Sarepta városában lakott, mely a Biblia szerint a föníciai Szidónhoz tartozott, vagyis feltehetően Szidón fennhatósága alatt állt. Sarepta lakói nagy valószínűséggel Baált imádták, Jehova azonban látta, hogy ez az asszony más, mint a körülötte élők.

Noha a város lakói bálványimádók voltak, a sareptai özvegy tettei azt mutatták, hogy hisz Izrael Istenében. Jehova az ő érdekét is szem előtt tartotta, amikor Illést Sareptába küldte. Mit tanulhatunk ebből?

A Baál-imádó Sareptában nem volt mindenki velejéig romlott, és Jehova tudta ezt. Az ő figyelmét nem kerülik el azok a jó szívállapotú emberek, akik még nem szolgálják őt, ezért küldte Illést az özvegyhez. Valóban igaz, hogy „minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Csel 10:35).

Miután Illés bejelenti, hogy aszály lesz, Isten elrejti őt Aháb elől, és csodát tesz vele: hollók visznek neki kenyeret és húst. Majd Jehova ezt mondja a prófétájának: „Kelj fel, menj el a Szidónhoz tartozó Sareptába, és lakj ott! Íme, megparancsolom ott egy özvegyasszonynak, hogy lásson el élelemmel” (1Kir 17:1–9).