„Minden jó adomány” ajándékozója
„Egy alkalommal a református egyház egyik lelkipásztora keresett fel. Azt akarta tudni, hogyan igazgattam az egyházamat. Azt mondtam neki: . . .»Mi nem fizetünk béreket; nincs semmi, ami veszekedésre indítaná az embereket. Sohasem rendezünk gyűjtést.« »Hogyan szerzi a pénzt?« — kérdezte. Azt válaszoltam: »Nos, dr. X. Y., ha elmondom önnek a legegyszerűbb igazságot, aligha lesz képes elhinni. Amikor az emberek érdeklődnek ez iránt, nem találnak perselyt az orruk alatt. Látják azonban, hogy vannak kiadások. Azt mondják magukban: ,Ez a terem valamibe kerül . . . Hogyan támogathatnám ezt az ügyet valamennyi pénzzel?’« Rám nézett, mintha azt gondolná: »Azt képzeli zöldfülű vagyok?« Azt mondtam: »Nos, dr. X. Y., a puszta igazságot mondom önnek . . . Amikor valaki áldásban részesül, és van némi anyagi eszköze, az Úr érdekében akarja azt felhasználni. Ha nincs anyagi eszköze, miért is unszolnánk őt erre?«”
(Charles T. Russell, a Watch Tower Society első elnöke, „The Watch Tower” [Az Őr Torony], 1915. július 15.)
MI IS ADUNK, mivel Jehova Isten volt az első, aki adott. Adakozása mérhetetlen hosszú korszakokkal ezelőtt kezdődött a teremtéssel — legelső teremtményével, az ő ’egyszülött Fiával’ (János 3:16). Szeretetből az élet ajándékát adta másoknak.
A legnagyobb ajándék Jehovától számunkra, Jézus Krisztus, az Isten Fia. De az Isten Fia önmagában nem jelenti Isten adakozásának a végét. „Isten mindent felülmúló ki nem érdemelt kedvessége” az, amit Pál apostol Jehova „kimondhatatlan ingyen-ajándékának” nevez (2Korinthus 9:14, 15, NW). Ez az ajándék nyilvánvalóan magában foglalja minden jóság és szerető-kedvesség összességét, amelyet Isten, Jézuson keresztül terjeszt ki az ő népére. Az ilyen ki nem érdemelt kedvesség oly bámulatos, hogy felülmúlja az emberi leíró vagy kifejező erőt. Vannak azonban még más vonatkozásai is Isten adakozásának.
Hosszú idővel ezelőtt egy király bölcsen és alázatosan elismerte, hogy akármi jó dolgot ad ajándékként, az valójában Jehováé. Ezt mondta: „minden, valami a mennyben és a földön van, tied! Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett! . . . Mert micsoda vagyok én, és micsoda az én népem, hogy erőnk lehetne a szabad akarat szerint való ajándék adására, a mint tettük? Mert tőled van minden, és a miket a te kezedből vettünk, azokat adtuk most néked” (1Krónika 29:11–14).
Isten példája
Jézus Krisztus egyik tanítványa, Jakab, tudta, hogy Jehova Isten a forrása mindennek, ami összességében és minden vonatkozásában jó. Tőle csak tökéletes ajándékok származnak. Jakab ezt írta: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka” (Jakab 1:17).
Jakab látta, hogy még az ajándékozás tekintetében is mennyire különbözik Isten az emberektől. Az emberek képesek jó ajándékokat adni, de nem mindig ezt teszik. Ezek az ajándékok fakadhatnak önző indítékokból, vagy felhasználhatják őket egy személy megkísértésére, hogy valami rosszat kövessen el. Jehovánál nincs változás; ő nem változik. Ennélfogva ajándékainak a természete sem változik. Azok mindenkor tiszták. Mindenkor az emberiség jólétét és boldogságát mozdítják elő. Mindenkor kedvesek és hasznosak, sohasem rombolóak.
Indítóokok az ajándékozásra
Jakab napjaiban a népszerű vallásvezetők kizárólag azért gyakorolták az ajándékozást, hogy az emberek lássák őket. Rossz indítékból adtak. Az emberek elismerésére sóvárogva, megalkudtak az igazságos irányadó mértékeikkel. A keresztényeknek azonban másoknak kellett lenniük. Jézus ezt tanácsolta nekik: „mikor alamizsnát [irgalmas adományok, NW] osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, a hogy a képmutatók tesznek a zsinagógákban és az utczákon, hogy az emberektől dícséretet nyerjenek. Bizony mondom néktek: elvették jutalmukat. Te pedig a mikor alamizsnát osztogatsz, ne tudja a te bal kezed, mit cselekszik a te jobb kezed; hogy a te alamizsnád titkon legyen; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván” (Máté 6:2–4).
A keresztény indítéka az ajándékozásra az, hogy segítsen másoknak valamilyen szükségletük kielégítésében vagy örömet szerezzen nekik vagy előmozdítsa az igaz imádatot. Nem az öndicsőítés a célja. Jehova szemei mindamellett képesek átjárni szívünk legrejtettebb zugát is. Ő képes meglátni az irgalmas adományunk mögött rejlő legbensőbb indítóokot is.
Jehova Tanúi arra törekszenek, hogy Jehova és az ő Fia példáját kövessék az ajándékozásban. Ők abból adnak, amijük van. Birtokukban van a Királyság jó híre, és ezt adják, ami áldás az emberek számára. Ismerik amit a Példabeszédek 3:9 kijelent: „Tiszteld az URat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából” (Újfordítású revideált Biblia). Mivel minden fiókhivatal, gyülekezet és egyén komolyan törekszik arra, hogy hozzájáruljon mindenki jólétéhez, ez az egész testvériséget szellemileg erőssé és virágzóvá teszi. Az anyagi felvirágzás nem vezet szellemi felvirágzáshoz, de a szellemi felvirágzás a Jehova munkájához szükséges elegendő anyagi felvirágzást hozza el.
Módok a hozzájárulásra
Vannak módok, amelyeken mindenki személyesen hozzájárulhat a jó hír támogatásához. Az egyik mód a Királyság-termekkel kapcsolatos. A gyülekezet minden tagja használja a Királyság-termet. Valaki gondoskodott pénzalapról az építkezéshez vagy bérléshez, a világításhoz, a fűtéshez, a légkondícionáláshoz és a karbantartáshoz. Mivel a gyülekezet támogatása mindenki részéről szükséges, adományládákat helyeznek el a Királyság-teremben, és a befolyó önkéntes adományokat használják fel a gyülekezet költségeinek fedezésére. A feleslegből adományokat lehet juttatni a helyi Watch Tower fiókhivatalnak, a gyülekezet döntése szerint.
Adományokat lehet juttatni magának a Társulatnak, misszionáriusok, különleges úttörők képzésére és támogatására a világ azon részein, ahol a népesség nagy részét még nem érte el a jó hír. A jó hír terjesztésének egyéb költségei az utazófelvigyázók munkájával kapcsolatosak. Pál apostol, aki az első században példát állított az utazómunkában, megdicsérte a filippibeli gyülekezetet: „egyszer is, másszor is, küldtetek nékem szükségemre” (Filippi 4:14–16). A teljes idejű szolgálat ezen ágainak költségei mellett, amelyek minden fiókhivatalt terhelnek, ott van még minden egyes Bétel-otthon fenntartása, és azon személyek eltartása, akik ott élnek és dolgoznak. A jó hír gyönyörű üzenetét tartalmazó irodalmak írása és nyomtatása valóban Isten által ajándékozott kiváltság, de az irodalmak elterjesztése szintén szükséges, és költségekkel jár. A nagygyűlések és kongresszusok szintén költségekkel járnak, nem is beszélve a törvényszéki perekről „a jó hír védelmében és törvényes megerősítésében” (Filippi 1:7, NW).
Jehova minden egyes szolgája által a jó hír prédikálásában töltött idő önkéntes, ugyanúgy az anyagi eszközeinek adományozása is. Pál azt tanácsolja, hogy egy összeget rendszeresen tegyünk félre, amit az igaz imádat kiterjesztésének támogatására használunk: „Ami a szentek javára folyó gyűjtést illeti . . . a hét első napján mindegyikőtök tegye félre és gyűjtse össze azt, ami telik tőle” (1Korinthus 16:1, 2, Úf).
Amikor egy személy adományt ad, nem mindig tudja pontosan, hogyan fogják azt felhasználni, de látja az eredményeket a Királyság-prédikálás terjedésében. A Jehova Tanúi évkönyve 1993 című kiadvány jelentéseiből megmutatkozik, hogy a Királyság jó hírét több mint 200 országban és tengeri szigeten, több mint 4 500 000 keresztény szolga prédikálja. Ezek szívet melengető jelentések. Bármely ajándék tehát, tekintet nélkül értékének nagyságára, segít a jó hír világméretű terjedésében.
Ezt a munkát mindenki együttes adakozása tartja fenn. Néhányan többet képesek adni, ami nagyobb mértékben segíti a prédikálómunkát. Mások kevesebbet adnak. De azok, akik szerényebb hozzájárulást adnak, nem kell hogy szégyenkezzenek vagy túl jelentéktelennek érezzék a hozzájárulási részüket. Jehova bizonyosan nem érez így. Jézus világossá tette ezt, amikor bemutatta, milyen nagyra értékelte Jehova az özvegyasszony két fillérjét. „Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két fillért vete. És monda: Igazán mondom néktek, hogy e szegény özvegy mindenkinél többet vete: mert mind ezek az ő fölöslegükből vetettek Istennek az ajándékokhoz: ez pedig az ő szegénységéből minden vagyonát, a mije volt, oda veté” (Lukács 21:2–4).
Mindegy, milyen lehet az anyagi helyzetünk, adakozhatunk oly módon, amely tetszik Jehovának. A zsoltáros jól összefoglalja, hogyan adhatunk dicsőséget Királyunknak és Bíránknak. Ő kijelenti: „Adjátok az Úrnak neve dicsőségét; hozzatok ajándékot és jőjjetek be az ő tornáczaiba!” (Zsoltárok 96:8). Ezért bárcsak utánoznánk égi Atyánk szerető példáját a mi örömteli ajándékozásunk által, mert először ő adott nekünk.
[Kiemelt rész a 30. oldalon]
HOGYAN ADOMÁNYOZNAK NÉHÁNYAN A KIRÁLYSÁG-PRÉDIKÁLÓMUNKA SZÁMÁRA
◻ A VILÁGMÉRETŰ MUNKA TÁMOGATÁSA: Sokan félretesznek vagy előirányoznak egy bizonyos összeget arra, hogy a következő felirattal ellátott ládába helyezzék: „Adományok a Társulat világméretű munkájához — Máté 24:14.” A gyülekezetek minden hónapban továbbítják ezt az összeget a brooklyni központba, vagy a legközelebbi fiókhivatalba.
◻ AJÁNDÉKOK: Az önkéntes pénzadományokat közvetlenül a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania, 25 Columbia Heights, Brooklyn, New York 11201 címére vagy a Társulat helyi fiókhivatalához lehet küldeni. Ékszerek és más értékek is képezhetik az adomány tárgyát. Az adományt kísérje egy rövid levél azzal a megállapítással, hogy ez egyértelmű adomány az adományozó részéről.
◻ FELTÉTELHEZ KÖTÖTT ADOMÁNY-ELRENDEZÉS: Olyan módon is lehet pénzt adományozni a Watch Tower Societynak, hogy az adományozó haláláig a pénz letétben marad a Társulatnál azzal a feltétellel, hogy személyes szükség esetén visszakerül az adományozóhoz.
◻ BIZTOSÍTÁS: Életbiztosítási kötvény vagy nyugdíjazási szándék kedvezményezettjeként is lehet a Watch Tower Societyt megnevezni. Az ilyen elrendezésről értesíteni kell a Társulatot.
◻ BANKSZÁMLÁK: Bankszámlák, letétnyugták vagy egyéni nyugdíjszámlák helyezhetők el a Watch Tower Societynál kezelés céljából, vagy elhalálozás esetén értékük kifizethető a Watch Tower Societynak, a helyi bankelőírások szerint. Az ilyen elrendezésről értesíteni kell a Társulatot.
◻ RÉSZVÉNYEK ÉS KÖTVÉNYEK: Részvények és kötvények adományozhatók a Watch Tower Societynak akár oly módon, hogy a részvény vagy a kötvény egyértelműen a Társulatnak szánt adomány, akár olyan elrendezés alapján, mely szerint a jövedelmet továbbra is az adományozónak kell kifizetni.
◻ INGATLAN: Eladható ingatlant is lehet a Watch Tower Societynak adományozni akár oly módon, hogy ez az adományozó egyértelmű ajándéka, akár oly módon, hogy az adományozóé a holtig tartó haszonélvezet, és az adományozó továbbra is az ingatlanban lakik élete hátralevő részében. Ingatlan adományozása előtt, kérjük, az adományozó lépjen kapcsolatba a Társulattal.
◻ VÉGRENDELETEK ÉS LETÉTEK: Tulajdont és pénzt is lehet a Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvaniára hagyni törvényes végrendelet által, vagy a Társulatot lehet megnevezni a letét kedvezményezettjeként. A vallási szervezetnél elhelyezett letét bizonyos adókedvezményekkel jár. A végrendelet vagy a letét egy példányát kérjük a Társulatnak elküldeni.
Ilyen ügyekben további felvilágosításért írj a Treasurer’s Office, Watch Tower Bible and Tract Society of Pennsylvania, 25 Columbia Heights, Brooklyn, New York 11201 vagy a Társulat helyi fiókhivatalának címére.
[Képek a 31. oldalon]
Ahogyan az adományaidat felhasználják:
1. Önkéntes Bétel-munkások
2. Fiókhivatalok építése
3. Segély katasztrófák idején
4. Királyság-termek
5. Misszionáriusok