Járj továbbra is Jehova útján!

„Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet” (ZSOLTÁROK 37:34).

1., 2. Mit foglalt magában Dávid király számára, hogy Jehova útján jár, és mit követel ez meg tőlünk napjainkban?

„MUTASD meg nékem az útat, melyen járjak, mert hozzád emelem lelkemet!” (Zsoltárok 143:8). A keresztények ma tiszta szívükből visszhangozzák Dávid királynak ezeket a szavait. Őszintén vágynak arra, hogy örömet szerezzenek Jehovának, és hogy az ő útján járjanak. Mit foglal ez magában? Dávid számára ez azt jelentette, hogy betartotta Isten törvényét. Magában foglalta, hogy inkább Jehovában bízott, nem a nemzetekkel kötött szövetségekben. Igen, ez azt is jelentette, hogy lojálisan Jehovát szolgálta, nem pedig a szomszédos népek isteneit. A keresztények számára azonban ennél többet foglal magában, hogy Jehova útján járnak.

² Jehova útján járni ma egyrészt magában foglalja, hogy hitet gyakorlunk Jézus Krisztus váltságáldozatában, és elismerjük, hogy ő „az út, az igazság és az élet” (János 3:16; 14:6; Zsidók 5:9). Ezenkívül azt is jelenti, hogy betöltjük „a Krisztus törvényét”, amely magában foglalja, hogy kimutatjuk szeretetünket egymás iránt, különösen pedig Jézus felkent testvérei iránt (Galátzia 6:2; Máté 25:34–40). Akik Jehova útján járnak, azok szeretik az alapelveit és a parancsolatait (Zsoltárok 119:97; Példabeszédek 4:5, 6). Kincsként értékelik drága kiváltságukat, hogy részt vehetnek a keresztény szolgálatban (Kolossé 4:17; 2Timótheus 4:5). Az ima szerves része életüknek (Róma 12:12). És ’jól vigyáznak, hogyan élnek; nem esztelenül, hanem bölcsen’ (Efézus 5:15, Újfordítású revideált Biblia). Semmiképpen sem áldozzák fel szellemi gazdagságukat a pillanatnyi anyagi előnyökért, vagy a meg nem engedett testi gyönyörökért (Máté 6:19, 20; 1János 2:15–17). Ezenfelül pedig létfontosságú a Jehova iránti lojalitás, és a belé vetett bizalom (2Korinthus 1:9; 10:5; Efézus 4:24). Miért? Azért, mert a helyzetünk nagyon hasonlít az ókori Izráel helyzetéhez.

Bíznunk kell, és lojálisaknak kell lennünk

3. Miért segít a lojalitás, a hit és a bizalom Jehova útján maradnunk?

³ Izráel kicsiny nép volt, és barátságtalan nemzetek vették körül, amelyek bálványisteneik imádatában kicsapongó szertartásokon vettek részt (1Krónika 16:26). Csak Izráel szolgálta az egyedül igaz és láthatatlan Istent, Jehovát, ő pedig megkövetelte tőlük, hogy őrizzék meg a magas erkölcsi irányadó mértékeket (5Mózes 6:4). Hozzájuk hasonlóan ma csak néhány millió ember imádja Jehovát, és mintegy hatmilliárd ember veszi őket körül a földön, akiknek az irányadó mértékeik és vallásos gondolkodásmódjuk nagymértékben különbözik az övékétől. Ha mi is e néhány millió ember közé tartozunk, vigyáznunk kell, nehogy mások rossz irányba befolyásoljanak minket. Hogyan vigyázhatunk? Segít, ha lojálisak vagyunk Jehova Istenhez, hiszünk benne, és szilárdan bízunk abban, hogy meg fogja valósítani ígéreteit (Zsidók 11:6). Ez megóv minket attól, hogy olyan dolgokba vessük a bizalmunkat, amelyekben a világ reménykedik (Példabeszédek 20:22; 1Timótheus 6:17).

4. Miért ’homályosodtak meg értelmükben’ a nemzetek?

⁴ Pál apostol rámutatott, mennyire másoknak kell lenniük a keresztényeknek, mint a világ, amikor ezt írta: „Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjöknek hiábavalóságában, kik értelmökben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívök keménysége [szívük érzéketlensége, NW] miatt van bennök” (Efézus 4:17, 18). Jézus „az igazi világosság” (János 1:9). Bárki, aki elveti őt, vagy azt állítja, hogy hisz benne, de nem engedelmeskedik „a Krisztus törvényének”, ’értelmében meghomályosodott’. Az ilyenek egyáltalán nem járnak Jehova útján, hanem inkább „elidegenültek az isteni élettől”. Bármilyen bölcsnek gondolják is magukat világi szemszögből, ’tudatlanok’ az egyetlen olyan ismeretet illetően, amely élethez vezet, vagyis nem ismerik Jehova Istent és Jézus Krisztust (János 17:3; 1Korinthus 3:19).

5. Bár az igazság fénye ragyog a világban, miért nem fogékony sok ember szíve?

⁵ Az igazság fénye azonban ragyog a világban! (Zsoltárok 43:3; Filippi 2:15). „A bölcseség künn szerül-szerte kiált” (Példabeszédek 1:20). Tavaly Jehova Tanúi több mint egymilliárd órát töltöttek azzal, hogy beszéljenek felebarátaiknak Jehova Istenről és Jézus Krisztusról. Több százezren reagáltak. De vajon meglepjen minket, hogy sokan viszont nem reagáltak? Ne lepjen meg minket. Pál beszélt a ’szív érzéketlenségéről’. Némelyeknek az önzés vagy a pénz szeretete miatt nem fogékony a szívük. Másokat a hamis vallás, vagy a napjainkban olyannyira elterjedt világias szemléletmód befolyásol. Sokan az életükben átélt rossz tapasztalatok miatt fordítottak hátat Istennek. Vannak, akik nem hajlandók Jehova magas erkölcsi irányadó mértékei szerint élni (János 3:20). Vajon érzéketlenné válhat ezeken a területeken egy olyan személy szíve, aki Jehova útján jár?

6., 7. Igaz ugyan, hogy Jehova Isten imádói voltak, mégis milyen esetekben váltak az izraeliták hűtlenné, és miért?

⁶ Amint Pál rámutatott, ez történt az ókori Izráellel is. Ezt írta: „Ezek pedig példáink lőnek, hogy mi ne kívánjunk gonosz dolgokat, a miképen azok kívántak. Se bálványimádók ne legyetek, mint azok közül némelyek, a mint meg van írva: Leüle a nép enni és inni, és felkelének játszani [mulatni, Békés—Dalos fordítás]. Se pedig ne paráználkodjunk mint azok közül paráználkodtak némelyek, és elestek egy napon huszonháromezeren” (1Korinthus 10:6–8).

⁷ Pál először arra az esetre utal, amikor Izráel aranyborjút imádott a Sínai-hegy lábánál (2Mózes 32:5, 6). Teljes mértékben ellene szegültek az Istentől jövő parancsnak, pedig csak néhány héttel korábban egyeztek meg abban, hogy engedelmeskedni fognak neki (2Mózes 20:4–6; 24:3). Pál ezután arra az időre utal, amikor Izráel Moáb lányaival együtt meghajtotta magát Baál előtt (4Mózes 25:1–9). A borjúimádatot a nagyfokú önkényeztetés, a ’mulatozás’a jellemezte. A Baál-imádattal pedig felháborító nemi erkölcstelenség járt együtt (Jelenések 2:14). Miért követték el az izraeliták ezeket a bűnöket? Mert engedték, hogy szívük ’gonosz dolgok kívánságával’ teljen meg — akár a bálványimádásról, akár az azzal járó féktelen bujálkodásról legyen is szó.

8. Mit tanulhatunk Izráel tapasztalataiból?

⁸ Pál arra utalt, hogy tanulnunk kell ezekből az esetekből. Mit kell megtanulnunk? Elképzelhetetlen, hogy egy keresztény leboruljon egy aranyborjú előtt, vagy egy ókori moabita isten előtt. De mi a helyzet az erkölcstelenséggel, vagy a korlátlan önkényeztetéssel? Ezek ma általánosak, és ha engedjük, hogy szívünkben ilyen vágyak támadjanak, akkor ezek közénk és Jehova közé fognak állni. Ugyanaz lesz a következménye, mintha bálványimádást követnénk el — elidegenedünk Istentől. (Vesd össze: Kolossé 3:5; Filippi 3:19.) Igen, Pál ezeknek az eseményeknek a felsorolását azzal zárja, hogy figyelmezteti hívőtársait: „kerüljétek a bálványimádást” (1Korinthus 10:14).

Segítség, hogy Isten útján járjunk

9. a) Milyen segítséget kapunk, hogy meg tudjunk maradni Jehova útján? b) Melyik az egyik módszer, ahogyan hallhatjuk a ’szót mögöttünk’?

⁹ Ha elszántak vagyunk abban, hogy továbbra is Jehova útján járunk, akkor nem maradunk segítség nélkül. Ésaiás a következőket prófétálta: „füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok” (Ésaiás 30:21). Hogyan hallják meg ’füleink a szót mögöttünk’? Nos, napjainkban így senki sem hall szó szerint hangokat, illetve senki sem kap személyesen üzenetet Istentől. A „szó”, melyet meghallunk, ugyanúgy jut el mindannyiunkhoz. Mindenekelőtt az ihletett Írásokon, a Biblián keresztül jut el hozzánk, amelyben Isten gondolatait találhatjuk meg, és amelyben fel van jegyezve, hogyan bánt az emberekkel. Mivel naponta ki vagyunk téve olyan forrásokból származó propagandának, amelyek „elidegenültek az isteni élettől”, ahhoz, hogy szellemileg egészségesek legyünk, rendszeresen kell olvasnunk a Bibliát, és rendszeresen kell elmélkednünk rajta. Ez segíteni fog kerülni a „hiábavalókat”, és segíteni fog abban, hogy ’tökéletesek legyünk, minden jó cselekedetre felkészítettek’ (Cselekedetek 14:14, 15; 2Timótheus 3:16, 17). Ez erősíteni, bátorítani fog minket, és segít, hogy ’sikerrel járjunk’ (Józsué 1:7, 8, Úf). Jehova Szava ennélfogva így ösztönöz minket: „Ezért, fiaim, hallgassatok rám, mert boldogok, akik megőrzik útjaimat! Hallgassatok az intésre, hogy bölcsek legyetek, és ne hanyagoljátok el azt!” (Példabeszédek 8:32, 33, Úf).

10. Mi a második módja annak, ahogyan halljuk a ’szót mögöttünk’?

¹⁰ A ’mögöttünk elhangzó szót’ ezenkívül „a hű és értelmes rabszolga” segítségével halljuk meg, aki ’eledelről gondoskodik a kellő időszakban’ (Máté 24:45–47, Vida fordítás). Az egyik módja annak, ahogyan erről az eledelről gondoskodik, hogy Biblián alapuló kiadványokat nyomtat; az utóbbi években pedig bőségesen kaptunk ilyen eledelt. Az Őrtorony folyóirat által például finomított azon, ahogy a próféciákat értjük. Ebben a folyóiratban arra kaptunk buzdítást, hogy állhatatosan tartsunk ki a prédikálómunkában, és képezzünk továbbra is tanítványokat az egyre nagyobb közönyösség ellenére. Továbbá segítséget kaptunk, hogy elkerüljük a csapdákat, s arra ösztönöztek minket, hogy fejlesszünk ki nagyszerű keresztényi tulajdonságokat. Mennyire értékeljük az ilyen kellő időszakban kapott eledelt!

11. Mondd el, mi a harmadik módja annak, ahogyan hallhatjuk a ’szót mögöttünk’!

¹¹ A hű és értelmes rabszolga ezenkívül a rendszeresen megtartott összejöveteleink által gondoskodik eledelről. Ezek magukban foglalják a helyi gyülekezeti összejöveteleket, a félévenként körzeti szinten megtartott kongresszusokat, és az évenként megtartott nagyobb kongresszusokat. Melyik hűséges keresztény ne értékelné ezeket az összejöveteleket? Ezek létfontosságú segítséget nyújtanak, hogy Jehova útján tudjunk járni. Mivel sokaknak rengeteg időt kell tölteniük a munkahelyen vagy az iskolában olyanok társaságában, akik nincsenek egy hiten velük, a szó szoros értelmében életmentő, hogy rendszeresen keresztény társaságban legyenek. Az összejövetelek nagyszerű lehetőséget adnak arra, hogy ’egymást szeretetre és jó cselekedetre buzdítsuk’ (Zsidók 10:24). Mi szeretjük testvéreinket, és szeretünk velük lenni (Zsoltárok 133:1).

12. Mit határoztak el Jehova Tanúi, és hogyan fejezték ezt ki nemrégiben?

¹² E szellemi eledeltől megerősödve mintegy hatmillió ember jár ma Jehova útján, és még több millió ember tanulmányozza a Bibliát, hogy megtudja, hogyan járhat ezen az úton. Vajon elkedvetleníti vagy elgyengíti őket az a tudat, hogy kevesen vannak a föld több milliárdot kitevő népességéhez képest? Egyáltalán nem! Elszántan törekszenek arra, hogy továbbra is megfogadják a ’szót mögöttük’, lojálisan cselekedve Jehova akaratát. Ezen elhatározásuk nyilvános bizonyítékaként az 1998—1999-es „Isten szerinti életút” nemzetközi és kerületkongresszusokon a küldöttek elfogadtak egy határozatot, melyben szívből jövő állásfoglalásukat fejezték ki. Az alábbiakban közöljük ennek a határozatnak a szövegét.

Határozat

13., 14. Milyen tárgyilagos szemléletmódjuk van Jehova Tanúinak a világ helyzetéről?

¹³ „Mi, akik Jehova Tanúiként összegyűltünk az »Isten szerinti életút« kongresszuson, teljes szívvel egyetértünk azzal, hogy Isten útja a legjobb életút. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a legtöbb ma élő ember másként vélekedik. Az emberi társadalom számos elképzeléssel, filozófiával és vallási eszmével kísérletezett, hogy megtalálja a legjobb életutat. Az emberi történelem és a világ mai állapotának őszinte megvizsgálása alátámasztja a Jeremiás 10:23-ban feljegyzett isteni kijelentés igazságát: »egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!«

¹⁴ Napról napra jobban látjuk, mennyire igazak ezek a szavak. Az emberi társadalom legnagyobbrészt nem veszi figyelembe az Isten szerinti életutat. Az emberek arra törekszenek, ami az ő szemükben helyesnek tűnik. Ez tragikus következményekkel jár: összeomlik a családi élet, s a gyermekek nem kapnak útmutatást; általánosak az anyagias törekvések, ami szellemi sivársághoz és csalódottsághoz vezet; értelmetlen bűnözés és erőszak tombol, amely számtalan áldozatot követel; etnikai viszályok és háborúk dúlnak, amelyek rettenetesen sok emberéletet oltanak ki; jellemző a féktelen erkölcstelenség, amely elősegíti a szexuális úton terjedő betegségek járványos méretű elterjedését. Ez csak néhány az összetett gondok sokaságából, amely megakadályozza, hogy az emberek megvalósítsák a boldogságot, békét és biztonságot.

15., 16. Milyen elhatározást fejeztünk ki az Isten szerinti életutat illetően a határozatban?

¹⁵ Figyelembe véve az emberiség szomorú helyzetét és azt, mennyire közel van »a mindenható Isten ama nagy napjának viadala«, amelyet Armageddonnak neveznek (Jelenések 16:14, 16), mi, Jehova Tanúi elhatározzuk az alábbiakat:

¹⁶ Először: Jehova Isten tulajdonának tartjuk magunkat, mivel egyénenként átadtuk magunkat neki feltétel nélkül, és megőrizzük Jehovának a váltságról való gondoskodásába vetett rendíthetetlen hitünket, amelyről Fián, Jézus Krisztuson keresztül gondoskodott. Elhatároztuk, hogy az Isten szerinti életúton járunk, Tanúiként szolgálunk, és alávetjük magunkat szuverenitásának, amely Jézus Krisztus uralmán keresztül jut kifejezésre.

17., 18. Mi az álláspontjuk továbbra is Jehova Tanúinak az erkölcsi irányadó mértékeket és a keresztényi testvériséget tekintve?

¹⁷ Másodszor: Továbbra is ragaszkodunk a Biblia magas erkölcsi és szellemi irányadó mértékeihez. Elhatároztuk, hogy többé nem járunk úgy, mint a nemzetek, az elméjük hiábavalóságában (Efézus 4:17–19). Eldöntöttük, hogy Jehova előtt tisztán, szeplő nélkül őrizzük meg magunkat a világtól (Jakab 1:27).

¹⁸ Harmadszor: Ragaszkodunk Írás szerinti álláspontunkhoz mint világméretű keresztényi testvériség. Minden nemzetben megőrizzük keresztényi semlegességünket, és nem engedjük, hogy a faji, nemzeti vagy etnikai gyűlölet, illetve megosztottság csapdájába essünk.

19., 20. a) Mit fognak tenni a keresztény szülők? b) Hogyan fogja minden igaz keresztény továbbra is Krisztus tanítványaként azonosítani magát?

¹⁹ Negyedszer: Mi, akik szülők vagyunk, gyermekeink szívébe véssük Isten útját. Példát mutatunk a keresztényi életben, amely magában foglalja a rendszeres bibliaolvasást, családi tanulmányozást, valamint azt, hogy teljes lélekkel részt veszünk a keresztény gyülekezet életében és a szántóföldi szolgálatban.

²⁰ Ötödször: Mindannyian törekszünk arra, hogy gyakoroljuk azokat az Istennek tetsző tulajdonságokat, amelyeket Teremtőnk testesít meg, és törekedni fogunk arra, hogy utánozzuk személyiségét és eljárásmódját, ahogy Jézus tette (Efézus 5:1). Eltökéltük, hogy szeretetben intézzük minden dolgunkat, és ezáltal Krisztus tanítványaiként azonosítjuk magunkat (János 13:35).

21—23. Mit fognak tenni Jehova Tanúi továbbra is, és miről vannak meggyőződve?

²¹ Hatodszor: Továbbra is szüntelenül prédikáljuk Isten Királyságának jó hírét, tanítványokat képzünk, megtanítjuk őket az Isten szerinti életútra, és buzdítjuk őket, hogy tanuljanak továbbra is a gyülekezeti összejöveteleken (Máté 24:14; 28:19, 20; Zsidók 10:24, 25).

²² Hetedszer: Egyénenként és vallási szervezetként továbbra is Isten akaratát helyezzük az első helyre életünkben. Szavát, a Bibliát használjuk útmutatónkként, és nem térünk el se jobbra, se balra, megerősítve ezzel azt, hogy Isten útja magasan felülmúlja a világ útjait. Elhatároztuk, hogy az Isten szerinti életúton járunk — szilárdan és lojálisan, most és mindörökké!

²³ Azért hozzuk ezt a határozatot, mert bizalmunkat teljesen Jehova szerető ígéretébe vetjük, mely szerint az, aki Isten akaratát cselekszi, mindörökké megmarad. Azért hozzuk ezt a határozatot, mert meggyőződésünk, hogy az a legjobb életút ma, ha a szentírási alapelvek, tanácsok és intések szerint élünk, és ez jó alapként szolgál a jövőre, lehetővé téve, hogy szilárdan megragadjuk az igazi életet (1Timótheus 6:19; 2Timótheus 4:7b, 8). Mindenekelőtt pedig azért hozzuk ezt a határozatot, mert teljes szívünkkel, lelkünkkel, elménkkel és erőnkkel szeretjük Jehova Istent!

24., 25. Hogyan reagáltak az indítványozott határozatra, akik Jehova útján járnak, és mire szánták el magukat?

²⁴ Mindenki, aki egyetért ezzel a határozattal e kongresszuson jelen levő személyek közül, kérjük, mondjon IGEN-t!”

²⁵ Világszerte több száz lelátó és stadion visszhangzott, amint az összes jelenlévő harsogó „IGEN”-nel felelt. Jehova Tanúi számára nem kétséges, hogy továbbra is Jehova útján fognak járni. Teljes mértékben bíznak Jehovában, és hisznek abban, hogy ígéreteit teljesíteni fogja. Bármi történjék is, lojálisak maradnak hozzá. És elszánták magukat arra, hogy az akaratát fogják tenni.

’Velünk az Isten’

26. Milyen örömteli helyzetben vannak azok, akik Jehova útján járnak?

²⁶ Jehova Tanúi észben tartják a zsoltáríró buzdítását: „Várjad az Urat, őrizd meg az ő útját; és fölmagasztal téged, hogy örököld a földet” (Zsoltárok 37:34). Nem feledkeznek meg Pál buzdító szavairól: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? A ki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?” (Róma 8:31, 32). Igen, ha továbbra is Jehova útján járunk, „bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra” (1Timótheus 6:17). Mi lehetne jobb hely, mint ahol most vagyunk — Jehova útján járunk, drága testvéreinkkel és testvérnőinkkel. Mivel Jehova mellettünk van, határozzuk el, hogy ezen az úton is maradunk, és hogy mindvégig kitartunk, teljes bizalommal, hogy az általa megítélt kellő időben meg fogjuk látni, amint ígéreteinek minden egyes részletét beteljesíti (Titus 1:2).

[Lábjegyzet]

Emlékszel?

◻ Mit kell tennie egy kereszténynek ahhoz, hogy Jehova útján járjon?

◻ Miért kell ápolnunk a Jehovába vetett bizalmunkat, és a hozzá való lojalitásunkat?

◻ Milyen segítséget kapunk, miközben Jehova útján járunk?

◻ Emelj ki néhány fontosabb gondolatot a határozatból, melyet az „Isten szerinti életút” kongresszusokon fogadtunk el!

[Képek a 18. oldalon]

Fontos határozatot fogadtunk el az „Isten szerinti életút” nemzetközi és kerületkongresszusokon