Olvasók kérdései
Hogyan helyezkedtek el a szövetségláda hordozására használt rudak, ha az 1Királyok 8:8 szerint láthatók voltak a szenthelyről?
Amikor Jehova átadta Mózesnek a hajlék tervét a pusztában, a szövetségláda volt annak egyik fő jellegzetessége. Ebben a téglatest alakú, arannyal bevont ládában voltak a törvénytáblák, és egyebek is. A legbelső helyiségben, a szentek szentjében állt. A láda fedelén két aranykerub volt kiterjesztett szárnyakkal. A láda egy-egy oldalán karikák voltak, így két rúdon lehetett azt hordozni, melyeket akáciafából készítettek, és bevontak arannyal. Logikus, hogy a karikákba illeszkedtek a láda oldalai mentén. Ezért amikor a láda a helyén volt a keletre néző hajlékban, a szentek szentjében, a rudak észak—déli irányban helyezkedtek el. Ugyanígy volt ez később is, amikor a Salamon által épített templomban kapott helyet a láda (2Mózes 25:10–22; 37:4–9; 40:17–21).a
A szentek szentjét függöny választotta el a szenthelytől (a külső helyiségtől). A szenthelyen tartózkodó papok nem tekinthettek be a szentek szentjébe, és nem láthatták a ládát, amely fölött Isten jelen volt (Héberek 9:1–7). Ezért fejtörést okozhat az 1Királyok 8:8 kijelentése: „a rudak olyan hosszúak voltak, hogy azok vége látható volt a szenthelyen a szentek-szentjének első része felől; azonban kivül nem voltak láthatók.” Ugyanerről olvasunk a 2Krónika 5:9-ben is. Hogyan láthatta bárki is a rudakat a templom szenthelyéről?
Némelyek úgy vélik, hogy a rudak hozzáértek a függönyhöz, és a kidülledéseik látszottak. Ez azonban nem lehetett így, ha a rudak észak—déli irányban helyezkedtek el, párhuzamosan a függönnyel (4Mózes 3:38). Ésszerűbb magyarázatnak tűnik, hogy a rudakat akkor lehetett látni, ha volt egy kis rés a függöny és a templom fala között, vagy amikor a főpapnak a szentek szentjébe kellett lépnie. Magát a ládát a függöny eltakarta, de az oldalakig érő rudak kilátszhattak a résen. Ez a magyarázat valószerűnek tűnik, de nem lehetünk dogmatikusak.
Nyilvánvaló, hogy sok olyan részlet van, amelyet még megismerhetünk. Pál apostol megemlített néhány vonást a hébereknek írt levelében, majd ezt mondta: „most nem annak van itt az ideje, hogy részletesen szóljunk ezekről” (Héberek 9:5). A hűségesek eljövendő feltámadása biztosan lelkesítő alkalmakat fog kínálni arra, hogy olyan emberektől tanuljunk, mint például Mózes, Áron, Bésaléel, és mások is, akik személyesen ismerték meg a hajlék tervét és rendeltetését (2Mózes 36:1).
[Lábjegyzet]
a A rudakat még akkor sem volt szabad kivenni a karikákból, amikor a láda a helyén állt a hajlékban, tehát más célra nem használhatták azokat. Ezenkívül a ládát nem kellett megérinteni; ha kivették volna a rudakat a karikákból, akkor minden szállításkor meg kellett volna fogni a szent ládát, hogy a rudakat újra a karikákba illeszthessék. A 4Mózes 4:6 azon megjegyzése, hogy „dugják belé a rúdjait”, a rudak rendbetételére vagy megigazítására utalhat, amikor is arra készülődtek, hogy új táborhelyre szállítsák a nehéz ládát.