Ahogy a keresztények megküzdenek a nyilvános gyalázással

MIT érzel, amikor gyaláz valaki, vagy hazugságokat terjeszt rólad? Természetesen mélységes fájdalmat okoz ez neked. Jehova Tanúi valami hasonlót élnek át, valahányszor rájuk irányulnak a tömegtájékoztatás által terjesztett pontatlan vagy elferdített információk. De amint Jézus a Máté 5:11, 12-ben kijelentette, mégis okuk van az örömre.

Németországban például egy katolikus kiadvány azt állította, hogy „minden egyes Tanú köteles a szekta főhivatalának adományozni jövedelmének 17-28 százalékát”. Jehova Tanúi azonban nem alkotnak szektát, és a munkájukkal járó költségeket teljes egészében önkéntes hozzájárulásokból fedezik. Sok olvasót félrevezetett e téves tájékoztatás, amit Jehova Tanúi sajnálatosnak tartanak. De hogyan reagáljanak az igaz keresztények a tömegtájékoztatásban megfigyelhető gyalázásra?

Követendő példa a keresztények számára

A Máté 23. fejezete élénken ecseteli, hogyan leplezte le Jézus a vallásos ellenségeit képmutatásukért és hamisságukért. Vajon ez mintául szolgál ma a keresztényeknek arra, hogy miként nézzenek szembe bírálóikkal? Nem igazán. Isten Fia egyedülálló hatalma és éleslátása alapján leplezte le vallásos ellenségeit, és ezt a figyelő tömegek javára tette.

A Máté 15:1–11 elmondja, hogy Jézust azért érte bírálat, mert a tanítványai állítólag megszegték a zsidó hagyományt. Hogyan reagált Jézus? Szilárdan helytállt. Bizonyos alkalmakkor Jézus szókimondóan vitázott bírálóival, megcáfolva helytelen nézeteiket. Nagy általánosságban azt lehet mondani, hogy a keresztények nem vétenek ma azzal, ha megpróbálják kiigazítani a munkájukra vagy tanításaikra irányuló elferdítéseket abbeli igyekezetükben, hogy tényekre alapozva és logikus módon tisztázzák a helyzetet. Azért teszik ezt, hogy segítsenek az őszinte embereknek felismerni, hogy a bírálatok, amelyek Jehova Tanúit érik, alaptalanok és becsmérlőek.

De figyeld meg, hogyan reagált Jézus egy kicsit később, amikor a tanítványai kimutatták: „Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak?” Ezek a farizeusok „megbotránkoztak” — nem csupán zaklatottak voltak, hanem javíthatatlan ellenfelekké váltak, akiket elvetett Jézus. Ezért így válaszolt: „Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők.” Ilyen rosszindulatú ellenségekkel nem volt értelme tovább beszélgetni — senkinek sem szolgált volna javára, és csak meddő vitához vezetett volna (Máté 7:6; 15:12–14; vö. 27:11–14). A Jézus által adott válaszok megmutatják, hogy ideje van „a hallgatásnak és ideje a szólásnak” (Prédikátor 3:7).

Jehova Tanúi nem számítanak arra, hogy mindenki kedvezően fog nyilatkozni róluk. Emlékezetükben tartják Jézus szavait: „Jaj néktek, mikor minden ember jót mond felőletek; mert épen így cselekedtek a hamis prófétákkal az ő atyáik” (Lukács 6:26). C. T. Russelltől, a Watch Tower Society első elnökétől megkérdezték egyszer, hogy miért nem védi meg magát a rágalmazókkal szemben. Ezt válaszolta: „Ha minden rád ugató kutyánál megállsz, hogy belerúgj, soha nem fogsz túl messzire jutni.”

Így hát nem szabad megengednünk, hogy az ádáz ellenségek megjegyzései elvonjanak minket Istennek végzett szolgálatunktól (Zsoltárok 119:69). Összpontosítsunk az igaz keresztények munkájára, vagyis az evangelizálásra. Természetes következményként alkalmunk nyílik majd arra, hogy kérdésekre válaszoljunk, és megmagyarázzuk a munkánk lényegét, mint például magasabb szintre emelni egy személy erkölcsiségét és Isten Szavára oktatni őt (Máté 24:14; 28:19, 20).

Válaszoljunk a bírálatra?

Jézus ezt mondta követőiről: „nem vagytok e világból . . ., azért gyűlöl titeket a világ” (János 15:19). Sok riport, amely szemrehányásokkal árasztja el Jehova Tanúit, ennek a gyűlöletnek a kifejeződése, és az ilyeneket figyelmen kívül kell hagyni. De a tömegtájékoztatás időnként olyan információt is közölhet, amely a Tanúkkal kapcsolatos ismeret hiányát tükrözi, vagy amely elferdít és hamis színben tüntet fel bizonyos tényeket. Előfordulhat, hogy egyes újságírók nem tárgyilagos forrásokból merítenek anyagot. Hogy figyelmen kívül hagyunk egy tömegtájékoztatás által közölt téves információt, vagy megvédjük az igazságot a megfelelő módon, az a körülményektől, a bírálat értelmi szerzőjétől és a céljától függ.

Néha úgy lehet kiigazítást tenni a tényeket illetően, hogy megfelelő módon megírt levelet küldünk a szerkesztőnek, amennyiben teljes egészében leközli a levelet. De előfordulhat, hogy egy ilyen levél épp az ellenkezőjét váltja ki a kívánt hatásnak. Hogyan? Az eredeti valótlanság így talán még szélesebb körben válik ismertté, vagy az ellenségeknek esetleg további lehetőségük nyílik arra, hogy nyomtatásban jelentessenek meg hazugságokat vagy rágalmakat. A legtöbb esetben bölcs dolog az érintett vénekre bízni, hogy döntsenek egy szerkesztőnek szóló levél kérdésében. Ha egy negatív riport előítéletet szít, a Watch Tower Society fiókhivatala tájékoztatni tudja a gyülekezeteket a tényekről az adott országban, amivel lehetővé teszi minden hírnöknek, hogy kielégítő választ adjon a felvilágosítást kérő személyeknek.

Vajon szükség van arra, hogy személy szerint is belebonyolódj minden ilyen elferdített állításba? Jézusnak az a tanácsa, hogy „hagyjátok őket”, ne figyeljetek rájuk, egyértelműen érvényes az ellenségek e csoportjára. A lojális keresztényeknek bibliai okaik vannak arra, hogy kerüljék a hitehagyottakat és azok nézeteit (1Korinthus 5:11–13; Titus 3:10, 11; 1János 2:19; 2János 10, 11). Ha valakit őszintén érdekel, hogy a Tanúkat ért bírálat tényeken vagy kitaláláson alapul, saját, jól megalapozott ismereted rendszerint elég ahhoz, hogy választ adj neki. (Lásd Az Őrtorony 1986/14 5—8. oldalát.)

Ha újságot olvasva elferdített információval találod magad szembe, szívleld meg a Példabeszédek 14:15 tanácsát: „Az együgyű hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz.” Svájcban sokan felháborodtak, amikor egy érzelmekre ható riport azt állította, hogy egy fiatal Tanú lány azért halt meg, mert a rokonai nem voltak hajlandók megengedni az orvosi személyzetnek, hogy vérátömlesztést hajtson végre. De vajon megfelelt mindez a tényeknek? Nem. A beteg vallásos alapon utasította el a vérátömlesztést, abba viszont beleegyezett, hogy alternatív, vér nélküli orvosi kezelést kapjon. Ebbe minden további nélkül belefoghattak volna, és valószínűleg az életét is megmentették volna. A kórház azonban szükségtelenül késleltette a dolgokat, mígnem túl késő volt már. A riport nem említette e tényeket.

Ezért gondosan mérlegeld, mennyi igazságot tartalmaznak az effajta riportok. A felvilágosítást kérő személyeknek megmagyarázhatjuk, hogy a helyi vének szerető módon és a bibliai irányelvekkel összhangban fordítanak figyelmet az ilyen helyzetekre. Ha ragaszkodunk az alapelvekhez a válaszadáskor, ez elejét veszi annak, hogy elhamarkodott következtetéseket vonjunk le (Példabeszédek 18:13).

Az első kézből való információ létfontosságú

Az első században az emberek hazugságokat terjesztettek Jézus Krisztusról, hogy bemocskolják hírnevét, sőt némelyek bujtogatóként mutatták be őt (Lukács 7:34; 23:2; vö. Máté 22:21). Később a fiatal keresztény gyülekezet széles körű ellenségeskedéssel került szembe mind a vallási, mind a világi elemek részéről. Mivel Isten „a világ bolondjait választotta ki”, sokan lenézték szolgáit (1Korinthus 1:22–29). Az igaz keresztényeknek ma számolniuk kell a gyalázással, ami az üldözés egyik formája (János 15:20).

Jehova Tanúi azonban értékelik, amikor egy személy, akivel beszélgetést folytatnak, elfogulatlan, és ugyanolyan beállítottságot nyilvánít ki, mint amilyet Pál egyes látogatói Rómában, akik kijelentették: „Méltányosnak találjuk, hogy tőled halljuk meg, hogy micsoda dolgok foglalják el elmédet. Efelől a felekezet (szakadás, szekta) felől pedig annyit tudunk, hogy mindenütt ellene mondanak neki” (Cselekedetek 28:22, Csia fordítás).

Nyújts felvilágosítást a tévesen tájékoztatott embereknek, és ezt szelídséggel tedd (Róma 12:14; vö. 2Timótheus 2:25). Ösztönözd őket, hogy első kézből szerezzenek információt Jehova Tanúiról, ami lehetővé teszi nekik, hogy átlássanak a hamis vádakon. A Watch Tower Society által kiadott felvilágosításokat is felhasználhatod, amelyek részleteket közölnek a szervezetről, annak történelméről és tanításairól.a Filep egyszer ilyen egyszerű szavakkal válaszolt Nátánaelnek: „Jer és lásd meg!” (János 1:47). Mi is megtehetjük ezt. Ha el szeretne jönni valaki a helyi Királyság-terembe, hogy személyesen figyelje meg, milyen emberek Jehova Tanúi, és mik a hitnézeteik, szívesen látjuk őt, bárki legyen is.

Ne rettenj meg az ellenségektől

Mennyire buzdító tudni, hogy a gyalázás nem gátolja meg az embereket abban, hogy Tanúkká váljanak! Németországban egy tv-tereferén a hitehagyottak egész sor hazugságot hordtak össze a Tanúkról. Egy néző felismerte, hogy a hitehagyott cifrázásokat a képzelet szülte, és arra érzett indíttatást, hogy újrakezdje bibliatanulmányozását a Tanúkkal. Igen, a nyilvános gyalázás olykor jó eredményekhez vezet! (Vö. Filippi 1:12, 13.)

Pál apostol tudta, hogy némelyek több figyelmet fordítanak majd a „mesékre”, mint az igazságra. Ezért a következőket írta: „józan légy mindenekben, szenvedj, az evangyélista munkáját cselekedd, szolgálatodat teljesen betöltsd” (2Timótheus 4:3–5). Így hát ne engedd, hogy elvonja valami a figyelmedet, és ’semmiben se rettenj meg’ ellenfeleidtől (Filippi 1:28, Cs). Őrizd meg nyugalmadat, higgadtságodat, prédikáld örömmel a jó hírt, és akkor állhatatossággal fogsz megküzdeni a nyilvános gyalázással. Igen, emlékezz Jézus ígéretére: „Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek” (Máté 5:11, 12, Újfordítású revideált Biblia).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 27. oldalon]

Amikor ellenségekkel találta magát szembe Jézus, ezt mondta a tanítványainak: „Hagyjátok őket.” Mit értett ezen?

[Oldalidézet a 29. oldalon]

„Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok” (Máté 5:11, Úf).