„Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe . . . ?”

„MIKOR látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal ezt mondjátok: Záporeső jő; és úgy lesz. És mikor halljátok fúni a déli szelet, ezt mondjátok: Hőség lesz; és úgy lesz.” Jézus szavai, melyeket Lukács evangéliumíró jegyzett fel, az időjárás-előrejelzés olyan példáit említik, amelyeket az ókori Palesztinában gyakoroltak (Lukács 12:54, 55). Bizonyos helyzetekben az ókorban élt emberek tudtak olvasni a jelekből, és képesek voltak rövid távú pontos előrejelzésekre.

Ma a meteorológusok, ahhoz hogy hosszabb időre előre meg tudják állapítani, milyen lesz az időjárás, bonyolult műszereket használnak, például a föld körüli pályán mozgó műholdakat, Doppler-radart és nagy teljesítményű számítógépeket. Előrejelzéseik mégis gyakran tévesek. Miért?

Sok minden megnehezíti a pontos időjárás-előrejelzést. Például a hőmérséklet, a páratartalom, a légnyomás, a szélsebesség és a szélirány előre nem látható változásai. Ezekhez még hozzájön a nap, a felhők és az óceánok közötti összetett kölcsönhatás, amelyet a tudósok még ma sem értenek pontosan. Ezért az időjárás-előrejelzés még mindig nem egy megbízható tudomány.

Az, hogy az embernek ilyen korlátozott az ismerete az időjárásról, azokra a kérdésekre emlékeztet minket, amelyeket Jóbnak tettek fel: „ki szülte a harmat cseppjeit? Kinek méhéből jött elő a jég . . .? Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged? . . . Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet? Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit . . .?” (Jób 38:28–37).

Mindezekre a kérdésekre a válasz: ember nem, csakis Jehova Isten képes erre. Igen, bár úgy tűnik, vannak bölcs emberek, Teremtőnk bölcsessége mégis messze felülmúlja az emberi bölcsességet. Milyen nagy szeretetre vall részéről, hogy a Biblia lapjain elérhetővé teszi bölcsességét nekünk, hogy sikeressé tehessük utunkat (Példabeszédek 5:1, 2).