Színhelyek az Ígéret földjéről

Szamária — Főváros az északi fővárosok között

BABILON, Ninive és Róma. A bibliai időkben fővárosok voltak. Bibliai értelemben véve azonban, eltekintve magától Jeruzsálemtől, a legjelentősebb főváros valószínűleg mégsem az előbb említettek valamelyike, hanem inkább Szamária volt. Mintegy 200 éven át ez volt Izrael tíz-törzs királyságának a fővárosa, és sok prófétai üzenet Szamáriára öszpontosult. Mégis, mit tudsz te Szamáriáról? S miért volt az ’főváros az északi fővárosok között’?

A térképet vizsgálva, idézd emlékezetedbe a történelem bizonyos részét, amikor a tíz izraelita törzs elszakadt Jehova királyságától és jeruzsálemi templomától. Jeroboám, aki az északi királyság megalapításában vezető szerepet játszott, csak rövid ideig uralkodott Sikemből, abból a városból, amely az észak—dél irányban húzódó hegység útvonalán feküdt. Jeroboám később fővárosát Tirzába helyezte át, amely a Wadi Far‛ah eredeténél feküdt. A Jordán-völgyből egy út vezetett Tirzán át és a hegyi útba torkollott. Tudtad-e, hogy Tirza volt a tíz-törzs királyság fővárosa Nádáb, Baása, Ela, Zimri, sőt Omri uralma alatt is? (1Mózes 12:5–9; 33:17, 18; 1Királyok 12:20, 25, 27; 14:17; 16:6, 15, 22).

Hat év elteltével azonban Omri új fővárost alapított. Hogy hol? Megvásárolta a hegyet, amit balra látsz, Szamáriát (1Királyok 16:23–28). Jóllehet ez a terület manapság bővelkedik a mezőgazdaság számára oly hasznos teraszokkal, Omri választása valószínűleg azért esett rá, mert a lapos tetejű kis dombot, amely a síkságból előrenyúlik, könnyen lehetett megvédeni. Fia, Akháb folytatta Szamária építését, kétségkívül azáltal, hogy sáncait vastag falakkal erősítette meg. Templomot is épített Baálnak s egy palotát a maga és föníciai felesége, Jezabel számára. Ásatások feltárták Akháb palotájának romjait, ahogy a következő oldalon látjuk. Ez a palota fényűzéséről, valamint mérhetetlen gonoszságáról volt közismert (1Királyok 16:29–33). Képzeld el Illés prófétát amint fölfelé kapaszkodik az úton a város felé, s végigmegy a széles úton a palotához, hogy ott megbélyegezze Akháb Baál köré összpontosuló gonoszságát (1Királyok 17:1).

A régészek 1910-ben agyagcserepeket találtak ott feliratokkal. Az írások bor és olivaolaj hajószállítmányokról vagy már befizetett adókról szóltak. A cserepeken levő személynevek közül sok baʹal összetételű volt. Érdekes lehet számodra az is, hogy a régészek elefántcsont töredékeket is felfedeztek, melyeket intarzia vagy burkolatként használtak, ahogy itt láthatod. Ne feledd, hogy az 1Királyok 22:39. jó régen leírta, hogy Akháb „elefántcsontházat” épített. E ház talán olyan bútorokkal volt felszerelve, ahol a bútorok faragott elefántcsont intarziával voltak ellátva, mint például a csodás „elefántcsont heverők”, melyekre Ámós próféta utalt egy évszázaddal később (Ámós 3:12, 15; 6:1, 4). A rajtuk levő motívumok között voltak szárnyas szfinxek és az egyiptomi mitológiából vett egyéb jelképek.

Akháb és Jezabel nevének említése talán eszedbe juttatja, hogy hogyan haltak ők meg. Akháb a Szíriával folytatott egyik ostoba háborúban vesztette életét. Amikor mosták az ő harci szekerét „a Szamária melletti tóban . . . a kutyák nyalták az ő vérét”, ami megfelel Illés szavainak (1Királyok 21:19; 22:34–38). Jezabel királynőt egy palota ablakából dobták ki s úgy halt meg. Vajon ebből a Szamáriában levő palotából? Bizony nem. Akhábnak volt egy másik palotája is fent északon, Jezréel völgyében. A király mohón megkívánta a közelben fekvő szőlőskertet, mely Nábóté volt. E palota tetejéről, kelet felé nézve pillantották meg az őrállók Jéhut, aki vad iramban hajtott felfelé a völgyben. És itt történt, hogy Szamária korábbi királynője szerte freccsent testtel jutott el rémisztő, de igazságos végéhez (1Királyok 21:1–16; 2Királyok 9:14–37).

Ámbár Szamária továbbra is főváros maradt, nem élvezte Isten helyeslését, illetve áldását. Szamária versengést és ellenségeskedést tanúsított a fővárosától délre fekvő Jeruzsálemmel szemben. Hiába küldött Jehova sok prófétát hozzájuk, hogy Szamária uralkodóit és népét figyelmeztesse bálványimádata, erkölcstelensége és Isten törvényei iránt tanúsított tiszteletlensége miatt (Ésaiás 9:9; 10:11; Ezékiel 23:4–10; Hóseás 7:1; 10:5; Ámós 3:9; 8:14; Mikeás 1:1, 6). Ezért i. e. 740-ben Szamáriára elkövetkezett a számonkérés ideje, amikor is az asszírok feldúlták. Népe nagy részét fogságra vitték, helyükre pedig idegeneket telepítettek (2Királyok 17:1–6, 22–24).

Később, különösen Nagy Heródes idejében, a görögök és a rómaiak némiképp visszaállították Szamária fontos szerepét. Így még Jézus és az apostolok is jól ismerték ezt a fővárost, amely főváros volt az északi fővárosok között (Lukács 17:11; János 4:4).

[Térkép a 16. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Jezréel

Tirza

Szamára

Sikem

Jeruzsálem

Jordán folyó

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive térképe alapján (Near Eastern History) Est. and Survey of Israel.

[Kép forrásának jelzése a 16. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép forrásának jelzése a 17. oldalon]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

Garo Nalbandian

Betét: Israel Department of Antiquities and Museums; fotó az Israel Múzeumból, Jeruzsálem