Kutassuk fel az embereket
1. Miért nyelv szerint történik a gyülekezeti területkiutalás a többnyelvű területeken?
1 I. sz. 33 pünkösdjén Jézus tanítványai megkapták a szent szellemet, és „különböző nyelveken kezdtek szólni” a jelenlevőkhöz, akik messzi vidékekről érkeztek (Csel 2:4). Ennek eredményeként mintegy háromezren megkeresztelkedtek. Megjegyzendő, hogy a többségük valószínűleg beszélt héberül vagy görögül, Jehova mégis úgy döntött, hogy a Királyság-üzenetet az anyanyelvükön prédikálják nekik. Ennek az lehetett az oka, hogy az emberek gyakran könnyebben elfogadják a jó hírt, ha az anyanyelvükön hallják. Ezért ma a többnyelvű területeken nyelv szerint történik a gyülekezeti területkiutalás. (Lásd: Szervezetten könyv, 107. oldal, 1–2. bekezdés.) Az idegen nyelvű csoportok nem kapnak területkiutalást. Ők azoknak prédikálnak, akik az adott idegen nyelven beszélnek a csoportot támogató gyülekezet és más, közeli gyülekezetek területén.
2. a) Mit jelent a keresőtevékenység, és miért lehet rá szükség? b) Hogyan segíthetnek egymásnak a gyülekezetek a többnyelvű terület bemunkálásában? c) Mit tegyünk, ha olyan valakivel találkozunk, aki más nyelven beszél, és érdeklődik?
2 Ha egy hírnök olyan helyen él, ahol mindenki ugyanazt a nyelvet beszéli, egyszerűen házról házra prédikálhat. Azonban más a helyzet, ha többnyelvű nagyvárosban lakik. Lehet, hogy ugyanazon a területen más nyelvű gyülekezetek hírnökei is prédikálnak. Bár a többi gyülekezet talán átadja azoknak a címét, akik idegen nyelven beszélnek, elsősorban az adott gyülekezet vagy csoport feladata megtalálni azokat, akiknek prédikálhat. (Lásd a „Segítsünk egymásnak” című kiemelt részt.) Ebből a célból szükség lehet rá, hogy keresőtevékenységet folytassanak, vagyis kérdezősködjenek, hogy hol laknak olyanok, akik az adott nyelvet beszélik. Mi ennek a módja?
3. Mi határozza meg, hogy egy gyülekezet vagy egy csoport hol folytat keresőtevékenységet, és mennyi időt fordít erre?
3 A keresőtevékenység megszervezése: A helyi körülményektől függ, hogy mennyi időt fordítunk keresőtevékenységre egy többnyelvű területen. Ilyen szempontok határozhatják meg: Hányan beszélik azon a környéken a nyelvet? Hány hírnök van? És hány címe van már a gyülekezetnek vagy a csoportnak? A gyülekezetnek nem feltétlenül kell minden környéket egyforma alapossággal bejárnia, hanem elég, ha a területhatárain belül a sűrűbben lakott részekre, illetve az ésszerű távolságon belül levő területekre összpontosít. Az a lényeg, hogy jól meg legyen szervezve a keresés, és így minél többen kapjanak lehetőséget arra, hogy segítségül hívják Jehova nevét (Róma 10:13, 14).
4. a) Hogyan legyen megszervezve a keresőtevékenység? b) Hogyan találhatjuk meg azokat, akik a gyülekezetünk vagy a csoportunk nyelvét beszélik?
4 A dupla munka elkerülése végett a vének testülete, azon belül is a szolgálatfelvigyázó szervezze meg és felügyelje a keresőtevékenységet (1Kor 9:26). Az idegen nyelvű csoportokban a vének testülete megbízhat ezzel egy rátermett testvért, ha lehet, egy vént vagy kisegítőszolgát. Számos gyülekezet és csoport egy telefonkönyvből vagy az internetről előre kigyűjti az adott nyelven gyakran előforduló neveket. Ezután telefonon vagy személyesen kiderítik, hogy mely címeket kell belefoglalni a területbe. Ha a csoportot támogató gyülekezetben a vének testülete hasznosnak találja, időnként bevonhatja az egész gyülekezetet a keresőtevékenységbe. (Lásd a „Hogyan találhatjuk meg azokat, akik a gyülekezetünk vagy a csoportunk nyelvét beszélik?” című kiemelt részt.)
5. a) Mi mindenre figyeljünk a keresőtevékenység közben? b) Mit mondhatunk, amikor keresőtevékenységben veszünk részt?
5 Amikor keresőtevékenységet végzünk, legyen valamilyen határozott célunk. Mivel ez is a szolgálatunk része, ennek megfelelően legyünk felöltözve. Keresés közben gyakorolhatjuk a bevezetőinket, és az adott nyelven beszélgethetünk, így könnyebb lesz megőriznünk a lelkesedésünket, mellesleg fejleszthetjük a nyelvtudásunkat. A kereséssel töltött időt beleszámolhatjuk a szántóföldi jelentésünkbe, de a területkártyák és listák készítésével töltött időt már nem. Ha találunk valakit, aki az adott nyelven beszél, próbáljuk megosztani vele a jó hírt, és mihamarabb szóljunk a szolgálatfelvigyázónak vagy az általa kijelölt testvérnek, hogy frissíteni tudja a területkártyát. Ezt akkor is tegyük meg, ha az illető nem érdeklődött. Bár a keresőtevékenység fontos, legyünk kiegyensúlyozottak, és a szolgálat valamennyi ágában vegyünk részt. (Lásd a „Mit mondjunk, amikor keresőtevékenységben veszünk részt?” című kiemelt részt.)
6. Milyen sajátos nehézségekkel jár a siketek felkutatása?
6 Siketek felkutatása: A siketek felkutatása sajátos nehézségekkel jár, és igen nagy kitartást igényel. A neve, a külseje vagy a ruházata még nem árulja el valakiről, hogy siket. Ráadásul a családtagjai és a barátai talán féltésből nem adnak ki róla információt. Az alábbi javaslatok nem csak a siketek felkutatásában lehetnek hasznosak.
7. a) Hogyan lehet siketek után érdeklődni lakóövezetekben? b) Hogyan nyugtathatjuk meg a házigazdát, ha gyanakvóan fogad?
7 A jelnyelvű gyülekezetek és csoportok gyakran jó eredményeket érnek el, ha lakóövezetekben kérdezősködnek. A házigazda talán látta már valamelyik szomszédját, munkatársát vagy iskolatársát jelelni, vagy esetleg van siket rokona. Ne feledjük, hogy némi gyanakvással fogadhatnak minket, mert nem értik, mi a célunk. Ám ha őszinték és barátságosak vagyunk, és röviden, nyíltan, tisztelettel elmondjuk, hogy miért jöttünk, megnyugtathatjuk a házigazdát. Némelyeknek beválik, hogy megmutatnak egy részletet egy jelnyelvű DVD-ből, amikor megkérdezik a házigazdát, hogy van-e siket ismerőse. Utána egyszerűen elmondják, hogy szeretnék megismertetni a siketekkel a Biblia ígéreteit. Ha a házigazda nem szívesen oszt meg velünk információt a siket rokonáról vagy barátjáról, lehet, hogy a névjegykártyánkat vagy egy gyülekezeti meghívót azért hajlandó elfogadni és átadni neki.
8. Hogyan segíthet egy jelnyelvű gyülekezetnek egy közeli gyülekezet?
8 Ha egy jelnyelvű gyülekezetnek nagyon nagy a területe, évente egy vagy két napon segítséget kérhet egy közeli gyülekezettől abban, hogy az egyik hozzájuk tartozó városrészben felkutassák a siketeket. A jelnyelvű gyülekezet tartson egy szántóföldi összejövetelt, melyen hangozzon el útmutatás a keresőtevékenységgel kapcsolatban, és legyen egy bemutató is. Minden csoportba legyen beosztva legalább egy hírnök a jelnyelvű gyülekezetből, és kapjanak térképet arról a részről, ahol keresniük kell.
9. Hogyan lehet siketeket keresni olyan helyen, ahol össze szoktak jönni kikapcsolódni, vagy ahol hasznos szolgáltatásokat vesznek igénybe?
9 Olyan helyen is lehet siketeket keresni, ahol össze szoktak jönni kikapcsolódni, vagy ahol hasznos szolgáltatásokat vesznek igénybe. A hírnökök ilyenkor odaillő ruhát viselhetnek. Egyszerre csak egy-két emberrel beszéljenek tapintatosan, ne az egész csoportnak tartsanak előadást. Ha valaki érdeklődést mutat, cserélhetnek elérhetőséget.
10. Hogyan végezhetnek keresőtevékenységet a hírnökök az üzleti területen?
10 Arra is van lehetőség, hogy egy területkártyán a helyi üzletek vagy vállalkozások legyenek összegyűjtve, melyeket fel lehet keresni egy megfelelő időpontban. Az egyik területkártyán például meg lehet jelölni több benzinkutat, a másikon gyógyszertárakat, fodrászatokat, éttermeket, szállodákat vagy más hasonló helyeket. Ha egy-egy kártyán ugyanolyan típusú üzletek vagy vállalkozások vannak, a hírnökök tapasztalatot szerezhetnek. A szállodákban például általában siket vendégek is vannak, ezért röviden beszélhetünk a munkánkról a recepciósnak, és otthagyhatunk egy DVD-ből és gyülekezeti meghívóból álló csomagot, hogy a szálloda átadja a siket vendégeknek. Máshol egyszerűen megkérdezhetjük, hogy vannak-e olyan dolgozók vagy rendszeres vendégek, akik jelnyelven beszélnek. Ha van a területen iskola a siket gyerekeknek, felajánlhatunk a könyvtár számára néhány DVD-t.
11. Miért mondhatjuk, hogy a keresőtevékenység fontos része a szolgálatnak?
11 Fontos munka: A keresőtevékenység sok időt és energiát igényel. Ráadásul bizonyos környékeken gyorsan változik a lakók összetétele a sok költözés miatt, így nem könnyű naprakészen tartani a területkártyákat. Mindezzel együtt a keresőtevékenység egyre több helyen fontos része a szolgálatnak. Jehova, aki megbízott minket a prédikálással, nem részrehajló (Csel 10:34). Neki „az az akarata, hogy mindenfajta ember megmentésben részesüljön, és az igazság pontos ismeretére jusson” (1Tim 2:3, 4). Működjünk hát együtt vele és egymással, hogy megkeressük azokat az embereket, akik „kiváló és jó szívvel hallgatják a szót”, bármilyen nyelven beszélnek is (Luk 8:15).
[Kiemelt rész az 5. oldalon]
Segítsünk egymásnak
Ha a gyülekezet vagy a csoport szeretne segítséget kérni azok felkutatásához, akik az adott idegen nyelvet beszélik, a szolgálatfelvigyázó felveheti a kapcsolatot a közeli gyülekezetek véneivel. Csak azokkal a gyülekezetekkel lépjen kapcsolatba, melyek ésszerű távolságon belül vannak, illetve amelyeknek a területén sokan élnek olyanok, akik az adott idegen nyelvet beszélik. A megkeresett gyülekezetek megkérhetik a hírnököket, hogy ha olyan valakivel találkoznak, aki azon a bizonyos nyelven beszél, írják fel a címét, és adják oda a szolgálatfelvigyázónak, hogy továbbíthassa a segítséget kérő gyülekezetnek vagy csoportnak. Az érintett gyülekezetek szolgálatfelvigyázói kidolgozhatnak egy mindenki számára elfogadható módszert a többnyelvű terület bemunkálására, és arra, hogy az érdeklődők a megfelelő gyülekezethez vagy csoporthoz legyenek irányítva.
Ha a hírnökök olyan valakivel találkoznak, aki más nyelven beszél, és egyértelműen érdeklődik (vagy sikettel), haladéktalanul töltsenek ki egy Kérjük, keressétek fel (S-43) nyomtatványt, és adják át a gyülekezet titkárának. Így gyorsan eljuthat az illetőhöz a szellemi segítség. (Lásd: Királyság-szolgálatunk, 2011. május, 3. oldal.)
[Kiemelt rész a 6. oldalon]
Hogyan találhatjuk meg azokat, akik a gyülekezetünk vagy a csoportunk nyelvét beszélik?
• Kérdezősködj bibliatanulmányozóktól, családtagoktól, munkatársaktól stb.
• Egy telefonkönyvből gyűjtsd ki az adott nyelven gyakran előforduló neveket. Az interneten vagy a telefontársaságnál talán van olyan telefonkönyv is, mely címek szerint sorolja fel az előfizetőket.
• Tapintatosan érdeklődj közintézményekben, mint amilyenek a könyvtárak, kormányhivatalok és kollégiumok.
• Nézz utána a helyi újságban, hogy lesz-e valamilyen rendezvénye az idegen nyelvű közösségnek.
• Keresd fel a helyi üzleteket vagy vállalkozásokat, melyek az idegen nyelvű közösséget látják el.
• Az illetékes személytől kérj engedélyt, hogy felállíthass egy asztalt a kiadványainkkal egy olyan üzleti, egyetemi vagy közlekedési csomóponton, ahol gyakran megfordulnak az adott nyelvet beszélő emberek.
• Ha a törvény megengedi, szerezz be egy címlistát vagy egy olyan számítógépes programot, mellyel kutatni lehet az internet nyilvános oldalain.
[Kiemelt rész a 7. oldalon]
Mit mondjunk, amikor keresőtevékenységben veszünk részt?
Eloszlathatod az emberek gyanakvását, ha barátságos, nyílt és őszinte vagy. Az is be szokott válni, ha mutatsz valamilyen kiadványt az adott nyelven.
Köszönés után ezt mondhatnád: „Olyanokat keresünk, akik ․․․․․ nyelven beszélnek, mert szeretnénk megismertetni velük a Biblia ígéreteit. Ismer valakit, aki ezen a nyelven beszél?”
Ha siketeket keresel, ezt mondhatod: „Jó napot kívánok. Megengedi, hogy mutassak valamit? [A hordozható lejátszón mutass meg egy részletet az egyik jelnyelvű DVD-ből.] Ez egy részlet egy bibliai témájú kiadványból magyar jelnyelven. Vannak más ingyenes kiadványaink is DVD-n, melyekkel a siket embereknek szeretnénk segíteni megismerni a Bibliát. Ismer valakit, aki siket vagy nagyothalló, és beszéli a jelnyelvet?” Ha a házigazdának nem jut eszébe senki, gyakran segít, ha említünk olyan helyeket, ahol láthatott siketeket, például a munkahelyén, az iskolában vagy a környéken.