Őrtorony ONLINE KÖNYVTÁR
Őrtorony
ONLINE KÖNYVTÁR
magyar
  • BIBLIA
  • KIADVÁNYOK
  • ÖSSZEJÖVETELEK
  • A négy lovas vágtája — Prófétai jel
    Őrtorony – 1983 | december 1.
    • A négy lovas vágtája — Prófétai jel

      ’És láttam, és íme, egy fehér ló, egy tűz színű ló, egy fekete ló, egy fakó ló; és a rajta ülő neve Halál. És nyomban követte azt a Hádesz’ (JELENÉSEK 6:2–8).

      1. Mielőtt a reggelinél asztalhoz ült volna 1914. október 2-án, mit tett az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat elnöke?

      PÉNTEKI nap volt, 1914 októberének második napja. Az Őrtorony Biblia és Traktátus Társulat brooklyni főhivatalának épületében, az USA-beli New Yorkban, a Columbia Heights 124 szám alatt, a főhivatal munkatársainak ebédlőjébe belépett a Társulat elnöke. Reggel hét óra körül volt az idő. Mielőtt helyet foglalt volna az asztalfőn, az elnök rövid szünetet tartott. Tapsra ütötte össze a tenyerét, hogy magára vonja az asztaloknál ülő Béthel-tagok figyelmét. Majd határozott hangon utalt a Hymns of Millennial Dawn [Az Ezeréves Uralom Himnuszai] című (angol) énekeskönyv 162. és 163. oldalán található „Menetel már a Királyunk” című ének 3. versének szavaira: „A ’pogányok ideje’ véget ért, mert királyaik ideje lejárt.” Ezután elfoglalta megszokott helyét, hogy elnököljön a Béthel-család reggelijénél naponta megtartott vallásos programban.

      2. Mennyivel korábban utalt már az elnök arra a jellegzetes esztendőre, és a világ-konfliktusnak milyen időpontjáig maradhatott életben?

      2 Az elnök már 1876-ban átadott közlésre egy cikket a The Bible Examiner című lapnak. Ebben a cikkben közölte, hogy 1914-ben véget ér a pogányok ideje, és ez a dátum súlyos következményekkel jár majd az emberiség egész világa részére (Lukács 21:24, Authorized Version). Meglepő, hogy amikor az elnök bejelentette a brooklyni Béthel-családnak, hogy a pogányok ideje lejárt, az emberi történelem első világháborúja a 66-ik napjába lépett. Addig már 14 hadüzenet hangzott el azok részéről, akik részt vettek az egymás elleni borzalmas háborúban. A világuralomért és a világpiacok meghódításáért vívott kegyetlen háború befejezéséig 29 nemzet és birodalom keveredett bele ebbe az addig elképzelhetetlennek tűnő háborúba. A Társulat elnöke, aki a fentebb idézett időszerű szavakat kimondta, meghalt, még mielőtt saját hazája, az Észak-Amerikai Egyesült Államok belekeveredett volna az első világháborúba 1917. április 6-án, hogy a brit birodalom szövetségeseként harcoljon az európai Központi Hatalmak ellen.

      3. Hogyan hangsúlyozta az elnök ismételten az 1914-es év jelentőségét, és mit érezhetett, amikor azt mondta: „A Pogányok Ideje véget ért”?

      3 A Társulat elnöke ismételten kihangsúlyozta az 1914-es esztendő nagy jelentőségét az Őrtorony folyóirat hasábjain 1879-től kezdve, de különösen a The Time Is at Hand [Elérkezett az idő] című angol nyelvű könyvben, amely 1889-ben jelent meg. Ám 1914. október 2-ig eleget látott a világeseményekből abban az emlékezetes esztendőben, hogy igazolva lássa nyilvános kijelentésének helyességét. Legalább is ebben a vonatkozásban igazolva látta azt, amit a bibliai időszámítás vagy időrend gondos tanulmányozása feltárt Isten időtervével kapcsolatban.

      4. Kiknek a vágtáját láthatta meg a Társulat elnöke a halála előtt, minek a „jele”-ként lehetett helyesen és joggal felfogni ezt az esemény-sorozatot?

      4 Mielőtt 1916. október 31-én, kedd éjszaka bekövetkezett volna az elnök váratlan halála, ő már láthatta az Apokalipszis négy lovasának vágtáját attól az esztendőtől kezdve, amelyben a bibliai időszámítás szerint véget kellett érnie a pogányok idejének. Az Apokalipszis, vagy más néven a Jelenések könyve a Keresztény Görög Iratok, közismert néven az Új Testamentum utolsó könyve. A négy lovas vágtája világméretekben is óriási jelentőségű, mert része annak a „jel”-nek, amely megmutatja, hol tart az emberiség az idő áramlatában. Megmutatja, hogy abban a korban élünk, amelyet Jézus tanítványai „a dolgok jelen rendszerének befejezése”-ként emlegetnek (Máté 24:3). Hogy ez valóban „jel”, azt a Jelenések első verse is bizonyítja, ahol azt olvassuk: „Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy megmutassa rabszolgáinak [azokat] a dolgokat, amelyeknek rövidesen be kell következniük. És elküldte angyalát és általa megjelentette jelekben rabszolgájának, Jánosnak” (Jelenések 1:1).

      5. Miben különböznek egymástól a különféle bibliafordítások a Jelenések jelképrendszerét illetően, és mivel van tele a Jelenések könyve, amire már a bevezető része is utal?

      5 A négy lovas vágtáját a Jelenések 6:1–8 verse tárja elénk. Érdekes, hogy míg az Új Világ Fordítás a „megjelentette jelekben” kifejezést használja, s ez megegyezik a Rotherham-féle Emphasised New Testament szavaival, addig a King James Version vagy más néven 1611. évi Authorized Version, valamint a B. Willson-féle The Emphatic Diaglott és a Young-féle Literal Translation of the Holy Bible a „jelezte azt” kifejezést használja. Bevezető szavaihoz híven a Biblia utolsó könyve, a Jelenések könyve valóban tele van jelekkel, jelképekkel, amelyek az emberi történelem sokkal nagyobb jelentőségű dolgaira utalnak. Ezeknek „rövidesen” be kellett következniük.

      A négy ló és lovasaik

      6. Kiknek van fenntartva az a boldogság, hogy belépjenek a Jelenések 1:3-ban megjövendölt boldogságba, és milyen módon történik ez?

      6 Semmilyen történelmi fejlemény nem igazolja, hogy azok a dolgok bekövetkeztek volna a János apostol i. sz. 98 körüli halálát követő 18 évszázad folyamán. Ezért erre az i. sz. 20-ik századra irányul minden figyelmünk. Nos, azt látjuk, hogy nekünk, ennek az izgalmas század gyermekeinek jutott az a kiváltság, hogy belépjünk abba a boldog korba, amelyre az ihletett apostol utalt, amikor azt írta: „Boldog, aki fennhangon olvassa és azok, akik hallják e prófétálás szavait, és azok, akik megtartják a benne megígért dolgokat, mert a kijelölt idő közel van” (Jelenések 1:3). A saját boldogságunk érdekében vizsgáljuk meg hát a négy lónak és lovasának „jelét”. Olvassuk el a Jelenések 6:1–8. versét:

      7. Mi történt, amikor az Isten Báránya feltörte a kezében levő könyvtekercs első pecsétjét?

      7 „És láttam, amikor a Bárány [Jézus Krisztus] felnyitotta a hét pecsét egyikét és hallottam a négy élő teremtmény közül az egyiket mennydörgő hangon szólni: ’Jöjj!’ És láttam, és íme, egy fehér ló; és a rajta ülőnél íj volt, és koronát kapott és kivonult győzedelmesen, hogy teljessé tegye győzelmét.”

      8. Mit figyelt meg János apostol a könyvtekercs második pecsétjének feltörésekor?

      8 „És amikor felnyitotta a második pecsétet, hallottam a második élő teremtményt szólni: ’Jöjj!’ és egy másik jött elő, egy tűz színű ló és a rajta ülő hatalmat kapott, hogy elvegye a békét a földről, hogy egymást öljék, és egy nagy kardot kapott.”

      9. Mit látott és hallott János, amikor a harmadik pecsétet feltörte?

      9 „És amikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallottam a harmadik élő teremtményt szólni: ’Jöjj!’ És láttam, és íme, egy fekete ló; és a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. És hangot hallottam, amely mintha a négy élő teremtmény közül szólt volna: ’Egy liter búza egy dénár és három liter árpa egy dénár; az olivaolajat és a bort ne bántsd.’”

      10. Mit látott és hallott János a látomásban, amikor feltörte a negyedik pecsétet?

      10 „És amikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élő teremtményt szólni: ’Jöjj!’ És láttam, és íme, egy fakó ló és a rajta ülő neve halál. És nyomban követte azt a Hádesz. És hatalmat kaptak a föld negyed része felett, hogy öljenek hosszú karddal, élelmiszerhiánnyal, halálos csapással és a föld vadállatai által.”

      A fehér ló és lovasa

      11—13. a) Mit ábrázolt a fehér ló, és milyenfajta személyt ábrázolt annak lovasa? b) Melyik lovassal volt azonos ez a lovas, éspedig olyannal, akiről már a zsoltáríró is említést tett és akire Pál apostol a Zsidók 1:8, 9. versében azokat a prófétai szavakat alkalmazta?

      11 A fehér ló: királyi hátasló, királyi személy hordozója. Olyan igazságos és tiszta hordozóeszközt jelent, amely olyan gyors mozgású, akár a betű szerinti ló. E gyors szállító eszköz lovasa egy újonnan kinevezett királyt szemléltet, hiszen koronát kapott. Azonkívül harcos királyról van szó, mivel íjjal van felfegyverezve. A király a győzelem felé vágtat, hogy leszámoljon a Királyság utolsó ellenségével. Teljes győzelmet kell aratnia! Ezért hosszú kardot kapott, igazi királyi fegyvert. De hát ki töltötte be ezt a szerepet a mi huszadik századunkban? Ez a személy nyilván azonos a 45. zsoltárban szereplő Királlyal, akiről ezt olvassuk:

      12 „Szívem jó dologtól hevül. Mondom: ’Művem a királyról szól!’ . . . Kösd oldaladra kardodat, te hatalmas, öltsd fel méltóságodat és pompádat, és pompádban járj sikerrel; járj el az igazság, az alázatosság és az igazságosság ügyében, és jobbod félelmetes dolgokra tanítson téged. Nyílaid hegyesek, átjárják a király ellenségeinek szívét, népek hullanak el előtted. Isten a trónod határtalan ideig, sőt örökké; királyságod jogara az egyenesség jogara. Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a gonoszságot. Ezért kent fel Isten, a te Istened társaidnál inkább az örömujjongás olajával” (1–7. vers, Károli: 2–8. vers).

      13 A Zsidók 1:8, 9. versében Pál apostol idézi a Zsoltárok 45:6, 7. versét [Károli: 45:7, 8] és Isten Fiára, Jézus Krisztusra alkalmazza azokat. A fehér ló lovasa tehát semmiképpen nem lehet más, mint Jézus Krisztus, aki mennyei megkoronázása idején, 1914-ben, a pogányok idejének lejártakor győzedelmesen vágtat előre.

      14. a) Mikor és hogyan vonult be Jézus Jeruzsálembe, mintha megkoronázására indulna, és melyik jövendölés beteljesedése volt ez a bevonulás? b) Melyik nagynevű ősatyját utánozta ezzel Jézus, amikor ez alkalommal Jeruzsálembe lovagolt?

      14 Emlékszünk arra a jelenetre, amikor Jézus bevonult Jeruzsálembe, mintha királyjelöltként indulna megkoronozására a templomba. Akkor nem tüzes fehér lovon nyargalt. Szamárháton lovagolt. Ez egyébként a Zakariás 9:9-ben olvasható jövendölés beteljesedése volt: „Örvendj nagyon, Sionnak leánya! Ujjongj diadalmasan, ó Jeruzsálem leánya! Íme, királyod jön hozzád. Ő igazságos, sőt megmentett; alázatos és szamárháton ül, felnőtt szamár hátán, nőstény szamár csikóján.” A próféciával összhangban Jézus békés állat hátán vonult be Jeruzsálembe i. sz. 33. Nizán zsidó hónap 10-én, hogy az Isten Bárányaként mutatkozzon be éppen azon a napon, amikor a zsidók otthonukba vitték a pászkabárányt, hogy ott tartsák a Nizán jó 14-i pászka ünnepig. Azzal, hogy ily módon lovagolt be Jeruzsálembe, Jézus nagynevű ősatyját, Dávidnak fiát, Salamont utánozta. Amikor Dávid — miután 49 évig uralkodott Izrael királysága felett — lemondott a királyságról, Salamont egy nőstény szamár hátán vonultatta a koronázás színhelyére. És miután Sádok főpap felkente Salamont apjának utódjául, a jelenlevő izraelita tömeg hangos kiáltásba tört ki: „Éljen Salamon király!” (1Királyok 1:33–40).

      15. a) Hogyan reagált a néptömeg, amikor Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe? b) Milyen fogadtatásban részesítette Jeruzsálem és miért?

      15 Vajon milyen fogadtatásban részesült Jézus, amikor a pászka ünnep előtt négy nappal az Olajfák hegyéről bevonult szamárháton a koronázási városba? Az őt kísérő tömeget ezúttal magával ragadta az ünnepélyes alkalom szelleme, és az emberek úgy érezték, hogy Jézus volt Izrael megígért Messiás-Királya. Pálmaágakat lengettek. Ruháikat szőnyegként terítették az útra, hogy azokon lovagoljon. „De az előtte és az utána menő sokaság azt kiáltotta: ’Hozsánna Dávid fiának! Áldott, aki Jehova nevében jön! Hozsánna, fenn a magasságban!’” (Máté 21:1–9). Így reagált a nép. Maga Jeruzsálem városa viszont a zsidó vallási vezetők befolyása alatt állt. Ezeket a vezetőket nem zavarta, hogy a prófécia a szemük előtt teljesedett be. Jeruzsálem nem részesítette királyi fogadtatásban Jézust.

      16. Hogyan bántak Jézussal a templomi hatóságok, ellentétben azzal, ahogy a kereskedőkkel bántak?

      16 Amikor tehát Jézus a templomhoz érkezett, Kajafás főpap nem kente fel őt, hogy a Római Birodalomtól független messiási király legyen. A papok megengedték, hogy a kereskedők nyerészkedő adás-vételre használják a templom területét, Jézus azonban egy igazi főpap tulajdonságait mutatta meg, amikor kiűzte onnan a kalmárokat és így felelt azoknak, akik ezt kifogásolták: „Meg van írva: ’Az én házamat imádság házának nevezik’, ti azonban rablók barlangjává teszitek.” Vak és sánta zsidók keresték fel Jézust a templomban, ő pedig meggyógyította őket. A papok és írástudók azonban kifogásolták, amit tett, és nem akarták elfogadni őt „Dávid fia”-ként és beiktatni Izrael királyságának jogos uralkodójaként. Amikor Jézus otthagyta őket a templomban és Betániába ment, nem utazott újonnan beiktatott király minőségében (Máté 21:1–17).

      17. Hogyan érdeklődött Jézus királyi volta iránt Poncius Pilátus, és hogyan hagyta figyelmen kívül a zsidó papi elöljárók kívánságát Jézus királyságára vonatkozóan?

      17 Négy nappal később, amikor Jézus a római kormányzó, Poncius Pilátus előtt állt, a pogány helytartó megkérdezte, hogy király-e. Jézus azt felelte, hogy Királysága nem tartozik ahhoz a világhoz, amelyhez Pilátus tartozik. A zsidó papi fejedelmek nyomására, akik azt kiáltozták: „Nekünk nincs királyunk, csak császárunk”, Pilátus kiszolgáltatta nekik Jézust, hogy oszlopra szegezzék a Kálvárián. Ámde Pilátus ragaszkodott ahhoz, hogy Jézus feje fölé a következő feliratot szegezzék az oszlopra: „A názáreti Jézus, a zsidók Királya” (János 19:15, 19–22).

      18. Melyik nagy jelentőségű napon támasztotta fel Jehova a Fiát a halottak közül, és melyek voltak a feltámasztott Jézus búcsúszavai a tanítványaihoz, mielőtt felment a mennybe?

      18 Jehovára, a mindenható Istenre hárult az a feladat, hogy — mint „elsőszülöttet a halottak közül” — feltámassza vértanú Fiát nizán hó 16-án, éppen azon a napon, amikor a zsidók bemutatták az árpaaratás zsengéjét Jehova templomában (Jelenések 1:5). Az eljövendő Király tehát még azon a napon megjelenhetett hű tanítványainak. Néhány nappal később, mielőtt felment a mennybe, Jézus azt mondta tanítványainak: „Minden hatalom nekem adatott mennyen és földön. Menjetek azért és tegyetek tanítványokká minden nemzetből embereket, alámerítve őket az Atya, a Fiú és a szent szellem nevében” (Máté 28:18, 19; 3Mózes 23:10–12; 1Korinthus 15:20).

      Befejezve a győzelmét

      19. Melyik prófétai előképet teljesíthette Jézus kellő időben, és azóta milyen király ő?

      19 Jézus Krisztus képes volt beteljesíteni a prófétai előképet, amelyben fehér lovon vágtat, mint koronás király, hogy befejezze vagy teljessé tegye győzelmét összes mennyei és földi ellenségei fölött (Jelenések 6:1, 2). A pogányok idejének 1914-ben történt lejárta óta íjjal felfegyverzett harcos király ő, akinek nyilai keresztüljárják ellenségeit. Valóban ennek a harcos királynak szól a Zsoltárok 45:3–8 [Károli: 45:4–9] prófétai kijelentése:

      20. Minek a megtételére szólítják fel Jézus a zsoltáríró hozzá intézett szavai?

      20 „Kösd oldaladra kardodat, te hatalmas, öltsd fel méltóságodat és pompádat, és pompádban járj sikerrel; járj el az igazság, az alázatosság és az igazságosság ügyében, és jobbod félelmetes dolgokra tanítson téged. Nyílaid hegyesek, átjárják a király ellenségeinek szívét, népek hullanak el előtted. Isten a trónod határtalan ideig, sőt örökké; királyságod jogara az egyenesség jogara. Szeretted az igazságosságot és gyűlölted a gonoszságot. Ezért kent fel Isten, a te Istened társaidnál inkább az örömujjongás olajával. Minden öltözetedből mirha, alóéfa és kasszia illata árad; a tágas elefántcsont palotából hárfák vidámítanak.”

      21. a) Minek az alapján lehetünk biztosak abban, hogy a megdicsőített Jézus Krisztusra vonatkoznak a zsoltáríró szavai? b) Hogyan hangsúlyozza a Zsoltárok 45:5. verse az ellenségeivel kapcsolatos célba találásának pontosságát?

      21 A Zsidók 1:8, 9-ben Pál apostol a Zsoltárok 45:3–8 [Károli: 45:4–9] szavaiból idéz és az idézetet Jézus Krisztusra alkalmazza, hogy a jelenlegi felmagasztalt állására hívja fel a figyelmet. Ez semmi kétséget nem hagy afelől, hogy a „király”, akihez „Koré fiai” ihletett szavaikat intézik, a jog szerint beiktatott Király, Jézus Krisztus. (Lásd a 45. zsoltár feliratát!) „Kézívének nyílai a Királyság ellenségeinek szívét veszik célba, éspedig sokkal nagyobb pontossággal, mint az ókori párteusok, akik közismerten híres íjászok voltak, bár lóhátról lőtték ki nyílaikat.

      22. a) A Jelenések könyvének melyik része írja le még a fehér ló lovasát, és milyen nevet ad neki? b) Milyen módon áldottak a szemeink, mivel meglátják a látomást? Melyik látomásról van itt szó, és hogyan reagálunk erre a látványra?

      22 A Jelenések 6:2-ben leírt fehér ló lovasa azonos a Jelenések 19:11–16-ban leírt lovassal. Ez utóbbi utalásban „Isten Szavá”-nak nevezik és combján ez a cím áll: „királyok Királya és uraknak Ura”. Ebben a képben az ellenségei elleni támadásának csúcspontján ábrázolják, amikor a végső győzelemre vágtat „a mindenható Isten nagy napjának csatájában” Har-Magedon, vagy Megiddo-hegye csatamezején (Jelenések 16:14–16; 19:17–21). Bár emberi szemek számára láthatatlan módon, de megkötözi Sátánt, az Ördögöt és démonait ezer esztendőre, és a mélységbe veti őket (Jelenések 20:1–3). Áldottak a hitszemeink, hogy láthatják a „fehér ló” megkoronázott Királyának vágtáját 1914 óta, a pogányok idejének vége óta. Az eddigi győzelem láttán, lelkünk legmélyéből ujjongva kiáltjuk: ’Vágtass, ó királyi lovas, fehér lovadon, teljes armageddoni győzelmed felé, Jehova Isten, e prófétai „jel” Adományozója egyetemes felsőbbségének igazolására!’

  • A Lovasok vágtáját követő nagyszerű munka
    Őrtorony – 1983 | december 1.
    • A Lovasok vágtáját követő nagyszerű munka

      1. Miből nyilvánvaló, hogy 1914-ben lejárt a pogányok ideje, amely alatt lábbal tiporhatták azt, amit Jeruzsálem városa képviselt?

      A „KIRÁLYOK Királya és uraknak Ura”, Jézus Krisztus ma is jelen van (Jelenések 19:11, 16). Ennek biztos „jelét” látjuk. Jelen van Istentől kapott Királyságában attól kezdve, hogy a „pogányok ideje” 69 évvel ezelőtt, 1914-ben véget ért (Lukács 21:24, Authorized Version). Akkor szűnt meg ugyanis Jehova Isten Királyságának lábbal tiprása, amely Királyságot egykor Izrael királysága képviselt Jeruzsálemben, Dávid király leszármazottainak uralma idején. Most a Közel-Keleten, Jeruzsálem városában nem létezik Dávid családjából való király. Ez a város ma Izrael köztársaságának fővárosa, és zsidó miniszterelnöke van. De vajon mi a helyzet a „mennyei Jeruzsálemmel”? (Zsidók 12:22). Nos, abban az emberek és pogányok felett álló birodalomban uralkodik a „királyok Királya és uraknak Ura”, Jézus Krisztus, amióta véget ért a pogányok ideje, 1914-ben. A pogány nemzetek itt a földön ellenezhetik a Királyságot és annak hirdetőit, ámde nem nyúlhatnak hozzá! Nem igázhatják le, mint a világtörténelem utolsó öt világhatalma egykor leigázta, név szerint Babilon, Médo-Perzsia, Görögország, Róma és az Angol-Amerikai világhatalom, amely Angliából és az Egyesült Államokból állt (Jelenések 21:1, 2).

      2. Mit mondott Jézus válaszul a tanítványainak arra a kérdésükre, hogy mi lesz a jele az eljövetelének és a dolgok rendszere befejezésének, aminek egyébként megtalálhatjuk a megfelelőjét a Jelenések 6:1–8. versének látomásában is?

      2 A látomás, amelyet János apostol a Jelenések 6:1–8. verse szerint kapott, prófétai módon megmutatja, minek kell kísérnie a „királyok Királya és uraknak Ura” vágtáját, amikor a jelképes fehér ló megkezdi száguldását a döntő armageddoni csata felé. Amit a látomás feltár, pontosan megegyezik azzal, amit maga Jézus mondott a tanítványainak válaszul erre a kérdésükre: „Mikor lesznek meg ezek, és mi lesz a jele a jelenlétednek [görögül parousia] és a dolgok rendszere befejezésének?” (Máté 24:3). A „szorongató fájdalmak”-ra vonatkozóan, amelyek Jézus jelenlétének vagy parousiá-jának és a dolgok rendszere befejezésének „jelét” képezik, Jézus azt mondta: „Nemzet támad nemzet ellen és királyság királyság ellen [háborúban], földrengések lesznek egyik helyen a másik után, és élelmiszerhiányok lesznek. Ezek a szorongató gyötrelmek kezdete [és ezek a dolgok új rendjének születését jelzik]” (Márk 13:8). „Ezután azt mondta nekik: ’Nemzet támad nemzet ellen és királyság királyság ellen. És nagy földrengések lesznek és járványok és élelmiszerhiányok egyik helyen a másik után; és félelmet keltő látványokat és nagy jeleket ad az ég’” (Lukács 21:10, 11; Máté 24:7, 8).

      A tűz színű ló

      3. Minek kellett jeleznie Krisztus jelenlétének kezdetét, és mit mutatott a második pecsét feltörése?

      3 Krisztus jelenlétének vagy „parousiá”-jának kezdetét, a pogányok idejének 1914-ben történt lejártakor tehát nem a béke jelezte sem a földön, sem az égben. Ezt, a Jelenések 6. fejezete szerint a Jánosnak adott látomás is megerősíti. Mit árul el hát nekünk a második pecsét feltörése? János apostollal együtt megfigyelhetjük: „És amikor felnyitotta a második pecsétet, hallottam a második élő teremtményt szólni: ’Jöjj!’ És egy másik jött elő, egy tűz színű ló, és a rajta ülő hatalmat kapott, hogy elvegye a békét a földről, hogy egymást öljék és egy nagy kardot kapott” (Jelenések 6:3, 4).

      4. Mit mutatott az a kép és miért?

      4 Vajon mit jelent ez a kép? Mi mást jelenthetne, mint a háború kitörését világméretekben, hiszen a tűz színű ló lovasának ’el kellett vennie a békét a földről’.

      5. Vajon azt jelenti ez, hogy a fehér ló lovasa a felelős a világháború kitöréséért, és mire mutat rá a Jelenések 12. fejezete, ami követni fogja az ő uralkodásának kezdetét?

      5 Mivel a tűz színű és háborús szellemű lovasa a fehér ló lovasát követte, vajon azt jelenti ez, hogy az első lovas kezdte az első világháborút 1914-ben történt megkoronázása után, amikor „kézívét” vagy „íját” kezdte használni? Egyáltalán nem! A Jelenések 12. fejezete leírja, mi követi majd az első lovas Királyságának 1914-ben történő megszületését: egy láthatatlan, emberfeletti háború. „És háború tört ki a mennyben: Mihály és angyalai harcoltak a Sárkánnyal és a Sárkány s angyalai harcoltak, de nem kerekedtek felül, hely sem maradt számukra a mennyben. Levetették tehát a Sárkányt, az Őskígyót, akit Ördögnek és Sátánnak neveznek, aki az egész lakott földet félrevezeti: levetették őt a földre és az angyalait vele együtt levetették. És harsány hangot hallottam szólni a mennyben: ’Most érkezett el a megmentés és az erő, és a mi Istenünk Királysága és az ő Krisztusának hatalma, mert a mi testvéreink vádolóját levetették, aki éjjel és nappal vádolja őket a mi Istenünk előtt! . . . Ezért örüljetek ti egek, és ti, akik abban lakoztok! Jaj a földnek és a tengernek, mert az Ördög lejött hozzátok nagy haraggal, tudva, hogy rövid ideje van’” (7—12. vers).

      6. Következésképpen mit jelképeznek a második lovasra vonatkozó jellegzetességek?

      6 Ez a beszámoló az első világháborúért — amely 1914. július 28-tól kezdve több mint 8 millió emberéletet követelt — az Ördögre és démonaira hárítja a felelősséget. A második jelképes ló lovasa a világ katonai haderőit ábrázolja, azét a világét, amelynek Sátán, az Ördög az „istene”, a tűz színű ló pedig az első világháború, majd az azt követő második világháború tüzes kegyetlenségének és természetének jelképe. A lovasnak adott „nagy” lovassági „kard” az áldozatok levágására szolgált. E háborús fegyver nagysága szintén a háború méretére, vagyis arra utalt, hogy az kiterjedt az egész földre, tehát valóban totális, világméretű háború volt. Sohasem volt még ilyesmi azelőtt! A könyvtárakban ott sorakoznak a történelemkönyvek, amelyek részletesen beszámolnak az első és a második világháborúról! Igen, valóban világméretű háború tört ki 1914-ben, a pogányok idejének végén! (Lukács 21:24).

      7. Minek a megtörténte kezdődött el 1914-ben, ami megfelel a Jelenések 6:1–8. versének és ami összhangban van azzal, amit Jézus a jelenlétéről mondott a tanítványainak?

      7 Aki János nevű apostolának a Jelenések 6. fejezetében leírt jeleket adta, azonos azzal a személlyel, aki i. sz. 33-ban választ adott apostolainak — köztük Jánosnak is — arra a kérdésére: „Mi lesz a jele a jelenlétednek és a dolgok rendszere befejezésének?” Mivel az események sorrendje, amit röviddel a halála előtt megjövendölt, pontosan megfelel a Jelenések 6. fejezetében leírt sorrendnek, ez arra mutat, hogy a 6. fejezetben leírt látomásokban a pogányok idejének végén, vagyis 1914-ben kitört világháború egyben azt is jelzi, hogy Jézus „jelen van” mennyei Királyságában, és elkezdődött „a dolgok rendszerének befejezése”. Amint Jézus a Máté 24:7, 8, valamint a Lukács 21:11. versében prófétailag bejelentette, nemzet támadt nemzet ellen és királyság királyság ellen, hogy ezzel is jelezze Krisztus láthatatlan „jelenlétét”, más szóval azt, hogy figyelmét most a földi ügyekre irányítja, mivel a föld is az újonnan létrejött Királyságához tartozik. Ámde mit szóljunk az „élelmiszerhiányokról” és az „egyik hely után a másikon” előforduló „járványos betegségekről”? Ezekről is szólt a Jelenések 6:1–8-ban a négy lovasról szóló látomás.

      A fekete ló

      8. Milyen jellegzetes vonásai vannak a harmadik pecsét feltörését követő látomásnak?

      8 A tűz színű ló lovasának vágtája után, mit tár elénk a látomás? „És amikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallottam a harmadik élő teremtményt szólni: ’Jöjj!’ És láttam, és íme, egy fekete ló; és a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. És hangot hallottam, amely mintha a négy élő teremtmény közül szólt volna: ’Egy liter búza egy dénár és három liter árpa egy dénár: az olivaolajat és a bort ne bántsd!’” (Jelenések 6:5, 6).

      9. Mire utalnak világosan ennek a látomásnak sajátosságai, és miért volt találó módon fekete ennek a lónak a színe?

      9 Ez világosan az élelmiszerhiányt jelenti: azt, hogy kevés az élelem. S vajon nem ez volt a helyzet az első világháborút követően „egyik helyen a más után”? Amikor a szántóvető embereket elvitték a tanyákról és kertjeikből, hogy a sokmilliós hadseregekbe besorozzák őket, nem kezdett-e éhínség mutatkozni óriási területeken, ahol nagyon kevés ennivaló maradt, vagy jóformán semmi? Logikus, hogy ez történt! Nem csoda hát, hogyha több millió ember éhen halt. Az élelmiszerárak messze meghaladták azt az összeget, amit a számtalan éhező meg tudott volna fizetni abban a szörnyű inflációban. Gondold csak el: egy napi keresetért, vagyis ’egy dénár’-ért csak egy liter búzát lehetett kapni! A silányabb minőségű élelemnek számító árpából, a szegények eledeléből, csak három litert adtak egy egész napi munkabér fejében! Akik a hadműveleteken és a lőszergyártáson meggazdagodtak, azt is beszerezhették, ami olaj és bor csak kapható volt a piacon. Számukra nem okozott kárt a háború az „olivaolajnak és a bornak”. A nagy jövedelmek meg tudtak bírkózni a magas árakkal! Mindez igen sötét képet tár elénk a világméretű háború következményeiről, amely oly sok embert elvont a termelő munkától — mint például a földműveléstől —, hogy pusztító tevékenységre kényszerítse őket. Nem okozhat tehát meglepetést, hogy az a ló, amelynek lovasa a csillagászati árakat és a fejadagok kiszabását jelképező mérleget tartja kezében, éppen fekete ló volt! Örömtelen, gyászos látvány ez a halálos éhínséget terjesztő lovas!

      A fakó ló

      10. Hogyan bizonyítja a János látomásában szereplő harmadik tanú a fehér ló lovasának jelenlétét, illetve jelenlétének kezdetét?

      10 A tűz színű ló és a fekete ló mindkét lovasa arról tanúskodik, hogy a Király Jézus Krisztus megkoronozása megtörtént, és megkezdte győztes vágtáját egyenesen a „dolgok rendszerének befejezése” felé, annak armageddoni végpontja felé! Ámde van itt egy harmadik tanú is, aki ugyanerről tanúskodik előttünk. Több mint 60 évvel János látomása előtt a fehér ló megkoronázott lovasa azt mondta: „Két vagy három tanú szájából lehessen minden dolgot megerősíteni” (Máté 18:16). Nos, mit mondhatunk erről a harmadik tanúról? Nem, ez nem olyan lovas, amely a földben végbemenő valamit jelképezne, például egy földrengést; olyasvalamit jelképez, amely a föld felszínén ment végbe és 1918—1919-ben, az első világháború befejezésekor 20 millió áldozat halálát követelte. Nos, így lép a színre ez a harmadik tanú: „És amikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élő teremtményt szólni: ’Jöjj!’ És láttam, és íme, egy fakó ló és a rajta ülő neve halál. És nyomon követte azt a Hádesz. És hatalmat kaptak a föld negyedrésze felett, hogy öljenek hosszú karddal, élelmiszerhiánnyal, halálos csapással és a föld vadállatai által” (Jelenések 6:7, 8).

      11. Miért volt a negyedik ló színe találóan fakó, és milyenfajta halált ábrázolt lovasa, amely gondoskodott áldozatokról a Hádesz számára?

      11 A fakó ló beteges állat látványát kelti s lovasát találóan nevezik Halál-nak. Itt a halál szó siettetett, korai halált jelent, nem olyat, ami öregkorban éri az embert. Olyan halál ez, amely idő előtt a Hádeszbe, a sírgödörbe juttatja az embert. Hogyan? Nos úgy, hogy váratlanul lesújt rá a hatalmas háború „hosszú kardja”, az éhínség fokozódó élelmiszerhiány vagy a fertőző betegségek „járványa”, amely hirtelen vet véget az emberi életeknek széles, lakott területen, és sok áldozatot szed. Vajon nem felel-e meg ennek a leírásnak az „influenza”, a spanyolnátha, amely a világunkat sújtotta az első világháború után? De még mennyire megfelel! És a Hádesz tágra nyitotta éhes torkát, hogy 20 millióra becsült áldozatát elnyelje! Nem Isten küldte, de megengedte. Nem túlzás, amikor azt mondjuk, hogy a Halállal és a Hádesszel kapcsolatban, „hatalmat [felhatalmazást] kaptak a föld negyedrésze felett”. Isten nem avatkozott be, hanem hagyta, hogy ezek a megjövendölt halált okozó tényezők végigpusztítsanak a háborútól szaggatott földgolyón még akkor is, ha Isten hű szolgái közül is áldozatokat követeltek. Arról nincs jelentésünk, hogyan szedték a „vadállatok” is áldozataikat a reménytelen emberek közül.

      12. A három utóbbi lovas pusztító vágtája milyen tényről tanúskodik, ami éppen a megfelelő időben következett be?

      12 A három tanú pusztító vágtája, név szerint a tűz színű ló lovasának, a fekete ló lovasának és a fakó ló lovasának vágtáját — amely utóbbit nyomon követett a Hádesz — egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni, vagy kitörölni a modernkori történelemből. Mivel éppen a pogány nemzetek idejének végén, 1914-ben történt meg mindez, bizonyos, hogy valami világraszólót jelent. Mit tehát? Nos, a Királyság, amelyért Jézus imádkozni tanította követőit Istenhez az Úr imájában, a pogányok idejének végén létrejött a mennyben. Ekkor járt le ugyanis „a nemzetek kijelölt [vagy kiszabott] ideje”, amely alatt lábbal tiporhatták Isten messiási (Krisztus alatti) Királyságát (Lukács 21:10, 11, 24). Itt van hát a Királyság. Királya mint Isten trónra emelt Uralkodója felkenetett és koronát kapott. „Jelenléte” a Királyságban megkezdődött. Egyben elkezdődött a „dolgok rendszerének befejezése” is. Jehova kinyújtotta Sionból erejének királyi pálcáját és azt mondta: „Menj, uralkodj ellenségeid között!” (Zsoltárok 110:1, 2). Eljött hát az Uralkodó ideje, hogy királyi fehér paripája hátán megkezdje vágtáját és végső, teljes győzelmet arasson földi és mennyei ellenségei felett.

      Tiszteletreméltó kiváltság

      13. Hogyan reagáltak erre az információra a fehér ló lovasának tanítványai, és milyen, előre bejelentett szolgálati kiváltságot tartottak igen megtisztelő feladatnak?

      13 Mit tehetnek hát a Jelenések 6:1–8-ban leírt négy lovassal szemben a fehér ló lovasának tanítványai itt a földön a „dolgok rendszerének befejezése” idején? Nos, egységben kell szolgálniuk a lovas szócsöveként, és beteljesíteni a Királyságban való jelenlétének egyik kiemelkedő „jelét”, éspedig a következőt: „És a Királyságnak ezt a jó hírét prédikálják az egész lakott földön tanúskodás végett minden nemzetnek” (Máté 24:14). Ezt a világméretű tanúskodást az ő ’prédikálói’-nak kell elvégezniük és befejezniük, mielőtt elérkezik „a dolgok” pusztulásra ítélt „rendszerének [befejezett] vége”. Már 69 éve annak, hogy a fehér ló koronás lovasa megkezdte vágtáját, hogy teljes győzelmet arasson Királyságának ellenségei felett, s a világhelyzet azóta csak folyton romlik mindaddig, amíg el nem jut a végleges „vég” állapotába, amely már nagyon közel van. A „rövid idő”, amelyre Sátán, az Ördög még engedélyt kapott itt a földön, a jelek szerint már lejáróban van (Jelenések 12:12). Ki fogadja hát el a megtisztelő kiváltságot, hogy elvégezze a világméretű tanúskodás befejező részét Isten Krisztus általi Királyságával kapcsolatban? Jehova egységes tanúi az egész földön mindenütt így felelnek erre: „Mi végezzük el!” Segítse hozzá őket Jehova, hogy megtehessék az ő egyetemes felsőbbségének igazolására!

      14. Miért kell még mindig előretörnie a fehér ló lovasának?

      14 A fehér ló koronás lovasa azonban még nem jutott el ’győzelme befejezéséig’ s ezért nem fogja félbeszakítani a célra törését. Előre kell hát törnie. A két világháború ma már a történelmi múlté, ám a háborús készülődés hihetetlen méreteket öltve, zavarja az emberiség békéjét.

      15. a) Véget ért-e már a fekete ló és a fakó ló vágtája? b) Miért mondhatjuk izgalmasnak és dicsőségesnek azt, ami 1914 óta történt?

      15 Emberek milliói szenvednek elégtelen táplálkozás miatt és fűzik egyre szűkebbre a nadrágszíjat, hogy ne érezzék annyira az éhség okozta gyötrelmeket, mialatt hiába várják, hogy az emberiség leküzdje az éhínséget, és hogy az inflációs árak visszaessenek olyan szerényebb szintre, ami a szegényebb rétegeknek is lehetővé teszi az alapvető élelmiszerek beszerzését. Az orvostudományt zavarba ejtik az újfajta betegségek és az egyre több áldozatot követelő járványok. Tehát a Halál lovas sem állította le fakó lovának vágtáját, így most is szorosan a nyomában jár a Hádesz, a sírgödör. Amit azonban mindez — mint a pogányok idejének lejárta, 1914 óta lejátszódó esemény — jelent, nagyon is biztató, sőt diadalmas! Ebben a késői korban egyre közelebb kerülünk „a dolgok jelen rendszere befejezésének” végpontjához. Ez a rendszer i. e. 2370-től, Noé vízözönétől, más szóval 4352 éve van már érvényben! E rendszernek a vége tehát valóban jó hír számunkra!

      Dicsőséges munka következik

      16. Vajon mindez a lakott föld végét is jelenti, vagy nem?

      16 A „dolgok rendszerének befejezése”, illetve annak végpontja nem jelenti az emberiség földi otthonának végét. Egyáltalán nem! A dolgok egy egészen új rendszerének kezdetét jelenti az öreg földünk számára, amelyet a bukott emberiség azzal fenyeget, hogy lakatlan pusztasággá változtatja. A trónon ülő Teremtő ezt mondja: „Íme, mindent újjá teszek!” (Jelenések 21:5).

Magyar kiadványok (1978–2025)
Kijelentkezés
Bejelentkezés
  • magyar
  • Megosztás
  • Beállítások
  • Copyright © 2025 Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania
  • Felhasználási feltételek
  • Bizalmas információra vonatkozó szabályok
  • Adatvédelmi beállítások
  • JW.ORG
  • Bejelentkezés
Megosztás