Jézus ezért a mannát használta fel arra, hogy valami fontosat tanítson meg nekik. Bár a manna Isten ajándéka volt, azok, akik ettek belőle, idővel meghaltak (Ján 6:49). Ezzel szemben Jézus azt mondta magáról, hogy ő „az igazi, égből való [kenyér]”, „az Isten kenyere” és „az élet kenyere” (Ján 6:32, 33, 35). Jézus a következőképpen magyarázta el, hogy milyen fontos különbség van közte és a manna között: „Én vagyok az az élő kenyér, mely az égből jött le. Ha valaki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog.” (Olvassátok fel: János 6:51.) Ez a gondolat meglepte a zsidókat. Nem értették, hogy mondhatja Jézus azt, hogy ő az égből való „kenyér”, és hogy milyen kenyér lehet jobb a mannánál, melyet Isten az ősapáiknak adott. Jézus a következőket mondta, hogy segítsen nekik ezt megérteni: „a kenyér a testem”. Mit értett ezalatt? Fontos, hogy megértsük ezt, mert így megtudhatjuk, hogyan élhetünk mi is, és a szeretteink is örökké. Vizsgáljuk meg közelebbről Jézus szavait.

HOGYAN ÉRTETTE JÉZUS, HOGY AZ ÉLŐ KENYÉR A TESTE?

4. Miért döbbentek meg sokan Jézus szavain?

⁴ Jézus hallgatóit megdöbbentette, amikor ezt mondta: „a kenyér a testem, melyet azért adok, hogy a világ élhessen”. Talán arra gondoltak, hogy Jézus szó szerint értette, hogy egyék a testét, ami kannibalizmusnak számított volna (Ján 6:52). De amit Jézus ezután mondott, azzal még inkább meghökkentette őket. Kijelentette: „ha nem eszitek az Emberfiának a testét, és nem isszátok a vérét, nem fogtok örök életet kapni” (Ján 6:53).

5. Miért lehetünk biztosak benne, hogy Jézus nem szó szerint értette azt, hogy igyák a vérét?

⁵ Isten már Noé napjaiban megtiltotta az embereknek, hogy vért fogyasszanak (1Móz 9:3, 4). Később az izraelitáknak adott törvénybe is belefoglalta ezt a tilalmat: „Aki vért eszik, azt meg kell ölni” (3Móz 7:27). Jézus arra tanította a zsidókat, hogy tartsák be a mózesi törvényt (Máté 5:17–19). Ezért elképzelhetetlen lett volna, hogy arra ösztönözze őket, hogy szó szerint egyék a testét, és igyák a vérét. Ugyanakkor ezzel a meglepő kijelentéssel rámutatott, hogy hogyan lehet örök életük (Ján 6:54).

6. Miért mondhatjuk, hogy Jézus egy szóképet használt, amikor azt mondta az embereknek, hogy egyék a testét, és igyák a vérét?

⁶ Jézus itt nyilvánvalóan egy szóképet használt, mint ahogy akkor is, amikor a szamáriai asszonnyal beszélt. Ezt mondta neki: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok majd neki, soha meg nem szomjazik, hanem a víz, amelyet én adok neki, olyan vízforrássá lesz benne, amely azért tör fel, hogy örök életet adjon” (Ján 4:7, 14).b Jézus nem arra utalt ezzel, hogy a szamáriai asszonynak az örök életért egyszerűen annyit kell tennie, hogy iszik egy bizonyos vízből. Ehhez hasonlóan azt sem szó szerint értette, hogy ha az emberek eszik a testét, és isszák a vérét, akkor örökké élhetnek.

11. Abból, amit Jézus Galileában mondott, hogyan derül ki, hogy a szavait nem egy korlátozott számú csoportra értette?

¹¹ A legtöbben, akikhez Jézus Galileában beszélt, azt várták, hogy majd enni ad nekik. De ő arra hívta fel a figyelmüket, hogy van valami, ami értékesebb az ennivalónál: valami, ami örök életet adhat. Elmondta, hogy akik meghaltak, feltámadhatnak majd az utolsó napon, és örökké élhetnek. Ezt nem egy korlátozott számú csoportra értette, ellentétben azzal, amit később az Úr vacsoráján mondott. Inkább egy olyan lehetőségről beszélt, amely minden ember számára elérhető: az örök életről. Ezért mondta a következőket: „Ha valaki eszik ebből a kenyérből, örökké élni fog. És bizony a kenyér a testem, melyet azért adok, hogy a világ élhessen” (Ján 6:51).

12. Mire van szükség ahhoz, hogy valaki örök életet kapjon?

¹² Vajon Jézus arra gondolt, hogy minden ember, aki valaha élt, örök életet kaphat? Nem. Csak azoknak van erre lehetőségük, akik esznek ebből a kenyérből, vagyis akik hisznek Jézusban.