt az isteni ítélet utoléri a hamis vallás világbirodalmát. Mialatt a kereszténység súlyosan kifogásolható pályája gyalázatot hozott Isten nevére, a mi elhatározásunk az, hogy Jézus Krisztus igazi tanítványainak bizonyuljunk azáltal, hogy királyság-gyümölcsöket termünk, valamint megteremjük Isten szellemének gyümölcseit, és így dicsőítjük mennyei Atyánkat, Jehovát (Ján 15:18).

10. a) Milyen módon igyekszünk felkínálni az igazságot, hogy eleget tegyünk az Isten szent szolgálatával kapcsolatos elhatározásunknak? (Kol 4:6; 1Pét 3:15) b) Milyen példát mutattak az apostolok a félelem nélküliség, a bátorság és a felsőbb hatalmasságok iránti tisztelet terén, aminek a követését mi is elhatároztuk magunkban?

¹⁰ Tekintet nélkül egyéni körülményeinkre és lakhelyünkre, gyönyörűségünket találjuk szent szolgálatunkban, amelyet éjjel és nappal végzünk Istennek. Lankadatlanul kihasználunk minden alkalmat, hogy alapos tanúságot tegyünk Isten nevéről és szándékáról. Vonzó módon kínáljuk fel az igazságot, hogy ’a mi beszédünk mindig kellemes, sóval fűszerezett’ legyen (Kol 4:6). Egyszersmind igyekszünk bátrak lenni, hogy Isten Szavát teljes bátorsággal szóljuk, különösen fenyegetés, üldözés és az ellenállás egyéb formái ellenére. Miként az apostolok, úgy ’mi sem tehetjük meg, hogy ne beszéljünk azokról a dolgokról, amelyeket láttunk és hallottunk’ (Csel 4:19, 20). Noha megadjuk a kellő tiszteletet a felsőbb hatalmasságoknak, megadva a császár dolgait a császárnak, mégis, amikor az Isten imádatával és a neki végzett szolgálattal kapcsolatos vitakérdés merül fel, az apostolokat utánozzuk, és mint uralkodónak inkább Istennek engedelmeskedünk, semhogy embereknek’ (Csel 5:29).

11. a) Milyen munkának az elvégzésére határoztuk el magunkat? (Máté 24:14). b) Kitől várjuk a vezetést és van-e alapos okunk arra, hogy számítsunk a támogatására? (Fil 4:13).

¹¹ Azzal, hogy a szellemi dolgokat tesszük az első helyre életünkben, elhatároztuk, hogy elvégezzük a ránk bízott munkát. Isten Igéje alapján hirdetjük a királyság jó hírét és bejelentjük az isteni figyelmeztetést. Evégett egész szívünkből Jehovában bízunk, irányítására, gondoskodására és az ő szeretete további megnyilvánulásaira támaszkodunk mindig. Esdeklő imáinkban arra kérjük mennyei Atyánkat, hogy ez az életpályánk tetsző és elfogadható legyen az ő szemében, az Egyetlen előtt, ’aki képes felettébb többet tenni, mint amit kérünk, vagy felfogunk’ (Ef 3:20). Legyen meg az ő akarata, és eredményezzen ez számunkra és az összes Istent szeretők számára végtelen örömöt és áldást mind most, mind pedig mindörökké!