Ahogyan a házassági kötelék megerősíthető
„SZABAD-É az embernek az ő feleségét akármi okért elbocsátani?” — kérdezték a farizeusok, akik igyekeztek tőrbe ejteni a Nagy Tanítót, Jézus Krisztust. Válaszában Jézus az első emberpár házasságára utalt, és egy irányelvet állított fel ezzel a kérdéssel kapcsolatban: „A mit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válaszsza.”
A farizeusok azt állították, hogy Mózes lehetőséget adott a válásra azáltal, hogy elrendelte a ’válólevél kibocsátását’. Jézus ezt válaszolta nekik: „Mózes a ti szívetek keménysége miatt engedte volt meg néktek, hogy feleségeiteket elbocsássátok; de kezdettől fogva nem így volt. Mondom pedig néktek, hogy a ki elbocsátja feleségét, hanemha paráznaság miatt, és mást vesz el, házasságtörő” (Máté 19:3–9).
A házasságnak eredetileg állandó köteléknek kellett volna lennie. Még a halál sem választotta volna el az első házaspárt, mivel tökéletes embereknek lettek megteremtve, az örökké tartó élet kilátásával. Ők azonban bűnt követtek el. Bűnük tönkretette az ember házasságát. A halál mint ellenség kezdte elválasztani a házaspárokat. Isten a halált tekinti a házasság végének, amint azt a Bibliában olvassuk: „Az asszonyt törvény köti, míg férje él, de ha férje meghal, szabadon férjhez mehet, a kihez akar, csakhogy az Úrban” (1Korinthus 7:39). Ez nagymértékben különbözik azoktól a vallási elképzelésektől — amilyen például a száti —, amelyekben a feleséget férje halála esetén rábeszélik vagy rákényszerítik arra, hogy elevenen égesse el magát, abban a hitben, hogy a házassági kötelék mintegy a túlvilágon is folytatódik.
A Mózesi törvény adta lehetőség
A Mózesi törvény idejére a házassági kapcsolat oly mértékben megromlott, hogy Jehova az izraeliták keményszívűsége miatt lehetővé tette a válást (5Mózes 24:1). Isten szándéka nem az volt az izraelitákra nézve, hogy visszaéljenek ezzel a törvénnyel, és jelentéktelen hibák miatt elváljanak a feleségüktől, amint az nyilvánvaló is parancsából: úgy kellett szeretniük embertársaikat, mint önmagukat (3Mózes 19:18). Még a válólevél kiadása is elrettentő példaként szolgált, mivel a levél megírásakor a válni szándékozó férjnek, annak rendje és módja szerint tekintélyes férfiakkal kellett beszélnie, akik arra törekedtek, hogy kibékítsék őket. Nem, Isten nem azért adta ezt a törvényt, hogy bármilyen jogot létesítsen ahhoz, hogy valaki „akármi okért” elváljon a feleségétől (Máté 19:3).
Az izraeliták azonban végül figyelmen kívül hagyták a törvény eredeti szándékát és felhasználták ezt az intézkedést arra, hogy bármiféle alapon — amely megfelelt szeszélyeiknek — elváljanak. Az i. e. ötödik századra hűtlenül bántak ifjúságuk feleségével, és mindenfajta okból elváltak. Jehova határozottan megmondta nekik, hogy gyűlöli a válást (Malakiás 2:14–16). Ez volt a háttere annak, hogy Jézus elítélte a válást, ahogyan azt az izraeliták az ő napjaiban gyakorolták.
Az egyetlen jog szerinti alap a válásra
Jézus mégis megemlített egy jog szerinti alapot a válásra: a paráznaságot (Máté 5:31, 32; 19:8, 9). Az itt „paráznaság”-nak fordított szó mindenféle meg nem engedett, az Írás szerinti házasságon kívüli nemi érintkezést magában foglal, történjen az akár egy azonos neművel, akár egy ellentétes neművel vagy egy állattal.
Jézus ennek ellenére nem ajánlotta a hűtlen partnertől történő elválást. Az ártatlan házastárson múlik a válással együtt járó következmények mérlegelése és annak eldöntése, hogy el akar-e válni vagy sem. Az Írás szerinti válást fontolgató feleségek esetleg Isten azon kijelentését is figyelembe kívánják venni, amelyet akkor mondott, amikor ítélkezett az első nő felett annak bűne miatt. A halálos ítélet mellett Évának Isten még külön ezt mondta: „epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad” (1Mózes 3:16). C. F. Keil és F. Delitzsch a Commentary on the Old Testament című művükben ezt az ’epekedést’ úgy írják le, mint „a betegséggel határos vágy”-at. Kétségtelen, hogy ez az epekedés nem olyan erős minden feleségben, de amikor egy ártatlan feleség váláson gondolkozik, bölcsen figyelembe kellene vennie azokat az érzelmi szükségleteket, amelyeket a nők Évától örököltek. Mivel azonban a bűnös házastárs házasságon kívüli nemi élete odavezethet, hogy az ártatlan házastárs nemi úton terjedő betegségekkel — ideértve az AIDS-et is — fertőződik meg, némelyek úgy döntenek, hogy a Jézus által kifejtett váláshoz folyamodnak.
A családi viszály magvainak elvetése
Az emberek keményszívűsége abból a bűnből ered, amelyet az első emberpár követett el Isten ellen (Róma 5:12). A családi viszály magvait akkor vetették el, amikor az első emberpár vétkezett égi Atyja ellen. Hogyan? Amikor az első asszonyt, Évát megkísértette a kígyó, hogy egyen a tiltott fáról, ő habozás nélkül megette a gyümölcsöt. Csak ezután a jelentős döntése után beszélt a férjével arról, amit a kígyó mondott neki (1Mózes 3:6). Igen, anélkül cselekedett, hogy megbeszélte volna a férjével. Íme, a prototípusa a problémának, amellyel sok család ma szembenéz: a bizalmas beszélgetés hiánya.
Később, amikor szembekerültek bűnük következményeivel, Ádám is és Éva is ugyanahhoz a taktikához folyamodott, amelyet ma sok házaspár alkalmaz, amikor bajban van, nevezetesen: a másikat hibáztatta. Az első férfi, Ádám, a feleségét és Jehovát hibáztatta azért, amit tett, és ezt mondta: „Az asszony, a kit mellém adtál vala, ő ada nékem arról a fáról, úgy evém.” Amikor az asszonyra került a sor, ő ezt mondta: „A kígyó ámított el engem, úgy evém” (1Mózes 3:12, 13).
Jehova Ádámra és Évára kimondott ítélete a kibontakozó viszály egy másik tényezőjét is előre jelezte. Férjéhez fűződő kapcsolatáról Jehova ezt mondta Évának: „ő pedig uralkodik te rajtad.” Ma sok férj — az első cikkben említett Isaóhoz hasonlóan — irgalmatlan módon uralkodik a feleségén, tekintet nélkül felesége érzelmeire. Ennek ellenére sok feleség továbbra is epekedik férje figyelmessége után. Amikor ez az epekedés teljesületlen marad, a feleségek esetleg kikövetelik ezt a figyelmet és önző módon cselekszenek. Minthogy számos férj uralkodik a feleségén és számos feleség epekedik a férje után, az önzés érvényesül, a békesség pedig kirepül az ablakon. A „How to Analyze Today’s Divorces” (Ahogyan napjaink válásait elemezzük) című tanulmányban Shunsuke Serizawa ezt mondta: „Ha figyelmen kívül hagyjuk a kérdés gyökerénél rejlő ’mindenki a saját akarata szerint cselekszik’ irányzatot, nevezetesen azt, hogy mindenki elsőbbséget ad a saját érdekeinek, akkor egyszer csak lehetetlenné válik a mai válások elemzése.”
Jehova azonban útmutatásról gondoskodott a Szavában, hogy az engedelmes házaspárok tökéletlen állapotuk ellenére is bizonyos mértékű örömnek örvendjenek a házasságon belül. Isao követte Isten irányítását, és ma már boldog családi életnek örvend. Nézzük meg, miként segítenek a Biblia alapelvei az embereknek, hogy megerősítsék a házassági köteléket.
Beszéljétek meg a dolgokat!
Sok házasságban a kommunikáció hiánya, egymás hibáztatása és az önző magatartás megnehezíti a férjeknek és a feleségeknek, hogy megértsék egymás érzéseit. „Mivel az érzések egymással történő megosztása előfeltétel, a meghittség teljes bizalmat követel. A bizalom viszont manapság hiánycikk” — mondja Caryl S. Avery tudományos munkatársnő. Az egymással megosztott legbensőbb érzések sokasága építi ki az ilyen bizalmat. Ez bizalmas beszélgetést kíván a férj és a feleség között.
A Példabeszédek egy szemléltetést használ fel buzdításul a bizalmas gondolatok egymással történő megosztására: „Mély víz a férfiúnak elméjében [szívében, New World Translation] a tanács; de mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt” (Példabeszédek 20:5). A házastársaknak bölcseknek kell lenniük és ki kell meríteniük a házastársuk szíve mélyén levő gondolatokat. Képzeld el, hogy a házastársad izgatott állapotban van. Ahelyett, hogy ezt felelnéd: „Nekem is nehéz napom volt”, miért ne kérdeznéd kedvesen ezt: „Nehéz napod volt? Mi történt?” Talán időbe és erőfeszítésbe kerül, hogy meghallgasd a házastársadat, de rendszerint kellemesebb, kielégítőbb lesz és kevesebb időt igényel, ha ezt teszed vele, mintha figyelmen kívül hagyod őt, és azokkal az erősebb érzéseivel kell majd foglalkoznod, amelyek később kerülnek felszínre.
A bizalom elnyeréséhez mindkét félnek becsületesnek kell lennie, és igyekeznie kell úgy kifejeznie az érzéseit, hogy a másik fél megértse. „Szóljatok igazságot — sürget Isten Szava —, . . . mert egymásnak tagjai vagyunk” (Efézus 4:25). Az igazság szólása bölcsességet kíván. Tegyük fel, hogy a feleség úgy érzi, nem hallgatják őt meg. Mielőtt beszélne, figyelembe kell vennie a példabeszédet: „A ki megtartóztatja beszédét, az tudós ember, és a ki higgadt lelkű, az értelmes férfiú” (Példabeszédek 17:27). Ahelyett, hogy ezzel vádolná a férjét: „Te soha nem hallgatsz meg engem!” — sokkal jobb lenne, ha nyugodtan fejezné ki az érzéseit, még mielőtt a meghiúsulás és a csalódottság érzése alakulna ki benne. Talán valami ehhez hasonló módon tárhatná fel, miként érez: „Tudom, hogy elfoglalt vagy, de ha egy kicsit több időt tölthetnék veled, az nagyon boldoggá tenne.”
Valóban „tervek hiúsulnak meg ott, ahol nincs bizalmas megbeszélés” (Példabeszédek 15:22, NW). A feleséged szeret téged, de ez nem azt jelenti, hogy olvasni tud a gondolataidban. Tapintatosan tudatnod kell vele, hogyan érzel. Ez segíteni fog, hogy mint keresztény házaspár szeretetteljes kiigazításokat tegyetek annak érdekében, „hogy megőrizzétek a szellemi egységet a béke egyesítő kötelékében” (Efézus 4:2, 3, NW).
Vegyük például Kazuót, aki papucsférj volt és megrögzött szerencsejátékos. Több százezer dollár adóssága volt. Adóssága kifizetéséhez pénzt kért kölcsön, és ezzel még nagyobb kutyaszorítóba került. Ezután elkezdte tanulmányozni a Bibliát és végül összeszedte a bátorságát, hogy elmondja problémáit a feleségének. Felkészült felesége vádaskodásaira. Meglepődött, amikor felesége, aki már régebb óta tanulmányozta a Bibliát, nyugodtan ezt válaszolta: „Próbáljunk kitalálni valamit, hogyan tudnánk kifizetni az adósságokat.”
Másnap reggel azzal kezdték a napot, hogy felkeresték a hitelezőket és kezdték kifizetni az adósságaikat még azon az áron is, hogy eladták a házukat. Majdnem egy évbe tellett, amíg elrendezték az adósságokat. Mi változtatta meg Kimie-t, a feleségét? Ezt mondja: „A Filippi 4. rész 6. és 7. versében található szavak valóban igazak. »Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, [és az Isten békéje, amely minden gondolatot felülmúl, NW] meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat az Krisztus Jézusban.«” Hozzáfűzte még: „Az egyik barátnőm meglepődött, amikor látta, milyen vidám vagyok a nehézségek ellenére, és elkezdte tanulmányozni velem a Bibliát.” Kazuo és felesége azóta alámerítkezett, és boldog családi életnek örvend.
Amellett, hogy megbíznak egymásban, azáltal hogy elmondják egymásnak az igazságot, a fenti tapasztalatokat átélő férjek és feleségek olyasmit tettek, ami segít a házaspároknak házassági problémáik megoldásában. Kapcsolatot létesítettek a házassági elrendezés Létrehozójával, Jehova Istennel. A nyomások és nehézségek ellenére, amelyekkel a házaspárok szembenéznek, megáldja őket Isten békéjével, amely minden gondolatot felülmúl, ha megtesznek minden tőlük telhetőt, hogy alkalmazzák alapelveit, és a többit az ő kezére bízzák. Különösen hasznos a közös ima. A férjnek át kell vennie a vezetést, és ’ki kell öntenie a szívét’ Isten előtt, keresve irányítását és vezetését minden problémában, amellyel ő és felesége szembenéz (Zsoltárok 62:9). Jehova Isten mindenképpen meghallgatja az ilyen imákat.
Igen, meg lehet erősíteni a házassági köteléket. Még most is, amikor minden tökéletlenségünkkel egy nyugtalan társadalomban élünk, a házaspárok nagy örömet találhatnak a kapcsolatukban. További gyakorlatias javaslatokat és isteni tanácsot találhatsz a Tedd családi életedet boldoggá könyvben, melyet a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. adott ki. Valamint azoknak a házaspároknak, akik komolyan dolgoznak azon, hogy alkalmazzák a Biblia alapelveit, az a reménységük, hogy a szeretet kötelékében lesznek az Istentől származó közeli új világban.