Egy akarattal szolgáljuk Jehovát!
„Amikor tisztává változtatom a népek nyelvét, hogy mindannyian segítségül hívhassák Jehova nevét, és egy akarattal szolgálják őt” (SOFÓNIÁS 3:9, American Standard Version).
1., 2. a) Melyik próféciának a beteljesedését viszi véghez most Jehova? b) Milyen kérdéseket vet fel ez a prófécia?
JEHOVA ISTEN olyasmit tesz ma, amit az emberek sohasem lennének képesek önmaguk véghezvinni. Ebben a megosztott világban mintegy 3000 nyelven beszélnek az emberek, Isten azonban most viszi véghez a következő prófécia beteljesedését: „Akkor tiszta nyelvűvé változtatom a népeket, hogy mindannyian Jehova nevét hívják segítségül, s hogy vállvetve szolgálják őt (Sofóniás 3:9).
2 Melyik ez a „tiszta nyelv”? Kik beszélik azt? És mit jelent ’vállvetve szogálni Jehovát’?
A „tiszta nyelvet” beszélik
3. Melyik a „tiszta nyelv”, és miért nem megosztottak azok, akik azt beszélik?
3 I. sz. 33 pünkösd napján Isten szent szelleme kitöltetett Jézus Krisztus tanítványaira, és képessé tette őket arra, hogy olyan nyelveken is beszéljenek, amelyeket nem tanultak. Így elmondhatták a soknyelvű népnek ’Isten nagyszerű dolgait’. Jehova ily módon kezdte egységre hozni a különféle etnikai hátterű embereket (Cselekedetek 2:1–21, 37–42). Amikor a hívő pogányok később Jézus követőivé lettek, Isten szolgái valóban soknyelvű, többfajú népet alkottak. Mégsem szakították őket szét sohasem világi korlátok, mert mindannyian „tiszta nyelven” beszéltek. Ez az a közös nyelv, amit Sofóniás a 3:9. versében megjövendölt: a bibliai igazság nyelve (Efézus 4:25). A „tiszta nyelvet” beszélők nem megosztottak, hanem „egybehangzóan beszélnek”, mivel „megfelelően egységesek ugyanabban az értelemben és ugyanabban a gondolatmenetben” (1Korinthus 1:10).
4. Hogyan mutat rá a Sofóniás 3:9. verse a soknyelvű és sokfajú együttműködésre, és hol található az meg napjainkban?
4 A „tiszta nyelv”-nek arra kellett képessé tenni minden nemzetből és fajból való embereket, hogy „vállvetve szolgálják” Jehovát, vagy betű szerint: ’egy vállal’. Más fordítások így fejezik ki ezt: „egyhangúlag” (The New English Bible); „egy akarattal” (Károli); vagy „közös egyetértésben és vállvetve” (The Amplified Bible). Egy másik fordításban ez így hangzik: „Akkor tisztává teszem az összes népek ajkait, hogy mindannyian segítségül hívhassák Jehova nevét és együttműködhessenek az ő szolgálatában” (Byington). Ilyen soknyelvű és sok fajú együttműködés Isten szolgálatában csak Jehova Tanúi közt található meg.
5. Mire képesek Jehova Tanúi felhasználni bármelyik emberi nyelvet?
5 Mivel Jehova Tanúi mindannyian a Szentírás igazságának „tiszta nyelvét” beszélik, képesek bármely emberi nyelvet a legmagasztosabb célra: Isten dicséretére és a Királyság jó hírének a hirdetésére használni (Márk 13:10; Titus 2:7, 8; Zsidók 13:15). Mily pompás, hogy a „tiszta nyelv” ezáltal az összes etnikai csoportbeli embereket képessé teszi arra, hogy egy akarattal szolgálják Jehovát!
6. Hogyan tekinti Jehova az embereket, és mi jelenthet segítséget akkor, ha egyes keresztények szívében ott lappang egy bizonyos fokú részrehajlás?
6 Amikor Péter Kornéliusnak és más pogányoknak tanúskodott, ezt mondta: „Most látom igazán, hogy Isten nem személyválogató, hanem minden nemzetből szívesen fogadja azokat, akik félik őt és igazságosságot cselekszenek” (Cselekedetek 10:34, 35, Csia). Más fordítások szerint, Jehova „nem személytisztelő”, „nem tesz különbséget emberek között”, és „nem tanúsít kivételezést” (The Emphatic Diaglott; Phillips; New International Version). Mi, Jehova szolgái kötelesek vagyunk úgy tekinteni az összes etnikai csoportból való embereket, ahogyan ő tekinti azokat. De mi történik akkor, ha egy bizonyos keresztény szívében ott időzik a részrehajlás? Nos, akkor hasznos dolog megfigyelni, hogyan bánik a mi pártatlan Istenünk a minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből való szolgáival. (Lásd még: Ébredjetek! 1984. november 8-i száma, 3—11. oldal [angolban].)
Kívánatosak
7. Az Istenhez fűződő viszony tekintetében miben nem különbözik egyetlen faj vagy nemzet sem a másiktól?
7 Ha Jehova alámerített tanúja vagy, valaha biztos, hogy ’nyögtél és sóhajtoztál azok miatt az utálatosságok miatt’, amiket e gonosz rendszerben elkövetnek (Ezékiel 9:4). ’Halott voltál bűneidben’, ámde Isten irgalmasan magához vonzott Jézus Krisztus által (Efézus 2:1–5; János 6:44). Ezekben nem különbözöl többi hívőtársaidtól. Őket is lesújtotta a gonoszság, ők is ’halottak voltak bűneikben’, ők is Isten irgalmasságának edényeivé lettek Jézus Krisztus által. És tekintet nélkül fajunkra vagy nemzetiségünkre, csakis hit által lehet ma bármelyikünk is helyeselt állapotban Isten előtt mint az ő tanúja (Róma 11:20).
8. Hogyan teljesedik ma az Aggeus 2:7. verse?
8 Aggeus 2:7. versének prófétai szavai segítenek meglátni, hogyan kell tekintenünk különböző nemzetiségű hittársainkat. Ott Jehova kijelenti: „Megrendítek minden nemzetet, és minden nemzet kívánatosai bejönnek; és megtöltöm e házat dicsőséggel.” A tiszta imádatnak ez a megjövendölt felmagasztalása Isten igazi templomában, az ő imádatának területén történik meg (János 4:23, 24). De kik azok „a nemzetek kívánatosai”? A sok ezer egyén, aki szereti az igazságosságot, és aki kedvezően reagál a Királyság-prédikálás munkájára. Minden nemzetből és fajból ’Jehova hegyének házába’ özönlenek, az ő alámerített tanúivá és a nemzetközi „nagy sokaság” részévé lesznek (Ésaiás 2:2–4; Jelenések 7:9). A Jehova földi szervezetének részét képező, Jehovát dicsőítő egyének tiszta, erkölcsös, istenfélő személyek — valóban a lehető legkívánatosabbak! Biztos, hogy minden igaz keresztény testvéri szeretetet kíván tanúsítani mindezek iránt a kívánatosak iránt, akik elfogadhatók közös mennyei Atyánk számára.
Új egyéniségük
9. Még ha a múltban nem vélekedtünk is helyesen az idegenekről, miért kell most nekünk mint keresztényeknek másképpen néznünk a dolgokat?
9 Szellemi testvéreink és testvérnőink mindenütt a földön azért is kívánatosak, mert megfogadták a tanácsot, hogy ’vetkőzzék le a régi egyéniséget annak szokásaival együtt, és öltsék magukra az új egyéniséget’. „[Az] pontos ismeret által állandóan megújul annak képmására, aki teremtette azt, ahol nincs sem görög, sem zsidó, sem körülmetélkedés, sem körülmetéletlenség, idegen, szkíta, rabszolga, szabad, hanem Krisztus a minden és mindenekben” (Kolossé 3:9–11). Ha valaki azelőtt nem vélekedett jól egy zsidóról, görögről, vagy számára más idegenről, most, hogy kereszténnyé lett, meg kell a dolgoknak változniuk. Az „új egyéniség” tulajdonosainak — tekintet nélkül fajra, nemzetiségre, vagy kultúrára — ápolniuk kell és fel kell mutatniuk Isten szent szellemének a gyümölcseit, amelyek ezek: szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, és önuralom (Galata 5:22, 23). Ez teszi őket kedvesekké társaik előtt Jehova imádatában.
10. Ha kísértést érzünk arra, hogy kellemetlen megjegyzéseket tegyünk bármely fajú vagy nemzetiségű hívőtársainkkal kapcsolatban, hogyan segíthet nekünk a Titus 1:5–12. verse?
10 Jehova szolgáitól eltérően egyes világi személyek becsmérlő megjegyzéseket tesznek a saját etnikai csoportjukhoz nem tartozó egyénekre. Pedig egy krétai költő egyszer a következőket mondta saját népével kapcsolatban: „A krétaiak mindig hazugok, gonosz fenevadak, falánk naplopók!” Pál apostolt ezekre a szavakra emlékeztették, amikor el kellett hallgattatni a keresztények közt levő hamis tanítókat Kréta szigetén. Pál biztosan nem ezt mondta: ’Az összes krétai keresztények hazudnak; ártalmas, lusta, és falánk egyének!’ (Titus 1:5–12). Nem, mert a keresztények nem beszélnek másokról becsmérlően. Azonkívül a krétai keresztények többségükben felöltötték magukra „az új egyéniséget”, és néhányan szellemileg képesítettek voltak arra is, hogy vénként szolgáljanak. Ez komoly figyelmet érdemel, ha netalán kísértve éreznénk magunkat arra, hogy kedvezőtlen megjegyzéseket tegyünk egy bizonyos fajhoz vagy nemzetiséghez tartozó szellemi testvéreinkre.
Tekintsünk másokat nálunk különbeknek
11. Ha bármilyen részrehajlás létezik a keresztény szívében, mit tehet az illető?
11 Másrészt, ha egy keresztény részrehajló volna egy adott faj vagy nemzetiség tekintetében, valószínűleg a szavaival és a tetteivel is elárulná azt. Ez viszont az érzelmek megsértését eredményezné, különösen különféle etnikai hátterű egyénekből álló gyülekezetben. Bizonyosan egyetlen keresztény sem akar ilyen csorbát ejteni Isten népének egységén (Zsoltárok 133:1–3). Ha tehát bármilyen részrehajlás mutatkozna a keresztény szívében, joggal imádkozhatna így: „Kutass át engem, ó Isten, és ismerd meg szívemet. Vizsgálj meg engem, és ismerd meg nyugtalanító gondolataimat, és lásd meg, van-e nálam valamilyen nem kívánatos út, és vezérelj engem a végtelen idő útján!” (Zsoltárok 139:23, 24).
12. Miért ne dicsekedjünk se magunkban, se másokban az etnikai hátterünk miatt?
12 Jó, ha azt a valósághű nézetet valljuk, hogy mindannyian tökéletlen emberek vagyunk, akik egyáltalán nem lehetnénk helyeselt állapotban Isten előtt Jézus Krisztus áldozata nélkül (1János 1:8—2:2). Mi az tehát, ami megkülönböztet bennünket másoktól? Mivel semmink sincs, amit ne kaptunk volna, miért dicsekednénk akár önmagunk, akár mások etnikai hátterével? (Vö. 1Korinthus 4:6, 7.)
13. Hogyan járulhatunk hozzá a gyülekezet egységéhez, és mit tanulhatunk a Filippi 2:1–11. verseiből?
13 Nagyban elősegíthetjük a gyülekezet egységét, ha elismerjük és nagyra értékeljük mások jó tulajdonságait. A zsidó Pál apostol megfontolandó szellemi táplálékot ad nekünk, amikor azt mondja a pogányokból lett filippibeli keresztényeknek: „Tegyétek örömömet teljessé azzal, hogy egyetértetek, és ugyanaz a szeretet legyen bennetek egymás iránt, s lélekben teljesen egységben legyetek egymással, ugyanazzal a gondolattal az elmétekben, semmit sem téve viszálykodásból vagy önzésből, hanem alázatosan, figyelembe véve, hogy mások különbek nálatok.” Az a helyes magatartás számunkra, ha olyan magatartást tanúsítunk bármely fajból vagy nemzetiségből származó embertársaink iránt, amely magatartásra vonatkozóan Jézus Krisztus hagyott nekünk példát. Jóllehet hatalmas szellemteremtmény volt, „az emberekhez hasonló lett” és megalázta magát addig a pontig, hogy kínoszlopon halt meg a minden fajból és nemzetből való bűnös emberekért (Filippi 2:1–11). Nekünk, Jézus követőinek, nem kell-e szerető, alázatos, és együttérző egyéneknek lennünk, elismerve, hogy mások különbek, mint mi vagyunk?
Hallgass és figyelj
14. Mi segíthet abban, hogy különbnek tekintsünk másokat önmagunknál?
14 Segítséget kapunk ahhoz, hogy másokat magunknál különbnek tekintsük, ha valóban hallgatunk, amikor ők beszélnek, és gondosan megfigyeljük a viselkedésüket. Például becsületesen elismerjük, hogy egy véntársunk — talán egy más fajból való — jobb képességekkel rendelkezik ahhoz, hogy hatásos tanácsot adjon a Teokratikus Szolgálati Iskolán. Talán megállapítjuk: nem a kiejtése vagy a beszédmódja, hanem a szellemisége teszi őt képessé arra, hogy eredményesen tudjon segítséget nyújtani hívőtársainak abban, hogy alkalmas Királyság-hírnökök legyenek. És nyilvánvaló, hogy Jehova megáldja az erőfeszítéseit.
15. Mit figyelhetünk meg, ha hívőtársaink kijelentéseire hallgatunk?
15 Amikor testvéreinkkel és testvérnőinkkel beszélgetünk vagy hozzászólásaikat hallgatjuk az összejöveteleken, talán észrevesszük, hogy egyesek közülük jobban megértenek bizonyos bibliai igazságokat, mint mi magunk. Észrevesszük, hogy testvéri szeretetük erősebbnek mutatkozik, több hitet nyilvánítanak ki, vagy nagyobb jelét adják a Jehovába vetett bizalmuknak. Tehát akár a mi etnikai csoportunkhoz tartoznak, akár nem, szeretetre és jó cselekedetekre ösztönöznek minket, segítenek hitünk megerősítésében, arra indítanak, hogy még teljesebben bízzunk mennyei Atyánkban (Példabeszédek 3:5, 6; Zsidók 10:24, 25, 39). Jehova nyilvánvalóan jobban vonzódik hozzájuk, és nekünk is ezt kell tennünk. (Vö. Jakab 4:8.)
Áldásban és támogatásban részesítve
16., 17. Szemléltesd azt a tényt, hogy Jehova nem részrehajló, amikor bármely nemzetiségű vagy fajú szolgáját megáldja.
16 Jehova nem részrehajló, amikor megáldja a különféle nemzetiségű és fajú szolgáit. Vegyük például Brazíliát. Nem idegen misszionáriusoktól, hanem nyolc brazil tengerész ajkairól hallott először Brazília a Királyság-üzenetről 1920 körül. Isten áldása nyilvánvaló, hisz az 1987-es szolgálati évben 216 216 Királyság-hírnökkel értek el új csúcsot abban a 141 302 000 lakost számláló országban — ami 654 lakosra jutó egy hírnökös arány.
17 Vagy nézzünk egy másik példát arról, hogyan működik az isteni áldás. A karib-tengeri Trinidad szigetéről 1923 áprilisában Jehova két fekete bőrű tanúját küldték ki a Királyság-üzenet hirdetésére Nyugat-Afrikába. Így került sor arra, hogy W. R. Brown testvér és testvérnő éveken át ott munkálkodott, és a testvér úgy lett közismertté, mint „Bibliás Brown”. Ők „plántáltak” és „Isten adta a növekedést”, amikor mások is munkálkodtak azon a területen (1Korinthus 3:5–9). Ma a Királyság-hírnökök száma meghaladja a 32 600-at Ghánában, és a 133 800-at Nigériában.
18., 19. Mondj példákat arra, hogy milyen módon támogatja pártatlan Istenünk az összes fajokból és nemzetekből való szolgáit.
18 Jehova nemcsak megáldja a minden nemzetből és fajból való szolgáit, de támogatásban is részesíti őket. Nézzük például Jehova két japán tanújának az esetét. Katsuo Miurát és feleségét 1939. június 21-én igazságtalanul letartóztatták, bebörtönözték és elszakították ötéves kisfiúktól, akiről nagyanyjának kellett gondoskodnia. Miura testvérnőt nyolc hónap múlva szabadon engedték, Miura testvért azonban több mint két évig tartották fogva, mielőtt bíróság elé állították. Bántalmazták, bűnösnek ítélték és öt évet kapott. Hirosimában, a börtönben Isten az Írások által támogatta és tartotta fenn őt, és ez határtalan vigaszt és erőt adott neki. Miura testvér szinte csodával határos módon élte túl az 1945. augusztus 6-át, amikor az atombomba elpusztította a börtönépületet. Két hónappal később viszontláthatta feleségét és kisfiát Japán északi részében.
19 A második világháború alatt Jehova Tanúi sok országban kegyetlen üldözésnek voltak kitéve. Robert A. Winkler például egyike azoknak a német testvéreknek, akik a náci koncentrációs táborokban sínylődtek Németországban és Hollandiában. Mivel nem volt hajlandó elárulni tanútársait, oly durván bántalmazták, hogy nem lehetett ráismerni. Mégis ezt írta: „Mindennek az elviseléséhez vigaszt és erőt adott nekem az a tudat, hogy Jehova megígérte: mindenfajta bajban megsegíti az övéit. . . . Szombaton a Gestapo megvert, és rá következő hétfőn újra kihallgatásra vittek. Nos, mi történik majd és mit fogok tenni? Jehovához fordultam imában, az ő ígéreteiben bízva. Tudtam, ez azt jelenti, hogy a teokratikus hadviselés módszerét kell alkalmaznom a Királyság-munka és a keresztény testvéreim védelme érdekében. Nagy próbát jelentett számomra a kitartás és a tizenhetedik napon már teljesen kimerült voltam, de megköszöntem Jehovának az ő erejét, amellyel képes voltam elviselni ezt a próbát és megőrizni feddhetetlenségemet” (Zsoltárok 18:35, [18:36, Károli]; 55:22; [55:23, Károli]; 94:18).
Testvériség, amelyért hálásak vagyunk
20. Hogyan növekedhet a minden fajból és nemzetből való hívőtársaink iránti tiszteletünk?
20 Jehova kétségkívül megáldja és támogatja a minden nemzetből és fajból való tanúit. Nem részrehajló, és mi, önátadott szolgái nem találhatunk mentséget vagy okot a részrehajlásra, Azonkívül a minden fajból és nemzetből való testvéreink és testvérnőink iránti tisztelet csak növekedni fog bennünk, ha figyelembe vesszük, hogy milyen módon különbek ők nálunk. Ők is mennyei bölcsességet alkalmaznak, amely nem tesz részrehajló különbséget, hanem kitűnő gyümölcsöket terem (Jakab 3:13–18). Igen, az ő kedvességük, nagylelkűségük, szeretetük és egyéb istenfélő tulajdonságaik nagyszerű példát állítanak fel számunkra.
21. Minek a megtételére kell elhatároznunk magunkat?
21 Mennyire hálásnak kell tehát lennünk az ilyen sokfajú, soknemzetiségű testvériségért! Mennyei Atyánk segítségével és áldásával ’szolgáljuk hát vállvetve őt’ testvéri szeretetben és kölcsönös tisztelettel. Igen, legyen leghőbb vágyunk és szilárd elhatározásunk az, hogy egy akarattal szolgáljuk Jehovát!
Mi a hozzászólásod a következőkhöz?
◼ Mire képesíti a „tiszta nyelv” Jehova különféle etnikai háttérrel rendelkező szolgáit?
◼ Hogyan teljesedik ma az Aggeus 2:7. verse, és milyen hatással kell lennie annak Jehova más szolgáival kapcsolatos nézetünkre?
◼ Milyen hatással lehet a Filippi 2:3 a minden fajból és nemzetből való emberekhez fűződő kapcsolatunkra?
◼ Ha hallgatunk és figyelünk, mit fogunk megérteni a más nemzeti háttérrel bíró hívőtársainkkal kapcsolatban?
[Képek a 28. oldalon]
Minden fajból és nemzetből való emberek egy akarattal dicsőítik Jehovát
[Kép a 29. oldalon]
Hallgassatok figyelmesen és tartsátok is be azt. Akkor az a szeretet és hit indít majd titeket is, ami Jehova többi tanújánál megnyilvánul mind szavakban, mind tettekben