NIMRÓD

Kús fia (1Kr 1:10). A Nimród nevet a rabbinikus írások a héber má·radhʹ igéből származtatták, amelynek jelentése: ’lázad’. Ezért a Babilóniai Talmud (Erubin 53a) megjegyzi: „Miért nevezték hát Nimródnak? Mert az egész világot arra biztatta, hogy lázadjon fel (himríd ) az Ő [Isten] uralma ellen” (Menahem M. Kasher: Encyclopedia of Biblical Interpretation. II. köt. 1955, 79. o.).

Az özönvíz után az első birodalom alapítója és királya Nimród volt. Azzal szerzett magának hírnevet, hogy hatalmas vadász lett Jehova „előtt” (de negatív értelemben; héb.: lif·néʹ; Jehovának ’ellenszegülve’ v. ’ellene’; vö.: 4Mó 16:2; 1Kr 14:8; 2Kr 14:10; 1Mó 10:9, Rbi8, lábj.). Bár némely szaktekintély itt pozitív értelmet tulajdonít az ’előtt’ jelentésű héber elöljárónak, a zsidó targumok, továbbá Josephus, a történetíró művei, és az 1Mózes 10. fejezetének szövegkörnyezete egyaránt arra utal, hogy Nimród Jehovával dacolva volt hatalmas vadász.

Nimród királysága kezdetben Bábel, Erek, Akkád és Kalné városait foglalta magában, amelyek mind a Sineár földjén helyezkedtek el (1Mó 10:10). Így tehát valószínű, hogy Nimród irányítása alatt kezdődött meg Bábelnek és tornyának az építése. Ez a következtetés összhangban van a hagyományos zsidó felfogással is. Josephus ezt írta Nimródról: „uralma lassankint valóságos zsarnoksággá fajult. Mert bízott abban, hogy az embereket annál gyorsabban el tudja fordítani Istentől, minél inkább bíznak makacsul a maguk erejében. Azt mondta, hogy bosszút akar állni Istenen, ha még egyszer vízözönnel sújtja a földet és tornyot akar építeni, mégpedig olyan magasat, hogy a hullámok nem boríthatják el. Így bosszút fog állni elődeik pusztulásáért is. A nép helyeselte [Nimród] szándékait, mert gyávaságnak tartotta tovább is engedelmeskedni Istennek. És így hozzáláttak a torony építéséhez; a torony pedig. . . gyorsan emelkedett a magasba” (A zsidók története. I. könyv, 4. fej., 2–3. bek.).

Úgy tűnik, Bábel tornyának megépítése után Nimród kiterjesztette uralmát Asszíria területére is, és ott felépítette „Ninivét, Rehobót-Írt, Kalahot, valamint Reszent Ninive és Kalah között. Ez az a nagy város” (1Mó 10:11, 12; vö.: Mi 5:6). Mivel Asszíria neve nyilván Sém fiának, Assurnak a nevére vezethető vissza, Nimród, aki Hám unokája volt, kétségkívül szemita területre tört be. Nimród tehát a jelek szerint nem csupán vadászként kezdett hatalmassá vagy hőssé válni, hanem mint harcos és erőszakos ember is (1Mó 10:8). M’Clintock és Strong Cyclopædiája ezt írja: „A hatalmas vadászat nem korlátozódott a vadak űzésére, ami abból is látszik, hogy szorosan összekapcsolódott nyolc város felépítésével. . . Amit vadászként tett Nimród a vadak űzésekor, az előrevetítette, mit visz véghez hódítóként, hiszen a vadászatot és a hősiességet már réges-régen kifejezetten és természetszerűleg egymáshoz kötötték. . . Az asszír emlékművek is sok hőstettet jelenítenek meg a vadászattal kapcsolatban, és a szót gyakran használják hadjárat értelemben. . . Így tehát a vadászatot és a csatát, amely később ugyanabban az országban olyannyira összefüggött egymással, itt gyakorlatilag összekapcsolhatjuk vagy azonosíthatjuk egymással. Akkor pedig arról van szó, hogy az özönvíz után elsőként Nimród alapított királyságot, ő egységesítette a széttöredezett patriarchális uralom darabjait, hogy megszilárduljanak a maga egyedüli fennhatósága és uralma alatt. Mindezt Jehovával dacolva tette, hiszen ez a hamita hatalom részéről erőszakos benyomulás volt a szemita területre” (1894, VII. köt. 109. o.).

Nimród istenítésével kapcsolatban lásd: ISTENEK ÉS ISTENNŐK: Babilóniai istenségek.