Leplezzük le az Ördög ravasz cselszövéseit!

„Ellenségetek, az Ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, hogy elnyeljen valakit” (1PÉTER 5:8).

1, 2. a) Milyen rettenetes helyzet adódhat, amilyennel maga Jézus is szembe találta magát? b) Miért akarták megölni Jézust?

TÉTELEZZÜK fel, hogy tudomásodra jut: valakit felbéreltek, hogy megöljön téged. Mit éreznél, ha megtudnád, hogy titokban követ, és csak az alkalmas pillanatot várja a támadásra? Bizonyosan rettenetes érzés lenne! Nos, gondoltál-e valaha is arra, hogy Jézus Krisztus éppen ilyen helyzetben volt?

² A Biblia azt mondja: „Ezek után Jézus Galileát járta, mert nem akart Júdeában maradni, mivel a zsidók keresték őt, hogy megöljék.” Ámde i. sz. 32-ben Jézus az életét fenyegető veszély ellenére felment Jeruzsálembe a Sátoros ünnepre. Jeruzsálem lakói közül akkor így szóltak némelyek: ’Nem ez az a férfi, akit meg akarnak ölni?’ (János 7:1, 25). Vajon miért akarták megölni Jézust? Mivel maga az Ördög indította fel őket erre! A János 8:44-ben olvasható feljegyzés szerint Jézus azt mondta: „Az Ördög . . . embergyilkosként kezdte.”

3. Miért különösen időszerűek ma Péter apostolnak az Ördöggel kapcsolatos figyelmeztetései?

³ Ne lepődjünk meg hát, ha az Ördög ma is szeretné elejteni az istenfélő embereket, főleg most, hogy levettetett a mennyből. A Biblia világosan megmondja: „Jaj a földnek és a tengernek, mert az Ördög lejött hozzátok nagy haraggal, tudva, hogy rövid ideje van” (Jelenések 12:7–12). Ez azt jelenti, hogy Sátán és démonai végső harcukat vívják ellenünk! Különösen most időszerű hát a figyelmeztetés: „Ellenségetek, az Ördög, mint ordító oroszlán jár körül, keresve, hogy elnyeljen valakit.” Ez a valaki te is könnyen lehetsz, ha Jehova Tanúja vagy. Ezért mondja Péter a következőt is: „Őrizzétek meg józanságotokat, legyetek éberek!” (1Péter 5:8).

4. a) Milyen szándékkal környékez meg minket ravasz módon az Ördög? b) Csakis hogyan járhat sikerrel az ilyen megkörnyékezés?

⁴ De hát milyen céllal közeledik hozzánk oly ravasz módon az Ördög? Nem a közvetlen, azonnali halálunkat akarja. Amikor alattomos módon próbálta megkörnyékezni Jézust, Sátánnak az volt a célja, hogy megalkuvásra bírja Jézust Jehova imádatában (Máté 4:3–10). Amikor nem sikerült elérnie Jézusnál, hogy engedetlenné tegye őt Jehova iránt, legalább azt szerette volna kicsikarni tőle, hogy a halálveszély elkerülése végett mondjon le Jehova iránti feddhetetlenségéről. Sátán ma is arra törekszik, hogy megrontsa Istenhez fűződő jó viszonyunkat. De vajon sikerül-e neki? Csak egyetlen módon sikerülhet. A Biblia megmagyarázza, hogy milyen módon, amikor kijelenti: „Jehova veletek van, amíg ti is vele vagytok . . ., de ha elhagyjátok őt, ő is elhagy titeket” (2Krónika 15:2).

5. a) Mit mondhatunk Sátán módszereinek sikerességéről? b) Mire kell szüntelenül vigyáznunk, ha szeretnénk szilárdan kitartani?

⁵ Sajnos, minden évben akadnak olyanok, akiket csapdába ejt Sátán módszere. Ezek az emberek elhagyják Jehovát. Többet közülük kiközösítenek a keresztény gyülekezetből istentelen magatartásuk miatt (1Korinthus 5:13). Mások, hogy úgy mondjuk, ’hadifoglyok’ lesznek: az Ördög rendszerének fogságába esnek. Vajon te szeretnél szilárdan kitartani Sátán minden igyekezetével szemben, amikor arra akar rávenni, hogy hagyd ott Jehovát? Ha igen, akkor szüntelenül résen kell lenned az Ördög ravasz cselszövéseivel szemben.

Sátán működési módja

6. Miért nem kell sötétben tapogatóznunk Sátán terveit illetően?

⁶ Semmi kétségünk nem lehet afelől, hogyan működik Sátán! Pál apostol ugyanis azt mondja: „Nem ismeretlenek előttünk az ő szándékai” (2Korinthus 2:11). Ez azt jelenti, hogy Sátán figyelemmel kísér minket: gondol ránk; egész agyafurt gondolkodását arra használja, hogy eltántorítson Isten szolgálatától. Ugye ez elég kijózanító gondolat? De a Bibliában bő leírást találunk Sátán terveiről, cselszövéseiről, hadmozdulatairól, harcmodoráról. Így senkinek sem kell tudatlannak maradni ezen a téren. A jó katona figyelmesen tanulmányozza a történelmi háborúkat és alkalmazza a tanultakat. Hasonlóképpen jár el ’Krisztus hű katonája’ is: ezért nekünk is meg kell vizsgálnunk Sátán különféle taktikáját, és így elkerülhetjük, hogy bármilyen módszerével készületlenül érjen minket (2Timótheus 2:3).

7. a) Időnként milyen frontális támadást indít Sátán? b) Milyen egyéb módszert alkalmaz még és miért?

⁷ Sátán eszközei, ügynökei végül durván bántalmazták és megölték Jézust (János 19:1; Máté 27:49, 50). Jézus pedig előre megjövendölte követőinek: „Az emberek nyomorúságra adnak benneteket és megölnek titeket” (Máté 24:9). Az ilyen szemtől szembeni támadás azonban gyakran bumerángként üt vissza: Isten üldözött szolgáit még buzgóbb szolgálatra ösztökéli! (Cselekedetek 5:41, 42). Ezért Sátán gyakran más módszerrel próbálkozik: ravasz cselszövésekkel igyekszik megtörni Isten szolgáinak feddhetetlenségét.

8. Hogyan leplezi le a Biblia Sátán ravasz terveit?

⁸ Ilyen ravasz cselszövésekre utal a Biblia, amikor azt mondja: „Álljatok szilárdan az Ördög cselszövéseivel szemben” (Efezus 6:11). A „cselszövéssel” fordított görög szó jelentése: „ravasz, alattomos tettek” (Kingdom Interlinear Translation of the Greek Scriptures = A Görög Iratok Királyság Sorközi Fordítása, angolban). Hogy Sátán valóban a csalás és megtévesztés mestere, rendkívül körmönfont és ravasz, abból is kiderül, amit a Biblia a következő szavakban mond róla: „Még a Sátán is átváltoztatja magát a világosság angyalává” (2Korinthus 11:14).

9, 10. a) Milyen tanulságot vonhatunk le Sátán legelső fondorlatos cselszövésének tanulmányozásából? b) Mi mutatja, hogy Sátán továbbra is ugyanazt a csábítást és fondorlatos módszert használja?

⁹ Vizsgáljuk csak meg Sátán legelső sikeres cselszövését! Éva megkörnyékezésekor nem próbált azzal érvelni, hogy Isten helyeselné, ha Éva enne a tiltott gyümölcsből. Éva nagyon is tisztában volt ezzel. Sátán inkább végtelenül kívánatosnak tüntette fel a gyümölcsöt Éva előtt. Azt állította, hogy a gyümölcs elfogyasztása valójában sokat javítana Éva helyzetén: igen vonzó kilátást csillogtatott meg az asszony előtt: „Istenhez hasonlókká lesztek!” — mondta (1Mózes 3:5). Éva engedett a Sátán csábításának. Helytelen vágyat dédelgetett, amely bűnbe sodorta (Jakab 1:14, 15).

¹⁰ Sátán azóta is ravasz és alattomos, ahogy Pál írja: „Félek . . ., hogy amiképpen a kígyó megcsalta Évát a maga ravaszságával, a ti elmétek is megromolhat és eltávozhat a Krisztushoz méltó őszinteségtől és szűzies tisztaságtól” (2Korinthus 11:3). Ha Sátán ajánlatai nem lennének annyira ravaszak, nem valószínű, hogy olyan sok emberveszteségbe kerülne az ellene folyó harc. Szüntelenül csábító szórakozást kínál, ravaszul megpróbálja felkelteni az érdeklődésünket olyan dolgok iránt, amelyek előbb-utóbb lerombolnák a szellemiségünket. Az a célja, hogy legyengítsen minket és fokról-fokra eltávolodjunk Jehovától, vagy egy frontális támadásban sikerüljön megtörnie Isten iránti feddhetetlenségünket.

11. a) Miben hasonlít Sátán módszere a horgász módszeréhez? b) Miről nem szabad soha megfeledkeznünk?

¹¹ Sátán módszerét talán a horgászéhoz lehetne hasonlítani, aki csalit használ a halfogáshoz. A horgász is kitapasztalja, hogy melyik csali bizonyul a legvonzóbbnak a hal számára. Amikor a hal bekapja a csalétket, nem sejti, hogy horog van mögötte. És mi vajon tudjuk? Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen csalétket használ fel a Sátán ellenünk? Felfogjuk, hogy milyen következményekkel jár, ha „horogra kerülünk”? Ne csapjuk be magunkat! Sátán és démonai valóságos ellenségeink, akik meg akarnak fogni minket! Sohase feledjük: „az egész világ a gonosz hatalmában van”. De sok embert szellemileg vakká tett, hogy ne vegyék ezt észre. Ne engedd, hogy veled is ezt tegye! (1János 5:19; 2Korinthus 4:4).

Az anyagiasság megtévesztő formái

12. a) Milyen csalétket használ Sátán leginkább? b) Melyek azok a dolgok, amelyeket a szemünk általában megkíván?

¹² Sátán egyik fő csalétke az anyagi dolgok és élvezetek szeretete (1Timótheus 6:10). A Biblia utal a ’szemek kívánságára’, és arra figyelmeztet, hogy az ilyen kívánság „nem az Atyától ered, hanem a világtól” (1János 2:16). Mai világunkban sokkal több vonzó dolog létezik, mint bármikor azelőtt. A legmodernebb otthonok, a legújabb kocsik, utánfutók, csónakok, ruhák, TV készülékek, hi-fi Tornyok, karórák, komputerek, video-játékok és mindenfajta elektronikus készülékek. És mennyi élvezetet nyújthat a zene, a tánc, a mozi, a színház, a TV nézés, a különféle sportágak hosszú sora, stb.

13. a) Hogyan tud Sátán felhasználni olyan dolgokat, amelyekkel el tudja téríteni a keresztényeket Isten szolgálatától? b) Miért nem szabad lebecsülnünk Sátánt mint ellenséget?

¹³ Természetesen az anyagi javak és élvezetek önmagukban nem feltétlenül rosszak. Jehova alkotta meg az élvezetes anyagi világmindenséget, s benne a földünket annak minden szépségével, hogy a látásunkkal és egyéb érzékszerveinkkel gyönyörködjünk benne. Nyilván hasznunkra válhatnak a kikapcsolódás és a szórakozás különböző formái, ha a megfelelő helyükön tartjuk azokat (1Timótheus 4:8). De ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy Sátán sokszor éppen az ilyesmit használja fel arra, hogy eltérítse a keresztényeket Isten szolgálatától. Nem kétséges: Sátánnak nagy szerepe van abban, hogy ezek a modern anyagi javak és élvezetek idáig fejlődtek és ilyen széles körben használják azokat, hisz oly sok embert sikerül ezzel elfordítania Jehova Isten szolgálatától! Ne becsüljük le ellenségünket, az Ördögöt! Ő az alattomos támadás nagymestere!

14. a) Miből ismerhető fel, hogy valaki az anyagiasság ravasz formáinak befolyása alá került? b) Miért sodródhatunk el Istentől szinte észrevétlenül?

¹⁴ Vajon hogyan tudhatod meg, hogy nem estél-e Sátán ravasz csapdájába az anyagiasság terén? Abból tudhatod meg, ha bármilyen fajta szórakozás vagy anyagi törekvés kezdi gátolni a bibliatanulmányozásodat, a keresztény összejövetelek rendszeres látogatását, vagy a hetenkénti szántóföldi szolgálatodat. Valóban nagyon kell vigyázni. Az anyagiasság csalétke lassanként elsodor, amikor egyszerűen csak egyre többet követel magának az idődből, az érdeklődésedből és az energiádból (Zsidók 2:1). Amikor a csónakod elsodródik, talán észre sem veszed a mozgását. Talán azt mondod magadban, hogy nem is mozog. Elsodródását azonban az bizonyítja, hogy fokról-fokra változtatja a helyét. Így van ez azzal is, aki tovasodródik Jehovától és szervezetétől.

15, 16. a) Milyen önvizsgálat válhat bölcs módon a hasznunkra? b) Milyen helyzetből lehet felismerni, hogy az önvizsgálat valóban bölcs dolog?

¹⁵ Ezért bölcs dolog gyakran megvizsgálni a saját keresztény tevékenységünket és feltenni magunkban a kérdést: „Vajon ma is olyan rendszeresen tanulmányozom a Bibliát, mint kezdetben? Ma is olyan rendszeresen látogatom az összejöveteleket, mint a múltban? Ma is annyi időt fordítok a szántóföldi szolgálatra, mint azelőtt?” Talán azzal védekezel: „Ó, most sokkal jobban el vagyok foglalva!” De vajon mivel? Talán az a helyzet, hogy több időt fordítasz az élvezetek keresésére, mondjuk a televízió képernyője előtt? Vagy talán az anyagi javak megszerzése és gondozása hátráltat — ahelyett, hogy segítene — az Istennek végzett szolgálatodban? Valóban megfogadod Jézus tanácsát, hogy ne az anyagi dolgok miatt aggodalmaskodjunk, hanem Isten Királyságát keressük mindenekelőtt? (Máté 6:31–33).

¹⁶ Mindenütt a világon vannak „hadifoglyok”: olyan keresztények, akiket foglyul ejtettek az Ördög ravasz cselfogásai anyagi téren és akik kiestek Isten szolgálatából. Talán a saját gyülekezetedben is tudsz olyanokról, akik egykor hűséges munkatársaid voltak, de már nem tevékenykednek Isten szolgálatában, mert áldozatul estek az anyagiasság ravasz csalétkének és fokozatosan elsodródtak (Filippi 3:18). „Ezért őrizzétek meg józanságotokat, legyetek éberek!” Ne engedjétek, hogy az Ördög elnyeljen benneteket! (1Péter 5:8).

A spiritizmus alattomos formája

17. a) Miért hagyták el az angyalok mennyei lakhelyüket, és mi történt velük, amikor lezúdult a vízözön? b) Miért felelősek ezek az angyalok?

¹⁷ Emlékszel rá, hogy más angyalok mikor csatlakoztak Sátánhoz a Jehova elleni lázadásban? Rövid idővel a vízözön előtt. A Biblia feltárja, hogy az emberek vonzó külsejű leányai szolgáltak csalétekül az angyalok esetében. Többen közülük ott hagyták mennyei szolgálati helyüket és a földre jöttek, hogy szexuális kapcsolatot létesítsenek a szép nőkkel. Cselekedetük éppen olyan helytelen volt, mint Szodoma és Gomora lakosainak homoszexuális cselekedete (1Mózes 6:1, 2; Júdás 6, 7). Amikor lezúdult a földre a vízözön, az angyalok levetették anyagi testüket és visszatértek a mennybe. Jóllehet megtagadták tőlük azt a lehetőséget, hogy ismét anyagi testet öltve, kielégíthessék természetellenes szexuális vágyaikat, ezek az angyalok mindent elkövetnek, hogy erkölcsileg megrontsák az emberi családot. A ma tapasztalható szexuális erkölcstelenség különböző formái közvetlen eredménye annak, hogy ezek az angyalok most ki vannak rekesztve a mennyből és a föld közelébe kényszerültek (1Timótheus 4:1; Jelenések 12:9, 12).

18. Milyen múltbeli és jelenkori tapasztalat igazolja, hogy a szexuális erkölcstelenség Sátán legfőbb eszköze Jehova szolgáinak megrontására?

¹⁸ A szexuális erkölcstelenség — mint csalétek — mindig is az Ördög legfőbb eszközei közé tartozott Jehova szolgáinak megrontásában. Nem sokkal azelőtt, hogy Isten ókori népe, Izrael belépett volna az Ígéret Földjére, Sátán vonzó moabia nőket használt fel arra, hogy az izraelitákat eltérítse Jehova szolgálatától. Az izraeliták ezrei kerültek „horogra” és követtek el paráznaságot. Ezért azután halállal bűnhődtek (4Mózes 25:1–3). Az esettel kapcsolatban így szól a figyelmeztetés a keresztények számára: „Se ne paráználkodjunk, mint azok közül némelyek paráználkodtak, és emiatt elestek közülük egy napon huszonháromezren” (1Korinthus 10:7, 8, 11). Akkor is jól működött Sátán ravasz csapdája, és ma is jól működik. Több személyt kell kiközösíteni szexuális erkölcstelenség miatt, mint egyéb okból.

19. a) Miért keveredik Jehova oly sok szolgája szexuális erkölcstelenségbe, holott tudja, hogy az nem tetszik Jehovának? b) Mi segít elkerülni a szexuális erkölcstelenség elkövetését?

¹⁹ De ha Jehova szolgái tudják, hogy a paráznaság és a házasságtörés Isten törvényének megszegését jelenti, miért követik el mégis annyian közülük? Nos, miért nem engedelmeskedett Éva Isten parancsának? Azért, mert Sátán oly vonzónak tüntette fel az engedetlen cselekedetet; olyan alkalom volt ez Éva számára, amiről azt gondolta, hogy nem szabad elszalasztani. Ma is így van. Propagandaeszközei: a televízió, a film, a sajtó, stb. által nemcsak izgalmasnak és élvezetesnek, de elfogadhatónak és megengedhetőnek tünteti fel a paráznaságot és a házasságtörést. Nos, mi történik, ha bekapod az Ördög propaganda csatornái által felkínált „csalétket”? Te is könnyen „horogra” kerülsz!

Óvakodjunk a független gondolkodásmódtól!

20. a) Mit nevezhetünk Sátán további ravasz tervének? b) Hogyan használta fel azt Sátán mintegy hatezer év óta?

²⁰ Sátán már a lázadása legelején kétségbe vonta Isten cselekvési módjának helyességét. A független gondolkodásmódért szállt síkra. ’Te magad döntheted el, hogy mi jó és mi rossz’ — mondta Évának. ’Ne hallgass Istenre. Ő nem mondja meg neked az igazat.’ (1Mózes 3:1–5). Még ma is ezzel a ravasz cselfogással igyekszik Sátán megfertőzni Isten népének gondolkodásmódját (2Timótheus 3:1, 13).

21. Melyek a modernkori független gondolkodás példái, és mi lett ennek az eredménye?

²¹ De vajon miben nyilvánul meg ez a független gondolkodásmód? Általános módja ennek az, amikor kétségbe vonják az Isten látható szervezetétől kapott tanácsot. Isten szervezete például időről időre óva int bizonyos fajta erkölcstelen és a képzeletre ható zene hallgatásától, diszkóba vagy másfajta világi táncklubokba járástól, ahol ilyen zenét játszanak és ahol az emberek köztudottan erkölcstelen viselkedésre adják magukat (1Korinthus 15:33). Ennek ellenére néhányan azt vallották, hogy ők ezt jobban tudják. Fellázadtak az ilyen tanács ellen. Azt tették, ami jónak látszott a saját szemükben. És mi lett az eredmény? Sok esetben szexuális erkölcstelenség lett a vége és súlyos szellemi kárt szenvedtek. De még ha elkerülték is az effajta súlyos károkat, vajon nem marasztalhatók el azért, mert mások — az ő példájukat követve — bizony súlyos következményeket szenvedtek el? (Máté 18:6).

22. a) Mivel kell állandóan tisztában lennünk? b) Mit kell tehát nagyon is helyesen megvizsgálnunk a következő cikkben?

²² Nem lehet eléggé hangsúlyozni: Mi emberfeletti ellenség ellen vívunk harcot, ezért állandóan ébereknek kell lennünk. Sátán és démonai valóságos személyek; nem csupán a képzelet szülöttei. Ők a „sötétség világuralkodói’, és nekünk szellemi harcot kell folytatnunk ellenük (Efezus 6:12). Feltétlenül létfontosságú tehát, hogy felismerjük ravasz terveiket és ne engedjük magunkat becsapni. Nagyon is helyénvaló ezért, hogy most azt vizsgáljuk meg, hogyan fegyverezhetjük fel magunkat a gonosz szellemek elleni harcra.

Felfegyverezve a gonosz szellemek elleni harcra

„A mi küzdelmünk . . . a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen [irányul]” (EFEZUS 6:12).

1. Milyen harcot vívnak most a keresztények, és meddig kell még ezt a harcot folytatniuk?

AMEDDIG léteznek gonosz szellemek és ameddig fennáll a hatalmuk alatt levő világ, addig szüntelenül harcolnunk kell azért, hogy ne kerüljünk a befolyásuk alá. Pál apostol azt írta: „Öltsétek fel Isten teljes fegyverzetét, hogy képesek legyetek szilárdan megállni az Ördög cselszövéseivel szemben; mert a mi küzdelmünk nem hús és vér ellen irányul, hanem kormányzatok ellen, hatalmak ellen, e sötétség világuralkodói ellen, a mennyei helyeken levő gonosz szellemi erők ellen” (Efezus 6:11, 12).

2. a) Milyen további harcra kényszerít még minket Sátán eredeti erőfeszítése? b) Hogyan mutatja meg a Biblia, hogy mennyire komoly ez a helyzet, és milyenfajta fegyverzetre van ezért szükségünk?

² De nekünk nemcsak a gonosz szellemek kívülről jövő támadásai ellen kell felvennünk a harcot; különösen megnehezíti harcunkat a velünk született tökéletlenségünk, amit Ádám és Éva bukásának köszönhetünk, akik nem tudtak ellenállni az Ördög eredeti erőfeszítéseinek. Ezért a Biblia kijelenti: „Az ember szívének hajlama ifjúságától kezdve rossz” (1Mózes 8:21; Róma 5:12). Pál apostolnak is harcolnia kellett azért, hogy azt tegye, ami helyes: „Amikor jót akarok tenni — mondja Pál —, a rossz van jelen bennem” (Róma 7:21–23). „Árulóbb a szív, mint bármi más, és mindenre elszánt” — mondja a Biblia (Jeremiás 17:9). Mennyire világos hát, hogy feltétlenül fel kell fegyverezni magunkat a gonosz szellemek erőfeszítése ellen, amellyel arra szeretnének kényszeríteni minket, ami rossz!

Harc az anyagias vágyak ellen

3. a) Mit tanulhatunk abból, ahogyan Sátán a kezdetben megközelítette Évát? b) Hogyan okoskodik általában az, aki anyagi javak után törtet?

³ Biztosak lehetünk abban, hogy a gonosz szellemek megpróbálják ápolni bennünk az anyagias hajlamokat. Gondoskodnak róla, hogy a ’szemnek kívánatos’ dolgok csábítsanak minket (1János 2:16). Gondoljunk csak arra, hogyan környékezte meg Sátán Évát, hogyan hívta fel a figyelmét a tiltott gyümölcsöt termő, ártatlannak látszó fára. Miután felkeltette a fa és annak gyümölcse iránti érdeklődését, elérte Évánál, hogy az úgy lássa: „a fa étkezésre jó . . . és olyan, amire vágyott a szem, igen, a fa ránézésre kívánatos volt”. Mi történt tehát? „Ezért vett és evett annak gyümölcséből” (1Mózes 3:6). A gonosz szellemek ugyanilyen taktikához folyamodnak: a szépnek látszó dolgok iránti természetes vonzalmunkra építenek. Kétségkívül ők sugallják azt a gyakran hallható okoskodást: ’Nos, ha úgy is dolgoznom kell a megélhetésért, miért ne kereshetnék sok pénzt, hogy sok mindenem meglegyen. Így még másoknak is adhatok belőle.’

4. a) A javak milyen természetű megosztása lehet dicséretes dolog, viszont milyen ajándékozást tekinthetünk helytelennek? b) Milyen csapdába estek a múltban Isten egyes szolgái, amit bizony kerülnünk kell?

⁴ Természetesen igen dicséretes dolog, ha Jehova mai tanúi közül azok, akiknek bővebben jutott az anyagi javakból, juttatnak belőle a szűkölködőknek, ahogy az első keresztények tették szeretetlakomáikon (Júdás 12). De mi a helyzet akkor, ha valaki azzal a hátsó gondolattal ad valakinek, hogy az illető — akiről tudja, hogy ilyen helyzetben van — majd valamilyen kiváltsággal viszonozza a keresztény gyülekezeten belül? Ez feltétlenül helytelen lenne! Helytelen annak részéről is, aki elfogad ilyen ajándékot, hogy valamiféle előnnyel fizessen érte. Ez egyértelmű lenne a megvesztegetéssel. A keresztény tehát bölcsen tartózkodik attól, hogy ilyen csapdába essen. Isten múltbeli szolgái közül egyesek bizony ebbe a csapdába estek, amikor felelős állásokat bíztak rájuk (1Sámuel 8:1–3; 2Krónika 19:6, 7).

5. Milyen veszéllyel jár az, ha az anyagi javak túl fontos szerepet kapnak az életünkben?

⁵ Ha az életünkben az anyagi javak foglalják el a fő helyet vagy különös fontosságot tulajdonítunk nekik, bizony akármilyen okot hozunk is fel az igazolásunkra, veszélyes helyzetben vagyunk. Mert mi történhet? Az történhet — ami gyakran meg is történik —, hogy szellemileg szép lassan megfojtanak bennünket az anyagi törekvések. Egyik példázatában Jézus olyan egyéneket ír le, akik megtanulták Isten igazságát: ’de az élet gondjai, gazdagsága és élvezete elragadja, teljesen megfojtja őket és semmit sem visznek tökéletességre’ (Lukács 8:14). De még ha nem fojtaná is el a keresztény szellemiségét az ilyen helytelen anyagi szemlélet, vajon azt jelenti ez, hogy nem bizonyultak sikeresnek a gonosz szellemek ravasz mesterkedései?

6. Milyen rossz hatással lehet az anyagias viselkedésünk a hittestvéreinkre?

⁶ Korántsem, mert nézzük például, hogy milyen kihatással lehet másokra a gyülekezetben az anyagias életmód. Mondjuk, amikor a gyülekezet egyik fiatalabb, könnyen befolyásolható tagja azt látja, hogy a másik keresztény sok pénz megkeresése után töri magát, és szép, finom dolgokat szerez magának, vajon az idősebbtől arra kap ezzel buzdítást, hogy Isten Királyságát keresse mindenekelőtt? Vajon te mit figyeltél meg? Hát nem azt, hogy az anyagi javak birtoklásának látszólagos előnyeiért még azok is hajlamosak az anyagi célok elérésére törekedni, akik nemrég léptek az igazság útjára, és most talán a saját szellemi katasztrófájukat idézik elő?

7. a) Miben mutatott jó példát egy németországi keresztény vén? b) Mi szerint mérik a világban a sikert és milyen nézetük legyen a keresztényeknek erről? c) Szabad-e bírálgatnunk azokat, akik anyagilag jobb helyzetben vannak?

⁷ Figyelmet érdemel egy németországi vén tapasztalata, aki történetesen igen jómódú. Egy keresztény testvér, aki némileg tisztában volt a vén testvér anyagi helyzetével, megkérdezte tőle, hogy miért jár Volkswagenen (egy aránylag nem drága kocsin) és miért lakik szerényebb lakásban. A vén, nagyon elkomolyodva, így válaszolt: ’Azért, mert ha Mercédeszen járnék (ami luxusautónak számít) és hivalkodó módon élnék, az káros hatással lenne keresztény testvéreim és testvérnőim szellemiségére.’ Mennyire más ez, mint a világ magatartása! Az „élet javainak látványos mutogatása” a világ módszere (1János 2:16). A világ szerint a siker fokmérője: kinek mennyi pénze van és milyen anyagi javakkal rendelkezik. De a keresztény gyülekezetben sohasem szabad ennek így lennie! Mindenkor legyünk kellően felfegyverezve, nehogy ez a fajta sátáni gondolkodásmód a mi gondolkodásunkat és a keresztény gyülekezetét is megfertőzze. Ugyanakkor azonban az isteni önátadás a megelégedéssel együtt azt eredményezi majd, hogy nem próbáljuk bírálgatni azokat, akik esetleg nagy lábon élnek (1Timótheus 6:6–8).

8. a) Milyen példát állított fel számunkra Jézus Krisztus? b) Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak?

⁸ Mindig gondoljunk Mesterünk, Jézus Krisztus szellemi beállítottságára és példájára. Noha nagy dicsőséggel és gazdagsággal rendelkezhetett és fényűző módon élhetett volna, nem törekedett ilyesmire. Néha még azt is nélkülözte, amit sok ember az élet lényeges szükségletei közé sorol (Máté 4:8, 9; 8:20). Vajon miért volt ilyen önfeláldozó? Mert helyesen rangsorolta a fontos dolgokat. Tisztában volt azzal, hogy Isten akaratának teljesítése mindennél előbbre való (János 4:34). Az ő példáját nézzük, és azt igyekszünk utánozni az életünkben? Tulajdonképpen mi az igazi életcélunk: könnyen, kényelmesen élni most, vagy pedig örök életet nyerni Isten új rendszerében? (Zsidók 12:2, 3; 1Péter 2:21–24; 3:14).

9. Milyen szellemi fegyverzettel szereljük fel magunkat anyagias hajlamaink leküzdése végett, és hogyan jelent számunkra védelmet ez a fegyverzet?

⁹ Abban a küzdelemben, amelyet azért folytatunk, hogy a gonosz szellemek ne tudják kihasználni anyagias hajlamainkat, védő fegyverzetre, szellemi vértezetre van szükségünk. Szükségünk van például az IGAZSÁGOSSÁG mellvértjére”, ami annyit jelent, hogy azt tesszük, amit Isten helyesnek tart (Efezus 6:13, 14). Most pedig az a helyes számunkra, ha ’megtagadjuk magunkat és Krisztus példáját követjük’, aki azt mondta: „Mit ér az embernek, ha megnyeri az egész világot, de elveszti a lelkét?” (Máté 16:24–27; vö. Máté 6:33). Nagyon fontos fegyverzet még a „HIT széles pajzsa” (Efezus 6:16). Nekünk őszintén kell hinnünk Isten eljövendő új rendszerében, és nem szabad ettől a régi rendszertől várnunk vágyaink kielégítését. Sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ez a rendszer minden gazdagságával együtt nemsokára véget ér (1János 2:17; Ezékiel 7:19).

10. A fegyverzetnek melyik része különösen fontos az anyagias hajlamok leküzdésére és miért éppen az?

¹⁰ De az anyagiasság ravasz formái elleni harchoz különösen a következőnek említett fegyverzetre: a „MEGMENTÉS sisakjára” van szükségünk. Egy másik apostoli levél azt mondja, hogy ’öltsük fel sisakként a MEGMENTÉS REMÉNYÉT’ (Efezus 6:17; 1Thessalonika 5:8). Ha a „megmentés reménye” a szívünkben él, előretekintünk az Istentől várható jutalomra, és nem ettől a világtól várjuk a könnyű élet jutalmát.

11. Hogyan mutatott rá Mózes, hogy ő felvette „a megmentés reményének sisakját”?

¹¹ Mózes felvette ezt a sisakot, a „megmentés sisakját”. Bár úgy nevelkedett fel mint a fáraó leányának fia, mégsem a „bűn mulandó élvezetét” választotta a királyi házban és nem „Egyiptom kincsei”-nek megszerzésére törekedett. Miért nem? „Mert célzatosan a jutalom elnyerésére tekintett.” Mózes mélyen elgondolkozott azon, amit Jehova megígért; elmélkedett felette. Mózes nem csupán hallott vagy olvasott valamit Jehováról. A Biblia azt mondja róla, hogy „állhatatos maradt, mintha látta volna a láthatatlant” (Zsidók 11:24–27). Jehova Mózes számára valóságos személy volt és valóságosak voltak az örök életre vonatkozó ígéretei is. Ugyanilyen valóságnak kell tekintenünk azt a reménységünket, hogy örökké élhetünk. Csakis így tudunk sikeresen ellenállni Sátán támadásainak.

Harc a szexuális erkölcstelenség ellen

12. Mit hoztak létre a gonosz szellemek abból a célból, hogy sikeres támadást indíthassanak számos keresztény ellen?

¹² Amint az előző cikkben megfigyelhettük, a gonosz szellemek egyik fő célja: szexuális erkölcstelenségbe sodorni a keresztényeket, és úgy ejteni foglyul őket. Azon mesterkednek tehát, hogy megrontsák az Istentől kapott szexuális vágyunkat, amelynek kielégítését Isten a házasságon belülre szánta. Ma gyakorlatilag sikerült a démonoknak mindenütt olyan környezetet és olyan helyzeteket létrehozni, ahol a keresztények ki vannak téve annak a csábításnak, hogy a házasságon kívül teremtsenek szexuális kapcsolatokat. Vajon milyen fegyverzet segít kivédeni a gonosz szellemeknek ezt a támadását?

13. Hogyan mutatta meg József, hogy „az igazság mellvértjét” öltötte magára?

¹³ Mindenekelőtt lényeges magunkra ölteni az ’igazságosság mellvértjét’. Legyen tehát eltökélt szándékunk, hogy mindig azt tesszük, amit Jehova jónak mond (1Korinthus 6:18). Józsefnél meg volt ez a fegyverzet. Amikor a szexuális vonatkozásban megszállott Putifárné nap mint nap arra kérte: „Hálj velem”, József így válaszolt: „Hogyan követhetném el ezt a nagy gonoszságot és vétkeznék Isten ellen?” (1Mózes 39:7–12). Miként József tette, nekünk is gondolnunk kell arra, hogy milyen következményekkel járhat az erkölcstelen viselkedés, amelyre az „áruló szívünk” vágya indíthat minket (Jeremiás 17:9).

14. Mit kell figyelembe vennünk, hogy elkerülhessük a szexuális erkölcstelenség elkövetését?

¹⁴ Először is figyelembe kell vennünk, hogyan érinti Istent, ha megszegjük törvényét. Sátán kihívást intézett Jehovához, amikor azt állította, hogy egyetlen ember sem marad hű hozzá, ha megpróbáltatás éri. Ezért Jehova arra kér minket: „Légy bölcs, fiam, és örvendeztesd meg szívemet, hogy megfelelhessek annak, aki gúnyol engem” (Példabeszédek 27:11). Gondolkozz el rajta: Meg akarod szegni Isten törvényét, hogy Sátán örüljön, Isten pedig szomorkodjon? (Zsoltárok 78:31–41). Ha valóban szereted Jehovát, hogyan is tehetnél ilyesmit? De azt is mérlegeld, hogy mi lenne valóban bölcs dolog. Egyedül csak Jehova adhat neked örök életet. Hát akkor nem az a bölcs dolog, ha azt teszed, amit ő akar? (1János 5:3; Róma 6:23).

15. Milyen szemlélet hiányzik azoknál, akik szexuális erkölcstelenséget követnek el?

¹⁵ A keresztények, akik elesnek Sátán támadása következtében, valóban elveszítik szellemi tisztánlátásukat. Szellemi vakságuk Elizeus szolgájának állapotához hasonlítható. Hogyan is imádkozott érte Elizeus? „Ó Jehova, nyisd fel a szemeit, kérlek, hadd lásson!” És a szolga látott, „és íme, a hegyes vidék tele volt lovakkal és tüzes harci szekerekkel Elizeus körül” (2Királyok 6:15–17). Látod, ki figyel minket? Jehova, és Krisztus is az angyalokkal együtt (Zsoltárok 11:4; 34:7; Károli: 34:8; Zsidók 1:14; Máté 18:10). Mintha színpadon lennénk. (Vö. 1Korinthus 4:9.) Ezzel a szellemi szemlélettel — vagyis tudva azt, hogy felülről figyelik tetteinket —, vajon elkövethetjük a szexuális bűnt?

16. Milyen további témák megvizsgálása segíthet elkerülni még a szexuális erkölcstelenséget?

¹⁶ Gondold el azt is: ha erkölcstelenül viselkednél, vajon az milyen kihatással lenne a keresztény gyülekezetre? A kívülállók bizonyosan úgy vélekednének, hogy Jehova Tanúi egyáltalán nem különböznek a világtól; következésképpen ezek az emberek nem fogadnák szívesen tőlünk az életadó üzenetet (2Péter 2:2). Aztán gondolj arra is, milyen kárt okozna az erkölcstelen eljárás a családod tagjainak (Példabeszédek 10:1). Ha nős vagy, tedd fel magadnak a kérdést: „Hogy tehetnék ilyen kegyetlen dolgot a házastársamnak? Hát miféle ember vagyok én?” Mindent egybevetve, nem teljesen önző, rövidlátó, ostoba dolog szexuális erkölcstelenségbe keveredni?

17, 18. a) Milyen egész életen át tartó harcot folytatott Pál apostol, és hogyan volt képes kivívni a győzelmet? b) Mi az, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy teljesen felfegyverezettek lehessünk, és hogyan kell azzal összhangban cselekednünk?

¹⁷ Igaz, nem mindig könnyű elkerülni a helytelenséget. Pál apostol maga is egy életen át küzdött a helytelen vágyak ellen, amelyeknek egykor a rabszolgája volt. Ő írta: „Én azonban megsanyargatom a testemet és rabszolgaként vezetem, hogy miután másoknak prédikálok, magam valahogy kifogásolhatónak ne bizonyuljak” (1Korinthus 9:27; Titus 3:3). Pál keményen bánt önmagával. Kényszerítette magát, hogy azt tegye, ami helyes, még ha a teste azt kívánta is, ami helytelen. Neked is ezt kell tenned, ha győzni szeretnél ebben a harcban.

¹⁸ Ahhoz, hogy teljes legyen a fegyverzeted, rendszeresen kell segítségért könyörögnöd Istenhez (Efezus 6:18). Viszont nem imádkozhatsz segítségért úgy, hogy egyúttal erkölcstelen irodalmat is olvasol, erkölcstelen filmeket is megnézel, ábrándozol vagy más neművel flörtölsz. Neked is arra kell törekedned, amiért imában könyörögsz.

Harc a független gondolkodás ellen

19. a) Hogyan vezette Jehova mindig is az ő népét? b) Hogyan nyilvánítottak ki némelyek független gondolkodásmódot?

¹⁹ Amikor a Bibliát tanulmányozzuk, azt látjuk, hogy Jehova mindig szervezett formában vezette szolgáit. És ahogy az első században is csak egyetlen igaz keresztény szervezet létezett, Jehova ma is csak egyetlen szervezetet használ fel (Efezus 4:4, 5; Máté 24:45–47). Vannak azonban, akik kihangsúlyozzák, hogy a szervezet kénytelen volt a múltban helyreigazításokat végezni, és így érvelnek: „Ez azt mutatja, hogy nekünk kell eldöntenünk, mit higgyünk el.” Ez bizony független gondolkodás. Vajon miért veszélyes?

20. a) Minek a bizonyítéka a független gondolkodásmód? b) Mi segít elkerülni azt, hogy a saját nézetünket a szervezet nézete fölé helyezzük? c) Milyen első századi példát kellene követnünk?

²⁰ Nos, az ilyen gondolkodás a büszkeség jele. A Biblia pedig azt mondja: „A bukást büszkeség előzi meg, a botlást pedig gőgös szellem” (Példabeszédek 16:18). Ha kezdjük azt gondolni magunkról, hogy valamit jobban tudunk, mint a szervezet, tegyük fel a kérdést: „Hol tanultuk meg először a bibliai igazságot? Vajon megismertük volna az igazság útját a szervezet vezetése, útmutatása nélkül? Valóban képesek lennénk boldogulni Isten szervezetének vezetése nélkül?” Nem, nem lennénk képesek! (Vö. Cselekedetek 15:2, 28, 29; 16:4, 5.)

21. a) Csakis hogyan győzhetünk a harcunkban? b) Miről nem szabad soha megfeledkeznünk, és milyen életmódot kell folytatnunk?

²¹ Ha figyelembe vesszük, milyen hatalmas szellemi erők harcolnak ellenünk, be kell látnunk, hogy a saját erőnkből képtelenek lennénk megküzdeni velük. Isten támogatásával, valamint szervezetének — az egész világon élő testvéreinknek — segítségével nem veszthetjük el a csatát! (Zsoltárok 118:6–12; 1Péter 5:9). Sohasem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy szellemi háború folyik, a háborús idők pedig nem arra valók, hogy szórakozzunk, hogy csak a szabad időt élvezzük, és az élet örömeit keressük. Ez bizony az erőteljes edzés, az éberség és az önfeláldozás ideje. Az ellenségnek sikerült rávenni néhányat közülünk arra, hogy lazítson az éberségén: az ilyenek aztán a hadifoglyai lettek. Bár sohase fordulna elő velünk ilyesmi! Nem is fog előfordulni, ha magunkon tartjuk „Isten teljes fegyverzetét” és ’szilárdan megállunk az Ördög cselszövéseivel szemben’! (Efezus 6:11, 12).