A Vízözön — mire figyelmeztet?
AZ EMBERISÉG hosszú történelme során már sok olyan természeti katasztrófa volt, mint a Szent Ilona hegyi vulkánkitörés, sőt még nagyobbak is. De egyikhez sem fogható a Noé idejében bekövetkezett óriási vízáradat. A Vízözön olyan hatalmas volt és olyan pusztító, hogy a világ minden részén kitörölhetetlen nyomai maradtak az egész emberiség életében.
A föld különböző részeiből, például Babilóniából, Rómából, Indiából, Ausztráliából, és a három Amerikából 150 különböző Vízözön legenda ismeretes. Bár ezek a legendák a részletek tekintetében eltérnek egymástól, de abban teljes az egyezés, hogy mi volt a Vízözön kiváltó erkölcsi oka, hogy az egész emberiség elpusztult, és csak egy család menekült meg egy bárkában vagy egy hajóban. Csak egy világméretű katasztrófa hagyhatott maga után ekkora maradandó és mindenütt fellelhető nyomot.
Az egyik bibliatudós ezt írta: „E beszámolók közötti összhang vitathatatlan biztosítéka annak, hogy ez a hagyomány nem üres kitalálás; a kitalálás általában egy emberhez kötődik, és semmiképpen sem egyetemes; ennek a hagyománynak azonban történelmi alapja van; olyan eseményre támaszkodik, amely valóságosan is megtörtént az emberiség gyermekkorában, sok-sok idővel ezelőtt. ” De miért jelent ez a régmúltban bekövetkezett katasztrófa figyelmeztetést a ma élő nemzedék számára?
Különösen fontos figyelembe vennünk azt, milyen körülmények vezettek a Vízözönhöz. A mai és az akkori világ állapotának hasonlósága indokolja, miért oly nagy jelentőségű számunkra a Vízözön. A Genezis könyvében a történelmi beszámoló így írja le ezeket a körülményeket: „Akkor Jehova látta, hogy az ember gonoszsága a földön rendkívül nagy, és hogy szíve gondolatának minden hajlama állandóan csak rossz. Akkor Isten a földre tekintett és íme, a föld romlott volt, mivel minden test megrontotta útját a földön” (1Mózes 6:5, 12).
Az emberiség világa teljes erkölcsi romlásba hanyatlott, hiszen az emberek gondolatának minden hajlama szüntelen csak gonosz volt. Ennek következtében a „föld megtelt erőszakossággal” (1Mózes 6:11). Az emberek csak az anyagiakat és a nemi vágyaik kiélését hajszolták. Jézus Krisztus ezekkel a szavakkal hívta fel erre a figyelmet: „Mert amint azokban a vízözön előtti napokban ettek, ittak, a férfiak megnősültek, a nők férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a bárkába és nem vettek észre semmit, amíg el nem jött a vízözön és mindnyájukat el nem söpörte, olyan lesz az Emberfiának a jelenléte is” (Máté 24:38, 39). Minden érdeklődésük testies vágyaik kiélésére irányult.
Az emberek Noén keresztül előzetes figyelmeztetést kaptak több éven át, de az a nemzedék nem akart hinni a figyelmeztetésnek. Ilyen áradatról még nem voltak személyes tapasztalataik. Mivel az események változatlanul ugyanúgy peregtek, mint korábban, így a figyelmeztetés süket fülekre talált. „Nem vettek észre semmit. ” Az sem számított nekik, hogy közvetlen a Teremtő figyelmeztette őket Noén keresztül.
De Isten ezt mondta Noénak: „Minden testnek vége elérkezett előttem, mert a föld erőszakossággal telt meg általuk; íme, elvesztem őket a földdel együtt” (1Mózes 6:13). Amikor a Vízözön eljött, Noé és családja életben maradt, mivel megszívlelték a figyelmeztetést és követték Isten utasításait. De miért van ennek különös jelentősége számunkra?
Hasonló állapotok
Miként a Vízözön előtti napokban, úgy az első világháború óta is az erőszak vált uralkodó jellegűvé az emberek életében. Az államok közötti erőszak az emberi történelem legpusztítóbb és legszörnyűbb háborúihoz vezetett. Közben az erőszak átterjedt a városokra, az utcákra, és behatolt a családi otthonokba is, sőt még az úton levőket is veszélyezteti. Nem beszélve arról, hogy a tévéadások, a filmek, és a regények közkedvelt témái az erőszakcselekmények.
Mai életünkben van még egy másik párhuzama is. A jelenlegi nemzedék érdeklődésének homlokterében elsősorban a szexuális és anyagias természetű vágyak kielégítése áll. Világszerte tapasztalható az erkölcsi romlás, amely a nemi úton járványszerűen terjedő betegségek kialakulásához vezet. A házasságtörő, parázna, és homoszexuális kapcsolatok mindennapos jelenségek. Miként a Vízözön előtti nemzedék, a jelenlegi is Isten helyett inkább a testi gyönyöröket és anyagi javakat kedveli.
Mivel Jehova „fájdalmat érzett szívében” a Vízözön előtti emberek rendkívül nagy gonoszsága miatt, nem ésszerű-e arra következtetni, hogy hasonlóan érez Jehova ma is a világviszonylatban tapasztalható gonosz viselkedés láttán? Eszerint nemde komoly figyelmeztetést kell látnia a mai nemzedéknek abban, amit akkor tett Isten Noé napjainak világával? Nem ésszerű-e azt gondolni, hogy Jehova ugyanolyan következtetésre fog jutni, mint ami az 1Mózes 6:5–7. verseiben található? Amikor Isten látta az emberek gonoszságát, „fájdalmat érzett szívében. Ezért ezt mondta Jehova: ’Eltörlöm a föld színéről az embereket, akiket teremtettem. ’ ” Isten az ihletett bibliaírókon keresztül kijelentette, hogy hasonló ítéletet fog végrehajtani a ma élő, önmagától semmit meg nem tagadó, élvezeteknek élő nemzedéken. Az emberiség tehát az emberi történelem legnagyobb katasztrófájával néz szembe.
Az utolsó napok
A Timótheushoz írott második levél ihletett bibliaírója napjainkra előre tekintve, ecseteli a világunkban tapasztalható hanyatló állapotokat. A 3. fejezet 1–4. verseiben ezt mondja: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető válságos idők lesznek. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárak, elbizakodottak, gőgösek, istenkáromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, nem lojálisak, természetes vonzalom nélküliek, megegyezésre nem készek, rágalmazók, önuralom nélküliek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, árulók, önfejűek, büszkeségükben felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. ”
Jézus Krisztus is jövendölt a dolgok eme remdszerének utolsó napjairól. Jövendölésében beszélt az első világháború óta látható rendkívüli erőszakról, ezt mondván: „Mert nemzet támad nemzet ellen, és királyság királyság ellen” (Máté 24:7). Ezenkívül beszélt a ma oly nagyon eluralkodó törvénytelenségről és az emberek jövőtől való rettegéséről. „A növekvő törvénytelenség miatt — mondta Jézus — sokakban kihül a szeretet” (Máté 24:12). Azt is mondta, hogy az emberek „elalélnak a félelemtől és azok várása miatt, amik a lakott földre következnek” (Lukács 21:26).
Az „utolsó napok” kifejezés ugyanazt jelenti a jelenlegi nemzedék számára, mint amit a Vízözön előtti nemzedék számára jelentett akkor — a dolgok emberi rendszere uralkodó részének a végét. A 2Thessalonika 1:8, 9-ben az ihletett bibliaíró, Pál azt mondja, hogy Isten Jézus Krisztus által „bosszút áll azokon, akik nem ismerik Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézusról szóló jó hírnek. Ezek elszenvedik az örökké tartó pusztulás bírói büntetését az Úr jelenlététől és erejének dicsőségétől” .
A Vízözön túlélői saját szemükkel látták, hogy a Vízözön előtti nemzedék mindenestül eltűnt a földről. Az emberek mindazzal együtt, amiért éltek, elpusztultak. Ugyanez fog megismétlődni most is, amikor az isteni bosszúállás véget vet a jelenlegi erőszakos nemzedéknek. „Csak egy kevés idő már, és a gonosz nem lesz többé, és te figyeled a helyét és ő nem lesz” (Zsoltárok 37:10).
A túlélés lehetséges
A Vízözön előtti nemzedék és a jelen nemzedékünk közötti párhuzam nem korlátozódik csupán az emberek gonoszságára és az emberek elpusztulására. Ahogy a Vízözönnek voltak túlélői, most is maradnak életben emberek, akik meglátják a dolgok jelen rendszerének a végét. A Vízözön túlélői szelíd emberek voltak, akik nem úgy éltek, mint a legtöbb ember. Ők szerették az igazságosságot és engedelmeskedtek Istennek és megszívlelték Isten figyelmeztetését. Az 1Mózes 6:8, 9. versében ezt olvassuk: „Noé azonban kegyet talált Jehova szemében. . . . Noé igazságos férfiú volt. Kifogástalannak bizonyult kortársai között. Noé az [igaz] Istennel járt. ” Péter apostol róla és túlélő társairól azt írta, hogy Isten „nem vonakodott megbüntetni a régi világot, Noét az igazságosság prédikálóját hét másikkal azonban megtartotta biztonságban, amikor vízözönt hozott az istentelen emberek világára” (2Péter 2:5).
Isten prófétái arról biztosítanak bennünket, hogy egy nagy sokaság túléli majd az eljövendő, a dolgok jelen rendszerére jövő isteni pusztulást. Ők is szelídek és szeretik az igazságosságot, és éppúgy engedelmeskednek Isten utasításainak, mint Noé. A zsoltáros a gonoszok pusztulásának megjövendölése után, ezt mondja: „A föld pedig a szelídekké lesz, és maradéktalan örömet találnak a béke bőségében” (Zsoltárok 37:11; Jelenések 7:9, 13, 14).
Jézus megjövendölte, hogy Isten Királyságának a jó hírét hirdetik majd világszerte az utolsó napokban. Ez a Királyság az az eszköz, amely által a föld igazságos érzületű emberei összegyűjtetnek a túlélésre. Jézus ezt juhok és kecskék szétválasztásáról szóló példázatában szemléltette. És ő a példázatot azzal fejezte be, hogy a kecskékhez hasonló igazságtalan emberek „elmennek az örök levágásra, a [juhokhoz hasonló] igazságosak pedig az örök életre” (Máté 25:31–46).
Bár a Vízözön napjainktól időben messze esik, de világos figyelmeztetés számunkra, hogy ne legyünk figyelmetlenek. A róla készült feljegyzés — a Biblia szavai szerint — „tanulságunkra” iratott meg. (Róma 15:4.) Ez figyelmeztetés arra, hogy ne éljünk erőszakos, érzéki, és anyagias módon, de figyelmeztetés arra is, hogy vegyük figyelembe Teremtőnket. Ő nem változik. Isten kitörölte a létből a Vízözön előtti nemzedéket, mert gonosz volt. Ugyanilyen okból elpusztítja a mai nemzedéket is, politikai kormányzataiból, anyagias kereskedelmei szervezeteiből, és hamis vallásaiból álló egész rendszerével együtt.
De hogy sikerüljön túlélnünk a dolgok e rendszerének a végét, e célból meg kell szívlelnünk azt, amire ez a múltbeli esemény tanít. Nekünk is szeretnünk kell az igazságosságot, miként a Vízözön nyolc túlélőjének. A túlélés végett követnünk kell a Sofóniás 2:3. versének tanácsát: „Keressetek igazságosságot és keressetek szelídséget. Valószínűleg rejtve maradtok Jehova haragjának napján. ”
[Kép a 7. oldalon]
Amiként Noé és családja túlélte a Vízözönt, te is ott lehetsz a dolgok e rendszerének végét túlélő boldog emberek között