MEDDŐSÉG

A gyermekszülés képességének a hiányát a héber ʽá·qárʹ (’meddő’; 1Mó 11:30) és gal·múdhʹ (’magtalan’; Ézs 49:21) szó fejezi ki. A Példabeszédek 30:16-ban a meddőséget szó szerint így írják le: „a méh bezárása” (Rbi8, lábj.). A „meddő” szó görög megfelelője a szteiʹrosz (Lk 1:7, 36). A ’méhének elhalt volta’ kifejezéssel is utalnak a meddőségre (Ró 4:19).

Jehova utasítása, melyet eredetileg Ádámnak és Évának adott, és később Noé fiainak megismételt, ezt a parancsot is magában foglalta: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok” (1Mó 1:28; 9:7). Emiatt az ókorban gyalázatnak, csapásnak, büntetésnek, az egyik legnagyobb balszerencsének tartották, ha egy férjes asszony nem tudott gyermeket szülni. „Adj nekem gyermekeket, különben meghalok!” – könyörgött Ráhel a férjének, Jákobnak (1Mó 30:1).

Amit Jákob erre Ráhelnek mondott, abból kitűnik, hogy Jehova képes termékennyé tenni egy meddő nőt: „Vajon Isten helyében vagyok én, ki megtagadta tőled a méhnek gyümölcsét?” „Isten végül – ahogy a Biblia írja – megemlékezett Ráhelről, meghallgatta őt, és megnyitotta a méhét. Ő pedig teherbe esett, fiút szült” (1Mó 30:2, 22, 23). Más példák is bizonyítják, hogy Jehova képes gyermeket adni olyan nőknek, akiket sokáig természetes meddőség sújtott. Ez történt Sárával (1Mó 11:30; 17:19; 21:1, 2), Rebekával (1Mó 25:21), Sámson anyjával (Bí 13:2, 3), Annával (1Sá 1:10, 11; 2:5), egy sunemi asszonnyal (2Ki 4:14–17) és Erzsébettel (Lk 1:7, 36). Jehova áldásának köszönhetően az izraeliták annyira szaporák voltak Egyiptomban, hogy az egyiptomiak megijedtek, hogy nemsokára még náluk is többen lesznek (2Mó 1:7–12, 18–21). Azt is Jehovának tulajdonították, hogy megadta Ruthnak, Dávid dédanyjának, hogy foganjon (Ru 4:13).

Amikor Jehova visszatartotta az áldását, még a föld is meddő, vagyis terméketlen, sivár pusztaság lett. Isten áldásával viszont képes volt sokat teremni (3Mó 26:3–5). Ehhez hasonlóan megígérte, hogy az ő gazdag áldásával „olyan asszony, aki elvetél vagy meddő, nem lesz a földeden” (2Mó 23:26; 5Mó 7:13, 14; 28:4, 11; Zs 127:3–5; 128:3). Ezzel szemben Jehova egy alkalommal „erősen bezárt Abimélek házában minden méhet”, amikor ez a király feleségül akarta venni Sárát (1Mó 20:17, 18).

A miatt a rettenetes nyomorúság miatt, melynek a jövendölés szerint el kellett jönnie az első századi Jeruzsálemre, Jézus azt mondta, hogy boldogok, nyugodtak lesznek „a meddő asszonyok”, mivel elkerülik a gyötrelmet, amely azzal jár, hogy végig kell nézniük gyermekeik szenvedését (Lk 23:29).

Ézsaiás és a zsoltáríró egy meddő asszonyról prófétált, akinek elfelejtetik a gyalázata és szégyene, mivel sok fiat szül, akik mind Jehovától tanítottak lesznek (Zs 113:9; Ézs 54:1–15). Pál apostol ’a szabad asszonyra’, azaz ’a fenti Jeruzsálemre’ alkalmazza Ézsaiás szavait (Ga 4:26–31).