De nem csupán a csodák vonzották őket; a szellemi gyógyítás végett is nagy tömegek jöttek el, amelyről akkor történt gondoskodás, amikor tanított Jézus. Figyeld meg például, hogyan reagáltak, miután fültanúi voltak híres Hegyi beszédének: „mikor elvégezte Jézus e beszédeket, álmélkodik vala a sokaság az ő tanításán:

Máté 7:28,

Tanítása elérte a szíveket

3. Miben különbözött Jézus az írástudóktól és a farizeusoktól, ami az üzenetük megismertetését illeti?

³ Jézus tanítása nemcsak tartalmában különbözött az írástudókétól és a farizeusokétól — az Istentől jövő igazságok ellentétben az emberektől származó terhes szájhagyományokkal —, hanem abban is, ahogy megismertette azt. Az írástudók és a farizeusok öntelt és nyers emberek voltak, akik személyüket kiemelő címekre tartottak igényt gőgjükben, és gúnyos megvetéssel viszonyultak a tömegekhez mint „átkozott” néphez. Jézus azonban szelíd, jóindulatú, kedves, rokonszenves volt, gyakran tanúsított hajlékonyságot, és megszánta őket. Jézus nemcsak pontos szavakkal tanított, hanem szívéből fakadó megejtő szavakkal is, amelyek közvetlenül hatottak hallgatói szívére. Örömteli üzenetével magához vonzotta az embereket, arra késztette őket, hogy már kora reggel a templomba jöjjenek hallgatni őt, és csüngjenek rajta, boldogan figyelve rá. Tömegével jöttek hallgatni őt, és kijelentették: „Soha ember úgy nem szólott, mint ez az ember!” (János 7:46–49; Márk 12:37; Lukács 4:22; 19:48; 21:38).