Oktatás — Használd fel Jehova dicséretére
„A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az” (JÁNOS 7:18).
1. Mikor és hogyan vette kezdetét az oktatás?
AZ OKTATÁS már réges-régen megkezdődött. Nem sokkal azután vette kezdetét, hogy Jehova Isten, a Nagy Oktató és Tanító megteremtette elsőszülött Fiát (Ésaiás 30:20, Újfordítású revideált Biblia; Kolossé 1:15). Íme, volt Valaki, aki magától a Nagy Oktatótól tanulhatott! Számtalan évezreden keresztül ez a Fiú — aki Jézus Krisztusként vált ismertté — meghitt viszonyban élt Atyjával, és felbecsülhetetlen értékű oktatásban részesült Jehova Isten tulajdonságairól, munkáiról és szándékairól. Később, amikor a földön élt emberként, Jézus elmondhatta: „semmit sem cselekszem magamtól, hanem a mint az Atya tanított engem, úgy szólok” (János 8:28).
2—4. a) Milyen körülmények közepette jelent meg Jézus a sátoros ünnepen i. sz. 32-ben a János 7. fejezete szerint? b) Miért voltak a zsidók zavarban Jézus tanítói képessége miatt?
2 Hogyan hasznosította Jézus az oktatást, amelyben részesült? Három és fél éves földi szolgálata során fáradhatatlanul megosztotta másokkal, amit tanult. De ezt egyetlen alapvető céllal tette. Mi volt ez? Vizsgáljuk meg Jézusnak a János 7. fejezetében található szavait, amelyben elmagyarázta, mi a forrása és mi a célja tanításának.
3 Figyeljük meg a keretet. I. sz. 32 őszén történt, majdnem három évvel azután, hogy Jézus megkeresztelkedett. A zsidók összegyűltek Jeruzsálembe a sátoros ünnepre. Az ünnep első napjaiban sokat beszéltek Jézusról. Az ünnep felénél Jézus elment a templomba, és elkezdett tanítani (János 7:2, 10–14). Mint mindig, ekkor is nagyszerű tanítónak bizonyult (Máté 13:54; Lukács 4:22).
4 A János 7. fejezetének 15. verse ezt mondja: „És csodálkozának a zsidók, mondván: Mimódon tudja ez az írásokat, holott nem tanulta?!” Érted miért voltak zavarban? Jézus nem járt egyetlen rabbinikus iskolába sem, így hát tanulatlan volt — legalábbis azt gondolták! Jézus mégis könnyedén meg tudott találni és fel tudott olvasni részeket a Szent Iratokból (Lukács 4:16–21). No de ez a galileai ács még oktatta is nekik Mózes törvényét! (János 7:19–23). Hogy lehetett ez?
5., 6. a) Hogyan magyarázta Jézus, mi tanításának a forrása? b) Hogyan használta fel Jézus az oktatást, amelyben részesült?
5 Jézus ezt így magyarázta, amint a 16. és 17. versben olvashatjuk: „Az én tudományom nem az enyém, hanem azé, a ki küldött engem. Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajjon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?” Szerették volna tudni, ki oktatta Jézust, és ő világosan megmondta nekik, hogy őt Isten oktatta! (János 12:49; 14:10).
6 Hogyan használta fel Jézus az oktatást, amelyben részesült? A János 7:18-ban feljegyzettek szerint ezt mondta: „A ki magától szól, a maga dicsőségét keresi; a ki pedig annak dicsőségét keresi, a ki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság.” Mennyire illő, hogy Jézus a tanultakat arra használta fel, hogy Jehovának szerezzen vele dicsőséget, akinek ’tökéletes a tudása’! (Jób 37:15).
7., 8. a) Hogyan kell felhasználnunk az oktatást? b) Milyen négy alapvető célja van a kiegyensúlyozott oktatásnak?
7 Értékes tanulságot vonhatunk le tehát Jézus példájából: az oktatást ne önmagunk dicsőítésére használjuk fel, hanem arra, hogy Jehovának szerezzünk vele dicséretet. Nincs ennél jobb módja az oktatás hasznosításának. Hogyan használhatod hát fel az oktatást úgy, hogy Jehovának szerezz vele dicséretet?
8 Az oktatni szó jelentése: ’szabályszerű tanítás által és felügyelet melletti gyakorlás által képezni, különösen egy szakismeretben, szakmában vagy foglalkozásban’. Vizsgáljuk most meg, milyen négy alapvető célja van a kiegyensúlyozott oktatásnak, és hogyan lehet bármelyiket felhasználni Jehova dicséretére. A kiegyensúlyozott oktatásnak segítenie kell abban, hogy 1. jól olvassunk, 2. olvashatóan írjunk, 3. értelmileg és erkölcsileg fejlődjünk, és 4. hogy elsajátítsuk a mindennapi élethez szükséges gyakorlati képzettséget.
Tanuljunk meg jól olvasni
9. Miért fontos, hogy jó olvasók legyünk?
9 A sorban az első: tanuljunk meg jól olvasni. Miért olyan fontos, hogy jó olvasók legyünk? Egy enciklopédia így magyarázza: „Az olvasás . . . a tanulás alapja, és a mindennapi életben az egyik legfontosabb képesség . . . A gyakorlott olvasók hozzájárulnak ahhoz, hogy virágzó és termékeny társadalom jöjjön létre. Ugyanakkor ők maguk is teljesebb, kielégítőbb életet élnek” (The World Book Encyclopedia).
10. Hogyan segít Isten Szavának az olvasása abban, hogy teljesebb, kielégítőbb életet éljünk?
10 Ha az olvasás általánosságban segíthet abban, hogy „teljesebb, kielégítőbb életet” éljünk, mennyivel inkább igaz ez Isten Szavának olvasására! Megnyitja elménket és szívünket Jehova gondolatai, valamint szándékai előtt, és ha azokat világosan megértjük, értelme lesz az életünknek. Ezenkívül „az Istennek beszéde élő és ható” — mondja a Zsidók 4:12. Ahogy olvassuk Isten Szavát, és elmélkedünk rajta, közelebb kerülünk a Szerzőjéhez, és ez arra indít minket, hogy változtassunk az életünkön, mert megnyerőbbek szeretnénk lenni őelőtte (Galátzia 5:22, 23; Efézus 4:22–24). Ez arra is ösztönöz minket, hogy osszuk meg másokkal az értékes igazságokat, amelyekről olvastunk. Mindez a Nagy Oktatónak, Jehova Istennek szerez dicséretet. Bizony, ennél jobban nem tudjuk felhasználni azt, hogy tudunk olvasni!
11. Mit kell magában foglalnia egy kiegyensúlyozott személyes tanulmányozási programnak?
11 Akár fiatalok vagyunk, akár idősek, arra kapunk buzdítást, hogy tanuljunk meg jól olvasni, mivel az olvasásnak fontos szerepe van keresztény életünkben. Isten Szavának rendszeres olvasásán kívül egy kiegyensúlyozott, személyes tanulmányozási program még magában foglalja a bibliavers megvizsgálását a Vizsgáljuk az Írásokat naponta! című füzetből, Az Őrtorony és az Ébredjetek! figyelmes áttanulmányozását, és a keresztény összejövetelekre való felkészülést. És mi a helyzet a keresztény szolgálattal? A nyilvános prédikáláshoz, az újralátogatások elvégzéséhez az érdeklődő személyeknél, és a házi bibliatanulmányozások levezetéséhez, természetesen mindegyikhez szükséges, hogy jól tudjunk olvasni.
Tanuljunk meg olvashatóan írni
12. a) Miért fontos megtanulni olvashatóan írni? b) Mi volt minden idők legnagyszerűbb írói munkája?
12 A kiegyensúlyozott oktatás második célja: segítenie kell abban, hogy megtanuljunk olvashatóan írni. Írásunk nem csupán eljuttatja szavainkat, gondolatainkat másokhoz, hanem ezáltal fenn is maradnak. Sok-sok évszázaddal ezelőtt mintegy 40 zsidó férfi írta le papiruszra vagy pergamenre a szavakat, amelyek végül az ihletett Írásokat alkotják (2Timótheus 3:16). Bizony, ez minden idők legnagyszerűbb írói munkája! Jehova kétségtelenül irányította azoknak a szent szavaknak a másolását és újramásolását évszázadokon keresztül, hogy megbízható formában érjenek el hozzánk. Hát nem vagyunk hálásak Jehovának, hogy írásba foglaltatta szavait, és nem szájhagyományra bízta? (Vö. 2Mózes 34:27, 28.)
13. Mi mutatja, hogy az izraeliták tudtak írni?
13 Az ókori időkben csak bizonyos kiváltságos osztályok, mint például a mezopotámiai és az egyiptomi írnokok tudtak írni-olvasni. A nemzetekkel éles ellentétben Izráelben mindenkit arra buzdítottak, tanuljon meg írni és olvasni. Bár valószínűleg jelképes az izraelitáknak adott parancs az 5Mózes 6:8, 9-ben, hogy írjanak házuk ajtófélfájára, de ez azt sejteti, hogy tudtak írni. A gyermekeket már kiskorukban megtanították írni. A Gézer-naptár, amely az ősi héber írások egyik legrégibb példánya, néhány tudós szerint egy iskolás fiú memóriafejlesztő gyakorlata volt.
14., 15. Többek között miként tudjuk felhasználni jól és hasznosan, hogy írni tudunk?
14 De miként használhatjuk fel jól és hasznosan azt, hogy írni tudunk? Bizonyára úgy, ha jegyzetelünk a keresztény összejöveteleken és kongresszusokon. Egy levél, még ha „rövid” is, bátoríthat egy beteget, de köszönetet is mondhatunk vele egy szellemi testvérnek, illetve testvérnőnek, aki kedves vagy vendégszerető volt velünk (1Péter 5:12). Ha a gyülekezetben valakinek meghalt valakije, akit szeretett, egy pár soros levél vagy lap ’bátorítóan’ beszél helyettünk ahhoz a személyhez (1Thessalonika 5:14). Egy keresztény testvérnő, akinek az édesanyja rákban halt meg, a következőket mondja el: „Egyik barátnőm írt egy kedves levelet. Ez valóban segített nekem, mivel újra meg újra elolvashattam.”
15 Az egyik nagyszerű módja annak, hogy dicséretet szerezzünk Jehovának, ha arra használjuk fel írni tudásunkat, hogy a Királyságról írunk tanúskodó levelet. Szükséges lehet néha, hogy fenntartsuk a kapcsolatot az olyan új érdeklődőkkel, akik elszigetelt területen élnek. A betegség átmenetileg nehézzé teheti, hogy házról házra menj. Talán levélben írhatod le azt, amit személyesen mondanál rendes körülmények között.
16., 17. a) Milyen tapasztalat mutatja, hogy fontos levélben tanúskodni az igazságról? b) El tudsz mondani hasonló tapasztalatot?
16 Figyelj meg egy tapasztalatot. Sok évvel ezelőtt egy Tanú a Királyságról tanúskodó levelet írt egy özvegyasszonynak, akinek a férje halálhírét a helyi újságban közölték. Nem kapott rá választ. Majd 1994 novemberében, több mint 21 évvel később, a Tanú kapott egy levelet az asszony lányától. A lány a következőket írta:
17 „Írtál az édesanyámnak egy levelet 1973 áprilisában, hogy megvigasztald az édesapám halála után. Én kilencéves voltam akkor. Az édesanyám tanulmányozta a Bibliát, de mind ez ideig még nem szolgája Jehovának. Viszont a tanulmányozása végül azt eredményezte, hogy kapcsolatba kerültem az igazsággal. 1988-ban kezdtem tanulmányozni a Bibliát — 15 évvel azután, hogy megkaptuk a leveled. 1990. március 9-én keresztelkedtem meg. Olyan hálás vagyok, hogy sok évvel ezelőtt levelet írtál, és oly boldog vagyok, hogy tudathatom veled: azok a magok, amelyeket elvetettél, Jehova segítségével kikeltek. Édesanyám ideadta nekem leveledet, hogy tartsam meg, és én szeretnélek megismerni téged. Remélem, megtalál a levelem.” A lány levele, amelyben megadta a címét és a telefonszámát, bizony megtalálta a Tanút, aki oly sok évvel azelőtt írta a levelet. Képzelheted, mennyire meglepődött a fiatal hölgy, amikor felhívta ez a Tanú, aki azóta is ír leveleket, megosztva a Királyság-reménységet másokkal!
Fejlődjünk értelmileg, erkölcsileg és szellemileg
18. Hogyan gondoskodtak a szülők a bibliai időkben gyermekeik oktatásáról értelmi és erkölcsi téren?
18 A kiegyensúlyozott oktatás harmadik feladata: segítenie kell fejlődnünk értelmileg és erkölcsileg. A bibliai időkben úgy tartották, hogy a szülők egyik legfőbb kötelessége gyermekeik oktatása értelmi és erkölcsi téren. A gyermekeket nemcsak írni-olvasni tanították, hanem ami még fontosabb, Isten Törvényéből is oktatták őket, ami felölelte az élet minden területét. Így az oktatás magában foglalta tanításukat a vallásos kötelezettségeikről, a házasságot szabályozó alapelvekről, a családi kapcsolatokról, a szexuális erkölcsről, valamint az embertársaikkal szembeni kötelezettségeikről. Az ilyenfajta oktatás nemcsak értelmi és erkölcsi fejlődésükben segített, hanem a szellemiségük fejlődésében is (5Mózes 6:4–9, 20, 21; 11:18–21).
19. Hol találhatunk olyan oktatásra, amelyik a legjobb erkölcsi értékeket mutatja nekünk, amelyek szerint élnünk kell, és amelyek segítenek fejlődnünk a szellemiségünkben?
19 Mi a helyzet napjainkban? A jó világi oktatás fontos. Segít fejlesztenünk az értelmi képességünket. De hova fordulhatunk olyan oktatásért, amelyik a legjobb erkölcsi értékeket mutatja nekünk, amelyek szerint élnünk kell, és amelyek segítenek fejlődnünk a szellemiségünkben? A keresztény gyülekezeten belül olyan teokratikus oktatási programhoz jutunk, amelyet sehol másutt nem kaphatunk meg a föld kerekén. A Biblia és a Biblián alapuló kiadványok személyes tanulmányozásával, valamint a gyülekezeti összejöveteleken és kongresszusokon nyújtott tanítás által lehet részünk ebben a felbecsülhetetlen, folyamatos oktatásban, az isteni tanításban — méghozzá ingyen! Mit tanulhatunk ezáltal?
20. Mire tanít minket az isteni oktatás, és milyen eredménnyel?
20 Amikor elkezdjük tanulmányozni a Bibliát, megtanuljuk az Írások alapvető tanításait, az „elemi tanítást” (Zsidók 6:1, Úf ). Ahogy előrehaladunk, „kemény eledelt”, vagyis mélyebb igazságokat veszünk magunkhoz (Zsidók 5:14). Ezenkívül még olyan isteni alapelveket sajátítunk el, amelyek megtanítják nekünk, hogyan éljünk Istennek tetsző életet. Megtanuljuk például elkerülni az olyan szokásokat és gyakorlatokat, amelyek tisztátalanná teszik a testet, és megtanulunk tiszteletet mutatni a hatóságok iránt, valamint mások testi épsége és tulajdona iránt (2Korinthus 7:1; Titus 3:1, 2; Zsidók 13:4). Azonkívül világossá válik előttünk, mennyire fontos becsületesnek és szorgalmasnak lenni a munkánkban, és hogy milyen fontos a Bibliának a szexuális erkölcsről adott parancsai szerint élni (1Korinthus 6:9, 10; Efézus 4:28). Ahogy egyre inkább alkalmazzuk életünkben ezeket az alapelveket, szellemileg fejlődünk, Istennel való kapcsolatunk pedig mélyül. Istenfélő magatartásunk ráadásul, bárhol is éljünk, jó állampolgárokká tesz minket. Ez pedig arra indíthat másokat, hogy dicsőítsék az isteni oktatás Forrását — Jehova Istent (1Péter 2:12).
Gyakorlati képzés a mindennapi életre
21. Milyen gyakorlati képzésben részesültek a gyermekek a bibliai időkben?
21 A kiegyensúlyozott oktatás negyedik célja, hogy a mindennapi élethez szükséges gyakorlati képzéssel lásson el valakit. A bibliai időkben a szülői oktatás magában foglalta a gyakorlati képzést is. A lányokat háztartási ismeretekre tanították. A Példabeszédek utolsó fejezete azt mutatja, hogy ennek sok és igen változatos ismeretnek kellett lennie. Így a lányok elsajátították a fonást, a szövést, a főzést, és általában a háztartásvezetést, valamint a kereskedelmet és az ingatlan-adásvételek lebonyolítását. A fiúk többnyire apjuk világi foglalkozását tanulták meg a mezőgazdaság, az ipar vagy a kereskedelem egy bizonyos területén. Jézus az ácsmesterséget tanulta nevelőapjától, Józseftől, ezért nemcsak az „ácsmester fiának” hívták, hanem „ácsmesternek” is (Máté 13:55; Márk 6:3).
22., 23. a) Mire kell az oktatásnak felkészítenie a gyermekeket? b) Mi legyen az indítékunk, ha a továbbtanulást választjuk, amikor az talán szükségesnek tűnik?
22 A kiegyensúlyozott oktatás ma is magában foglalja a felkészülést arra, hogy majd egy nap törődni tudjunk egy család szükségleteivel. Pál apostolnak az 1Timótheus 5:8-ban található szavai arra utalnak, hogy az embernek szent kötelessége gondoskodni a családjáról. Ezt írta: „Ha pedig valaki az övéiről és főképen az ő házanépéről gondot nem visel: a hitet megtagadta, és rosszabb a hitetlennél.” Az oktatásnak tehát fel kell készítenie a gyermekeket azokra a felelősségekre, amelyek majd az életben rájuk hárulnak, valamint arra, hogy a közösség dolgos tagjai legyenek.
23 Milyen mértékű világi oktatásra törekedjünk? Ez országonként változhat. De ha a munkaerőpiac megköveteli, hogy a törvény által előírt minimumon kívül további képzésben részesüljünk, akkor a szülők kötelessége, hogy irányítsák gyermekeiket a kiegészítő oktatásról vagy képzésről való döntésben, mérlegelve az ilyenfajta továbbtanulás lehetséges előnyeit és hátrányait. De mi legyen az illető indítéka, ha a továbbtanulást választja, amikor az talán szükségesnek tűnik? Természetesen ne a gazdagság, az önmagasztalás vagy az öndicséret (Példabeszédek 15:25; 1Timótheus 6:17). Ne feledd, milyen tanulságot vontunk le Jézus példájából: az oktatást úgy kell felhasználnunk, hogy Jehovának szerezzünk vele dicséretet. Ha a továbbtanulást választjuk, akkor az a vágy indítson minket erre, hogy képesek legyünk megfelelőképpen gondoskodni magunkról azzal a céllal, hogy a lehető legteljesebb mértékben tudjuk szolgálni Jehovát a keresztény szolgálatban (Kolossé 3:23, 24).
24. Milyen Jézustól tanult leckéről nem szabad megfeledkeznünk sosem?
24 Igyekezzünk tehát szorgalmasan, hogy kiegyensúlyozott világi oktatásra tegyünk szert. Bárcsak teljes mértékben a hasznunkra fordítanánk az isteni tanítás folyamatos programját, amelyről Jehova szervezetén belül gondoskodnak! S bárcsak sose felednénk, milyen értékes tanulságot vonhattunk le a földön élt legjobb oktatásban részesült ember, Jézus Krisztus példájából: az oktatást nem szabad saját magunk dicséretére felhasználni, hanem úgy, hogy a legnagyobb Oktatónak, Jehova Istennek szerezzünk vele dicséretet!
Mit felelsz rá?
◻ Hogyan használta fel Jézus az oktatást, amelyben részesült?
◻ Miért fontos megtanulnunk jól olvasni?
◻ Hogyan használhatjuk fel írni tudásunkat arra, hogy Jehovának szerezzünk vele dicséretet?
◻ Hogyan segít az isteni oktatás, hogy erkölcsileg és szellemileg is fejlődjünk?
◻ Milyen gyakorlati képzést kell magában foglalnia a kiegyensúlyozott oktatásnak?
[Kiemelt rész a 13. oldalon]
Gyakorlati segítség a pedagógusoknak
Az 1995—1996-os „Örvendező dicsérők” kerületkongresszusokon a Watch Tower Society egy új füzetet adott közre, melynek a címe: Jehova Tanúi és az oktatás. Ez a 32 oldalas, négyszínnyomásos füzet kimondottan a pedagógusoknak készült. Mind ez idáig 58 nyelvre fordították le.
Miért készült füzet a pedagógusoknak? Azért, hogy segítsen nekik jobban megérteni azoknak a diákoknak a hitnézeteit, akik Jehova Tanúinak a gyermekei. Mit tartalmaz a füzet? Világos és pozitív hangvételben elmagyarázza, mi a nézetünk a kiegészítő oktatásról, a születésnapokról és a karácsonyról, valamint a zászló előtti tisztelgésről. A füzet arról is biztosítja a pedagógusokat, hogy mi azt szeretnénk, ha gyermekeink a legtöbb hasznot merítenék iskoláztatásukból, és hogy mi őszintén szeretnénk együttműködni a pedagógusokkal, élénken érdeklődve gyermekeink oktatása iránt.
Hogyan használhatjuk fel az Oktatás füzetet? Mivel pedagógusoknak készült, osszuk meg a tanárokkal, az igazgatókkal és az iskola személyzetének többi tagjával. Ez az új füzet bárcsak segítene minden ilyen pedagógusnak megérteni nézeteinket, meggyőződésünket, és azt, miért állítjuk néha, hogy jogunk van másnak lennünk! A szülőket arra buzdítjuk, hogy a füzetet használják fel alapul, amikor személyesen beszélnek gyermekeik pedagógusaival.
[Kép a 10. oldalon]
Az ókori Izráelben nagyra értékelték az oktatást